Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-13 / 83. szám

SmBsOmm 1943. J£ P U 1 £ I S 13 Wuorimaa Kövei? \ rokoni és kulturális kapcsolatok Magyarország és Suomi Ecözötl mindfohftan kiépülnek  magyar-finn testvériség és serskéxesség ünn@p@ volt a finn újságíró­küldöttség vasárnapi látogatása KaiowKrtr, április 12. A Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége fián kiállításának és a kolozsvári finn napok megnyitására vasárnap reggel érkezett Kolozsvárra Arne Wuorimaa budapesti finn követ és a finn újságíró küldöttség. Vonatuk ugyan már 6 órakor megérkezett, de reggel S óráig a hálókocsiban maradtak. Ekkor fogadta a finn vendégeket Kolozsvár közéletének ne­vében Inczédy - Joksman Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgármester, Martonyi János dr. professzor, a KMDSz taaárelnöke, Csekey István dr. professzor, a Finn-Ugor Kulturbizottság elnöke, valamint Kakas Ist­ván vezetésével a főiskolai hallgatók kül­döttsége. A hálókocsiból kiszálló Wuorimaa köve­tet és a finn ujságiröküldöttség tagjait Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán üdvözölte elsőnek, majd a szívélyes fogadtatás után Arne Wuorimaa követ és a finn újságíró kül­döttség tagjai és budapesti, valamint ko­lozsvári kísérőik az állomásról a. Központi- szállóba hajtattak és megreggeliztek. A finn vendégek itt meghatva emlékeztek meg ar­ról a meleg rokonszenvt üntetésröl, amellyel a kolozsvári sajtó fogadta a testvérnemzet közvéleményének irányitóit. Körséta Kolozsváron Reggeli után a finn vendégek és kísérőik Kolozsvár nevezetességeit látogatták meg. A körút első állomása Mátyás király szülőháza volt. Itt Wuorimaa követ és kísérői beírták nevüket a vendégkönyvbe, majd a Szent Ferenc-rend zárdáját és temp’omát tekin­tették meg. Utána a sétatéren épült Mű­csarnok kiállítását tekintették meg. A Mű­csarnok bejáratánál a. Barabás Miklós Céh tagjai fogadták Wuorimaa követet és a ven­dégeket. Suomi követe huzamosabb ideig tartózkodott a kiállításon és nagy elismerés­sel nyilatkozott az erdélyi képzőművészek nagy tehetségéről és tudásáról. Kettunnen professzor célba lő A következő állomás az Egyetemi Sport­park volt. A finn vendégek megnézték az egyetemi labdarugó csapat játékát, majd a fedett lő- térhez vonu'tak, ahol a Wesselényi Lövész­egylet rendezésében a KEAC és a gazdasági akadémia lövész csapatai edzömérközést tar­tották. Wuorimaa követ és a finn vendégek rendkívül nagy érdeklődéssel szemlélték meg a legkorszerűbb elvek szerint épített lőtere- ket és az ott folyó lövészmunkát. A finn vendégek közül többen puskát kértek s né­hány lövést tettek. Közöttük volt Kettunnen professzor, a budapesti Eötvös-kollégium ta­nára is. Megfigyeltük, hogy az őszhaju egyetemi tanár néhány próba után a kilen­ces és a hetes körbe talált. Külön figyelmet szenteltek a finn vendégek az Egyetemi Sportparkban létesített gyermekjátszótérnek. A hosszú kocsisor ezután a Mátyás király­térre vonult és megtekintette a Szent Mihály templomot, a Mátyás király-szobrot, majd a Farkas-utcai református templomot, a Bethlen-bástyát. A vendégek ezután rövid pihenőre tértek a Központi-szállóba, majd az Egyetemi Könyvtárhoz hajtattak, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége finn kiállításának meg­nyitására. . A fnn kíállifás megnyitása A finn vendégek Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán. Keledy Tibor dr. polgármester, Kovrig Béla dr. Rector Magnifleus és a Ko­lozsvári Magyar Diákok Szövetségének ve­zetősége kíséretében délelőtt 11 órakor ér­keztek meg az Egyetemi Könyvtár épületé­hez. Itt Berepei Árpád igazgató szobájában Kovrig Béla Rector Magnifieus és a kari dékánok köszöntötték őket, majd a. kiállítást teremben, ahol a kiállítás megnyitásán meg­jelent vendégek hosszasan éljenezték a finn vendégeket, Csekey István dr. egyetemi ta­nár mondott üdvözlő beszédet a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének nevében és egyben megnyitotta a kiállítást. — A finn nép ország-világ előtt tanúsá­got tett róla, — mondotta Csekey dr., — hogy bár kis nép, de nagy nemzet. Ez a sze­rény kiállítás e nagy nemzet óriási szellemi, technikai és anyagi erőfeszítéseit mutatja. Testvéri szeretettel üdvözlöm a magyar Kar­jaja fővárosában Suoini követét, Wuorimaa, miniszter urat és a finn újságírók küldöttsé­gét. Meleg köszönetét mondok mindazok­nak, akik e kiállítás megrendezését lehető­vé tették és maguk is hozzájárultak az anyag gazdagításához. Ezzel a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetséginek finn kiállí­tását megnyitom. Csekey professzor beszéde után Kettunnen Lauri professzor finn nyelven köszöntötte a. kiállítás finn vendégeit. Arne Wuorimaa és kísérete élénk érdeklődéssel szemlélte a kiállított tárgyakat és a finn nép életéről áttekintést nyújtó különböző grafikonokat, statisztikákat és ugyanakkor legnagyobb megelégedésének adott kifejezést a látottak felett. Wuorimaa követ a kiállításról távo­zóban örömmel jelentette ki, hogy a kolozs­vári magyar egyetemi ifjúság érdeklődése és buzgalma ismét jelentősen közelebb kozta egymáshoz a két. testvér nemzetet s ezzel hozzájárul annak az igazi kívánságnak tel­jesüléséhez, hogy a két nemzet rokoni ba­rátsága ne merüljön ki a kölcsönös rokon- szenv megnyilvánulásában, hanem a közös célkitűzések és feladatok elvégzésére adjon erőt mindegyik példája. Wuorimea kővet: „Népeink eredetileg epy löryskn* A finn kiállítás megnyitása után a Köz­ponti szálló emeleti különtermében a kolozs­vári Ferenc József-tudományegyetem rek­tora ebédet adott Wuorimaa követ és a finn ujságiró küldöttség tiszteletére. Az ebéden a város katonai és polgári hatóságainak képviselői, az egyetem tanári karáea.k és if­júságának képviselői, valamint a sajtó meg­hívott képviselői vettek részt. Az ebéden Kovrig Béla dr. Rector Magnifieus mondotta az első pohárköszöntőt és Suomi boldogulá­sára, felemelkedésére ürítette poharát. A pohárköszöntöre Wuorimaa követ válaszolt. — Rektor ur Magnificenciája! Szívből jövő és szívhez szóló szavaiért fogadja mély­séges hálám kifejezését. Mélyen tisztelt Uraim! Most kerültem először abba a ssserencsés helyzetbe, hogy ellátogathattam Kolozsvárira és különösen nagy öröm számomra, hogy a finn sajtó ve­zető személyiségeivel együtt jöhettem ide. örömmel tapasztalhatjuk, hogy a két ro- konnép legkülönbözőbb rétegei között Is egyre szilárdabbak lesznek a kapcsolatok. Meggyőző bizonyítéka az egymás iránt ér­zett rokonszenvnek és megértésnek, hógy nemcsak társadalmi érintkezés formájában, hanem a tudomány, irodalom és művészet terén is mindjobhan közeledünk egymáshoz. Ha az elmúlt évezredekre visszatekintve, arra gondolunk, hogy népeink eredetileg egy törzshöz tartoztak — mint ahogyan ezt a tudomány is bebizonyította — megtalál­hatjuk a kölcsönös megértés alapfeltételét. A mai nap ünnepségei azt bizonyítják, hogy Erdély magyarsága is meg kívánja Ismerni a finn testvérnemzetet és talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy bennünk, finnekben is él a vágy, hogy magyar testvé­reinkhez lélekben minél közelebb kerülhes­sünk. Boldog vagyok, hogy kedves meghívásuk révén megismerhettem Magyarországnak azt a szép részét is és szívből köszönöm a meleg fogadtatást és szeretetteljes vendég­látást. Jelenlévő honfitársaim nevében szintén köszönetét mondok a szívélyes vendégszere­tetért és emelem poharamat a Kormányzó TTr öfÖméltósága- Magyarország és a ma­gyar nemzet egészségére. Egy felejthetetlen óra Kőrösfőn A finn vendégek ebéd után gépkocsikon Kalotaszeg jellegzetesen szép falujába: Kő­rösfőre látogattak Szász Ferenc dr. alispán és Keledy Tibor dr. polgármester vezetésé­vel. A zászlódiszbe öltözött falu bejáratánál a diszbeöltözött kőrösfőiek népes küldöttsége és a leventediszszázad fogadta a kedves ven­dégeket. Egy körösföi pártás leány megható szavakkal tolmácsolta a magyar nép szere- tetét, majd egy csöppnyi kis leányka verses köszöntővel üdvözölte Wuorimaa követet és a kedves kis rigmus elmondása után re- mekbekészült varrottast adott át emlékül. Wuorimaa követ meghatva hajolt le és csó­kolta meg a kisleányt. Kürtőskalács! A vendégek ezután Albert János Gyuri községi biró népművészeti múzeumnak is beillő otthonát keresték fel. A pompás szőt­tesekkel és varrottasokkal letakart asztalon kürtőskalács várta a finn testvéreket. A ki­tünően elkészített csemegének nagy sikere volt! Arne Wuorimaa követ nagy élvezettel fogyasztotta az erdélyi különlegességet s példáját lelkesen követték a többi finn ven­dégek is. Ragnar Numclin dr. követségl ta­nácsos, a finn külügyminisztérium sajtófő­nöke például félméternyi szalagot csavart le a foszlós, omlós csemegéből és általános si­kert aratva úgy ette, mint ahogy az olasz spaghettit szokták Itáliában. Mihály János czikei földműves és faragó- művész egy művészi faragásu dobozt és há­rom kis falitáblát hozott ajándékba Suomi követének és kedves szavakkal adta át. A követ meghatva köszönte meg a szép és kedves ajándékot. A vendégek ezután a híres körösfői temp­lomot nézték meg. A templomkerités kapu­jában diszbeoltözött pártás leányok felejt­hetetlenül szép csoportja fogadta Wuorimaa követet és kíséretét. Ott álltak sorfalat a leventeszázad keménykötésü fiataljai is. Visszatérőben a leventeszázad parancsnoka jelentést tett Wuorimaa követnek, aki Szász Ferenc dr. alispán utján tolmácsolta köszö­netét és elismerését. A Bazsó-portán Végül a Bozsó-portát látogatták meg a vendégek. Itt Bazsóné asszony és szépséges leánya: Bazsó Erzsiké mutatták meg a test­vérnép fiainak a kalotaszegi népművészet féltveőrzött remekeit. Felvilágosítást adtak a népviselet darabjairól, megmutatták á menyasszonyi láda tartalmát s közben ízes süteménnyel kedveskedtek, A kedves és szives háznál repültek a pil­lanatok, de végre is indulni kellett, hogy' a vendégek idejében visszaérkezhessenek Ko­lozsvárra. A szépséges Bazsó Erzsiké ezekkel a sza­vakkal búcsúzott Wuorimaa követtől: — Osztán találkozzunk még, itt is, meg ott is ... Körösfő népe kalaplengetéssel, kendőlo- bogtatással búcsúzott a finn testvérnemzet fiaitól. S a finn-magyar testvériség gondolata Kő­rösfőn a vasárnapi látogatás után minden bizonnyal élő valóság lesz. Azok a körös­főiek, akik a vendégek közelében lehettek, megállapították ugyanis, hogy az előkelő vendég — magyar. Wuorimaa követ ugyanis néhány magyar szót is mondott s ez a né­hány szó elég lesz arra, hogy Kőrösfő né­pének bizonyságot szolgáltasson. A fsnn ünnepi est Délután hat órai kezdettel finn ünnepi est volt a Mátyás király diákházban, a Kolozs­vári Magyar Diák Szövetség rendezésében. Az ünnepségen zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség a diákház nagytermét. Elsőnek a Kolozsvári Egyetemi Zenekar adta elő Sibe­lius „Finlandia“ szimfónikus költeményét Kolonits Barna dr. vezényletével. A nagyobb­részt műkedvelőkből álló zenekar dicsérete­sen megállotta helyét s kitünően megbirkó­zott a nagy művészi feladatot jelentéi müvei. A nagy finn mester müvének szépségei tö­retlenül érvényesültek előadásukban. Ezután Kakas István, a KMDSz elnöke felkérte Kovrig Béla dr. Rector Magniflcust előadása megtartására. — Végtelen erdők, zugó fenyvesek, egész­séges társadalmi rend, kemény, önfeláldozó helytállás a fennmaradásért és a haza füg­getlenségéért, a keletről és délről fenyegető idegen világ minden áradásával szemben: ez Szuonii. Végtelen búzamezők, örökös helytállás a nemzeti szabadságért, dé! és ke­let felől acsarkodó ellenséggel szemben: ez Magyarország. Két rokon nemzet, amelyben azonos szellem munka1. S ez az azonos élet­érzés áthidalja a nagy távolságokat. Az egység tudata él az ál'amban, a népben, a politikában, szellemben, művészetben. Mi finnek és magyarok egyek vagyunk. Egyek vagyunk az emberi kultúra, a jog védelmé­ben, egyek vagyunk a szellemi Európával. Beszéde további során a Rector Magni- ficus meleg szavakkal emlékezett meg a testvéri finn nemzet miniszterelnökéről, Un- komié* professzorról, aki nemrégiben Ko­lozsváron járt, majd igy fejezte be ünnepi beszédét: — Mi, finnek és magyarok, egyek vagyunk minden pogány imperializmus megvetésében. Mindketten védtiik Európa kultúráját a. szel­lem é» akarat erejével. Ebben a szellemben köszöntőm önt, követ ur, azzal a nagyra­becsüléssel, mely a hős nemzet- minden flát megilleti. Ezután a közönség végetnemérö, tüntető és tomboló tapsvihara közepette Arne Wuo­rimaa, Finnország budapesti követe emel­kedett szólásra és magyar nyelvű beszédé­ben köszöntötte a hallgatóságot: — Mélyen tisztelt hölgyeim és Uraim! JÖVOJ ■ SZlNPOftTJÁBÓL FONTOS, hogy tanácsért felkeresse: házassági pályaválasztási **•r *■ MINIS BLEUER egyetemi tanársegéd nevelési kérdéseknél „ WE^TOR" Lélektani Laboratórium* Northy-ul 3. «ăv. — Telefon: 31-2.3 A. tudományos irásértelmerés (grafológia) belső egyéniségét feltárja, lelké­ben összhangot teremt. A szuggesztiós lóleknevelés lelki egészségét óvja. Kedves magyar testvéreim! ftppen a közel­múltban, a Magyar Nemzeti Diákszövetség finn ünnepi estjén tapasztalhattam a buda­pesti egyetemi ifjúság Finnország iránt ér­zett rokoni szeretőiének megnyilvánulását. Ma ujna alkalmam nyílik, hogy a kolozs­vári egyetem hallgatóit is üdvözölhessem, mint Finnország hivatalos magyarországi képviselője. Nagy örömmel állapítom meg, hogy a. rokoni és kulturális kapcsolatok Ma­gyarország és Finnország között mindjob­ban kiépülnek, hála különösen a magyar tanulóit juráig önzetlen munkásságának. Csak a kölcsönös megismerés minden téren eredményezheti a kölcsönös megbecsülést és megértést. Szüárd meggyőződésem, hogy a finn Iri- áiíitás szintén jelentős lépés a. kitűzött cél felé és ezért meleg köszönetét mondok a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének a kolozsvári finn napok megrendezéséért, ezért a kivált a mai időkben figyelemreméltó tel­jesítményért, amely értékes tanúbizonysága a finn testvérek iránt táplált őszinte és me­leg baráti érzéseknek. Szivböl kivánom az erdélyi magyar egye­temi ifjúságnak, hogy épitö munkája a ma­gyar—finn testvéri és kulturális kapcsolatok e’mélyítése terén minél több eredménnyel járjon. Az ünnepséget ezennel megnyitom. Wuorimaa követ beszédét nagy rokon- szenvtüntetés követte, majd ífidy Franciska, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja énekelte Sibelius „Fekete rózsa“, „Tovaszáll az én madárkám" és Falmgren „Májusó hajnal“ cianü dalait, igen meleg sikerrel, Jodál Gá­bor dr. zongorakiséretével. A műsor következő száma Zsirat Miklós­nak, a budapesti Pázmány Péter tud. egye­tem tanárának „Finn sors“ címmel tartott előadása. Végigvezette a hallgatóságot a finn nép küzdelmes történetén, majd igy fe­jezte be előadását: _ Most, amikor itt állunk egymással ssemsben és egymás szemébe nézünk, lepereg rólunk a ssétválláeunk óta ránktapadt ide­gen máz s úgy tekintünk egymásra, mint évezredek előtt, az elválás pillanatában. Nem sebeinket mutogatjuk egymásnak, azt, hogy mialatt mi küzdöttünk és véreztünk, hátunk mögött mások gyarapodtak. Nem félünk a jövőtől sem, amíg a mennyiség meHett a minőségnek is szerepe lesz. A közönség lelkes tapssal köszönte meg 7*JraJ profeszor szép előadását, majd a Ko­lozsvári Egyetemi Énekkar vegyeekara éne­kelte Benedek Kálmán vezényletével Faciu« „Finn dal “-át és Falmgren „Tuutulaulu“ című szerzeményeit. A meleg és tartalmas hangszinü, igen jól összehangolt énekkar a két mii szépségeit teljes mértékben ér- vényrejuttatta. Megérdemelten volt igen szép sikerük. Versényi Ida, a kolozsvári Nemaeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom