Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-04 / 76. szám
1943. AVItlClS 4 Á világ egyik legkorszerűbb csodája az Atlanti-partokon épitett uj német erődvonal Egész Hollandia egyetlen erődítmény-rendszer — A modern hadi- tudomány uj „Kínai fala" védi Európát minden meglepetés ellen Külföldi újságírók tanulmányútja a nyugati erődvonalaknál Berlin. ípr. 3. (MTI) Néhány hét múlva három éve lesz, hogy Németország hatalmába kerítette Európa egész nyugati partvidékét. A három év alatt a háború eddigi tapasztalatainak megfelelően egyetlen erőd- vonallá épitette ki az Atlanti-öeeán európai partját, amely hivatva van megvédem Európát minden külső támadás ellen. A német hadvezetöeég meghívására külföldi újságírók, közöttük a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója, több napi ott tartózkodása alatt megnézte ennek a hatalmas erődvonalnak hollandiai szakaszát. A tanulmányutat. Christiansen tábornok, a hollandiai megszálló csapatok parancsnoka irányította és személyesen vezette az újságírókat. Christiansen tábornok a birodalmi német háborús vezetők között is kimagasló és érdekes egyéniség. Régi friz hajóscsaládból származik. Christiansen tábornok Hajósinasként kezdte pályafutását. Már behajózta a félvilágot, amikor megismerkedett a repülőgéppel, amely hamarosan szenvedélyévé vált. Már az első vllághábom előtt 400 km-es távreplHéssel világrekordot teremtett. A világháborúban Richthofen mellett a legsikeresebb vadászrepülő volt. Az angolok rettegtek tőle. Hadiérdemeiért a a „Pour le Merite“ rendjellel tüntették ki. Az első világháború után visszatért a hajóhoz, de a repülésnek sem mondott búcsút. Dornierrel együtt, megépítette a 12 motoros Do. X. óriásgépet, amelynek parancsnokaként berepülte az egész világot. A mostani háborúban Hollandia megszállása óta a németalföldi tartományok katonai parancsnoka. Az Atlanti-fal csodái egyik legkorszerűbb csodájának minősítenek. Az erőd megépítésekor figyelembe vették az utóbbi évek partraszállásakor, Így például a Dieppenél, Saint Nazaire-nél és a japán partraszállások alkalmával szerzett tapasztalatokat. A hatalmas páncéltornyokba kiépített önműködő legnehezebb ágyuk a hadimüvéezet valóságos remekei. Ismeretes, hogy a Németország ellen végrehajtott éjszakai támadások alkalmával már sok angol bombázót lőttek le holland terület felett. Az angolok által annyira rettegett légvédelmi ágyuk és éjszakai vadászok a legutóbb is 10 Berlin ellen küldött brit gépet pusztítottak el holland terület felett. Az egyik angol bombázógép Hága környékén az egyik kastély parkjába zuhant le alig 1—2 kilométerre attól a szállótól, ahol az újságírók laktak. Az összeégett gép alól még előtűnt néhány bomba, amelyeket az angolok minden valószínűség szerint Berlinnek szántak. Az újságíróknak elmondotta, hogy a nyugati parti erődítések Spitésekor minden eshetőséget számításba vettek. Az ellenség támadhat a tengerről, a levegőből, sőt esetleg légiuton a hátukba kerülve a szárazföldről is. Az Atlanti-tengeri fal, vagy az „Atlanti-fal“, ahogyan a francia nyugati határokon épült nyugati fal mintájára a nyugati tengerparton emelt erőditményrendszert elnevezték. minden támadásnak ellenáll. Az újságírók meggyőződhettek arról, hogy nincs a tengerpartnak egy méternyi része sem, amely ne volna, megerősítve. Az elak- násitott tengerrész mentén a parton az erődítmény első vonalrendszerét a páncéltörő fal alkotja. Ez több méter széles és magas vasbetonból készült fal, s áthatolhatatlan akadálya a páncélosoknak. Sokszáz kilométer hosszúságban valósággal kínai falként védi az európai szárazföldet. A páncéltörő fal előtt és mögött is drőtakadályok vannak. Ha valamilyen módon ezen a falon mégis áthatoltak volna a páncélosok, 12—20 méter széles és többméter mélyre rendszerint vizzeltelt páncélosárokba jutnak. Ezek az árkok Is többszáz kilométer hosszúságban húzódnak a tengerparton. A páncélos csapdák különböző akadályok és ismét páncélos áfkok rendkívül mélyen tagolt rendszere között mindenhol több méter széles vasbetonfalu bunkcrrendszerü, a földbe mélyen beágyazott fedezékek húzódnak olyan nagyszerűen álcázva, hogy lőtávolságból észre sem lehet venni. A páncéltomyokból különböző nagyságú ágyuk merednek ki. A bunkerágyuk páncélostornyai, a légvédelmi ágyuk és más elháritófészkek úgy helyezkednek, hogy egymás tüzét támogathatják és az egész erődrendszer minden 100 méterét tudják lőni. Itt élő ember át nem hatolhat! Ha ez a hatalmas gépezet működni kezd, nehéz elképzelni, hogy élő ember ott áthatolhasson. Hollandia ma haditerület. Ennek megfelelően lényegesen megváltozott az égész ország külső képe. Nemcsak a part- vtáéknn, hanem beljebb Is minden útkereszteződést, minden hidat bunkerek és ágyuk védenek. Az utakat páncéloscsapdák, pán- •élfalak és árkok szakítják meg. Mindez azonban csak a szakavatott szemnek tűnik IW, mert az álcázást a legmnvésziesebben végezték s a felületes szemlélő csupán csatornákkal átszelt végtelen mezőt. lát. Kerti házaknak tűnő pirostéglás épületeket lát ltt-ott és nem is gondol arra, hogy abban a körzetben a föld alatt valóságos kaszárnyák helyezkednek egymás mellett. A tűül pán földek mélyéből pillanatok alatt párncéltomyok emelkedhetnek ki és a zöld mezők még a föld alatt Is reülőtereket rejtegetnek. Minél közelebb jutunk a tengerparthoz, annál sűrűbbek az erődítések. A tengerpartról eltűntek a hires fürdők. A hatalmas szállókat bedeszkázták. Az egyik fürdőhely hires partfürdőjén ütegállások vannak a kabinok helyén, a sétatér hosszában pedig páncéltörő fal húzódik. Különösen figyelemreméltó, a legkorszerűbben kiépített állásokat létesítették a kikötök helyén. Az újságíróknak alkalmuk volt látni több ilyen építményt. A szegetekén épitett erődítményeket is megmutatták. A Hoek ‘/an Holland-nak különös fonţos- sága van, mert Rotterdamnak, a legnagyobb európai átrakodó kikötőnek bejáratát védi. Rotterdam nemcsak az ellenségnek volna fontos, mert ha birtokába jutna, megnyílna előtte az ut a Ruhr és a Rajna felé, hanem fontos a megszálló németeknek is. Rotterdam és az északnémet kikötök között sűrűn közlekednek a hajókaravánok. A kereskedelmi gőzösöket hadihajók kisérik, a levegőben pedig vadászgépek. Feltűnő, hogy valamennyi gőzös záróléggömböt visz, amely többszáz méteres drótkötéllel a hajóhoz van erősítve. Ezáltal a támadó repülőgépeknek olyan magasságba kell emelkedniük, ahonnan már igen kevés a találat va- lószinüsége. Hoek van Holland-on a német mérnökök és szakemberek vezetésével az utolsó esztendőben állandóan több mint 10.000 holland munkás dolgozott. Megteremtették azt a hatalmas erődítést, amelyet a semleges katonai szakértők a világ A Vichy-f kormánynak a francia gazda- 1 sági élet újjászervezésére irányuló fáradozásai egyrészt azoknak az átállításoknak elkerülhetetlenségéből indulnak ki, amelyeket a kontinentális gazdasághoz való alkalmazkodás lett szükségessé, másrészt pedig elvi megfontolásokból táplálkoznak: a gazdasági liberalizmus kora Franciaországban is végleg túlélte magátFranciaország az ipar és kereskedelem területén már 1940. augusztusában felállította az úgynevezett „szervezési bizottságokat4*. Ezt a lépést egy hónappal később az ipari termelés államtitkárának kinevezése követte, akinek az a feladata, hogy ezeket a bizottságokat, melyek időközben a bank és biztosítási szakmában is \negalakultak, az állampolitikai célok irányában az egész gazdasági élei irányításának eszközeiül használja fel1. A bizottságok feladatköre nagyon tágas és a nyersanyagszétosztástól az árellenörzésen át egészén a kimerítő részletességgel kidolgozott termelési programmok felállításáig mindenre kiterjeszkedik. Franciaország tehát végeredményben gondos állami ellenőrzés alá helyezett kartell politikát üz. A kormány azonban arra is törekszik, hogy az ezzel összefüggő rendszabályok során minden jogos érdeket lehetőleg kielégítsen. Erre a célra szolgálnak a szervezési bízol tságok munkájának támogatására 1941. szeptemberében felállított hármastanácsok, melyekben a szakcsoportok és vállalkozók a munkavállalók képviselőivel közösen foglalnák állást az üzembeszüntetésekkel kapcsolatos kérdésekben Bár a hivatásrendi újjáépítés előkészítésének súlypontja kezdetben a gazdasági szervezésre esett, a szociálpolitikai kérdések sem kerülték el a kormány figyelmét. A francia hivatásrendi programm magvát tulajdonképpen az 1941. október 4.én kiadott munkaalkotmány, a „Charta du Travail“ alkotja. A munkaadó- és munkavállalószövet- ségek többségének feloszlatása már egy évvel azelőtt megtörtént és a szociális feszültségek és osztályharcszerü jelenségek kiküszöbölését a kormány már akkor sürgős belpolitikai feladatnak nyilvánította. Á programm végrehajtása mindenekelőtt helyi szindikátusok alakítását teszi szükségessé- Ilyen helyi hiyatásszindikátusok minden iparág, minden szakcsoport és minden termelési ág számára alakulnak. A korporativ rendszernek ezek az alapsejtjei azonban nem foglalják közösen össze a munkaadókat és munkavállalókat, hanem minden csoport A külföldi újságírók néhánynapo* tanul- mányutjukon meggyőződtek arról, hogy ma egész Hollandia egyetlen hatalmas erődlt- ményrendszer. A hosszú éveken át áthatol- hatatlannak vélt Maginot-vonalat a német hadigépezet rövid néhány hét alatt áttörte. A német nyugati fal már korszerűbb szempontok szerint épült és mélységben tagozódott, s az bármely oldalról jövő ellenség előtt védett és lényegesen felülmúlja a Maginot-vonalat. Az „Atlanti fal“ azonban összehasonlíthatatlanul nagyobbszabásu. Építésekor majdnem minden eddigi haditapasztalatot f Így elembevettek és ma tényleg a világ legerősebb és legnagyobb védelmi rendszere. külön szindikálust alkot. így például a szak. munkások, műszaki és kereskedelmi alkalmazottak önálló szindikátusokba tömörülnek. Minden szindikátus élén egy igazgatósági tanács és egy négyágú iroda áll. A törvény arról is gondoskodni akar, hogy a hivatásrendi bürokrácia kitermelődéséi megakadályozza. Ezért kifejezetten előírja, hogy a vezető állásokat bizonyos idöközönkint uj emberekkel kell betölteni. Az egyes szindikátusok a kerületi fokon hivatásegységeket, országos fokon pedig hivatásszövetségeket alkotnak- A szindikátusokkal és a belőlük alakult bi- vatásegységekkel és szövetségekkel párhuzamosan működnek a szociális bizottságok. Minden száznál több munkást foglalkoztató üzemeknek szociális bizottságot kell létesíteniük, melyek ismét a helyi szociális bizottság ellenőrzése alatt állanak. Minden szociális bizottságban egyenlő arányban három cső. port képviselői kapnak helyet; a munkaadók, a munkások és alkalmazottak, végül pedig — a francia karlelleszmére jellemző különlegességként — a középosztályhoz tartozó rétegek képviselői. Kétes esetekben ezeknek a képviselőknek kézében van a döntés. A szociális bizotlságok hármas tagozódása ugyanilyen elvek alapján a kerületi és országos bizottságokban is folytatódik. Franciaország egyes üzemeiben a szociális bizottságok már hónapok óta végzik munkájukat, itt-ott pedig már a helyi szociális bi- zoltságok is megalakultak, a bizottságok kerületi és országos megszervezése azonban a jövő feladata- Vegyes küldöttségek alakilása utján a szociális bizottságok a kartellproblé* mától, a bér- és tarifaegyezménytől kezdve egészen a munkateremtési intézkedések kidolgozásáig, amely a mostani rendkívüli időkben természetesen a gazdaságpolitika előterében áll, minden kérdésre kiterjesztik figyelmüket és például a szakkiképzés, a baleseti biztosítás, a munkáslakásépités terén is az ő feladatuk minden kezdeményezés. Érdekes, hogy ezeknek a felelőségteljes feladatoknak megoldására a szociális bizottságok Igen széleskörű mozgást szabadságot élveznek: a helyi és kerületi bizottságok munkájára a kormány semmiféle ellenőrzőszerv közbeiktatásával sem gyakprol befolyást- Ami a jövőre vonatkozó terveket illeti, a végső cél a szociális bizottságok és szindikátusok együttműködésének megszervezésével a gazdasági testületi rendszer kifejlesztése, melynek francia különlegessége az állami ellenőrzés szervezet biztosítása. (MN-) A francia gazdasági élet korporativ újjászervezése ÚJDONSÁG 25 erdélyi elbeszélés. Kapható minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. A „Hosszú Berta44 titka Amikor a németek 25 évvel ezelőtt Parist ágyuzták Éppen 25 évvel ezelőtt, kellemetlen meglepetésre ébredt Páris népe: március 2S-án délelőtt 15 perces időközökben Pária különböző részeiben egymást, követték a titokzatos robbanások. Először szabotázscselekményekre gondolt mindenki, majd sztratoszférarepülőgép került gyanúba, végül azonban sikerült megállapítani, hogy egy hallatlan hatótávolságú ágyú gránátjairól van szó. Ez a felfedezés természetesen nem igen volt alkalmas, az egyébként is felzaklatott kedélyek megnyugtatására. A március 21-én Amiensnél megindított német támadás veszélyes helyzetet teremtett. Az angolfrancia front ellenállóképessége meglehetősen kérdéses volt és nemcsak a tájékozatlan nagyközönség látta álmaiban a németeket megjelenni Páris kapui előtt, hanem maga a kormány is a Bordeuxba való átköltözés gondolatával foglalkozott. Az oly nagy megrökönyödést okozó mesz- szíhordó ágyúról csak jóval később kerültek részletes ádatok a nyilvánosság elé. A . 2Í centiméteres ágyú — számos látszat állással álcázva — Párisiéi 120 kilométerre a erépy-erdöben volt felállítva. Tervezői, Rau- senberg igazgató, a Krupp-müvek egyik vezetőembere, és a haditengerészet fegyver- osztályát képviselő Rogge tengernagy a hosszú hajóágyukból fejlesztették ki először a meppeni lőtéren, majd amikor ez már túl kicsinek bizonyult, az Északi-tengeren próbálták ki. A csodaágyut a népnyelv a lüttichi „Kövér Bertával" való összehasonlításul „Hosz- szu Bertának“ nevezte el. Ez az elnevezés azonban nem nagyon volt találó, mert rövid, zömök és csak csekély hatótávolságú névtestvérétöl külsőleg és belsőleg is lényeges különbségek választották el. A „Hosszú Berta“ sokkal karcsúbb, elegánsabb termettel büszkélkedhetett: csöve nem kevesebb, mint 35 méter hosszú volt, úgyhogy külön kötélszerkezettel kellett feltámasztani. Lövedéke 40 kilométer magasságba szállt fel a sztratoszférába, mig a „Kövér Berta“ 930 kilójával nyolcszorta súlyosabb lövedéke mindvégig az atmoszféra határain belül maradt. A nagy sulykülönb- ség ellenére kilövése kétszer akkora gáz- nyomás elviselését kivánta meg a 35 méteres csőtől, mint amekkorát a mozsárnak kellett legyőznie. Ennek megfelefően a „Hosszú Berta“ csöve sokkal csekélyebb élettartamú volt és 50—100 lövés után már ki kellett cserélni. Az ágyú szórása természetesen nagy volt, a nagy felületű cél miatt azonban ez a hátrány nem esett nagy súllyal latba. Kezelését Kinzel kapitány parancsnoksága alatt a haditengerészet tüzérei végezték. (MN.) — Felhívás a székelyud varhelyi róm. bat. gimnázium volt diákjaihoz. Az iskola a jelen tanévvel zárja 350-ik iskolai évét. Ennek megünneplésére június 14-én, pünkösd másodnapján ünnepséget tart, melyre minden volt tanítványát szeretettel meghívja és elvárja. Az ünnepségre volt tanítványait szernél yszerlnt szeretné meghívni, hogy az ünnepség Így egyúttal véndiáktalálkozó Is legyen. Éppen ezért tisztelettel kérjük minden volt diákunkat, hogy a maga, valamint itt végzett tanulótársai elmét az intézet igazgatóságával minél előbb közölni szíveskedjék.
