Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

2943. MÁJUSI jgkgjpgyjftasatia 8 Fél évszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hogy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még min­dig a legjobbat és viszonylag olcsón tudom liagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkels sol In zsebkések, ollók« borotvák« enl Iker-jegyű ertlesaíközök, Ä' önborotváló • pengék sár KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth Lafos-utca 1. szám. Svájci polgárok — Meghalt egy Délerdélyből menekült re­formátus papnövendék. Rákosy Dénes ötöd­éves református teológus hosszas szenvedés után elhunyt. Pénteken délelőtt kísérték utolsó útjára, a házsongárdi temetőbe %11 órakor a kolozsvári klinika kápolnájából. Az ifjú teológus Délerdélyből, Küktíllőme- gyéböl jött át, hogy egyháza szolgálatába lépjen, súlyos betegsége azonban kettétörte sokra hivatott életét. Ismerőseinek, híveinek nagyszáma állta körül sirját a házsongárdi temetőben. _ Az, evangélikus templomban vasárnap délelőtt féltiz órakor lesz a magyar isten­tisztelet. Szolgál Járosi Andor. Bach: örök­ké, óh, mennydörgő szó! — énekli Pá+er Gusztáv. * A vese. a húg juták és a prosztata megbetegedéseinek kezelésében reggel éh­gyomorra egy pohárnyi természetes „Fe­renc József“ keserüviz gyakran nagyfon- tosságu szolgálatot tesz azáltal, hogy igen könnyű, lágy székürülést biztosit és az egész anyagcserét előmozditj'a. Kér­dezze meg orvosát! Honvédelmi törvénybe ütköző vétség­ben nincsen helye a büntetés felfüggeszté­sének. A marótlakai állami kőbányához munkára kirendelt Mudure Ignác malom­szegi lakos a mult év októberében indoko­latlanul elhagyta munkahelyét. Minthogy hadijellegü üzemről volt szó, a törvényszék Mudure Ignácot 15 napi fogházbüntetésre Ítélte, a büntetést azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész fellebbezése foly­tán az Ítélőtábla is foglalkozott az üggyel. A másodfokú bíróságnak a törvéryszék ál­tal pénteken kihirdetett Ítélete szerint az elsőfokú Ítéletben kimondott büntetésfei- függesztést megsemmisítették, mert honvé­delmi törvénybe ütköző vétségben hasonló enyhítésnek nincsen helye. — Meghivó. A Wesselényi Lövésrjgyesü- Iet április 18-ára hirdetett és akkor hatá­rozatképtelennek nyilvánított közgyűlését május 2-án délelőtt 11 órakor tartja az egyesület Fedettlötér Otthonában (Honvéd- útba 12. sz.), melyre az egyesület összes tagjait és barátait meghívja a vezetőség. Ez a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. — Letartóztattak egy tolvaj bejárónőt. A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette és a ki­rályi ügyészségnek átadta Kelemen Vilma 19 éves lakás- és foglalkozásnélküli bejáró­nőt, aki Ferenczy Györgyné Krlza-utca 30. szám alatt lakó munkaadójától ellopott 800 pengő értékű ruha- és fehérneműt. Kelemen Vilma a lopást beismerte. Az ügyészség el­rendelte a letartóztatását. — Börtönnel lakolt, mert fát adott el az őrizetére bízott erdőből. Gönczi András iné- szárossegéd Délerdélyből jött a felszabadu­láskor Kolozsvárra. A város monostori er­dejében erdöörként kapott alkalmazást. Egyideig híven teljesítette szolgálatát, utőfco azonban az ellenőrzését végző alerdésznek feltűnt, hogy Gönczi körzetében nagyon lopják a fát. Figyelni kezdte és 1941 no­vember 16-án sikerült is tetten érnie Abru- dán Miklóst, amint megrakott széké.rel igyekezett hazafelé az erdőhöl. Kérdőre vonta Abrudánt, az azonban azt válaszolta, hogy a fát 20 pengőért „megvásárolta“ az erdőőrtől. Gönczi András ellen hűtlen keze­lés büntette miatt eljárás indult. A tör­vényszék büntető hármas tanácsa, Szenczer József elnökletével, a jogtalan vagyonszer­zésből elkövetett bűncselekményért hathavi börtönbüntetésre és ötévi jogvesztésre ítélte a vádlottat. Az elitéit fellebbezett — A Magyar Csillag május 1-1 számá­ban tanulmányt Cs. Szabó Lászlótól közöl „Spárta a Spree parton“ cimen és Halász Gábortól „írók az országban“ cimen; Kova- lovszky Miklós Adyról, a diák-költőről ir. Nagy Péter Tompa Mihályról, Komlós Ala­dár Palágyi Menyhértről, mint a Nyugat út­törőinek kritikusáról, aki „Vajda Jánosért és Tolnai Lajosért harcolt". A szám szépiro­dalmi részében Illés Endre novelláját, Illyés Gyula és Cs. Szabó László naplóját, Gulyás Pál Schiller-forditását és Csorba Győző ver­sét olvashatjuk. Figyelő-rovat egészíti ki a gazdag szám tartalmát, Kiadóhivatal: V., .Vilmos császár-ut 34. — Kéthónapi fogház a „megtakarít dt“ másfél pengő miatt. A bánfíyhunyadi erdó- felügyelöség fa szállítására szóló engedélyt állított ki 1942 junius 4-ére Cretu György almásszentmáriai lakosnak. Cretu az ezert járó egy pengő 60 fillér forgalmi adó Is szabályszerűen befizette. Bár Cretunak joga lett volna újabb szállítmányt Igénye'nie, hogy a lerovásra kerülő forgalmi adótól mentesüljön, inkább a régi igazolványt és annak befizetési nyugtáját irta ál későbbi időpontra. Emiatt közokirathamisüásért el­járás indult ellene. A törvényszék büntető hármas tanácsa kéthónap' börtönt és há­romévi jogvesztést szabott ki büntetésül Cretu Györgyre. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. 'A tél képen as ismeretlen, felfedezetlen vi­dékeket, a terra incögnitákat fehérrel szok­ták jelölni. Ilyen fehér folt illetné meg a mai politikai térképeken a semleges álla­mokat is. Azok közé az államok közéj ame­lyek a háború negyedik esztendejéig óva­kodtak szint vallani, tartozik Svájc is. A hegyek várkastélyába zárt Svájcj az első világháború módszereit alkalmazva, is­mét igyekszik őrizni független és semleges magatartását. Helyzete azonban a jelenlegi háborúban gyökeresen más, mint az első világháború idején. Akkor követlenül hatá­rain lángoH a háború s Svájc, mintegy a harc gyújtópontjában volt. Nyugaton a "né­met—francia front anyagcsátáit vívták, mig délen az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje birkózott az antanttal. Ma, Svájc valameny- nyi határán nyugalom uralkodik. Európa egyetlen tömb s a svájciaknak talán 'ma mégis jóval nehezebb a helyzetük. Anakide- jén ugyanis a körütötte feszülő erőknek mintegy a határpontjára, egyensúly helyzet­be került, mig ma ilyen lehetőségekkel nem számolhat. Ezenfelül pedig Európa népeinek túlnyomó része egyetlen, összehangolt csoportot alkot a bolsevizmus elleni küzdelemben. Egészen természetes, hogy Svájc helye logikusan ezek mellett a hatalmak mellett volna. Hi­szen a bolsevista erők túlsúlyra jutása Európában, polgári életformáját és ezzel együtt jólétét, sőt állami önállóságát is ve­szélyeztetné. Ennek ellenére kétségtelen, hogy Svájc mindmáig a legkisebb hajlandó­ságot sem mutatott arra, hogy a bolsevista­ellenes hatalmakhoz csatlakozzék s bár saj­tója igyekszik megőrizni a tárgyilagos és független semlegesség álláspontját, az, aki valamit is ért a sorok mögött való olvasás művészetéhez, könnyen megállapíthatja, hogy legalább is sajtójának rolconszenvei az an­golszászok felé vonzzák. Ennek magyarázatot adni nem is túlsá­gosan nehéz. A svájci szabadkőművesség és ezzel kapcsolatosan a zsidóságnak is igen jelentékeny a befolyása s az élet tekintélyes részére nyomást tudnak gyakorolni. Az an­golszász barátságnak ezenfelül komoly pénzügyi meggondolásai is vannak. Az ame­rikai nagytőke ugyanis milliókban is tekin­télyes összeget fektetett be svájci frankba s ezen át majdnem teljesen kézben tartja az ország gazdasági életét. Legjellemzőbb tünete talán Svájc egész politikájának, a Finországgal szemben ta­núsított magatartás. Annakidején, amikor a finn—orosz háború kitört, az utcákat pla­káterdők lepték el s majd minden utcasar- kor a finneknek gyűjtöttek. Amint azonban Finnország elhatározta, hogy a tengelyha­talmak szövetségeseként belekapcsolódik a balsevizrnus ellen irányuló hadjáratba, ezek a források nyomban elapadtak s ma már esze ágában sincsen senkinek sem Svájcban, segítséget nyújtani a finneknek. A svájci magatartás igazi forrása azon­ban, gazdasági, pénzügyi meggondolásokon tül, a svájci polgárban rejlik. Talán sehol a világon nem tenyésztődön ki oly tisztán a polgár lipusa, mint itt. A polgáré, aki hú­zódik minden elhatározó tettől, állásfoglalás,- tói. Nyugalmát, kényelmét kívánja óvni. köznapjainak békéjét, jólétét. Ezt a békéjét szűklátókörű makacssággal védelmezi s nem hajlandó nagyobb távlatokba tekinteni. Ez a magyarázata annak, hogy Svájc igyekszik majdnem tökéletesen elzárkózni Európa többi részétől s mintegy szigetpoli- tikát folytat. Egészen természetes, hogy en­nek következtében ki is esett az európai gazdasági élet vérkeringéséből és gazdasá­gilag is elszigetelődött. Ebből következik, hogy az ellátás biztosítása is rendkívül ne­héz. így például igen nagy a hajtóanyag, kenőolaj és gumihiány. A gépkocsik legna­gyobb részét le kellett állítani. Külön baja Svájcnak, hogy az utóbbi évek időjárási vi­szonyai jelentékeny mértékben csökkentettek a duzzasztók vízmennyiségét, ami az áram- termelés csökkenésére vezetett. Ez a majd­nem kizárólag vizierövcl dolgozó Svájcban katasztrófáiig jelentőségű. A termőtalaj aránylag csekély volta nagy nehézségeket okoz az élelmiszerszükséglet beszerzésénél is. Háború előtti években a hiányzó gaoonamennyiséget Amerikából, fő­leg Argentínából szerezték be. A háború ki­törésével bekövetkezett uj helyzetben Svájc úgy igyekezett segíteni magán, hogy önálló kereskedelmi flottát szervezett, melynek fő- kikötői Barcelona és Genova. Ez a, mintegy 60 ezer tonnát jelentő hajótér kizárólag élelmiszerszállítással foglalkozik. Ennek elle­nére a svájci élelmiszerbehozatal a háború kezdete■ óta felére csökkent. Ennek a hatal­mas hiánynak fedezésére erdő és legelöirtá- sokkal igyekeznek ujább gabonatermö terü­leteket nyerni. A legelők csökkentése azon­bant újabb bajjal járt, mert a bekövetkezett takarmánycsökkentés miatt apasztani kellett az állatállományt. Ez pedig maga után vonta a tej és tejtermékek mennyiségének csökkentését is. Az egyetlen, ami korlátlanul kapható Svájcban, azok a nyomdatermékek. A had­viselők és semlegesek sajtója, teljes szám­ban megkapható Svájcban. Ugyanez, a hely­zet a filmekkel is. Svájc lakói tehát abban a helyzetben varénak, hogy valóban megis­merhetik az érem mindkét oldalát — féltéve, ha vésznek maguknak elegendő fáradtságot hozzá. Annakidején, az első világháborúban Hel­vécia a kémek és agitátorok központja volt. Itt találkoztak a központi hatalmak és az entente kémjei. Valóságos kémibőrzék ala­kultak itt ki és a hadviselő államok diplo­máciái is itt mérték össze fegyvereiket. Ma Svájc ilyen szempontból tökéletesen csendes. A nemzetközi politikai harcok s a liirbőrsék a hadviselő felekhez közelebb, Ankarába és Lisszabonba tették át székhelyeiket. Itt gyü­lekeznek most a kémek és kalandorok is, békét hagyva a svájci polgároknak. Svájc ‘éli békés sziget-életét és igyekszik kivonni magát a háborús bonyodalmakból. Nagy kérdés azonban, hogy lehetséges-e egy háborút viselő világ kellösközepén nemtörő­döm kényelmességgel folytatni a megszo­kott életet. A polgári életforma valóban kényelmes és sokaknak kecsegtető is. De népek sorsának formálódása idején, mikor uj életszemlélet és uj embertípus kovácsoló- dik, gyakran emberfeletti szenvedések kö­zepette, igen kérdéses, hogy helyes-e le nem vonni a konzekvenciákat és nem vállalni azt a sorsot, amit a körülötte élő és történel­mükben egybeforrott népek vállaltak. Svájc nem volt hajlandó vállalni ezt az, elismerjük nehéz és terhes Sorsot. Inkább kitért polgári óvatossággal,. A történelem azonban úgy tanít s bennünket magyarokat különösen ügy tanított, hogy a kitérőket kereső, bujkáló népek sorsa, percnyi előnyök délibábjain túl, mindig a bukás felé vezet. (n. e.) ÍTCagyarorszáq kommunizmus elleni harciról ír eqy finn lap Helsinki, április 30.- (MTI.) Magyaror­szágról szóló cikksorozatában a „Suomen Socialdemokraten“ csütörtöki számában többek között a kővetkezőket Írja: „Kun Béla idején szerzett tapasztalatok természetessé teszik, hogy Magyarország ma harcol a kommunizmus ellen.“ Egytb- kéht azonban a magyarok a most folyó há­borúban elsősorban saját szabadságukat és függetlenségüket védelmező népként vesz­nek részt, minden más cél nélkül. Magyar- országon őszintén kívánják a békét, de mindenki reméli, hogy a Szovjetuniónak előbb össze kell omlanla valamilyen módon. »KIÉRT ffk Mm ezt • lapot aZ HUUf ESSEN ORSZÁG EGÉSZ A KELETI Jr VEVÖKÉPESKO­ÚJSÁGBAN ă ZÖNSLGS olvasta A V11ÍG TÜKRE A Führer kancelláriája jelentős pénzösz- szeget bocsátott rendelkezésre abból a cél­ból, hogy nagyobbszámu reumás földmüves- asszonjuak lehetővé tegye badgasteini és badeni gyógykezeltetését. * Lord Wool ton brit közellátási miniszter felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy „a háború uj szakaszában“ el kell készülnie arra, hogy a szigetország kizárólag tarta­lékaiból, Illetve raktárkészletéből gondos­kodhat ellátásáról. A miniszter nem titkolta el, hogy a legutóbbi negyedév folyamán ezek a tartalékok erősen megfogyatkoztak. Londonban kiállítást rendeztek olyan ten­gerentúli élelmiszerekből, amelyek a hajó­térrel való takarékoskodásra szolgálnak. A kiállításon Lord Woolton bejelentette, hogy a husadagokat rövidesen ismét le kell szál­lítani. Angliában többféle hústalan ételt kell kitalálni — mondotta a miniszter. Az élelmezésügyi minisztérium külön felhívást bocsátott ki, amelyben arra szólítja fel a közönséget, hogy szenteljen nagyobb figyel­met a verebek összefogdosására. Ezzel nem csupán a kártékony verebek elszaporodá­sát akadályozzák meg, hanem az angol ét­lapot Is gazdagítják. A felhívás utasításo­kat közöl a verébfogásokra. Az elkövet­kező hónapok folyamán Anglia lakossága a megállapított husfejadagok bizonyos hánya­dát húskonzervek formájában kapja meg. A brit földművelésügyi minisztérium meg­tiltotta, hogy az angol whysklgyárak gabo­nát vásároljanak. •* Mig a japán kormány a kinai konfliktus kitörése óta a japán fizetési mérleg egyen- sulybahozása céljából az aranytermelés erő­teljes fokozása mellett foglalt állást, az aranyszükséglet időközben beállott erős csökkenésére való tekintettel aranyterme­lési politikájának gyökeres megváltoztatá­sára határozta el magát. Az újabb irányel­vek szerint a csupán aranykitermeléssel foglalkozó bányáknak üzemüket be kellett szüntetniük, a többi aranybányáknak pedig a hadigazdálkodás szempontjából fontos mellék termékek, mint például a réz terme­lésére kell a súlypontot áthelyezniük. ­* A német háziasszonyok szervezete külön­böző városokban „cserehelyeket“ létesített, ahol üveg-, porcellán-, fa-, agyag- és fém- edényeket lehet cserélni. Ezeken a helyeken nem adható el semmi és szigorúan ügyelnek arra, hogy a háziasszonyok egyforma ér­tékű tárgyakat cseréljenek. Ezek a csere­helyek rendkívül látogatottak. * Az egyiptomi parlamentben kimerítően foglalkoztak az ország élelmiszerellátásának kérdésével. Egy képviselő az egyiptomi élelmiszer-feketekereskedelem ellen fordult, amelyben — úgy mondotta — a társadalom előkelő tagjai vesznek részt, A másik kép­viselő felszólalása közben cukorjegyét lo­bogtatta kezében, amelyre 3 hónap éta egyetlen gram cukrot sem tudott kapni. * Anglia mindenáron szeretné megakadá­lyozni hajóinak elsüllyesztését. Hiába a nagy titoktartás, ezek a német buvárhajók mindig megtudják, merre járnak a brit gő­zösök. Idén január l->től kezdve uj módszert vezettek be az angolok. Minden angol kikö­tőben rakodó hajó titkos számot kap a szál­lítmányozási minisztériumtól. A ládákra, bálákra, csomagokra és bármely egyéb hajó- rakományra ezentúl ezt.a számot kell rá­festeni, valamint a berakodási és rendelte­tési kikötők nevét. A hajó nevét nem sza­bad elárulni, annak még nyoma se legyen! A minisztérium igy akarja megakadályozni, hogy a kifutó hajók nevét megtudják ft né­met tengeralattjárók. Vájjon mire jó ez az intézkedés — kérdi ezekután nagyon oko­san a „Times“ — hiszen a német búvár-ha­jóknak nem a hajó neve a fontos, hanem csak maga a hajó és a rakománya!-* Hogy milyen nyomás alá helyezték az angolok és amerikaiak a semlegességét áll­hatatosan védő Írországot, bizonyltja az ür kikötők sorsa. Az „Irish Times“ legutóbbi jelentése szerint Írország legtöbb kikötőjé­ben egyáltalán nem látható hajó. Az egykor oly forgalmas Ballina rakodópartjait fel­verte a fü. Sligo-ban már csak két ócska bárka ringatódzik a csöndes vizen. A kikö­tői munkásság alig tengeti életét a szegé­nyes napszámból. A hajózási társaságoknak nincs semmi bevétele, mert az angol-ameiei- kai hajózás teljesen elvágta az országot a tengeri forgalomtól. Minthogy Írország nem rendelkezik saját hajóval, az ellátási nehéz­ségek is /okozódnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom