Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-19 / 112. szám

V őserdő 1943 május 19 Vy • Ära 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.20, NE- I GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 112. SZÁM ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNXTARSASAG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Újból több érén át bombázták London hadicélpontjait a német repülők Robbanó ceruzákat, puderdobozokat és táskákat dobáltak az angol pilóták Rómára — Emigráns német zsidó javasolta a németországi vö’gyzáró gátak bombázását — Bordeauxban kétszáz halottja és háromszáz sebesülfje van a brit légitámadásnak 50 ezer tonnái ártalommal nyolc halót süllyesztettel* el a német tengeralattjárók KÜLÖNÖS ZÁPOR hullott hétfőre virradó éjjel az örök Városra. Az Ostiát bombázó és azután Róma fölött elrepülő angol repü­lőgépek ceruzát, ajakruzst, puderdobozt, kézi tasakot és egyéb „használati cikket“ dobtak le, természetesen valamennyit jól megtöltve robbanó anyaggal, hogy a gyanútlan gyer­mekek és nép köréből áldozatokat szedje­nek. A légvédelmi biztonsági szervek renge­teg Ilyen robbanó tárgyat szedtek össze a parkokból, kertekből, a tetöterraszokról és a magánházak udvaraiból is. A hatóságok felhívással fordultak a lakossághoz, hogy minden gyanús jelenségről azonnal értesít­sék a rendőrséget. A Rómára leszórt pokol­gépek újbóli bizonyságai az angolszász bar­bárságnak. Az olasz lakosságból az alatto­mos és kegyetlen eljárás nem ijedelmet és reléimet, — mint ahogyan akarta« — ha­nem felháborodást, mély megvetést és még erősebb elszántságot váltott ki. Olaszország szándékairól, a gyöatiemig tartó harc melletti elszántságról tett bizony­ságot az olasz szenátusban a külügyi költ­ségvetés tárgyalásánál Salata szenátor, elő­adó. Megállapította, hogy amióta a Duce átvette a külügyminisztérium vezetését, az olasz külpolitika magatartása még szilár­dabb lett. Kiemelte Németország és Olasz­ország rendíthetetlen együttműködését, a két ország vezetői közötti egyetértés szelle­mét. A két szövetséges nemzet nem ismer különbséget a külső és belső arcvonal között. Ismertette ezután az Olaszország és Ma­gyarország közötti kapcsolatokat s hangoz­tatta, hogy a két államot a bensőséges egy­ség erős szálai fűzik egymáshoz. A Duna- vidék és a Balkán berendezkedése — mon­dotta — nem képzelhető el Olaszország nél­kül. Rámutatott ezután arra. hogy mekkora felelősség nehezedik Rooseveltre és Chur- chillre, amiért megakadályozták az európai viszály békés megoldását. Az angolszász imperializmus és a szovjetorosz bolsevizmus egyaránt fenyegeti az európai eszményeket. A földközi-tengeri és afrikai kérdésben Olaszország hü marad eddigi törekvéseihez s az általános európai összetartás szellemé­ben hajtja végre a ráháruló feladatokat. — Ebből a háborúból — mondotta Salata szenátor — uj öntudatos Európa emelkedik fel, amely megerősíti a népek függetlensé­gét. Három évszázad óta mindig meghiúsul­tak az európai törekvések Anglia ellenséges magatartásán. A konfliktus veszélye mindig jelen volt, amikor az európai népek egymás között a megértés lehetőségeit keresték, mert az angol világhatalmi politika nem tűr­hette az európai népek békés együttélését. Casablancaban a ' szövetségesek kihirdették, hogy parancsuralom alá óhajtják helyezni az európai népeket. Casablanca nyílt fenye­getést jelentett be az európai életérdekek ellen és bizonyítékát adta annak, hogy haj­landó feláldozni Európa nemzeteinek szuve­renitását és függetlenséget. Erre aa prdögi mesterkedésre először a Mussolini és Ribben- I trop, majd Mussolini és Hitler között tör- I tént megbeszélés, illetve megállapodás volt I a válasz. A tengely államférfiál megerősí­tették a háronihatalmi szerződés keretében már meghatározott alapelvek szükségessé­gét az ujjárendezés kérdésében. Az előadó végül kijelentette, hogy a ten­gely az európai szárazföldön megtette a végső erőfeszítéseket az ellenség minden tá­madásával szemben. Az európai front az egész vonalon szilárd ás a partmenti erődít­mények biztos bástyái az európai védelem­nek. A német sajtóban egyébként sók tudósí­tásban jut kifejezésre az a figyelem, amely Németországból az északafrikai harcok be­fejezése után Olaszország és a Földközi-ten­ger felé irányul. Hangsúlyozzák Berlinben, hogy Németország katonai érdeklődése a földközi-tengeri háború tekintetében szem- melláthatóan az újabb események ellenére sémi változott. Az európai erők minden jc- vonalon egységesek és a déli arcvonalon Olaszország nem áll egyedül — hangoztat­ják Berlinben. Az olasz anyaország védelmét közös hadvezetés feladatának tekintik Béi- linben és rámutatnak arra, hogy Szicília a német védelmi harc egyik bástyája. A né­met lapok egyébként hangoztatják, hogy a tuniszi csata hat hónapja alatt az olasz ten­gerpartot az „atlanti fal“ mintájára erős védelmi berendezésekkel építették ki. A földközi-tengert hadászati helyzet tekinteté­ben -Berlinben az a felfogás uralkodik, 5 >gy a tengeren nem történt semmi alapvető vál­tozás. Helytelennek mondják azt a "londoni állítást, hogy az afrikai angolszász siker kö­vetkeztében a szicíliai csatornán át meg nyílt az ut az angol—amerikai hajózás szá­mára. Ezzel ellentétben a valóság rz, hogy a Földközi-tenger európai oldalán különö­sen a hadászati szempontból fontos Sziciiia valóságos gátat jelent az angolszász hajó­zásnak. Nem kétséges, hogy ennek a fon­tos támaszpontnak a védelmében még i en sok keserű pillanatot okoznak a szövetsé­geseknek. * A KELETI HADSZÍNTÉRRŐL a német hivatalos jelentés ismét csak kisebb harci tevékenységről ad hirt. A kubdni hídfőnél a német csapatok sikeresen küzdöttek és ismét sok foglyot ejtettek, A Nemzetközi Tájékoztató Iroda a Szov­jet készülődéseiről számol be. A bolsevista hadvezetőség a kubáni hídfőnél újabb pán­célos csapatokat és nehéz tüzérséget vont össze s megerősítették az eddigi harcokban legyengült csapatokat. A német hadvezetö- ség számol a bolsevista támadó tevékenység újabb megindulásával. Moszkva környékén is számos bolsevista hadosztály felvonulását figyelték még a német felderitök. Pillanat­nyilag még nem látható, hogy a Szovjetnek támadó szándékai vannak-ej vagy ő vár tá­madást és védelemre vonta össze csapatait. A szovjet repülőgépek számát is nagymér­tékben növelték Moszkva körül és az attól délre fekvő vidéken Egy másik bolsevista eröösszpontositást figyeltek meg Lenwgrád térségében. Ennek a felvonulásnak kettős célja lehet. Esetleg újból meg akarják in­dítani a Ladoga-tótól délre kudarcba fulladt téli csatát. hogy így a leningrádi bezáró gyűrűt szétrobbantsák, de az Is lehet, hogy a Balti-államok ellen szeretnének támadást indítani. A német légi haderő állandó és erőte'.ies tevékenységgel akadályozza ezeket a bolse­vista mozdulatokat. Az utóbbi napokban több löszerszáUitó vonatot repítettek leve­gőbe, üzemanyagszállitó Oszlopokat gyújtot­tak fel cs nagy hatással 'bombázták a fel­vonult szovjet csapatok által megszállott helységeket. * LONDON TERÜLETE FÖLÖTT keddre virradó éjjel ismét több órán át tartózkod­tak a német harci repülőgépek és nehéz bombákat dobtak le a kijelölt célpontokra. Sok rendkívül erős robbanási figyeltek meg. A hadműveletről valamennyi német gép visszatért támaszpontjára. A brit hírszolgá­lat jelentése szeiint a keddre virradó éj­szaka Londonban háromszor volt légiriadó. Kedden a kora reggeli órákban a német légierő támadást intézett a Bristof-csatoma ellen is s az ellátás szempontjából fontos Cardiff kikötőjét bombázták. A esatorná ban a hajógyári berendezéseket is súlyos találatok érték. Az angol repülőgépek folytatják terror- támadásaikat. Hétfőn délben Bordeauxot bombázták. A légitámadásnak 200 halottja és mintegy háromszáz sebesültje van. A keddi párisi sajtó behatóan foglalkozik a Bordeaux ellen intézett támadással. Jelen­tik, hogy a támadást nappal, ragyogó idő­ben hajtották végre. Az angolszász repülők mégis a lakónegyedeket árasztották el bom­báikkal. A francia hatóságok a Vöröske­reszt és a légvédelmi szervek mozgósításá­val nyomban megkezdték a munkálatokat, hogy' a rombadőlt házak alól kimentsék az embereket. A lapok jelentése szerint a tá­madás idején rengeteg ember tartózkodott az utcán. A támadók tiszta időben nagy- magasságból csaptak le a városra és rövid percek alatt végezték el kíméletlenül véres munkájukat. Megint véres nyomok marad­nák azon az utón, amelyen az úgynevezett „szabaditók“ haladnak. A Franciaország délnyugati részében lévő tartományokban a lakosságnak eddig még nem volt alkalma megismerkednie az angol-amerikai gyáva­sággal. Most a Olrondo-torkolatánál lévő nagy francia varosban is többszáz romba- dőlt ház és gyászoló család volt tanúja az angolszászok kíméletlenségének. Május lö-xa, virradó éjszaka, amint a né­met hivatalos jelentés már közölte, az an­gol bombázás következtében megsérült két németországi völgyzáró gát és az áradás súlyos veszteséget okozott a polgári lakos­ság körében. Jellemző világot vet erre a terrortámadásra az angol hírszolgálati iroda egyik jelentése. Az angol hirszolgálat volt berlini levele­zője erről a következőket jelenti: — Egy ismert berlini zsidó szakértő, aki most Londonban folytat gyakorlatot, nemrég megkérdezte tőlem, miért nem bombázza az angol légihaderö a németországi völgyzáró gátakat? Jelentése alapján levelet intéztem a légügyi minisztériumhoz és ebben közöl­tem a kapott értesüléseket. Később választ kaptam, amelyben köszönetét mondottak a javaslatért. A válaszban biztosította ir róla, hogy a javaslatot gondosan megvizs­gálják. A nyugati területek fölött lezajlott légi­csatákban nyilvánvaló a német légierő' fölé­nye. Amint nemrégiben német részről kö­zölték, február óta 2600 brit és amerikai harci repülőgépet lőttek le, közöttük 1809 négy- és többmotoros bombázót. A legkor­szerűbb mintájú ellenséges repülőgépekkel is eredményesen veszik fel a harcot a né­met vadászok. Az erősen páncélozott nagy bombázógépek biztonságába vetett ellensé­ges reménységek egyáltalában nem teljesül­tek. Különösen nagy reményeket fűztek el­lenséges részről a Thunderbolt nevű nagy amerikai vadászrepülőgéphez és még mi­előtt harcba vetették volna, azt hiresztelték. hogy ezek tökéletes biztonságot fognál; nyújtani a védelmük alatt haladó bombázók­nak. Május 13-án vétették először harcba Északi ranciaország fölött ezeket a gépeket s a német Focke-Wulf és Messerschmidt gé­pek mindjárt az első találkozásnál rövid idő alatt saját veszteség nélkül, négy Tkunderboltot lőttek le. Ugyanez Ismétlődött május 15-én, amikor három amerikai ,,cso­da gép“ esett a német vadászok áldozatául * AZ ANGOL SZIGETEK ellátása szem­pontjairól rendkívül súlyos veszteséget okoz­ták a német buvámaszádok az Atlanti-óceán < északi részén elért újabb sikerükkel, ötven­egyezer tonnatartalmu 8 hajót süllyesztettek cl, közöttük egy 12.000 tonnás hütöhajót, amely fagyasztott hússal szinültig megrak­va volt, útban Angliába. A többi hajók is főként élelmiszert szállítottak. Tudvalevő, hogy Anglia az élelmezés terén még mindig nagymértékben a tengerentúlról való beho­zatalra van utalva és igy a német buváfna- szádok eredménye kétszeresen esik latba. AZ ÁLTALÁNOS HÁBORÚS HELYZET jellemzésére hét tételt állít fel a „Völkischer Beobachter“ egyik legutóbbi számában. Megállapítja, hogy a tengelyhatalmak ellen a döntést csak a szárazföldön és pedig csak Európában lehetne kikényszeríteni. Ezzel szemben a tengelyhatalmak földi, tengeri harcokban, vagy politikailag is kierőszakol­hatják a döntést. A legnagyobb mértékben valószínű, hogy mind a három tényező együttműködéséből fog kialakulni az ellen­séges csoport összeomlása. Nagy előny, hogy az ellenfeleket egymástól elválasztva i* megverhetjük és a sorrendet is a tengelyha­talmak választják meg. A háború kezdete óta soha nem engedték ki kezükből a sza­bad katonai és politikai kezdeményezést s a cselekvés törvényét most is ők irányítják. A háborús centrumot képező Euráziában a tengelyhatalmaké a biztosított túlsúly és ezt még növelhetik is. Arcvonaluk mindenütt- biztosított és megerősített, mig az angol­szászoknak azt csak most kellene megkeres­niük és megteremteniük és ennél a szán­dékuknál a szállítási kérdés rendkívül súlyos tényező. A tengely háborús centruma elleni kalandos vállalkozások nem kényszeríthetik ki a döntést, csak kockázatot jelentenek az ellenség részére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom