Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-02 / 98. szám

1943, M A J V & 2 TUNISZI NAPLÓ Az alábbi sorok nem mostani keltezésűek. Kém a, jelenben dúló apokaliptikus küzdel­mekről szólnak, melyek Ismét pusztulást hoznak Hannibál földjére, hanem a mostani világégés előtti utolsó békeesztendöbe, 1938-ba visznek vissza. Aid Szicíliát járta, az — abban az évben utoljám — minden nehézség nélkül eljutha­tott Tuniszba, Afrika legészakibb pontjára. Magyar útlevelünkre a római francia nagy- követségen francia könnyedséggel ütötték rá a beutazási engedélyt s azzal már fel is ülhettünk Palenmöban a hetenkint Tuniszba induló hajóra. A „Tirrenia" hajóstársakág fehér gőzösén ragyogó a tisztaság', utasai közt pedig ott zsibong a ő- és Újvilág min­den nemzetének fia-lánya. Különösen sok a német turista. Kopott ördögbőr nadrágjuk­ban, szeges bakancsaikban mély megvetés­sel nézik a globetrotter-elegáncia utolsó di­vatja szerint kikészített angol és ameiikai utitársaikat s eszükbe jut, bogy azokkal együtt utazzanak az első osztályon, mikor negyedannyi pénzért a haramadikon is ugyanoda jutnak el. Aki közülök a „terza distintá"-nak nevezett turistaosztályon uta­zik, aa mái' a nagyigényiiek közé számit. Magyar utitársaáJkkal kölcsönösen hamar összebarátkoztak. * Délutántól másnap délelöttig tart a hajó­út. Már kora reggel feltűnik az Atlasz­hegység kék sziluettje s nemsokára rá Tu­nisz városa is, de a kikötőbe való befutás nem megy olyan gyorsan. A Tuniszi-öböl sekélyvizü lagúnáin több kilométer hosszú mesterséges csatorna vezet keresztül, a ha­jók csak abban közlekedhetnek. Jelzöbóják, majd kétoldalt keskeny földtöltések mutat­ják a kimélyitett csatorna irányát, hajónk neg3'edére csökkentett sebességgel halad rajta keresztül, hogy a hullámverés meg ne rongálja a töltéseket. Itt látjuk meg Afrika első hírnökeit: a lagúnák partján gyalog vagy szamárháton ballagó arabokat. Másfél óráig tart, amig a párkilométer,es csatornán át a kikötőbe érünk. Mozgalmas kép tárul elénk. Kaftános. burnuszos, tur- bános alakok várják a hajót, berberek, ara­bok, mórok, négerek, zsidók sürgölődnek a köparton, összevegyülve elegáns francia höl­gyekkel, idegen!égionistákkal, olasz keres­kedőkkel és a nagy kikötőváros száz más népségével. Kiszállás előtt szigoiu útlevél­vizsgálat a hajóra feljövő francia hivatalno­kok részéről, majd még egy kellemetlen moz­zanat: Afrika földjére való lépés előtt min­denkit beolt fekete himlő ellen a francia orvos. Végre nekivághatunk a városnak. * Egyelőre az az érzésünk, amint a kikötő­ből a városba haladunk, hogy Európában Járunk. A franciák által nagyvonalúan ki­épített európai városiész a kikötő körül fek­szik. Főútvonala, a Rue Jules Ferry emlé­keztet az Andvássy-utra, fasorait azonban terebélyes pálmák alkotjuk. Ebbe a föutba torkoljanak derékszögben az élénkforgalmu, modemül kiépített utcák, rengeteg szép üz­lettel és kényelmes, olcsó szállodával. Ha­talmas kőkapu zárja le a főutat: a . benn­szülött-negyedbe vezető Porte de France. Egy séta a Rue Jules Ferryn akkor is el­ájulná, hogy francia városban járunk, ha előzőleg nem tudnók. Az üzletek kirakatai tele vannak meztelenségeket ábrázoló leve­lezőlapokkal melyek feliratuk szerint benn­szülött típusokat ábrázolnak ugyan, de lerf róluk, hogy párisi fényképészmütermekben készültek a Montparnasse Szépeiről... Gya­koriak a kirakatokban a, vaskosabb, porno­grafikus ábrázolások is, de benn az üz'etben okvetlenül felhívja ilyen tárgyú készletére a tulajdonos a bevetődé idegen figyelmét. Nem egy nagy, korszeiü mozi is van a fő­úton. Előcsarnokában az előadásra várako­zók szórákoztatásárá stereo-nézöszakrények sora áll a fal mentén. Egy frank bedobása ellenében a készülék leperget egy tizenöt- húsz fényképfelvételből álló pornografikus képsorozatot... Fiatal fiúit állnak a készü­lékeit előtt, i mohó szemekkel falják a lát­ványt és feldúlva távoznak el utána. Nem Is kell mély megfigyelnek lenni ahhoz, hogy egy Ilyen jelentéktelennek látszó mozzanat­ból biztos következtetést vonhassunk Fran­ciaországnak bekövetkező (és azóta be is következett) bukására... * A mozikba tolong a nép. Tisztes francia hivatalnokok éppen úgy látogatják, mint a •ötétképü bennszülöttek. A francia papa­mama ritkán hagyja otthon gyermekét, az esti tiz órai előadásra három-négy pro cse­metével vonulnak be a francia házaspárok. Háaaspárokról -viszont nehéz beszélni a benn­szülötteknél, mert gyakori látvány, hogy a jómódú arab három-négy feleségével megy moziba ... Finom selyemburnusz fedi a rae­ágyai valódi párisi modell, arcukat azonban tel­jesen elfedi a fátyol. * Ha az üzletek cégtábláit olvassuk, az az érzésünk, hogy Olaszországban vagyunk. Tunisz városának 180.000 lakosából 100.000 a bennszülött mohamedán és zsidó, 50.000- nél több az olasz és csak 25.000 körül van az uralkodó franciák száma. Tehát ha a bennszülöttektől eltekintünk, minden fran­ciára kőt olasz jut! A csökkenő lakosságú francia anyaországból aligha jöhet je’enté- keny utánpótlás) a tuinépesedö Itáliából pe­dig kérlelhetetlenül .áramlik az olaszság Tu­niszba. ... Nem nehéz ebből Tunisz jövendő sorsára következtetést vonni. A bennszülött lakosság nem szereti sem a franciát, sem az olaszt, de az olaszhoz mégis közelebb érzi magát, hiszen a francia katonai és polgári hatóságok mindkettőjü­ket egyformán igyekeznek elnyomni. A fran- ciagyülölet, ha hosszú ideig lappang is, oly­kor ki-kitör. Legutóbb az első világháború alatt, 1915-ben fogtak fegyvert a franciák ellen Tunisz lakói, felkelésüket azonban vérbefojtották. * A Porte de Francé kapujának kőivé két világ Iratát át jelzi. Az innenső oldalon mo­dern paloták sora emelkedik s köztük mél­tóságon fenségében áll őrt a katedrális két- tomyos homlokzata, mint a 1-eresztény világ szimbóluma. Túl a kapun más világba lé­pünk. Zegzugos, olykor csak két-három mé­ter széles sikátorok útvesztőjében folyik a bennszülötteknek az európaiak számára min­dig titokzatos élete. Ez már a hamisitatlan Kelet, minden vonzó és visszataszító járu­lékával. Az üzleti élet a szűk. helyenként deszká­val fedett, homályos utcákra nyi'ó apró bol­tokban és műhelyekben zajlik. E ,,souk“-ok- ban való séta jelenti az idegenek számára a legnagyobb és legfeledhetetlenebb élményt. Rézművesek, papucskészitók, illatszer-árusok, szabók dolgoznak keleti egykedvűséggel pa­rányi kis üzleteikben, melyekben maguk is éppen hogy csak elférnek. A vevő a bolton kívül marad és úgy folyik az alku. Sok ere­deti és értékes keleti dolgot lehet itt vásá­rolni, még több hamisítványt, ha nem vi­gyáz az európai vevő. Mert a Kelet üzleti erkölcsök terén is mást jelent, mint a Nyugat! * Sokféle érzékelési mozzanatból tevődik össze minden élmény, de aligha csalódunk, ha azt áilitjuk, hogy tuniszi élményeinknek legjellegzetesebb járuléka a soukok különös illatának emléke. Nem szag ez, hanem a szó szoros értelmében vett illat: egy sajátságos, zöldes poralákban árult illatosító szer sem­mihez Dem hasonlítható illata, mely szaba­don 6záll szerte a port tartalmazó nyitott zsákocskákból és furcsa, édes, nehéz illatá­val minden zugot betölt. Ez teszi teljess| az örökké homályos soukok titokzatos és fe­ledhetetlen hangulatát, ez varázsolja a háre­mek buja levegőjét a bennszülött-város­részbe. Akinek nem kényes a gyomra, az a sou- kokban Kelet százféle csemegéjét Ízlelheti végig. Rengeteg az apró lacikonyha, ahol a tulajdonos maga süti-főai különböző pecse­nyéit, nyílt tűzhelyen, úgyszólván az utcán. Mellette deszkalapon Kelet kedvenc cseme­géje: birkafej egész halomban, megnyuzva, kilógó nyelvvel, merev szemekkel bámulva a járókelőkre. A véres, undorító szagu s a fülledt melegben gyorsan romló hustömeget elképzelhetetlen sokaságu légy lepi a szó szoros értelmében vastag fekete rétegben, úgy, hogy gyakran nem is látszik, mi van a légytömeg alatt. Mindez azonban nem Iz­gatja sem a puszta kézzel kotyvasztó sza­kácsot, sem pedig egykedvű nyugalommal eddegélö vevőit, kik közt a cigányos barná­tól a szénfeketéig minden színárnyalat kép­viselve van. A vásáfolt árut természetesen újságpapírba csomagolva kapja kézbe a vevő, de ha nem ilyen nagyigényü, akkor csak a puszta markába nyomja az árus a sültet, lepényt, marcipánfélét, mézessüte­ményt vagy egyéb ismeretlen csemegét. * Kávéház nélkül nincs keleti város. Tunisz bennszülött városrészében is egymást érik az apró kávéfözömühelyek, ahol valódi tö­rökkávét adnak nevetségesen csekély árért. Az ingerlő kávéillat odavonzza a kiváncsi idegent, de fogyasztásra alig kerül sor. A derék kávés ott főzi ugyan finom italát a vendég szeme előtt, de a kész kávét a leg­kisebb zavar nélkül önti abba a csészébe, melyet kiürítve két másodperccel előbb tett le egy torzonborz beduinivadék ... A Porte de France-on túl nem olyan kényesek, mint a kapun innen ... * Nappal vonzó és utólérhetetlenül érdekes a soukok csodavilága, de besötétedés után európai embernek nem tanácsos a gyakran zsákutcában végződő sikátorokban való jár- kálás. Erre figyelmeztet az arab városrész bejáratánál olvasható francianyelvü hirdet­mény is. Nem egyszer előfordult már, hogy a szűk, világítás és rendőri ellenőrzés nél­küli utcák éjszakai életére kiváncsi idegen kést kapott az oldalába s másnap csak a holtteste került elő, olykor még az sem . . . Jő tudni, hogy Tunisz városának több mint fele bennszülött mohamedán, amely mind telve van az idegenek elleni fojtott, de an­nál vadabb gyűlölettel! * Az éjszakai élet tanulmányozására bő al­kalom nyílik a biztonságosabb városrészek­ben. Egymást érik az éjszakai mulatók, bá­rok, nyilvánosházak, mindenik tele van ki­vénült európai bárhölgyekkel, akik hervadó bájaikkal még utoljára itt próbálnak- sze­rencsét. Magyar is sok van köztük, ha ugyan magyarnak nevezhetjük a jellegzetes pesti zsargonban beszélő s a Dob-utcai ghet- tóban táncosnővé nevelődött „müvésznö“- ket, akik maradék szekszepiljükkel az euró­pai nőket kedvelő arabok zsebét igyekszenek a frankoktól megkönnyíteni. Az európai fér­fiak viszont a bennszülött nőket részesítik előnyben. Nagy a bőség színes nőkben és venereás betegségekben. * A franciák Tuniszt „Franciaország grá- náriumá“-nak nevezik. A bort-buzát dúsan termő földön valóban olcsó az élet. Ha az ember nem ragaszkodik az uniformizált és karakternélküli ételeket nyújtó restaurantok nemzetközi levegőjéhez, elsőrangúan étkez­hetik a kisebb és hangulatosabb éttermek­ben. Négy-öt frankért, ami 1939-ben körül­belül egy pengőnek felelt meg, hat-hét fo­gásból álló dús ebédet adtak, hors d’oeuvre- rel, korlátlan kenyérfogyasztással és az ár­ban bennefoglalólag félliter borral... A hatalmas piacon való séta külön él­mény. Ilyenkor májukban már tele van a piac finom sárgabarackkal, dús és illatos főzelékfélékkel, sajtokkal, a halak százféle fajtájával és minden jóval, amit az Atlasz­hegység lábánál elterülő gazdag tuniszi sík­ság az enyhe éghajlat alatt megterem. Ugyanilyen roskadozóan bőségesek a cseme­geüzletek is, melyekben olcsón vásárolhatók a kifinomult francia gasztronómia ínyenc­ségei. * A városban Kelet és Nyugat keveredik, de a városon kívül már nemcsak a Keletnek, hanem a sötét Afrikának közelségét érezzük. A hepehupás dombvidéken kósza beduin f törzsfoszlányok táboroznak rongyos sátorok S alatt, hihetetlen nyomorúságban és piszok­ban. Egy-két tevéjük busán legeli a száraz füvet, maguk a nomádok pedig — akárcsak a mi vándorcigányaink — nem tudni, miből élnek. Tengernyi gyerek zsibong a beduin sátortanya körül, a tetovált arcú asszonyok fülében és néha orrában is nagy sárga réz­PANNÓNIA nm BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem Kétágas szobák r T 0-— P-tőí 18*— P-iq Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál Elismerten kftáíő TV dí sji n* tfft-TÉ Amm&v Finkler Antal uóáípsiahaiktei Bélyai-uica 4. szán alá az udvarba nevezte at Teiefon: 14-93, karikák zörögnek, a férfiak pedig fantasz­tikus rongyaikban sötét pillantásokat vet­nek az arravetödö idegenekre. Ez már nem a dús Tunéziának, hanem a déré elterüld sivatagnak a hangulata, amely megborzon­gatja az európai turista lelkét. * Csodálatos kettőssége ennek a földnek, hogy inig egyfelől szemünk előtt él a nomád beduinok tátortáborában az ős-Afrika kul- turátlansága és kulturálhatatlansága, más­felől elénk tárulnak a klasszikus ókor leg­magasabb kultúrájának emlékei. A szennyes sátraktól nem messze emelkedik az antik római vízvezeték hatalmas kőboltiveinek végtelen sora, távolabb pedig a rómaiak ál­tal újjáépített Karthágónak romjaiban is nagyszerű maradványai küzdenek az enyé­szettel. Ä régi pun főváros omladékai közt most Rommel seregei tanyáznak a hisszük, hogy a rettenthetetlen vezér mint uj Scipio Africanus írja be nevét Afrika történelmébe. BIE6 BÉLA dr. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Május 2. Vasárnap d. u. 1*3 órakor: Vén diófa. Olcsó helyárak. Május 2. Vasárnap este %7 órakor: Máris főhadnagy. 25-ször. Bérletszünet. Ren­des helyárak. Május 3. Hétfő este %7 órakor: A fösvény, A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Szeikovits Ferenc ig. tanitó, fő- tizedes. Május 4. Kedd este fél 7-kor: Három a kis­lány. Patáky Kálmán a M. Kir. Opera­ház tiszteleti tagjának vendégfellépésé­vel. Bérletszünet. Mérsékelten emc’t helyárak. i Május 5. Szerda este fél 7-kor: Három a kislány. Pataky Kálmán a M. Kir. Ope­raház tiszteleti tagjának vcndégfellépé- sével. Bérletszünet. Mérsékelten, emelt helyárak. Május 6. Csütörtök este fél 7-kor: A Vörös Kereszt javára. I. Bűvös szekrény. II. Seherezáde. Bérletszünet. Opera liely­árak. Május 7. Péntek este fél 7-kor: Bohémélet, Vezényel Swarowsky János mint vendég. Bérletszünet. Opera helyárak. Május 8. Szombat este fél 7-kor: Pársi ex­press. Bemutató előadás. Bérletszünet. Bemutató helyárak. Május 9. Vasárnap délután %3 órakor: I. Coppélla. II. Seherezáde. Balett. Olcsó helyárak. Május 9. Vasárnap %7 órakor: Párisi ex­press. Bérletszünet. Rendes helyárak. Május 10. Hétfő %7 órakor: Szöktetés * szerálybói. A Tizes Szervezet előadása.' Bevezetőt mond: Dr. Entz Géza tanár, fötizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. MOZI-MŰSOROK ARPAD-mozgó: Édes a bosszú. Fősz.: P4- ger, Komár Julia, Bilicsi, Pethes. Vasár­nap délelőtt féi 12-kor matiné. CORVIN-mozgó: A kegyelmes ur rokona. Főszereplők: Mezei Mária, Simor Erzsi, Szilassy László, Csortos Gyula, Rózsa­hegyi Kálmán, Somlay Artúr, Gregusa Zoltán. Köpeczy Boócz Lajos, Köváry Gyula, Pethes Sándor. Előadások kezdete: 3, 5. 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. EGYETEM-mozgó: Ma. vasárnap utoljára: Legényvásár. (Rökk Marika.) D. e. 11-kor matiné: Legényvásár. Holnaptól: Legény a gáton. (Vaszary, Bilicsy, a két Latabár.) ERDSLY-mozgó: Behajtani tilos. Fősz.: Simor Erzsébet, Latabár Kálmán, Vaszary Piri, Kiss Manyi. Előadások kezdete S, 5, 7. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ma­tiné. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Házassággal kezdődik. Fősz.: Muráti Lili, Hajmássy is Rajnai. Előadások 3, 5, 7 és a két ünnep­napon délelőtt 11 órakor. RAKÓCZI-filmszinház: Balkezes angyal. Eöea.: Jávor Pál, Tabódy Klári, Mály 3-án Ú-: & l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom