Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-04 / 99. szám
T. OR DZ AGO Y ÖL er KÖ’.'Y 7 A HA /K.Ó pviae i flhü.2 fcö a? v t. ára* BUDAPSB? ? K m Ú d pasume:;?' extsr:, #®4 3 május 4 ..................................... 4fra 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NEGYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 30.80 PENGŐ. — POSTAVAKARftK- FÉNOT ARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 99. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-O. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA 423.000 tonna ellenséges kereskedelmi hajóteret süllyesztettek el áprilisban a németek Á tuniszi arcvonal legfontosabb szakaszain a tengelycsapatok kezében van a kezdeményezés — Á németek fölényesen verték vissza a bolsevisták újabb kubáni támadásait Á harcoló lengyel csapatok hűségnyilatkozatot tettek Sikorszky mellett A tengelyhatalmak közzéteszik az európai népek „chartáját“ AZ AFRIKAI HARCTÉREN az elmúlt hét vége és a vasárnap viszonylag csendesen telt el. Kisebb, helyi jellegű támadások és ellentámadások váltogatták egymást, az angolszász csapatok rendkívül tartózkodó magatartást tanúsítanak s ez a kétségkívül általuk is beismert súlyos veszteségekkel magyarázSiató. Április 16-án indult meg az angolszászok tuniszi nagy támadása s attól Londonban és Washingtonban gyors sikert reméltek. Churchill husvétra Ígérte a tuniszi tengely- hidfő elfoglalását. Azóta azonban a tengely- hatalmak csapatainak elszánt, kitartó ellenállása szerénységre kényszeritette az ellenfél nyilatkozatait. A német és olasz erők mintegy háromszáz ellenséges páncélos harckocsit, többszáz szállító gépkocsit, hatvannyolc gépesített 1 öreget és sok angolszász repülőgépet pusztítottak el, az ellenségnek sok embere került fogságba s halot- taik és sebesültjeik rendkívül nagy volt úgyhogy egyes jelentések a harcok vérességét a szovjet harctér küzdelmeinek legsúlyosabb napjaival hasonlítják össze. Ezek a veszteségek teljesen érthetővé teszik, hogy Anderson és Momtgomerry az áttörési kísérletek teljes meghiúsulása után szükségesnek tartották a harci szünetet, hogy felfrissítsék nagy veszteségeket szenvedett, kimerült csapataikat. A Zürichbe érkezett jelentések szerint Medzsez el Babnál és Pont du Fahs környékén a kezdeményezés teljesen a tengely- csapatok kezében van. A német és olasz erők Goubelattól északra sikeres támadó vállalkozásaikkal mintegy másfél kilométerrel hátrább szorították a brit csapatokat. Ez pedig a tuniszi területen, ahol jóformán méterekért is kemény küzdelem folyik, nagy eredmény s mindenesetre azt mutatja, hogy az ellenfél nagy ember- és hadianyagfölénye sem tud megbirkózni a tengelycsapatok elszántságával és harci tapasztalataival. A KUBANI HÍDFŐNÉL a szovjet hadve- zetöség már egy hete hajszolja hiábavaló rohamokra csapatait a német állások ellen. A vasárnapi, több hullámban intézett támadásokat a német csapatok a hivatalos jelentés szerint fölényesen verték vissza és nagy veszteséget okoztak az ellenségnek. Pedig a bolsevisták mindent megtesznek, hogy sikert érjenek el. Egész éjjelen át tartó tüzérségi előkészítés után indítják támadásra csapataikat s állandóan erős légialakulatokat vetnek be, helyesebben pocsékolnak el s a német vadászgépeknek bő alkalmat annak arra, hogy sikereik számát szaporítsák. Az Azovl-tenger partján partraszállást is kíséreltek meg a bolsevisták, azzal a reménnyel, hogy esetleg sikerül a német állások háta mögé beszivárognak, de a kompokon szállított csapatokat a német parti őrség hamarosan megsemmisítette és sok hadianyagot zsákmányolt. Ugyanez a sors érte a Fekete-tenger partján, Anapánál partra szállított bolsevista kötelékeket is, A német légihaderö szüntelen támadásokat intéz a bolsevista utánpótló forgalom ellen s egy nap alatt tizenhét, hadianyaggal megrakott tehervonatot pusztított el. * SZTÁLIN május elsején hajthatatlanság- tól áthatott kiáltványt intézett az orosz néphez és mindazokhoz, akik a. Hl. Interua- cionáléval egyetértenek — jelenti a Stefan; olasz távirati iroda. A bolsevista kiáltvány hangoztatja, hogy „mindenféle béke és fegyverszüneti javaslat összetörik Moszkvának azon az elszánt akaratán, hogy a győzelemig harcol". A kiáltvánnyal kapcsolatban érdekes megjegyzések hangzottak el egyes semleges államok fővárosainak köreiben. Tekintettel arra, hogy a tengely a szovjet barbársággal, amely megmutatta Igazi, borzalmas arcát semmiféle megegyezésre nern gondol, a harcok szüneteltetésének gondolatát csakis Moszkva szövetségesei, Anglia és az Egyesült-Államok vethették fel. Litvinov és Sztálin útja, — Sztálin tudvalevőleg Moszkvába hívta két nagykövetét, hogy személyesen tárgyaljon velük, — valószínűleg ezzel a kérdéssel függ össze. A Sztálin kiáltványához fűzött ilyen megjegyzéseknek egyelőre nem lehet különösebb jelentőséget tulajdonítani. Az ellenséges oldal nagyon jól tudja, hogy a tengely- hatalmak részéről a fegyverszüneti javaslat milyen elutasító válaszra taláina s nem valószínű, hogy kísérletet tennének vele. A világküzdelemben elképzelhetetlen a fegyvernyugvás. óriási ellentétek állanak egymással szemben s a harcot a tengelyhatalmak és szövetségeseik, amint már annyiszor kijelentették, az Európát Keletről és Nyugatról fenyegető' veszély teljes kiküszöböléséig folytatják. Ez pedig nem lehet más, mint a bolsevista erő és az angolszász befolyás lehetőségének végleges megtörése. * A LENGYEL—SZOVJET VISZÁLY ügyében uj mozzanat Churchill angol miniszterelnöknek az a levele, amelyet John Anderson, az angol titkos tanács elnöke olvasott fel a lengyel függetlenség londoni emlékünnepélyén. Az üzenetben Churchill többek között kijelentette, hogy „a szövetségesek közös erőfeszítéseket tettek az elmúlt év folyamán Lengyelország felszabadítása érdekében s azokat a sulyos áldozatokat, amelyeket a lengyelek a szövetségesek közös ügyéért hoztak, egy nagy és független Lengyelország helyreállításával fogják megkoronázni.“ A miniszterelnöki üzenethez fűzött megjegyzéseiben Anderson Sikorszky volt lengyel tábornokot, az emigráns kormány vezetőjét „hős vezetőnek és megbízható barátnak“ jellemezte. Nagy kérdés, hogy mit szólnak ehhez a jellemzéshez Moszkvában, ahol viszont Sikorszkyt „német, bfrencnek“ és a Szovjet ellenségének minősítették s megszakították vele a kapcsolatot. Churchill üzenetéhez megjegyzéseket fűz a Ştefani olasz távirati iroda diplomáciai munkatársa. A lengyel népnek — állapítja meg, — csakis egyetlen reménye leket, a tengelyhatalmak győzelme. Ellen' ező esetben a lengyelek sorsát a Szovjet határozná meg. A módszerre. Útmutatásul szolgál a kátyúi tömegsír. Mindaz, ami Lengyelországban 1939 óta történt, egyre jobban megvilágítja Pilsndszky tábornagy politikáját. Pilsudszky a szovjet gyűlöletét előre .látva Németországgal való együttműködésében mutatta meg népének a helyes utat. Lengyelország azonban a marsall halála után áldozata lett vezető rétege tévedéseinek. A katyni tömegsírral kapcsolatban egyébként a berlini külügyi hivatalban a külföldi sajtó képviselői előtt hétfőn olvasta’- fel azt a jegyzőkönyvet, amelyet a tömegsír vizsgálatában európai főiskolák professzoraiból és több neves orvostanárból, valamint törvény- széki orvosokból álló bizottság fejezett be. A bizottság a következő országok szakembereiből állott: Belgium, Bulgări, Dánia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Horvátország, Hollandia, a cseh morva védnökség, Románia, Svájc és Szlovákia. Az összefoglaló látlelet megállapítja, hogy a lengyel tiszteket 1940 március vagy április havában végezhették ki. A megnyitott tömegsírból eddig 982 hulla került napvilágra. Ezeket részben már boncolták és 70 százalékban megállapították a szeméiyazanosságukat. A halál oka valamennyi hullánál kivétel nélkül tarkólövés. Illetékes német helyről még a következő tájékoztató jelentést adták ki: A katyni erdőben feltárt lengyel tömegsírok vizsgálatáról ma a világ közvéleménye elé tárt jegyzőkönyv a Wilhemstrasse megállapítása szerint lezárja ezzel a lelettel kapcsolatos kérdésekre adott bizonyító válaszok sorát. Ezzel végleg tisztázódott, hogy ldt gyilkoltak meg, hogyan történt a gyilkosság és mikor következett be. A törvényszéki orvostan és a büntetőjog nemzetközileg elismert képviselőinek jegyzőkönyve olyan választ ad, amelynek megbízhatóságához nem férhet kétség. Ez a jegyzőkönyv joggal számit az egész világon, de főleg Európában rendkívüli figyelemre, mert a katyni lelet elárulja, hogy milyen sors várna az európai népekre, ha elzárkóznának még ma is annak a felismerése elől, hogy a Katyniban a gyilkosságot emelték politikai elvvé. •* SULYOB GONDOKAT OKOZ az Egyesült Államoknak a munkások egyre erősebb bérkövetelési mozgalma. Pillanatnyilag a szénbányászok fenyegettek általános sztrájkkal és a mozgalmat csak az utolsó pillanatban sikerült lecsendesiteni. Roosevelt vasárnap beszédei intézett az amerikai bányászokhoz. Megállapította, hogy a nemdolgozó bányászok akadályozzák a háborús erőfeszítéseket, a háborút viszont a szövetséges nemzetek csak akkor nyerhetne meg, ha fáradhatatlan erőfeszítéssel, szünet nélkül dolgoznak. A széntermelés beszüntetése az egész nép jövőjét kockáztatná. Roosevelt beszéde- előtt 20 perccel Lewis munkásvezér nyilatkozatot tett s kijelentette, hogy a bdny ászszervezel a kormánnyal ideiglenes egyezményt kötött, két hétre szóló megállapodás alakjában s Így a munkamegszüntetés a bányákban véget ér. Tárgyalások Indulnak meg s a maga részéről együtt akar működni a kormánnyal, hogy az országot felszabadítsák a mai feszültségből. A szénbányákat egyébként az állam részben már lefoglalta és mindenütt kitűzték a csillagos lobogót, mint az USA felségjelvényét. A vasúti forgalmat egész Amerikáiban a szénhiány miatt jelentékenyen korlátozták s több kisebb fontosságú vasútvonalon a szállítás teljesen szünetel. Szigorúan ellenőrzik a villanyáram fogyasztását Is. Washingtoni jelentések kiemelik a szénbányász sztrájk nagy politikai jelentőségét. Rooseveltnek a felmerült sulyos kérdések megoldásánál nem csupán gazdasági és szociális, de politikai szempontokat is szem előtt kell tartama, különösen azt a tényt, hogy az ipari munkásság körében rendkívül sok választója volt. A mozgalomban érdekelt több, mint 80.000 bányász sztrájkja azt mutatja, hogy a munkásság inkább hallgat Lewis munkásvezérre, mint Rooseveltre. Általános felfogás szerint Roosevelt helyzetét a következő választásokra és béketárgyalás idejére a bányász sztrájk igen kedvezőtlenül befolyásolja. Fölényesen verték vissza a németek a kubénl hídfőnél rohamozó bolsevistákat Berlin, május 3. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hídfőnél a vasárnap is több hullámban támadó szovjet csapatokat sulyos veszteségeket okozva nekik, fölényesen visszavertük. Április havában a szovjet légihaderö 1082 repülőgépet vesztett. Ebből 902-öt légihar- coltban, 121-et a légi haderő légvédelmi tüzérsége és tizet a hadsereg kötelékei, valamint a haditengerészet egységei lőttek le. Helsinki, május 3. (MIT.) A Német Távirati Iroda jelenti: A Finn-öböl és a Ladoga-tó felett vadász- repülőgépeink több alakulatból álló ellenséges légihaderövel találkoztak. A legnagyobb alakulatban különböző mintájú 88 gép volt. Heves légiharcban a vasárnap már jelentett lelőtt repülőgépen kívül még lelőttünk a Ladoga-tó felett két, a Finn-öböl felett pedig hat vadászgépet. Azonkívül a tengeri haderő lé.gvédelmi tüzérsége egy hareirepü- lögépet lőtt le, úgyhogy az ellenség vesztesége 10 repülőgép. Szárazföldi arcvonalakon nem történt jelentős esemény A lengyel csapatok állásfoglalása megerősítette a Sikorszky-kormány helyzetét Helsinki, május 3. (MTI.) A „Hufvuds- tag Bladed“ londoni értesülése szerint a lengyel-szovjet viszály tovább tart. A londoni lengyel lapok továbbra is élesen támadják a Szovjetuniót, ami igen sok munkát ad az angol cenzúrának. A lengyel emigránsok londoni lapjaiban hatalmas fehéren maradt hasábok tanúskodnak az ellenőrzés szigorúságáról. A lap értesülése szerint a harcoló lengyel csapatok hűségnyilatkozatot juttattak el Slkorszkyhoz, ami nagyon megerősítette, a menekült lengyel kormány helyzetét,