Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

.1 GGYÜL ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓKA 3,20, NE- I I SZEEKESZTÖSEG, KIADÓHIVATAL ES GYED CVRE 9.20, FEL EVRE 18.40, EGESZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 100. SZÁM I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS Al-tJ. 7. EVRE 86.80 PENG«. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ KftSZVENYTAKSASAG I TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. § ’ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KÉT ES FÉLMILLIÓ TONNÁT VESZTETT AZ ELLENSÉG 1943 ELSŐ HARMADÁBAN Leningráilol bombázta a német nebézfuzérség Tuniszban nem volt nagyobb harci Az amerikai sajtó az ibériai államok ellen izgat A Szovjet a londoni menekült lengyel kormány átalakítását követeli ÁPRILISBAN az ellenséges kereskedelmi hajózás vesztesége 415.000 tonna volt és Így jelentékenyen elmaradt a 926.000 tonnás márciusi eredmény mögött. Magától érte­tődő, hogy az ellenséges hirverés ezt a kö­rülményt igyekszik kihasználni és azt ál­lítja. hogy az angolszász hatalmak a ten­geralattjáró harc elhárításában nj módsze­reket használnak, illetve, hogy az eddigi módszereket tökéletesítették. Német kato­nai körökben ezeket az állításokat határo­zottan megcáfolták s a véderő főparancs­nokságának szóvivője kijelentette, hogy az áprilisi elsüllyesztések kisebb száma min­den más körülményre visszavezethet®, csak éppen sK előbb említettre nem. Német tengerészeti szakkörökben ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a ten­geralattjáróknak az Atlanti-óceáni csatában várható elsüllyesztési eredményei egyálta­lában nem lehetnek folytonos jellegűek s a harc természeténél fogva gyakori ingadozá­soknak vannak kitéve. A tengeralattjárók harcbavetési módja is változók. Jelenleg a német hadvezetőség egész buvárhajócsopor- tokat vet harcba a nagy hajókaravánok el­len, mig azelőtt a tengeralattjárók külön- külön vállalkozások során keresték fel pré­dájukat. A nagy karavánok elleni támadá­sok kedvező időpontjai azonban állandóan 8 niások és mások. Ez is egyik magyarázata j az eredmények ingadozásának. Más okok az időjárási viszonyok és ezenkívül a ten­geri forgalom sűrűsége is. Olyan időkre, amikor sok hajó közlekedik valamilyen okokból a tengeren, mint amilyenek ennek az évnek első hónapjai voltak, kisebMor- galmu időszakok következnek és ezek ter­mészetesen csökkentik a tengeralattjárók támadó lehetőségeit. Berlinben azonban határozottan reámu­tatnak arra, hogy az átlagos eredmény ál­landóan emelkedik s ezt a legjobban bizo­nyítják azok az aggódó hangok, amelyek az utóbbi időben az angolszász fővárosok­ban a tengeralattjáró háborúval kapcsolat­ban elhangzottak. A küzdelem, -— mondják a német fővárosban, — az eddiginél még tervszerűbb és erőteljesebb lett, úgy, hogy a buvárhajófegyvemem bevetésének és ered­ményeinek újabb emelkedése várható.-fr AZ EURÓPAI SZÁRAZFÖLD KÖZVET­LEN MEGTÁMADÁSA, ezt a nagy tervet szeretnék az angolszászok megvalósítani, a vállalkozás kockázatos voltát azonban saját maguk is mindjobban kénytelenek belátni. Egy amerikai lap északafrikai levelezője — amint a Stefani-iroda Írja — erre vonatko­zó ‘ ...gén találóan fejezte ki véleményét. A^ósitó ugyanis az angolok és amerikaiak marokkói és algiri partraszállásáról azt írja, hogy bár ezek idegen földön történtek, még sem lehet őket összehasonlítani azokkal a katonai feltételekkel, amelyek egy európai partraszállas esetén forognának fenn. Euró­pai partraszállás alkalmával a feladatok anyira súlyosak lennének, hogy az előfelté­teleket még megközelítően sem lehet meg­határozni. Ebben a megállapításban — irja a Ştefani iroda — teljesen igaza van az amerikai új­ságírónak. Európa valamely pontján a partraszállás sokkal veszélyesebb vállalko­zás lenne és ott a partraszállók nem számít­hatnak olyan fogadtatásra. mint 'fyi.rak- Afrikában. Tudvalevőleg annakidején na­gyobb brit csapatok voltak például Görög­ország területén, amelyeknek az volt a fel­adatuk, hogy európai hidföt alkossanak. Ezek a csapatok azonban kénytelenek vol­tak otthagyni á hidföt, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy betörés kapujául szolgáljon későbbi hadművelet esetére. Je­lenleg az a helyzet, hogy a tengely kemé­nyen tartja a tuniszi hidföt, Európa partjait pedig már jóideje megerősítették. Ezek a partvédő erődök méltó fogadtatásban része­sítik az ellenséget. A legutóbbi időben az amerikai sajtóban olyan hangok hangzottak el, amelyek a Portugáliában és Spanyolországban való partraszállást, az európai erőknek ezeken a semleges országokon át való megtámadását követelték és éles hangon bírálták az ibériai félsziget nemzeti kormányainak magatartá­sát. A Torontóban megjelenő „Standard Magazineazt irta, hogy az ibériai félszi­geten az angolszász csapatoknak meg kell kísérelniük a partraszállást azzal a szán­dékkal, hogy odavonják a franciaországi né­met partvédő csapatokat és ilyen módon gyöngítsék meg a nyugati arcvonalat. Ugyanez a lap hasonló szándékkal követelte a Törökországon át való amerikai táma­dást is. Az ilyen angolszász tervekkel kapcsolat­ban különösen fontos az a nyilatkozat, amellyel von Papén ankarai német nagykö­vet nyitotta meg az isztanbuli német épí­tészeti kiállítást. — Éppen úgy — mondotta —, mint ahogy az erős, fejlődő és boldog Törökország szükséges a világ egyensúlyához és haladá­sához, éppenugy szükséges az erős Német­ország az európai kultúra megőrzése érde­kében. Néhány nappal ezelőtt, amikor a ve­zér: főhadiszálláson tartózkodtam, megbizo­nyosodtam a vezérkancellárnak arról az őszinte óhajtásáról, hogy a Németország és Törökország közötti gazdasági, szellemi, kul­turális kapcsolatok minél erőteljesebben fej­lődjenek. * TUNISZBAN a tengelycsapatok tervsze­rűen kiürítették Mateur helységet és ked­vezőbb állásokat foglaltak el. A hivatalos jelentések szerint lényegesebb harc nem volt, csak az arcvonal egyes részein alakult ki tüzérségi párbaj. A német fővárosban azonban számítanak a kemény küzdelmek közeli kiujulására s meg vannak győződve arról, hogy az angol­szász hadvezetőség csapatainak számbeli túlsúlyát mindenképpen érvényesíteni akar­ja. A harc azonban mindinkább az állóhá­ború jellegét ölti fék Rómában a jelenlegi helyzetben a tuniszi harcteret tekintik a nagy küzdelem főcsata­terének és a várható eseményekre való te­kintettel a legnagyobb figyelemmel kisérik a harc minden fejleményét. A „Pester Lloyd“ római tudósítójának jelentése sze­rint az olasz fővárosban bizakodással tetern- : ' r> harcok további lefolyása elé, emel­lett azonban teljesen tudatában vannak a küzdelem súlyosságának és a Földközi-ten­geri helyzet komolyságának. Ezt a tényt emelte ki az egyik utóbbi o!9& hivatalos jelentés is, megállapítva, hogy az ellenség a szicíliai csatornában folyó tengelyszállitások elleni támadását tengeren és levegőben ál­landóan fokozza. Nagy figyelmet keltett Olaszországban a kormánynak a mult hét végén kibocsátott rendelkezése is, amely szerint nem óhajtandó, hogy az olasz ten­gerparti fürdő- és üdülőhelyeket ezen a nyáron fürdövendégek keressék fel. Az olasz közvélemény teljes mértékben tudatá­ban van, hogy a legközelebbi hetek és hó­napok a Földközi-tengeri küzdelemben ke­mény harcokat fognak hozni és ezek igény be veszik a nemzet egész ellenálló erejét. Az olasz élet minden vonatkozásában fel is készül a várható eseményekre. A fasiszta párt újjászervezésével párhuzamosan egyre erősitik a belső harcvonalat és ennek egyik fejezete az is, hogy az árdrágítás és a zug­kereskedelem ellen a legerélyesebben lépnek fel. Mussolini a miniszterközi árszabályozó ülésen kijelentete, hogy belátható időn belül növelik az élelmiszeradagokat s a nemrég életbelépett béremelések jelentősen fokozták a munkások vásárlóerejét. * A KELETI ARCVONALON továbbra is csak a kubáni hídfőnél voltak súlyosabb harcok. Ezen a vidéken tovább tart a német csapatok elhárító küzdelme s a bolsevtst* támadás egyáltalában nem tudott tért nyerni. * A LENGYEL—SZOVJET VISZÁLLYAL KAPCSOLATBAN a szovjet távirati iroda hétfőn hivatalos nyilatkozatot tett közzé és ebben határozott hangon követeli a londoni lengyel bizottság átalakítását. A nyilatko­zat azzal vádolja Sikorszkyt, hogy különö­sen alkalmazkodik az Egyesült Államokban lévő reakciós lengyel menekültekhez. Az uj lengyel menekültbizottságnak — mondja a szovjet nyilatkozat - igyekeznie kell arra, hogy baráti kapcsolatot teremtsen a szovjettel, le kell mondania a szovjet igényekkel ellen­tétes poütikáról, fáradoznia kellene a határ­kérdés „baráti rendezésén“ és „különösen fi­gyelembe kellene vennie a zsidók jogait.“ íme, a lengyel—szovjet ellentét mögött is ott áll a zsidókérdés és a szovjet a saját igényeinek érvényesítése mellett „különö­sen“ figyelmezteti a lengyel menekült kor­mányt a bolsevizmiis tulajdonképpeni dédel- getettjeinek, a zsidóknak kímélésére. Ennél nyíltabban és határozottabban nem lehetett volna beismerni a bolsevizmusnak és a zsi­dóságnak egymással való szoros kapcsola­tát. Egyébként a „Svenska Morgenbladed“ lend on i közlése szerint — amint a Német Távirati Iroda jelenti — Roosevelt elnök személyes izenetet intézett Sikorszkyhoz és abban javaslatokat tett a lengyel—szovjet viszály elsimítása érdekében. Ezt az üzene­tet Roosevelt Litvinov közvetítésével Sztálin­hoz is eljuttatta. A lonísaci arcYonalon nem voltaic lényecjes I»aelm€lv©IeI©ÍE Kóma, május 4. (MTI.) A Ştefani Iroda közli az olasz főhadiszállás 1074. számú alábbi jelentését: Tunisz északi vidékén a tengelycsapatok kiürítették Mateur helységét. Az arevonal egyéb részén időnként tüzérségi párbaj volt. Az egyes különítmények erős tevékenysé­get fejtettek ki. Repülöalakulataink éjsza­kai támadás során bombázták az ellenség ellátó támaszpontjait. Az egyik korvettünk, amelynek parancs­noka Alberto Cecacci korvettkapitány, el­süllyesztett egy ellenséges búvá maszádot. A buvárhajó parancsnokát, 5 tisztjét és 41 matrózát foglyulejtette. A német véderő főparancsnoksága je­lenti: A tuniszi arcvonalon lényeges harc ked­den nem zajlott le. Tervszerű mozdulatok után az északi szakaszon kedvezőbb álláso­kat foglaltunk el anélkül, hogy az ellenség észrevette volna. Itt a nagyfontesságu bei rendezések elpusztítása után Mateur hely­séget harc nélkül engedtük át az ellenség­nek. Az olasz légi haderő szállitóosztagai látják el a tuniszi utánpótlást Kóma,'május 4. (MTI.) Az olasz lapok kiemelik az olasz légihaderő száJlitóoszta • gainak fontos szerepét a jelenlegi háború­ban. Különös elismeréssel emlékeznek meg azokról a fontos szolgálatokról, amelyeket a légihaderönek ez az ága a tuniszi harcok folyamán jelentett. Az olasz légihaderönek a szállitóosztagal tették lehetővé, hogy hadsereggé tudták növelni a tuniszi és bi ■ zertai hídfőknél partraszállt maroknyi csa­patokat. A légihaderönek ezek az osztagai hősiességük, áldozatkészségük és önmegta- gadásuk által a legelső helyet küzdötték ki maguknak a haderő e fegyvernemében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom