Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-08 / 103. szám

BUDAPEST-Orfrzäjghäs*

Sszom bai

1843 m A 1 u « 8

WÜ! TELJES HETI R*PlÓ-Ml)SOR ira 12 miér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NE- I

GYED évre 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 103. SZÁM

ÉVRE 30.80 PENG« POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ BÉSZVÉNXTARSASAG

Pénztári csekkszámla szama 72148. I

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-L. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

52.000 lengyel katona éhhalálra Ítélését és10.000 lengyel tiszt„eltOnésénsmerte be Visinszky helyettes kOIOgyi népbiztos

Á kujbisevi lengyel nagykövet elhagyta a Szovjet területét

{Sztálin Porosizorsnágból akarja „kieffészifeni“ a »fuggelleny erős Lengyelországot

Tuniszban óriási erejű csata dúl a tengelycsapatok állásaiért.

Churchill ismét Moszkvába repül ?

lapás hadereje hiszen au, hada megsemmisíts csapásakat merjen az ellenségre — mondotta Tozso miniszterelnök

Hatásos ellenszer

Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az egész keresztény magyar társadalom régóta meglévő óhaját teljesítette, amikor elrendelte, hogy a rendőrség arra hivatott közegei sorozatos rajtaütésekkel nézzen utánna: kik azok, mik azok, akik kávéházak ban, mulatókban és más nyilvános helyiségekben ldrivó viselkedésükkel valósággal tüntetnek e komoly és felelősségteljes idők közhangulata ellen.

Mert nem ebből a rendelkezésből, de sokkal közvetlenebb tapasztalatokból mindnyájan tudtuk és éreztük, hogy a belső arcvonalon egyes tünetek nem nézhetők és nem türhetők az eddig tanúsított több mint keresztényi türelemmel. Ennek a hadban álló, létéért és jövendőjéért súlyos véráldozatokat hozó országnak földjén még ma is számosán, igen számosán élnek, még pedig igen jól élnek olyanok, akiknek gondolatvilága s egész magatartása azt árulja el, hogy ezeknek semmi közük nincs a nemzet hatalmas erőfeszítéseihez s ha van is közük, az mindössze annyi, hogy a nemzet erőfeszítéseit ne koronázza a nemzeti célkitűzések sikere. Sőt, tovább is elmehetünk a kérdés elemzésében: ennek a léte vagy pusztulása történelmi keresztaljára jutott nemzetnek nagy megpróbáltatásai és erőfeszítései sokaknak még mindig csak konjunktúrát jelentenek, a konjunktúra minden erkölcstelenségével és aljasságával.

A keresztény magyarság, a nemzet öntudata a nagy feladatok megoldásában és az elsőrendű kötelességek teljesítésében csak egyetlen szent célnak szolgálatában oldódott lel s nem áldozott időt és energiát arra, hogy a társadalmi arcvonal apró pörsenései- vel törődjék. A hagyományos magyar türelem azt az elvet vallotta, hogy időt kell adni az idők szellemével nehezen barátko- zók számára: hátha győz bennük a jobb ési józanabb belátás és önként beilleszkednek abba a komoly ék mérséklete« rendbe, amelyet a megmaradásának konzekvenciáiért] Vérző Európával a magyarság és a magyar' föld minden lakója betartani köteles.

Ebben a várakozásában és reményében a hagyományos magyar türelem újból és ismét csalódott, Id tudja hányadszor az utolsó negyedszázad alatt. Most is, újból és ismét meg kellett győződnünk arról, hogy még mindig vannak az ezeréves magyar földnek lakói, akiknek nem törvény e föld Írott és Íratlan törvényé, akiknek, nem erkölcse e föld tisztes erkölcse s akiknek csak annyi közösségük van ezzel a vérrel és szenvedéssel megáztatott földdel, amennyi profitot és profiton felüli hasznot a magyar rög nekik jelént.

Amig a béke liberálisabb napja sütött a magyar föld felett, ez a különleges álláspont a mindennapos élet tülekedésének iramában nem volt kirívó, de azonnal rikoltó színfolttá vált, amint a háborús gazdálkodás gigászi erőfeszítéseket hárított a magyar föld minden fiára. Ebben a hatalmas belső erőpróbában a tisztesség és önfeláldozás, a fegyelem és az alázatosság minden magyar számára Íratlanul és rendeletlenül is kötelező magatartássá vált s amit felelős magyar államférfiak és velük együtt minden józanul érző magyar is vallott: helyes lett volna, ha a magyar föld nem magyar vérségü egyes lakói is önként beleilleszkednek a tisztesség és alázatosság szellemétől irányított nemzeti munkarendbe.

De azt láttuk és látjuk, hogy a magyar föld parazitái továbbra is kitartottak és kitartanak a maguk parazita erkölcse mellett. Nemcsak abban, hogy szivük mélyén sem a közösséget nem vállalják az újjászületésének vajúdásában a háború s ráadásul az élet-halálháboru végső erőfeszítéseit is viselő nemzet gondjaival, hanem abban is, hogy nem csupán titkos gondolataikkal, suttogva terjesztett rémhíreikkel, hanem olykor és nem is ritkán nyilt magatartásukkal tüntetnek s tiltakoznak a magyar jövendőért mindnyájunkra kötelező magatartás elemi szabályai ellen. Még mindig vannak ebben a táborban, akik nem tudják és nem is akarják belátni, hogy régi hangos, sőt tulhangos szerepük véget ért és mind a jelenben, mind

AZ ATLANTI-OCEANI CSATAVAL kapcsolatban német katonai helyen, amint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti, közölték, hogy a német tengeralattjárókat uj hadászati elvek szerint csoportosították. Természetes, hogy erről a rendkívül fontos intézkedésről közelebbi részleteket nem közölnek, nyilvánvaló azonban, hogy az egyet jelent a félelmetes német fegyvernek az eddiginél is fokozottabb harcbavetésével. Márciusban, amikor Doenitz tengernagy vette át az egész német tengeri haderő vezetését, a buvárhajók eredménye már túljárt a millió tonnán, az átcsoportosítás azonban csupán áprilisban történt meg s az uj eredmények nem fognak sokáig váratni magukra.

Az Atlanti-óceáni csatateret az angolszászok egyébként felosztották maguk között. Az Ottawában a napokban aláirt uj angol-amerikai tengerészeti egyezményben, amint azt már jelentettük, Angiidnak és Kanadának kellett magára vállalnia az Atlanti-óceán északi részén haladó hajókaravánok védelmét, mig az Egyesült Államok a déli Atlanti-óceán ellenőrzését vállalta. A brit kiküldöttek kétségtelenül nehéz szivvel Írták alá a megegyezést, mert tisztában voltak azzal, hogy ez saját kereskedelmi tengerészetük újabb meghátrálását jelenti az amerikai előretöréssel szemben, eltekintve attól, hogy hadihajóikat is az eddiginél jóval nagyobb mértékben veszi igénybe. Az angliai és kanadai hajógyárakban hiteles adatok szerint egy év alatt nem építenek többet 600.000 tonna hajótérnél. A német tengeralattjárók körülbelül egy hó>wp alatt süllyesztenek el ennyit. Az eredmény világos. Az angol kereskedelmi hajótér veszedelmesen zsugorodik, ezzel szemben a kevésbé veszélyeztetett déli Atlanti-oceánon és a többi útvonalakon tevékenykedő amerikai hajók, hozzávéve az amerikai nagyobbaráa legközelebbi jövőben meg kell elégedniük a réginél jóval jelentéktelenebb és jóval kevesebb profitot jelentő szerepekkel.

Vitéz Keresztes-Fischer belügyminiszter rendelkezéséből hivatalosan is világos és félreérthetetlen megállapítását kapjuk a már jól Ismert tünetnek: a parazita elemek élgárdája tudatosan és cinikus nemtörődömséggel helyezkedik szembe a mindnyájunkra kötelező ildomossággal. És ott, ahol a köny- nyen szerzett pénz könnyedén szóródik levegőbe olcsó mámorért és kábulatért, még ma is a nemzet parazitáié az első hely és a vezérszólam. Ml vérzünk, felőrlődünk a napi gond és felelősség malomkövei között, nagy önfegyelemmel és önmegtagadással vállaljuk és viseljük a mai élet minden terhét s ugyanakkor lokálok, grillek, bridzs- és römi- klubok túlfűtött légkörében még mindig a paraziták és herék Isten tudja mily rejtelmes forrásokból származó jövedelméből tevődik össze az elsötétített magyar éjszakányu hajóépitést, mindinkább elhódítják a maguk részére a tengeri uralom lehetőségeit.

Az amerikai hajóépitések sem haladnak

a tervek szerint.

Az Egyesült Államok hajózási hatóságának jelentése megállapítja, hogy a „Liberty“ mintájú hajók gyors építése „bizonyos hátránnyal jár“. Green, a hajóépítő munkások szakszervezetének elnöke követelte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat az eseteket, amelyekben a hírhedt Kaisers Hcnry-féle hajógyárban épített hajók üzembehelyezésük után rövid idővel valósággal szétomlottak.

Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy az Egyesült Államok és a semleges államok kikötőjében egyre növekszik a szökevény angol és amerikai tengerészek száma. Dickstein washingtoni képviselő kijelentette, hogy szinültig megrakott hajók sokszor kénytelenek hetekig a kikötőkben vesztegelni, mert a legénység nagy- része nem hajlandó hosszabb tengeri útra menni és inkább elrejtőzik az országban.

*

AZ ELLENSÉGES TÁBORBAN, különösen az Egyesült Államok közvéleményében nagy vita folyik arról, hogy az európai és a Csendes-tengeri harctér közül az ameri- kiaiaknak melyiket kell inkább támogatniok. Ezt az amerikai vitát mégjobban kiélezi MacArthur tábornoknak és Curtin ausztráliai miniszterelnöknek az a nyilvános felhívása, hogy az Egyesült Államok küldjön az eddiginél jóval több hadianyagot a veszélyeztetett Ausztráliába.

Az Egyesült Államok széles körei szemére vetik Rooseveltnek, hogy túlságos teret engedett Churchill és Sztálin befolyásának és meggyőzette magát arról, hogy egyelőre az európai háború játszik fontos szerepet.

Emiatt — mondják — az a veszély feban a nem magyar vágyálmok zenekíséretének tiszteletdija.

Igaz, hogy ezeknek a felelőtlenek és mo-, ráltalanok magatartása még ma sem csorbítja a maga öntudatának és erejének birtokában levő nemzet erőfeszítéseit, mert ez a történelmi erőpróba minden idegszálunk és minden Izomsejtünk teljesítőképessége csak egy célt szolgái: kitartani a végsőkig a német Birodalom és a tengelyhatalmak fegyveres arcvonalán, győzelmesen végigharcolni az uj Európa harcát s a közös győzelemmel megteremteni a magyar nemzeti célkitűzések érvényrejuttatásának erkölcsi és reális lehetőségeit.

De éppen azért, mert ez az erőpróba a magyarság sorsában halálosan komoly és sorskérdéssé magasztosodott kötelességtelje- sltés, tűrhetetlen, hogy még mindig akadjanak olyanok, akik magatartásukkal arcul- csapják a létéért minden áldozatot meghozó nemzet kötelességteljesitésének hangulatát.

nyeget, hogy nem ismerik fel teljes mértékében a japán veszedelmet. Az „előbb Hitlert verjétek meg", vagy az „előbb a japánokat verjétek meg" jelszavak közti viszály annyira úrrá lett az Egyesült Államok közvéleményén, hogy veszélyezteti erkölcsi erejét, hacsak nem tesznek haladéktalanul megfelelő intézkedéseket. Caek egy lehetőség van: megint egy véleményre kell hozni valamennyi amerikait. Ez pedig a hivatalos vélemény szerint csak a háború ütemének meggyorsításával, azaz a britek és az amerikaiak régen megígért európai partraszállásával érhető el.

Bizonyos jelek azonban azt mutatják, hogy Japán rövidesen tények elé fogja állítani az ellenséges közvéleményt és határozott tettekkel mutatja meg, hogy mennyire fontos a távolkeleti harctér, ha csak ezen a fontos területen nem akarják az angolszászok véglegesen elveszíteni uralmukat.

Tozsó japán miniszterelnök meglepetésszerűen Manillába, a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett a szigetcsoport megszállásának első évfordulóján és ott nagy beszédet mondott. Megismételte azt az előző Ígéretét, hogy Japán az első lehető alkalommal teljes függetlenséget biztosit a Fiilöp-szigeteknek, majd rátért a japán haderő további terveire. Megállapította, hogy az elmúlt hónapok alatt szilárdan megerősítették Nagy kelet- ázsia összes hadászatilag fontos pontjait és a japán haderő mostan készen áll, hogy megsemmisítő csapásokat mérjen az ellenségre. Nagykeletázsia ezermillió lakosa egy emberként áll készen arra, hogy a háborút annak győzelmes befejezéséig folytassa. Németország és Olaszország Japánnal együtt — mondotta Tozso miniszterelnök — szilárdan halad azon az utón, amely az uj világrend megteremtéséhez vezet.

Amig tehát az ellenséges oldalon arról

öntudatunk és erőnk tudatában biztosak vagyunk abban, hogy a parazita elemek semmiféle ténykedése sem befolyásolhatja a magyarság harcának eredményét, de az a tünet, amelyre a belügyminiszter rendelkezése utalt, olyan pörsenés, amelynek viszketése mégsem tűrhető a végtelenségig. A pörsenéseknek, még a legártatlanabbnak látszóknak is, megvan az a rossz tulajdonságul!:, hogy elmérgesedhetnek s rosszindulatú, • sőt halálos mérgezések okozóivá is válhatnak.

Rendelkezés történt, hogy ez a pörsenés ne fajulhasson tovább a belső arcvonalon. Az ellenszer itt van s reméljük, gyökerében gyógyítja a rossz tünetet.

S amikor ennek hírét tovább adjuk, még azt is meg kell jegyeznünk, hogy bárld lett légyen Is az, aki magatartásával vét a mai idők szelleme ellen, fajtársa, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül kapja meg a kijózanító megtorlást.