Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

/ 1943. M A J U S 5 ' W ' V * 3 JSkgürOraaa Uj hadosztályokat helyezett készenlétbe a német hadvezetőség Keleten az általános tavaszi oSienziva megindítására Á Fekete-iengerfőI a Jeges-tengerig húzódó hatalmas szárazföldi aicvonal a hadászati műveletek előterében áll Májusi eső... — Milyen és mennyi eső öntözi május hónapban a magyar földet, ez a körülmény dönti el, hogy abban az esztendőben kerül-e kenyér a magyar föld népének asztalára, lesz-e a jószágnak takarmánya, fizethet-e adót a birtokos és — születnek-e kicsi ma­gyarok ? Apponyi Albert gróf ott állott a Népszö­vetség gyüléstermében s nemes alakja, mint felséges tölgy a cserjék között, a je­lenlévőket tiszteletadásra kényszeritette. Ajkáról a fennti mondatokkal kezdődött az a vád és védőbeszéd, amellyel a levert s porig alázott magyar nép ügyében azoknak józan értelméhez szólott, akik telve voltak gőggel, elfogultsággal és gyűlölettel. — Hull-e má.jusban a Kárpátmedencében meleg eső? Ebből a kérdésből kiindulva, a nagy magyar szellemóriás végigvezette a magyar életsors, a magyar lét igazolását azon a szellemi síkon, amelyen csak a ki­választottak, a látnokok s a próféták tud­nak eligazodni. A Kárpátmedencében csak akkor lehet élet, ha a magyar értelem, a magyar erő és akarat a Kárpátok koszorú­jától kezdve intézi és vezeti e térségben az anyagi s gazdasági, szóval az egyetemes élet menetét. Ebben a medencében minden egymásbafonódó, együvétartozó szerves egység. Isten s természet rendelte, ember által meg nem bontható összetartozás. Hull-e májusban az alföldón langyos eső ez attól Is függ, hány szál fát vágtak ki s hány csemetét ültettek a csíki hegyeken? S függ attól is, hogy a Kőrös, Szamos, Maros, vagy Vág vize mennyi löszt, vagy márgát hen- gesrget le a hegyoldaiokröl, mert annak kö­vetkezménye olyan végtelenül távoli össze­függésekben nyilatkozik meg, mint az, hogy messze vidékeken az ivó vízből ember és állat csont- és izomrendszerének fejlődésé­hez, a növényzet tenyészetéhez megfelelő sókat kap-e? Hogy az Alföldön milyen ka­tonaanyag s munkabíró embertípus fejlődik ki, azt a Kárpátok növényzete, a szelek járása, apró rovarok, földturó férgek, ván­dorló madarak éppen úgy meghatározzák, mint annak a tájnak évszázadokon át szer­vesen kialakult gazdasági egysége. A bölcs, a látnók, beszélt s köriillötte a szűk homlokokról vissza pattantak gondola­tai. De azt, hogy huil-e elég s milyen eső májusban a magyar rögökre, azt nem csak a magyar nép érzi meg, hanem Európa is. Nagyszabású faagy iÁjfési Mozgalmai iudif Kolozsvá­ron a Vöröskereszt Kolozsvár, május 4. A Magyar Vörös- kereszt kolozsvári tagozata nagyszabású taggyüjtési mozgalom megindítását hatá­rozta el. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy mig a Vöröskereszt kolozsvári tago­zata igen nagy munkát végez s a háborús helyzetben természetszerűen erősen kiszé­lesedett feladatköre, alig néhányszáz tagja van, akik adományaikkal és munkájukkal támogatják a valóban elsőrendű fontosságú munkakört betöltő szervezetet. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására a Magyar Vöröskereszt kolozsvári tagozata legutóbbi közgyűlésén megalakította szociális szak­osztályát, amelynek elsőrendű feladat lesz az egyesület és a nagyközönség széles réte­gei között az összeköttetés kiépítése. A társadalom fokozottabb bekapcsolá­sára, az újonnan szervezett szociális szak­osztály kedden, május 11-én este fél 7 órai kezdettel gyűlést rendez a városháza köz­gyűlési termében. Erre a gyűlésre a szociá­lis szakosztály vezetősége meghívja vala­mennyi kolozsvári hivatal, intézmény, tes­tület, egyesület, ipari és kereskedelmi szer­vezet két-két képviselőjét. A tanácskozá­son tárgyalják meg majd a megindítandó taggyüjtési mozgalom módszereit és'rész­leteit. Bizonyos, hogy Kolozsvár hivatali, gazda­sági és társadalmi vezetői a legnagyobb megértéssel karolják fel majd az ügyet, hi­szen a Vöröskereszt Intézménye honvé- deink és ,azok családjainak megsegítését, sebesültek ápolását, szükölködök támogatá­sát látja el nemes önzetlenséggel. Pécsen ludomdnvjos Intézet létesül a Dunántúl történeti, gazdasági és művelődési viszonyainak vizsgálatára Budapest, május 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Dunántúl történeti, társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyainak módszeres vizs­gálatára és megismertetésére Pécs szék­hellyel Dunántúli Tudományos Intézet fel­állítását rendette el. Az intézet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter közvet­len felügyelete alatt áll. Berlin, május 4. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda katonai munkatársa írja: Katonai szempontból 1943 tavaszát a két hidfőnél: a Kubán vidékén és a Tunéziában folyó hadműveletek jellemzik. Belátható időn belül keleten az esős időszak véget ér és ezzel az általános érdeklődés ismét egyre növekvő mértékben a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig húzódó hatalmas szárazföldi arcvonal felé fordul. A német hadvezetés fő jellemvonása a múltban és most is ál­landóan az, hogy a kellő pillanatban magá­hoz ragadja a kezdeményezést. Erre vall az uj hadosztályoknak a tél és a tavasz folya­Kolozsvár, május 4. Kolozsvár húsellátá­sának biztosítására a város az elmúlt év ta­vaszán szerződést kötött többezer sertés le­szállítására Koch László budapesti sertés­bizományossal. A bizományos 1942. március 16-tól szeptember elejéig a kikötött sertés- állományból több, mint másfélezer darabot szállított le. Koch a sertéseket Elek, Éled, Magyar- keszi, Lőkösháza, Tómba, Baracska, Hadony, Bonyrétalpi és Szöregeszenye községek ser­téshizlaló gazdáitól szerezte be. Az átlag- sulyuk szerint 150 kilogramos hízott serté­sek átadásakor azonban a szokásos 2—4 szá­zalékos közvetítési díjon kívül, túl a ható­ságilag megszabott áron, darabonként még külön 60 pengő hozzászámitásával drágitotta meg azok árát. Emiatt folytatólagosan elkö­vetett árdrágító visszaélés bűntettéért vádat emeltek ellene, aminek alapján tavaly no­vember 23-án Kochot előzetes letartóztatásba helyezték. A közel félév óta vizsgálati fogságban ülő sertésbizományos bünperében kedden dél­előtt kezdte meg a tárgyalást a kolozsvári törvényszék mellett működő Uzsorabiróság hármastanácsa, Vitos Pál dr. elnöklésével. A vádlott kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy mindenben a szerződés sze­rint járt el és az általa szállított áru a hatóságilag megszabott áron került a fo­gyasztóhoz. Kochnak a várossal kötött szerződésére vonatkozólag tanúként kihallgatták Vásár­helyi László dr. polgármesterhelyettest, aki a szerződés feltételeiről nyilatkozott. Hasonló értelemben tett vallomást Hege­dűs Sándor dr. városi tisztlügyész, a Köz­ellátási Hivatal volt vezetője és Bikfalvy István dr. városi tanácsnok, jelenlegi hiva­talvezető, továbbá Jancsó Sándor számvevö­őfszáz áldoznia van Grosse?» bombázásának Kóma, május 4. (MTI.) A Ştefani Iroda jelenti: A „Giomale d’Italia" tudósítója újabb részleteket közöl a Grosseto kis város el­leni támadásról, amelyet amerikai repülök támadtak meg husvét hétfőn. Az áldozatok száma 500-ra emelkedett, amelyből 145 ha­lott, köztük 25 tiz éven aluli gyermek és 40 nő és kb. 300 sebesült, akik közül 42 gyermek. 24 gyermeket géppuskákkal lőt­tek le. A kis városka kórházában 15 óra leforgása alatt 40 amputációt hajtottak végre és 30 hasmütétet végeztek. Az észak­amerikai pilóták esztelen támadása követ­keztében egész családok kipusztultak. Könyvek között ABRUDBÁNYAI JÁNOS DR.: A VALLÁS ÉS A MAI KORESZMÉK A nagy emberi közösségeket megrázkód­tató katasztrófák az egyén és a tömeg lelki­világára átalakító hatással vannak. A gon­dolkozó lélek a világmindenséget, a bekö­vetkezett társadalmi, erkölcsi, gazdasági változásokat s azoknak okait kutatja s egy­séges képben igyekszik foglalni. A koresz­mék mindig nagy gyötrelmekből születnek s belőlük csak hosszú s nagyon bonyolult lelki folyamat után alakul ki uj életnézet s uj életforma. Abrudbányai János dr. unitárius teológiai professzor könyvében a „mai kor‘! esaméi­mán történt gondos felkészülése és készen­létbe helyezése. A másik hidföt, Tunéziát, amely az év eleje óta az Afrikában folyó harcok középpontjában áll, továbbra is eredményesen védeni tudjuk az ellenségnek minden próbálkozása ellenére, hogy a né­met-olasz páncélos hadsereget szétverje. A további hadműveletek megítélését illetően itteni katonai körök rendkívül tartózkodóak, mégis a jelek szerint azon a véleményen vannak, hogy az afrikai harci terület belát­ható időn belül háttérbe szorul, minthogy a többi döntő fontosságú arevonalon a harci szünet vége felé közeledik. ségi főnök és Szacsvay Ferenc dr. városi fogalmazó, akik a szerződés számbeli adatait ismertették. Ezenkívül még több, mint húsz tanút hall­gattak ki az érdekelt hentesek és sertéstartó gazdák közül a vásárlás *és eladás körülmé­nyeit illetőleg. A déli szünet után délután tovább foly­tatott tárgyaláson a bizonyítási eljárás be­fejeztével Albrecht Zoltán dr. ügyész a vád képviseletében bizonyitáskiegészitésképpen a távollévő tanuk előzetesen megtett vallomá­sának Ismertetését kérte. Ezácl szemben a védők a felmerülő költségek letétbehelyezé­sének felajánlásával a szóbanforgó tanuk megldézését indítványozták a védelem teljes­sége érdekében. Az uzsorabiróság hosszabb tanácskozás után este 7 órakor elrendelte a védelem ré­széről kért tanuk kihallgatását, 3000 pengő bírói letét ellenében, a megidézési költségek fedezésére. Egyben több határozatot hozott a bizonyítás kiegészítésére, végül a tárgya­lást junius 19-én délelőtt 9 órára napolta el. A védők ezután Koch László szabadlábra- helyezését kérték, aminek anyagi biztosité­kául 30.000 pengőt ajánlottak fel. Az ügyész ' a szabadlábrahelyezési kérelem ellen foglalt állást. Közel egyórai tanácskozás után az uzsora­biróság este negyed 9 órakor hirdette ki vég­zését Koch László szabadlábrahelyezésének elutasításáról. A bíróság indokolásul kimon­dotta, hogy a vádlottnak jogerős elitéltetése esetén egész vagyona elkobozható, tehát számszerűleg nem állapítható meg az az összeg, amely szaíbadlábrahelyezése alkal­mával szökésében meggátolná. Ezért szük­ségesnek látta a további fogvatartását. Az egész napon át tartó tárgyalás ezzel bezá­rult. nek keletkezését nyomozza. Az okokat tárja fel, amelyek már jóval az első világháború előtt arra késztették a gondolkodó embert, hogy az örökségképpen átvett érték ítéle­teit, nézeteit megvizsgálja. Szerző a világ­háborúnak ebből a szempontból való hatásá­ra mutat rá, majd a nagy háború utáni idők hatásaira s elérkezik a ma ,, válaszút jához", amikor már oly sürgetővé s kényszerítővé vált ez a probléma, hogy amint ugyancsak egy másik teológiai professzor Írja: „a mai korszerű kérdések nagyon meg kell gondol- koztassák a magyar keresztény egyházakat, a nemzeti élet érdekében, de a saját exisz- tenciájuk érdekében is“. Van-e egyáltalán a mai kornak olyan jel­lemző s döntő Irányító eszméje, mint pél­dául volt a középkornak a vallás, a rene­szánsznak a szépség, a felvilágosodás korá­nak az ész mindenhatóságáról alkotott esz­ménye? Korunkat a gazdaság s technika korának mondják. Szerző szerint: „a koresz­mét illetőleg három magatartás látszik ki­bontakozni“. A mai kor eszméit illetőleg vannak semleges természetű gondolkodók, vannak pesszimisták és optimisták. Abrudbányai professzor e csoportosítás szerint sorra veszi korunk legkiválóbb gon­dolkodóinak felfogását és megállapításait legjobban feltüntető munkák lényegét s ösz- szefoglalva tárja az olvasó elé. A közösség, népi, nemzeti és szociális esz­ményről ad világos, tömör összefoglalást Abrudbányai könyvében. Különös értéke, hogy magyar vonatkozásban alkalmas az egységes felfogás kialakítására, amire éppen napjainkban nagyon is szükség van. Abrudbányai János dr. munkája nagyon is időszerű. Tartalma rendkívül nagy és sú­lyos. A nagy kérdések iránt érdeklődőknek ezt a munkát a legmelegebben figyelmükbe ajánljuk, ff, I-j> A VILÁG I LIKRE A berlini Német—Magyar Társaság há­roméves múltra tekinthet vissza. Ezen idő alatt terjedelmes kulturális munkaprogra­mot bonyolított le, amellyel tetemes részt vállalt a két ország egymáshoz való kap­csolatainak elmélyítéséből és kiépítéséből. * A tőzeg Ipari értékesítése hatalmas fej­lődésnek indult egész Európában, azon a fokon pedig már régen túl vagyunk, hogy a tőzegben csak tüzelőanyagot lássunk, bár a szénben szegény országok most még töb­bet fütenek vele. így van ez a megszállt keleti területeken is, ahol éppen a napokban alakult egy vállalat a gazdag tözegmocsa- rak kihasználására. Lettországban például 1.7 milliárd tonna tőzegkészletet állapítottak meg, a Szovjetunió teljes tözegállományát pedig 1938-ban 150 milliárd tonnára értékel­ték. Gondoljuk meg, hogy 2.4 kg. tőzegnek ugyanannyi fütőereje van mint 1 kg. szén­nek és 2.3 kg. tőzegből 1 kilóvattóra villany­áramot lehet nyerni! A tőzeg további feldol­gozása már az összes európai országban megindult. A tőzegkokszból sikerült kenő­olajt és benzint előállítani, a tőzegolajból pedig elsőrendű repülőgépbenzint, továbbá phenol (a bakelit alapanyaga), vazenol és gyanta nyerhető. Svédországban már három óriási tözegkokszoló telep működik; innen Indult ki az az eljárás, hogy az autókat tőzegkokszgenerátorral hajtsák. Ezek a ge­nerátorok ugyanis sakkal egyszerűbb szer­kezetűek és olcsóbbak, mint a faszéngázo­sak. * Svájc, a kicsiny semleges állam mindig is Mekkája volt az egész világ menekültjei­nek. De amilyen áradat pár hónapja ostro­molja az országot, arra még nem igen volt példa. Túlnyomóan zsidó emigránsok egész tömege igyekszik Belgiumból és Hollandiá­ból, újabban pedig Franciaországból bejutni a svájci határ mögé. Úgy látszik vonzza őket, hogy Svájc máris rengeteg német, osztrák és cseh menekültet lát vendégül, akiket a viszonyokhoz képest meglehetősen jól el Is lát. A svájci külföldieket ellenőrző hivatal kénytelen volt erélyes rendszabályok­hoz nyúlni, hogy megakadályozza a további betódulást. Ezért egy csomó „feketén" be­szivárgott zsidót egyszerűen áttett a hatá­ron. Mintha derült égből villám csapott volna le, úgy jött ez az intézkedés. De lett is erre nagy kiabálás a baloldali pártkörökben! A liberális irányzatok sajtója napokig támad- ta a svájci kormány embertelenségét és a hagyományos vendégjog megszegését. Mind ez persze nem sokat segített. A rendőrség egyetlen emigránst sem hivott vissza a ha­táron átzsuppoltak közül. Most már min­denki arra várt, hogy majd az országgyűlés őszi ülésén eldől a dolog. Megindult a szer­vezkedés a svájci államtanács menekültügyi politikája ellen. Von Steiger Igazságügyminiszter mármost bebizonyította ezen az ülésen a képviselők­nek, hogy a kicsiny Svájc máris 9600 emi­gránsról gondoskodik, akiknek Amerikába való továbbutazása minden várakozás elle­nére is lehetetlennek látszik. Bármennyire is fenntartja a kormány a vendégjog szokását, mégsem tűrheti, Hogy naponta száz meg szász menekült szökjön át a határon. Ha nem cselekszünk a legerélyesebben, hama­rosan legalább százezer zsidóhoz lesz szeren­csénk *— folytatta a miniszter — tehát a határvédelmet megerősítettük és a rendőr­ség még fokozottabban figyeli a menekülte­kei. Érdekes, e tények annyira lehűtötték a felhevüít elemeket, hogy majdnem egyhan­gúlag megszavazták a szövetségi tanács menekültügyi rendszabályait. Csupán egy szélsőbaloldali képviselő kockáztatta meg a kijelentést: „Svájc még nincs tele emigráns­sal". Mások viszont azt tanácsolták, hogy a kormány próbáljon érintkezésbe lépni fcszak- amerikával a menekültek kivándorlása érde­kében. Az ígazságügyminiszter szavaiból egyéb­ként ki lehetett venni, hogy a zsidó emigrán­sokkal nagyon sok a baj. így éppen az or­szágházi ülés előtt való napon Ítéltek el egy zsidó menekültet többszöri csalás miatt. Az illető 1937-ben került az országba, ahol rög­tön egy gyufavállalatot alapított, egész sor belföldi céget tönkretett és végül különböző üzelmei miatt börtönbe került.-­/ S REGGEL: , 1 SLELET1 VJS AG g \ftrnm l2) 0 DÉLBEM: MAGYAR UJ SAG * na««———»— Továbbra is vizsgálati fogságban marad Koch László setiésbizományos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom