Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-16 / 110. szám

SCei&tiZÍtsjíg , 1934, fi A J U & 16 |J/xcifnciri jtjfw. napid ALISPÁN! BEIKTATÁS szolgáltatta a vármegye nagy esemény«. Vitéz dr. Kopácseli Boér Endrét, az uj al­ispánt Iktatták hivatalába. A térvényha­tóság közgyűlésén Kölcsey Ferenc dr. fő­ispán mondott megnyitóbeszédet s abban 1 az uj alispánt, a nagykárolyi járás volt szolgábiráját méltatta, mint a keresztény nemzeti szellem, a becsületes gerincesség harcosát. A beszéd után felolvasták a mi­niszteri kinevezésről szóló leiratot, az al­ispán letette az esküt, mire a főispán át­adta neki • a vármegyeház kulcsát és pe­csétjét. Az' újonnan beiktatott alispán ezután székfoglaló beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy szándéka a vármegyét a legjobb tudása és tehetsége szerint szol­gálni. Kéri a bizottságot, hogy ameddig ezt tetteivel is bebizonyítja, előlegezze neki a bizalmat. Ezután programot adott, A nagy lelkesedéssel fogadott székfoglaló beszéd után az üdvözlések következtek, amelyekkel végétért az ünnepélyes beik­tatás. * STREICHER ANDOR DR. távozása őszinte sajnálkozást váltott ki az egcsz vármegye közönségéből. Bár a volt alispán kinevezése ăz ONCSA élére ét demeí- < nek üjabb elismerése volt, a közönség öröm­mel vegyes szomorúsággal fogadta a nagy- szociális érzékű vármegyei vezető távozását. A hivatalos búcsúztatáson az uj alispán, vi­téz dr. Boer Endre búcsúztatta el a vár­megye részéről és mint utóda ígéretet tett:, hogy a távozó alispán kimagasló alkotásait mindenben igyekszik emelni. Streicher An­dort távozása alkalmából nemcsak a hiva­talok, hanem a magánosok is tömegesen ke­resték fel, hogy búcsúzóul kezet szoríthas­sanak vele,- a vármegye egyik legnépszerűbb emberével. * A ZSIDÓ BEÖZÖNLÉS nagyfokú voltáról számol he egy kimuta­tás, amely Szatmárnémeti lakóinak kimu­tatását dolgozta fel 1900 óta. A kimutatás egyben azt is «árulja, hogy a város a ma­gyar időktx-n hatalmas fejlődésnek indult, inig er a népesedési fejlődés a romén meg­szállás alatt megáll ott. 100Ó-ban Szatmár lakossága 26.881 lélek volt, 1910-ben ez a szám már 33 ezerre emelkedett. A román megszállás idején már 31.495 lakosa volt Iá városnak, mig 1941-ben a népszámlálás 51.987 lakos talált. A városnak 1910-ben mindössze 5287 zsidó lakosa volt, mig most több mint 18 ezerre emelkedett a számuk a beözönlé- şek folytán.-* AZ ALMA MATEK szárnyaira engedte a város gimnáziumainak utolsó éves növendékeit, akik a hagyomá­nyos „ballagással“ vettek búcsút iskolájuk­tól: A Református Főgimnázium utolsó éve.r., hallgatói az ősi schoia udvarán gyűltek ösz- sze. Megjelentek a szülők, érdeklődök és a testvérintézsetek tanulói is. A Szózat után a nyolcadikosok meleg hangon búcsúztak az Iskolától és köszöntötték Ligeti Imre igaz­gatót. Ezután a hetedik osztály búcsúztatta a távozókat, majd Kakasi János tanár, osz­tályfőnök intézett beszédet a távozó diákjai­hoz. Ezután a többi intézetek hallgatói bú­csúztatták a diákokat, akik' felvirágozott kapun keresztül „ballagtak“ ki az iskolából az életbe. Hasonló módon • búcsúzott iskolájától a Szent Erzsébet leánygimnázium VHX. osz­tálya is. Igen' kedves volt az alsóbb osztá­lyosok ajándékozása: szerencsefillért, ha­lmiba sült pogácsát, útlevelet áz életbe és más apró jelképes ajándékokkal b-’mozták el- a' távozókat. ................ * ANYÁK NAPJÁT rendezett ,a Katolikus Karitász Egyesület • a Fecil-teremhen. Az iinne; 1 napon műsor ral kedveskedtek az egybegyűlteknek. A zeneiskola növendékei adtak tanúságot nagy felkészültségükről. Élőképek, tánc- szamok, énekdarabok élénkítették a mii- sort. A szünetekben kisgyerekek jártak körbe és üdvözlettel, virággal köszöntöt­. ték az ünnepeit anyákat. Páter Kollár Fe­• rene S. •!. ünnepi beszédet tartott, amely­ben a földi világ megszépitöit, az anyá­kat méltatta. A nagysikerű ünnepélyt ha­talma« tömeg nézte végig. Nyári holmik — Olajos Éva tervei és rajzai — Május van ... Kékebb az ég, melegebben és biztatóbban süt a nap. Itt állunk a nyár küszöbén. Ilyenkor már utána néznek a höl­gyek, hogy mit is viselnek majd nyáron - Azt hisszük, hogy megkönnyitjük töprengé­süket, amikor a fenti eredeti rajzokon né­hány tetszetős és aránylag olcsón előállít­ható nyári holmit mutatunk be. Első rajzunk kerti, strand, vagy tenisz­öltözet. A blúz egybeszabott a rövid kis szoknyával. Második rajzunk egy tetszetős kis sport­kabátot mutat be, amelyet nagy, rávarrt zsebek díszítenek. Harmddik rajzunkon úgynevezett napozó ruhát, divatosabb kifejezéssel ^.shoi l“-ot lát­hatnak a hölgyek. Negyedik rajzunk kerti kabátruhát ábrázol. Hátul egészen derékig kivágott, hogy munkaközben az életet adó napsugarak érhessék a testet. Utcára. -— hogy a közerkölcsön semmi sérelem ne es­sék — boleróval lehet viselni. Á „Cote cl' Azur" háborús arca Minden varázsát cl vésziéi le a nemrég m ég pezsgő életet élő Riviéra Szürke esőfelhőket hoz a hideg Misztrál az Alpok felöl. A Corniche, a Toulon tói Niz­záig húzódó hires Rlviera-szakasz színte­lenre sápadva tűri a tavaszi viharok ostro­mát, sokat magasztalt szépségének nyomai is hiányoznak. Az Azur-part nap nélkül cseppet sem emlékeztet nevére. A Liguri- tenger irányában hullámzó lejtők már ismét zöldéinek ugyan, a szélmentes sarokban már mézédes mimózaillattól terhes a levegő és minden kertben virit az Ibolya — a pálmák levelei azonban még szárazon zörögnek, az oleander, ciprusz és a piniák lombozata még nem leheli friss gyantaszagot. Fürdő* és üdülőhelyek idényen kívül min­dig sajátságos szomorú látványt nyújtanak. Elemük a pezsgő élet, nyüzsgő embersoka- d'álom, különben olyanok, mint a hadszínte­rek kiürített övezetei. Néhány nagyobb vá­ros kivételével ma az egész Riviera olyan, mint egy embertelen senkiföldje. A legtöbb kertes ház kapuján fakult cé­dula szomorkodik: ,JZladó!“ — „Olcsón el­adó!“ — „Soha vissza nem térő alkalom!" A kis vikendháztól a harmincszobás luxus­villáig minden kapható, sót akár egész Tu­dor-kast élyokhoz is „olcsó“ pénzen hozzá lehet jutni. Ennek az olcsó pénznek termé­szetesen jó pénznek kell lennie. Egyes kapu­ragaszok egészen leplezetlenül ki is mond­ják: „Ha lehet devizáért, vagy pedig csere megfelelő külföldi ingatlan ellenében“. Valamikor számtalan kiskereskedő vagy vállalkozó álma volt ezen a vidéken panziót, szállodát, kávéházat, fodrászüzletet vagy divatszalont nyitni. Akinek sikerült eddig el­jutnia, az már biztos révbe is érkezett. A pénz patakokban folyt. A külföldiek — és majdnem minden vendég külföldi volt — két kézzel szórták a. fontot és a dollárt. És most ? A természet nem változott meg ugyan. az aranytojást rakó tyúkok és az arany­gyapjas birkák, melyek oly türelmesen en­gedték magukat nyírni, eltűntek — mondja az egyik hires fürdőszálloda igazgatója. A villák és a szállodák kétharmadrésze ango­lok vagy nemzetközi üzletemberek kezén volt. Néhány kivételt, egy-két mái’ szinte benszülötté vált öreget leszámítva, vala­mennyien elmenekültek. Ez a magyarázata, hogy az egész Azur-part mentén ezrekre rúg a. deszkával beszegzett ablaku villák száma. A pompás parkokat és virágoskerte­ket csalán és gaz verte fel. A francia háztulajdonosok kertjeiben és azokon a földeken, ahol azelőtt az Illatszer- gyárak szegfű- és rózsaültetvényei virultak, most korai főzelékfélék diszlenek. Már a mult évben kiderült, hogy a Riviéra áldott klímája termeli a kontinens leglzletescbb, legfinomabb főzclékjét. A franciák kezdik megérteni, hogy azok az idők, amikor a napra és az angolszász milliomosok utazási kedvére hagyatkozhattak, már végleg el­múltak. Ma már a munkanélküli paradicsom is munkára fanyalodott. A kis tengerparti fészkek majdnem telje­sen kihaltak. Gyakran egyetlen vendéglő és egyetlen parányi szatócsüzlet is ki tudja elégíteni az Igényeket. A nagyobb helyeken, mint Toulonban, Cannes-ben és Nizzában valamivel jobb a helyzet. Különösen Nizzában, amely a hát­térben elrejtve tulajdonképen ipari város Is. Mintha az egész partvidék lakossága a na­gyobb városokba gyülekezett volna össze. Az indiai nábobok, orosz nagyhercegek, an­gol lordok és spanyol hercegek azonban ter­mészetesen hiányzanak. De nincs is, ami csábíthatná őket: az állandóan harsogó zene elmúlt, az étlapok fölöslegesekké váltak. A hires Piazza Masséna, egykor a karneválok idején mozgalmas népünnepélyek színhelye, főzelékpiaccá alakult át. A Casino Municipal fényűző épülete előtt néhány rosszkedvű gesztenyeárus társaságában egy újságárus ácsorog — újságok nélkül. A nagyváros leg­előkelőbb utcája még most is a „Promenade des Anglaises“ nevet viseli, de méregdrága üzletei, melyek valamikor az egész világ legértékesebb ékszereit, legfantasztikusabb kalapjait, legkificamodottabb Ízlésű szőr­méit, ruhakölteményeit és cipőit árusították, éppen úgy zárva vannak, mint a cannesi „Promenade de la Croisette“ csillogó kira­katai. A pénzmágnásokra alapozott üzleti forga­lom helyét, mint Franciaországban minde­nütt, itt is a fekete piac foglalta el. A gyo- morproblémák a múltbeli aranykort már csak halvány emlékké degradálták. A sorba­állás itt sem ismeretlen már. Az egytálétel — ugyan ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt — napról-napra gyarapítja népsze­rűségét. Az előkelő kis luxusvendéglök disz­krét alkonyati világításukkal, hófehér asz­ta lteritőikkel, értékes ezüstevöeszközeikkel, tündöklő kristályaikkal — mintha sohasem lettek volna. A parányi rézserpenyön né­hány pirított csiga előételként a salátával körített „beefsteak“ előtt, ez a. leglukullu- sibb lakoma, amit. ma itt el lehet képzelni. A megszállócsapatokból a lakosság alig lát valamit. Mint mindenbe, az ő kevéssé feltűnő jelenlétükbe is beletörődött. Sőt még örült is, amikor végre megszabadították azoknak a fiatal angol gentlemaneknek utolsó példányaitól is, akik egészen a leg­utóbbi időkig tenisszel és bakkarával töl­tötték idejüket, hogy a katonáskodás kény­szerétől megszabaduljanak. Természetesen eltűntek a Secret Service emberei is. Ezeket sem nagyon sajnálja a benszülött nép: az a fagyos egykedvűség, amellyel az exkluzív feketepiaci étkezőkben ezer frankot is ki­fizettek egy-egy zsírosabb ebédért, mindig szálka, volt a szemükben. Hiába Igyekszik a pazarló természet min­den szépséghibát álcázni, lassanként a Ri­viera kulisszái is megkopnak. Cannes nagy yachtkikötöjében a gondozás nélkül maradt yachtok egyre siralmasabb állapotba kerül­nek. Mire a háború véget ér, alighanem megérnek már a feltüzelésre. A szürkés- zöld tengeren sem vitorla, sem füstfelhö nem mutatkozik. Hangosan visitozó éhes si­rályhadak várják a hazatérő halászokat. Vigasztalan hangulat — és ha a küszöbön álló tavasz szinpompás virágszőnyegeket fog tg varázsolni a tájra, a Riviera nem kapja már vissza régi varázsát. HERMANN MkDfROW. \ diplomácia V magasidkoláia Külügyminisztériumunk tisztviselői gár* dája, a magyar diplomaták, M&gyarorszag- nak a külfölddel való kapcsolatait irányít­ják, érdekeit képviselik politikai, gazdasági és kultúrába téren egyaránt. A magyar diplomácia történelmünk folyamán mindig döntő fontosságú szerepet töltött be álla­munk életében, és a legjelesebb államférfiak, a legkiválóbb eredmények hosszú sorával á-1- ceekedket. Diplomatáink ma is igen jelentős szerepet játszanak a nemzetközi életben és a legteljesebb odaadással ém legkiválóbb fel- készültséggel szolgálják hazánk külügyi ér­dekeit. Az egyik kiváló magyar író mutatott ra nemrég megjelent könyvében arra, hogy nemcsak az állam hivatalos képviselői és ki­küldöttei végeznek diplomatamunkát, hanem tágabb értelmezésben diplomatának kell te­kinteni mindenkit, aki külföldön vagy itt­hon, más nemzetek fiaival kerül kapcsolat­ba, mert hiszen a külföldi benne népünk egyik képviselőjét látja és cselekedet alap­ján könnyen az egész magyarságról alkot magának véleményt. Ezt a szempontot tár­totta szem előtt a magyar külügyminiszté­rium is, amikor <* diplomáciai előkészítő tanfolyamok megszervezésével a Külügyi Intézetet megbízta. A Külügyi Intézet a mult év novemberé­ben hirdette és decemberében kezdte meg, a külügyminisztérium felügyelete alatt, első ilyen diplomáciai előkészítő tanfolyamát. A tanfolyam három ágra tagozódik. Az első a szigorúan vett diplomáciai tagozat, amelynek célja a diplomáciai pályára tö­rekvő fiatalság előkészítése a külügyminisz­tériumban rendszeresített fogalmazói szak- tanfolyam felvételi vizsgájára. A tanfolyam végeztével a hallgatók záróvizsgát tesznek s a sikeres vizsga bizonyos könnyítést biz­tosit számukra a fogalmazói szaktanfolyam felvételi vizsgáján. A második csoport a külföldi kulturális kapcsolatok tagozata. En­nek rendeltetése, hogy a külfölddel való érintkezéshez szükséges szakismeretekkel ellássa a külföldi kiküldetésekre, ösztön­díjakra pályázó ifjúságot, illetve azokat, akik oloyan életpályát választanak, ahol hi­vatásuk gyakorlata közben külföldi ténye­zőkkel kerülnek állandó kapcsolatba. Ennek a tanfolyamágnak legjobb eredménnyel vizs­gázott hallgatóit ösztöndíjas külföldi kikül­detésre hozzák javaslatba. Az előkészítő tan­folyamok harmadik ága a sajtótagozat. En­nek célja külpolitikai látókörrel a külfölddel való érintkezés szakismereteivel rendelkező külpolitikai riporterek képzése a magyar hirlapirás számára. Az előbbi három ágazathoz még negyedik csoportot is szerveztek a tanfolyamok kere­tében az úgynevezett külkereskedelmi tagor zatot. Ez a csoport azzal a céllal nyújt hall­gatói számára szakismereti tájékoztatáso­kat, hogy a magángazdaságban külkereske­delmi tárgyú munkájukat könnyebbséggel láthassák el. • . . Van végül az előkészítő tanfolyamoknak egy ötödik ága is női, hallgatók számára. Ez lehetőséget nyújt hallgatóinak a külföld­del kapcsolatos gépirónói, irodai alkalma­zásra vagy a külföldi kulturális szolgálat­hoz való felvételre. A Külügyi Intézet tanfolyamára jelentkező hallgatóknak a felvételhez természetesen különböző feltételek szempontjából meg kell felelniük. Minde.nekfölött a nyelvtudást, kí­vánják meg tőlük: németet, és franciát igen jól, de ehhez lehetőleg egyéb nyelvek isme­retének is csatlakoznia kell., A jelenlegi folyamatban levő első tan­folyam tapasztalatai, a Külügyi Intézet el­nökének nyilatkozata szerint, igen kedve­zőek. Az első tanfolyam tagozataira össze­sen 120 hallgató jelentkezett, — az érdek­lődés tehát aránylag meglepően nagy. Arra lehet ebből következtetni, hogy « mai magyar fiatalság örvendetes módon, erősen érdeklődik a. különböző „kiitügj/i“ életpályák iránt. A diplomáciai előkészítő tanfolyamat a Külügyi Intézet ezentúl minden esztendőben megrendezi, október eleje és május vége kö­zött. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK „SKODA“ 1 EJSZEPARÁTOR-t 110—160 literest raktárról szállít vezérképviselet Ja ress és Bittera, Buda­pest, V,, Árpád-utca 6,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom