Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

UtVT

Í948 Apr iii» 29

✓Képviselőhás fcöayvLara

;©UD.V?S3Î' 1 AS LAM SÍIT SXTSSíT

L." ,

O

Ara

12

miér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NEGYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 8G-8Ö PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 95. SZÁM.

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

London a Sikorszki-kormány feláldozásával akarja megoldani a lengyel-szovjet viszályt?

Tuniszban változatlan erővel tart a véres, beves, elkeseredett

és vad küzdelem

Hitler vezér fogadta Pavelics horvát államvezetőt

Salazar állást foglalt a bolsevizmus ellen és a portugál-angol

szövetség mellett

Szénbányász-sztrájk készül Amerikában

ANGLIÁNAK — Írja a „Messaggero“ című olasz lap — ha Következetes volna, most meg kellene szakítania diplomáciai kapcsolatait a Szovjettel s Churchillnek ki kellene adnia Majszki részére az útlevelet, hiszen Anglia Lengyelország megvédelme- zéséért izente meg a háborút és a Szovjet megszakította kapcsolatait a lengyel kormánnyal.

Természetes, hogy nagyon naiv dolog volna Londontól Ilyen lépést várni és megjegyzésével a „Messaggero“ is csupán jellemezni akarja az ellenfél táborának visszás belső helyzetét. London ahelyett, hogy határozottan és élesen elítélné a bolsevista rendszert, újból bebizonyított kegyetlenségét és embertelenségét, csak arra törekszik, hogy a bolsevisták és a lengyelek között kitört diplomáciai viszályt simitsa el valamilyen ügyeskedéssel, a legnagyobb mértékben óvakodik azonban attól, hogy a dolgok lényegét vegye figyelembe és abból vonja le további cselekedeteinek kötelező szabályait. A jelek szerint a londoni diplomáciának valószínűleg sikerül is ilyen áthidaló megoldást találni. A „Dagens Nyheter“ című svéd lap londoni jelentése szerint az angol fővárosban úgy tudják, hogy Moszkvában „nem tekintik a lépést véglegesnek, hanem a szovjet kormány hajlandó megvitatni a kérdést“. Eddig még meg nem erősített hírek szerint Römer moszkvai lengyel nagykövettel közölték, hogy további intézkedésig ne hagyja el Moszkvát. Nagy örömmel fogadták Londonban azt is, hogy a moszkvai rádió a Sikorszky-kormányhoz intézett jegyzék angolnyelvü ismertetésében nem beszélt a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról, hanem csak azok felfüggesztéséről.

Az angol fővárosban az orosz jegyzék átadása óta szüntelenül tartanak a diplomáciai tanácskozások. A lengyel emigráns kormány kedden minisztertanácsot tartott, annak befejezése után azonban nem adták ki a várt nyilatkozatot azzal az indokolással, hogy „más mozzanatok merültek fei“. Si- korszky és Racolnszky — a lengyel kormány külügyminisztere — hosszú megbeszélést folytatott Churchillel és Edennel, majd a brit minisztertanács tartott ülést. Az angol államférfiak fogadták Vinant amerikai nagykövet látogatását.

A szovjet kormány lépése, — amint azt az United Press londoni jelentése megállapítja — bombaként hatot! Ixmdonban és Newyorkban, mivel szándékáról a Szovjet nem értesítette előre sem az angol, sem az amerikai kormányt. Washingtonban, — amint az amerikai hírszolgálati iroda jelenti. — megállapították, hogy a Szovjet cselekedete önkényes és .jellemző a jelenlegi bolsevista vezetők eljárására, amely az. Egyesült-Államokban egyre nagyobb nyug- taUuságot keit, Moszkva eljárása mindenesetre bebizonyította, hogy a Szovjet a háború utáá területi követeléseket fog támasz-, tani s el van szánva arja is, hogy ezeket mindenáron megvalósítja. Ebben az összefüggésben a „Newyork Times“ példakép utal a szovjet jegyzéknek arra a szakaszára, amely fölveti a határkérdést és reámutat az időszerű kérdésekben mutatkozó alapvető véleménykülönbségekre.

A katyni eset és a körülötte kitört diplomáciai bonyodalom mindennél világosabban mutatja meg a bolsevizmus igazi arculatát s amint az amerikai hangok bizonyítják, ezt még szövetségeseinek táborában is bizonyos aggodalommal szemlélik.

Mennyivel világosabban kell látniok tehát egy esetleges európai bolsevista befolyás rémségeit azoknak a népeknek, amelyek számára ez sorsukat jelenti. Európa számára valóban nincs és nem is lehet más választás, mint a végsőkig harcolni a bolsevista rém ellen és elhárítani llyenmódon azt a rettenetes végzetet, amely a katyni tömegsírokban egész borzalmasságában mutatkozik meg.

Római jelentés szerint vatikáni hivatalos helyen így foglalják össze azt a benyomást, amelyet a katyni tömegsírok fölfedezése tett vatikáni körökre: A felfedezés borzalmas és szörnyű. A legsötétebb képzelet sem színezhetett ki ilyen rémséget. Ez az esemény újra megmutatja, hogyha pillanatnyilag elnyomják az Isten és a keresztény kul- tura eszméjét, akkor lehetségessé válik minden szörnyű gonoszság.

TUNISZBAN az angolszászok újabb erők harcbavetésével a majdnem 200 kilométeres frontnak csaknem valamennyi szakaszán folytatták támadásaikat, de Rommel és Arnim csapatainak mindenütt sikerült meghiúsítani az áttörő kísérleteket. A leghevesebb harcok Pont du Fahsnál és a Medzsez el Babtól Tebourbába vezető utón folytak. Eisenhower tábornok Pont du Fahsnál francia tartalékokat vetett harcba, hogy azok törjenek utat a tuniszi síksághoz. A francia tartalékok borzasztó veszteségeket szenvedtek. eredményeket azonban nem tudtak elérni.

A hivatalos jelentések is megállapítják, hogy az ellenség támadásait mindenütt sikerült visszaverni.

A harctéren tartózkodó amerikai tudósítók is elismerik, hogy a téngelycsapatok egyre nagyobb szivósággal és változatlan hősiességgel küzdenek minden talpalatnyi földért és ellenállásuk szilárd marad annak ellenére, hogy az angolszászok egyre nagyobb hevességgel és erővel támadnak.

Az angol-amerikai főhadiszállás szóvivője kedden Így jellemezte a helyzetet: „a. küzdelem véres, heves, elkeseredett és vad,“.

Térképünk Északtuniszt ábrázolja, a Földnek azt a területét, ahol pillanatnyilag a háború legkeményebb harcai folynak. A tengelycsapatok állásai félkörben veszik korül Tuniszt és Bizertát s a nyilak az e!ső angol hadsereggel szembeni ellenállásuk irányát mutatják.

A KELETI HARCTÉREN a kubáni hídfőtől eltekintve csak kisebb jelentőségű harctéri események voltak. Magánál a knbáni hídfőnél a német csapatok a bolsevisták sok támadását verték vissza.

A középső arcvonalszakaszon Kurszk környékén zászlóaljnyi erőkkel igyekeztek előretörni a szovjet csapatok, de támadásukat már a megerősített német vonalak előterében szétverték. Ugyanez lett a sorsa, a Volhovnál előnyomulást megpróbáló bolsevista rohamcsapatoknak, amelyek a gyalogsági fegyverek elhárító tüzében morzsolódtak fel.

Természetesen nem lehet előre megjósolni, hogy meddig fog tartani ez a harci helyzet Keleten — irja a „Pester Lloyd“ berlini tudósítója. A tavaszi iszap-korszak az arcvonal déli részén már véget ért és a talaj helyzete a középső szakaszon is lehetővé tenné a nagyobb harci cselekményeket. Ha ennek ellenére mégis nagyjából harci szünet van, úgy ez kétségtelenül azt jelenti, hogy mindkét fél a nyári nagy hadműveletekre Lészül. Német részről nem is csinálnak titkot abból, hogy uj kötelékeket állítottak fel, erős tartalékokat szállítottak az arcvonalra és nagy hadianyagkészletet halmoztak fel a támadásra és védekezésre egyaránt.

*

SALAZAR portugál miniszterelnök rádióbeszédet intézett a portugál nemzethez. Beszédében több érdekes kijelentést tett. Hangoztatta, hogy további törekvése az országot távoltartani a háborútól, a semlegesség azonban mindig bizonyos feltételekhez kötött. mert afölött áll a nemzet hite és az ország érdeke. Nem szabad megfeledkezni — mondotta — az Angliával való szövetségről sem, amely mellett Portugália borús és nehéz időkben ismét állástfoglal. Az ország helyzete kényes, mert nincsenek minden táborban barátai és olyan nemzetek is keveredtek a háborúba, amelyekhez Portugáliát a barátság szoros kötelékei és mély rokon- ssenv fűzik, mint példáid Anglia és Brazilia. Értékes külpolitikai segítségnek mondotta a Spanyolországgal fennálló barátságot, amely a béke területét teremti meg az ibériai félszigeten. Reámutatott arra, hogy a háborútól távol lévő államok sem érdektelenek annak kimenetelében, uj rendet várnak, amely a háború eredményétől függ. A háború utáni építő munkának a rend és a nemzetközi együttműködés alapelvéböl kell kiindulnia.

Éles szavakkal ítélte el a kommunizmust és azt a nyugati és keresztény civilizáció kemény veszélyeztetésének nevezte, mert ahol az állam és a gép rabszolgává teszi az embert, ott nincs többé helye az emberi szabadságnak. '

Beszéde végén áldozathozatalra hívta fel a portugálokat, hogy a nemzet egységesen oldhassa meg a reáváró nagy feladatokat.

London visszavonatja a menekült lengyel kormánnyal a Vöröskereszthez benyújtott beadványát

Amszterdam, ápr. 28. (MTI) A Német Távirati Iroda közli:

A brit hírszolgálat jelentése szerint fennáll a valószínűsége annak, hogy a londoni lengyel emigráns bizottság visszavonja a Nemzetközi Vöröskereszthez benyújtott beadványát a katyni tömegsírok kivizsgálása ügyében.

Sikorszky utóda a Kreml jelöltje lesz?

Róma, április 28. (MTI) A Ştefani Iroda közli:

A „Popolo di Roma“ valószínűnek tartja, hogy London eltávolítja helyéről a Sikorszky kormányt. Több jel arra mutat, hogy London egyáltalában nem szándékozik Moszkvával vitába szállni a lengyelek jogainak .és az emberiesség jogainak megvédése érdekében. London szemében a Szovjetnek meg van az az érdeme, hogy harcol, míg a Sikorszkv- kormány csupán kellemetlenségeket okoz és költségbe kerül. Különben is csak névleges kormány és minthogy nincs semmi katonai jelentősége, könnyen helyettesíthető egy másik kormánnyal. Valószínűleg maga a Kreml fogja Londonnak ajánlani az utódot, akinek a saémélye biztosíték arra, hogy nem fogja .tapintatlan módon“ feszegetni a területi kérdést, vagy a Szovjettel való határ kérdéséit.

Az egész olasz sajtó egyébként vezető helyen lsţnerteti a Szovjetunió és a londoni lengyel kormány közötti diplomáciai viszony megszakítását A lapok a diplomácia történetében példátlannak mondják azt, hogy két szövetséges ország között szűnik meg a diplomáciai kapcsolat. Gaida a „Giomale d’Itallá“-ban azt irja, hogy ez az első nyílt összetűzés a szövetségesek között. Most már a lengyelek is láthatják, hogy az ő nemzeti ügyük csak ürügy volt a háború megindítására, Németország, Olaszország és Japán ellen. Amikor azonban a szovjet csapatok megindultak Lengyelország felé, az angolok és amerikaiak egyszerre elhallgattak. Ugyan csak nem emelték fel szavukat, amikor a Szovjet megkezdte a lengyel nép elhurcolását és nem hajlandóak a katyni ügy tisztázására sem.

— Az európai népek — állapítja meg Gaida — sokat okulhatnak ebbőt az esetből, amely megmutatja, hogy csak a tengely tudja az európai népeknek a szabad fejlődéshez és az együttműködéshez való jogot biztosítani.

Zürich, április 28. (Búd. Tud.) A „Tat" londoni levelezője jelenti, hogy általános vélemény szerint a régóta lappangó lengyel— orosz viszály nyilt kitörését snlyos csapásnak tekintik a szövetségesek ügye szempontjából és Németország diplomáciai silts,

1