Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-04 / 99. szám
1943. Mi A J U S 4. 3 „Ma nekünk is olyan igaz és elszánt magyaroknak kell lennünk, mint Zrínyi volt!“ Bensőséges ünnepséget rendezett a költő-hadvezér emlékezetére a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának vezetősége Budapest, május 3. (MTI) A Vitézi Rend Zrínyi csoportjainak központi vezetősége május 1-én szép ünnepség keretében emlékezett meg Zrínyi Miklós gróf hadvezér, költő születésnapjáról. A budapesti Vitézi Rendházban rendezett ünnepségen nagy és előkelő közönség jelent meg, közöttük Tas- nádi-Nagy András a képviselöház elnöke, vitéz Nagy Vilmos vezérezredes honvédelmi miniszter és vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke. Az ünnepi műsor a Zrínyi diszjellel kezdődőt, majd a Török Aftumból hosszabb időszerű idézetet olvastak fel. Ezután vitéz Igmándy Hegyessy Géza nyugalmazott test- öraltábomagy, ügyvezető vitézi törzskapitány mondott üdvözlő megnyitót. Hangoztatta, hogy ma neblik is olyan igaz és elszánt magyaroknak kell lennünk, mint Zrínyi volt. Zrínyi tanítása és példája nyomán meggyőződéssel kell szolgálnunk a magyar hagyományokból táplálkozó katona- eszményt. Ezután vitéz Farkas Ferenc altábornagy, a Ludovika akadémia parancsnoka mondott ünnepi előadást „Az örökifjú Zrínyi“ címmel. Rámutatott Zrínyi vallásosságára, nemes jellemére, izzó hazafiságára, önfeláldozó kötelességtudására, továbbá katonai erényei legszebbikére, az engedelmességre. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Tasnádl-Nagy András képviselőházi alelnök a katonaeszmény szolgálatának fontos időszerűségéről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet addig áll, amíg ennek az eszménynek a lángja lobog. A totális háborúban a tudományt és a művészeteket, a szellemi erőket is a harc szolgálatába kell állítani. A háborús megpróbáltatásokban kis nemzetek is meg tudják állni a helyüket, ha minden fiukat katonás szellemben nevelik. A magyar sors ezer esztendőn át úgy rendelte, hogy egyik kezünkkel kardot markoljunk, a másikkal kultúrát teremtsünk. Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter beszédében arról szólt, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának nemes céljai sohasem időszerűbbek, mint ma, amikor a lét és nemlét kérdése forog kockán és amikor a katona-szellem ébrentartásának szüksége véresen beigazolódik. Az irodalomnak és művészetnek a múltból és jelenből kiemelt példákat kell elsősorban a nemzet elé tárni, hogy legyen mit követni azon az utón, mely egy nemzet életében az egyedül járható ut. Ez az ut háború idején a hadak útja és éppen ezért fokozott jelentősége a katonaeszmény kiemelésének és a honvédelmi gondolat szolgálatának az irodalom és művészetek terén is. A miniszter ezután kiosztotta az 1942. évi irodalmi és művészeti Zrínyi-jutp lmakat. Az ünnepséget a Zrínyi-fohász fejezte be. Pontrendszer alapján állapiiotiálí meg a beszerezhető 3«izelőanva<| mennyiség©! Kolozsvár, május 3. Vasárnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy az iparügyi miniszter rendeletet bocsátott ki az 1943 május 1-től a jövő év április SO-ig beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyiségéről. A már közölt részleteket, a rendelet közérdekű jellegére való tekintettel, az alábbi fontos tudnivalókkal egészítjük ki: A nem központi fűtéssel fütött lakások fűtésére felhasználható tüzelőanyagból a szobák és lakók számától függően az alábbi pontértékben kifejezett tüzelő anyagmennyiséget lehet beszerezni: Egyszobás lakásnál, függetlenül a lakók számától, 200 pontértékü tüzelőanyagot, két- ezobás lakásnál egy lakó esetén 200, több lakó esetén 280, három szobásnál egy lakó esetén 200, két lakó esetén 280, ennél több lakó esetén 350, négyszobás lakásnál egy lakó esetén 200, két lakó esetén 280, három lakó esetén 350, négy és több lakó esetén 420, végül ötszobás vagy ötszobásnál nagyobb lakásokban a beszerezhető tüzelőanyagmennyiség öt lakóig az előbbivel azonos, ót vagy több lakó esetén 490 pontérték tüzelöanyagmennyiség szerezhető be. Egy pontértéknek brennbergi, dorogi, egerest szurdok!, tatai, tokod! és zsibói szénből vagy brikettből 10 kiló, kokszból és külföldi szénből 8 kiló, komlói, nagymányokl és pécsi szénből 9 kiló, a salgótarjáni szénmeden- céból származó szénból 12 kiló, barnaszénből 15, lignitből 20, tűzifából 17 kiló felel meg. A rendelet szerint a hall nem számit külön szobának, a cselédszoba pedig csak akkor, ha azt valaki lakószobának haszná'ja. A lakók számának meghatározásánál a háztartási alkalmazottat is figyelembe kell venni. Az orvos, aki hivatását lakásában gyakorolja, 20 százalékkal több tüzelőanyagot s »erezhet be. A szabadonálló házakban ugyancsak 20 százalékkal több tüzelőanyagot lehet felhasználni. A ponttáblázat alapján kiszámított tüzelő- anyagemnnyiségnél csak 10 százalékkal kevesebb tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni, akkor ha: 1. a konyhában villany- vagy gáztűzhely van, vagy: 2. központi melegvizszolgáltatás, vagy 3. a fürdőszobában villany-, vagy gáz-melegvizszolgál- tatő berendezés van. A leső nem számit tűzhelynek. Húsz százalékkal kevesebb tüzelőanyagot szabad csak beszerezni és felhasználni az olyan lakásoknál, amelyekben a három felsorolt eset közül kettő Is megtalálható. Például a konyhában gáztűzhely van, a fürdőszobában pedig gázfűtésű melegvizszol- gáltató berendezés. A lakások »an elhelyezett irodák és műhelyek fűtésére a lakásokban felhasználható tüzelőanyag 60 százalékát lehet beszerezni. A nem lakásszerü helyiségek fűtésére felhasználható tüzelőanyagmennyiséget úgy kell kiszámítani, hegy a fütendö helyiség űrtartalmának minden egyes köbmétere után 1 pontnak megfelelő mennyiséget szabad beszerezni. A központi fütéses helyiségeit fűtésére ugyanannyi tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni, mint az elmúlt fűtési évben. Ha a központi fütéses lakás konyhájában sem villany-, sem gáztűzhely nincs, főzés céljára annak a tüzelömennyiségnek 10 százalékát lehet beszerezni, amelyet akkor lehetne beszerezni,, ha a lakásban nem volna központi fűtés. A központi fütéses lakásokban mosás céljára a lakás minden egyes lakója után 12 pontnak megfelelő mennyiséget szabad heszerezni és felhasználni. Kimondja a rendelet, hogy központi melegviz- szolgáltatás csak vasárnap reggel 6-tól este 11-ig adható. Ez a korlátozás a penziók kivételével nem terjed ki a szállodákra, gyógyintézetekre és fürdőkre. A máig fel nem használt régi tüzelöanyagkészletet a jövő évben beszerezhető mennyiségekből le kell vonni. „Azősi éteiformát őrző nép töretlen marad' flddm Oenő és fTZuharay Elemér előadása az EÍ7IKE Zenei népfőísko’ájdn Kolozsvár, május 3. Vasárnap este 7 órakor az EMKE zenei népfőiskolájának előadás sorozatában Ádám Jenő, budapesti zeneakadémiai tanár és Muharay Elemér, az „Ifjúság“ cimü lap szerkesztője tartottak előadást. Ádám Jenő, akit a nagyközönség jól ismer a rádióból, ahol népdalfélóráival országos népszerűségre jutott, „Magyar ének — Magyar lélek“ címen tartott előadást. Ádám Jenő előadását hallgatni élmény és élvezet. Vasárnap délután a zenei s&látát, az operettszámokat, eigánymuzsikát és slágereket állította szembe az ősi, paraszti magyar énekkel. Kimutatta az előbbiek selej- tességét és a magyar népi d: 1 költői, mély- értelmü szépségét.-— Minden nemzet életében adódnak pillanatok — mondotta az előadó —, amikor magába száll és felteszi a kérdést, hogyan, miért, mi okozta az életben ezt vagy azt a fordulatot. így adódnak ilyen sorsdöntő pillanatok a nemzet életében is. _ Az előadó ezután élvezetes eloa rámutatott a zenei fertelmekre, vázolva azt a folyamatot, ahogyan a magyar közönség eltávolodott az igazi magyar daltól, a hamis, idegen, selejtes szellőmtől áthatott zenei -ponyvát képzelve magyarnak, s utánna megmutatva az utat, amelyen át ismét visz- sza lehet vezetni a magyar muzsikához. Előadását az Operaház zenekarának tagjaiból alakított ötös kisérte, bemutatva néhány magyar éneket, amit a közönség együtt énekelt velük. Az előadás befejezése után a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a vármegyeház dísztermét, alig akarta leengedni az emelvényről a kitűnő előadót. Szünetben megkértük Ádám Jenöt, hogy beszéljen néhány szót munkájáról. — Úgy érzem, mindnyájunknak kötelessége, hogy a maga helyén szolgálja a magyar ügyet. Muzsikus vagyok, tehát itt kell szolgálnom. Hiszem, hogy a művészetben csak az igaz és jó, ami tiszta. Tisztábbat és szebbet pedig, mint a magyar népdal, nem lehet elképzelni. Irtani keü a zenei gazt s az ősi magyar népi énekekkel, ébresztgetni a magyar szellemiséget. Ennél hálásabb és szebb feladat nem juthat az ember számára. A magyar dal olyan tökéletes, kikristályosodott, miivészi tartalommal telitett remekmű. amit a szó legnemesebb értelmében klasszikusnak kell nevezni. Itt valóban meg kaphatjuk azt az élményt, amit csak a tiszta művészet nyújt. — Hogyan fogadják a professzor ur előadásait? — örömmel mondhatom, hogy az igazi magyar népdalnak sokkal több a hive, mint gondolni lehetne. Egy-sgy ilyen előadáson tábornokok és kendős nénikék énekelnek ve-, lünk. Nem igaz, hogy a rossz, a zenei szemét kell a közönségnek. Igen, jobban szeretik a szépet. Minden magyar ösztönsze- rüen is megérzi, ha egy igazi paraszti, népi éneket hall, hogy az az övé, mindnyájunké, minden magyaré. Éppen a rádió népdal félóráin át tapasztalom, hogy a szélesebb néprétegekben milyen rendkívüli szeretet él a magyar népdal Iránt. Ébren kell tartani a magyar öntudatot, mondhatom csak megint s erre jobb, igazabb eszköz kevés van, mint a művészet. Zenénkre igazán büszkék lehetünk. Szerte a világon mindenütt igen nagy a becsülete, sokkal nagyobb, mint az idegenforgalmi látványosság számba menő cigányzenének, s most már igazán ideje, hogy mi is megbecsüljük azt. ami a miénk. — Mi a professzor ur véleménye a jövőről? — Erősen bizakodom. Az ifjúság a miénk. Tessék végigjárni az iskolákat. Mindenütt az igazi, paraszti énekeket tanítják s vége a hamis, szentimentális „tandalóráknak“. Az iskolák nem tudnak, de hála Istennek nem is akarnak elenállani. Most Kodály Zoltánnal egy daloskónyvön dolgozunk az ifjúság számára. JSnnek mindössze annyi lesz az ára, mint egy tojásnak. így hisszük, el fog jutni a legkisebb falvakba Is és elsodorja a maga jobb, igazabb, magyarabb szépségeivel a zenei kacatot. Csengetnek s kezdődik az előadás második része, Muharay Elemér előadása. Muharay „Uj szellem — uj lélek“ cimü előadásában széles távlatokra bontotta ki azt, amit Ádám Jenő a zene terén mutatott ki. Megállapította, hogy a falvakat két kategóriába- a selejtes kultúrájú és ősi hagyományaikat, őrző falvakra lehet osztani. Továbbiak során megállapította, hogy a selejtes kultúrájú falvak a fajta szempontjából is értéktelenebbek, mert Itt találjuk az egykézést s az erkölcsi élet általános lazulását. Ezzel szemben az ősi életformát őrző nép ereje töretlen marad. Előadása további során hangoztatta, hogy az uj magyar szellemnek ebből az ősi művelődési alapból kell ismét naggyá növekednie. Mindenekelőtt meg kell teremteni a népi hagyományokon települő uj magyar szellemet, hogy ezután megteremthető legyen az egységes magyar nemzeti élet. A két értékes, magas színvonalú előadást Nagy Géza tanár vezette be. A szerbiai Pczsarevéc környékén ismét fellángolt a partizánok tevékenysége Az orvlővéiieL egyik vezetőjét agyonlőtték» több társét elfogták Zágráb, május 3. (MTI) A belgrádi „Novo Vreme“ jelentése szerint a sokáig szünetelő partizántevékenység most ismét megkezdődött a szerbiai Pozsarevác környékén. Simo Simics és Markovics egyetemi hallgatók vezetésével. A partizánok ismét öldösik a községi elöljárókat, vezető polgári személyeket, gyújtogatják a középületeket és robbantják a közlekedés berendezéseit. A szerbiai hatóságok büntető expedíciót indítottak a város környékén és sikerült Simlcset harcban lelőni sok társával együtt, valamint sok bűntársát elfogni. Belehalt sérüléseibe Lutze» az SÄ vezérkari főnöke Berlin, május 3. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Victor Lutze, a SA vezérkari főnöke gép- kocsiszerencsétlenség közben szenvedett súlyos sérüléseiben vasárnap este a potsdami városi kórházban elhunyt. nyolcéves árva fiugyarmeket akar felnevelni Ouhtísz Istvánná, a világhírű Gamma-gyár vezérigazgatóidnak felesége Kolozsvár, május 3. Juhász Istvánná, az immár világszerte híres Gamma-gyár zseniális mérnök-vezérigazgatójának felesége, akinek jótékonysági akcióiról már több- izben számoltunk be lapunk hasábjain is, újabb, nemes szívre valló ötletet akar megvalósítani. A jótékony uriasszony elhatározta, hogy felnevel egy 8 éves árva magva r fiúgyermeket s addig, ainig felserdülve ki nem lép az életbe, minden vonatkozásban ellátja: lakásáról, ellátásáról és ruházkodásáról gondoskodik s természetesen taníttatja is. Lehetséges, hogy Juhász Istvánné nagylelkű elhatározása egy kallódó tehetséget, emberi értéket ment meg a magyar jövendőnek s nem kétséges, hogy a kiszemelt árva fiúgyermek később értékes és hasznos tagja lesz a társadalomnak. Juhász Istvánné a jelentkezéseket az Érdél# Menekült Magyarok J^egsggitéaére ► .............................. ■ 11 — Alakult Bizottságon keresztül óhajtja lebonyolítani. (Budapesti cím: Városház-utca 16., II. emelet 2., kolozsvári cim: Farkasutca 8.) Amennyiben Kolozsváron néhány napon belül megfelelő jelentkező akadna, a Bizottság egyik itt Időző hölgytagja még e héten magával vinné Budapestre. 2“szer naponta reggel és különösen este lefekvés előtt Chlorodoni > , fogpasztái fejnitütt "t.. I ^
