Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-23 / 92. szám
MmMmWirs&m a Egy pincében pusziul! el a szilágypéri lüzEcafaszlrófa bél balálos áldozala Szilágypér közadakozásból temeti el a tűzvész halottjait — Jósika János főispán gyorssegélyt adott a károsultaknak Cigareiíószó gyermekeit ok oszlók a magyar falu sszerencséílenségéí Tasmd, április 22. Ismét megdöbbentő tüzkatasztrófa sújtotta az erdélyi magyarságot. Józseffalva megrázó tragédiája és az orosz- hégyi tűzvész pusztítása után ismét pótolhatatlan magyar élet és magyar érték esett a. lángok martalékává. A pusztulás ezúttal Szilágy-vármegye leg- magyarabb községét, Szilágypért sújtotta. Amint a rövid és szűkszavú távirati jelentés első hiradása szólt, Sxilágypéren huszonhét lakóház, egész sereg gazdasági épület és a benne levő értékeken kívül a borzalmas tüzkatasztrófa hét emberéletet is áldozatul követelt. Az első jelentés nem közölt részleteket az iszonyú tüzkatasztrófáről, a helyszínről kapott újabb híradások azonban tiszta és világos képet adnak Szilágypér iszonyú kedd délutánjáról. A tűzvész méreteiben és részleteiben megrendítő tragédiát jelent: huszonhét család megélhetésének alapja semmisült meg a könyörtelen lángtengerben. Néhány perccel 2 óra után ... Kedden délután 2 óra után néhány perccel vették észre, hogy Varga Márton földművesnek, Szilágypéri község kisbirójának háza tüzet fogott. Pillanatok alatt értesítették a községházát, ahonnan az ott-tartózkodók lélekszakadva rohantak a kisbiró házához. A lángok ekkor már magasra csaptak. A tűz hírére a falu népe is a kisbiró portájához sietett és megkezdte az oltási munkálatokat. A falu népének példás magatartása és segitöszándéka mégsem tudott eredményt elérni s a lángok minden igyekezet ellenére is tovább terjedtek. Varga kisbiró és Szilágypér község nagy veszedelmére és kárára a község felett erős szélvihar tombolt és állandóan szította a lángokat, tovább vitte az izzó szikrákat. Rövidesen kiderült a tragikus valóság: Szilágypér község lakossága saját erejéből nem tudja ssm a tüzet eloltani, sem pedig a lángok terjedését megakadályozni és a nagyobb szerencsétlenségnek elejét venni A községháza segítséget kér ... Látva a szorongatott helyzetet, a községházáról távbeszélő utján segítséget kértek a közeli Nagykárolyból és a környékbeli községektől. Leghamarabb a nagykárolyi tűzoltók jelentek meg Szilágypéren. Nemsokára megérkeztek a margittai és a tasnádi tűzoltók is. Ekkorra azonban Varga kisbiró háza már elhamvadt s az orkánszerü szélben to- vábbszálló szikrák egyre njabb cs újabb házakat, gazdasági épületeket borítottak lángtengerbe Fokozta a veszedelmet, hogy a szilágypéri házak fedele leginkább nád és szalma. A különben is gyúlékony anyag az utolsó hetek kedvező időjárási viszonyai mellett egészen: kiszáradt és pillanatok alatt változott egyetlen lángtengerré. A nagykárolyl, tasnádi és margittai tűzoltók munkáját Szilágypér minden épkézláb embere példás bajtársiassággal támogatta, de az erős szélviharban a tűz olyan megsemmisítő erővel terjedt tovább, hogy tartani lehetett, az egész község legszörnyübb pusztulásától. Az oltás! és mentési munkálatok drámai izgalmak között folytak. A lángok ugyanis a tomboló szélben olyan iszonyú sebességgel terjedtek, hogy a zsuppfedelcs házak másodpercek alatt változtak hatalmas lángtengerré s a javaikat menteni akaró károsultak közül többen benn szorultak a házban, vagy az istállóban. Több gyermeket is a házban ért el a lángtenger. A tűzoltók és a segédkező falusiak életük kockáztatásával is berohantak a lángtengerbe és mentették ki a bennrekedteket a biztos pusztulásból. Jellemző, hogy leginkább a zsúppal fedett házak hamvadtak'el s a cseréptetői épületeket a tűz megkímélte Az újabb jelentések szériát a tűz olyan elemi erővel terjedt megsemmisítő utján, hogy Varga kisbiró házának kigyulladása utár. egy órával már huszonhét épület állott lángokban. A nagykárolyi, tasnádi és margittai tűzoltók megérkezése után újabb segítség érkezett még Szálacskáról és a környék tizenkét másik községeiből. Így is emberfeletti munkába került, amig a lángok terjedését sikerült megakadályozni, örák hosszat tartó fáradozás eredményeként végre az embert akarat és önfeláldozás mégis legyűrte a pusztító elem erejét, de a huszonhét lakóházat nem sikerült megmenteni. Hét halott egy pincében A lángok megfékezése után jutott csak idő arra, hogy a károsultak háztáján az emberéleteket számba vegyék. Ekkor fedezték fel a szörnyű valóságot: tizenkét szilágypéri lakost sehol sem találtak. Drámai pillanatok következtek. Lázas sietséggel kezdtek kutatni a romok között s igy fedezték fel, hogy hét szilágypéri lakosnak életét követelte áldozatul a szörnyű délután, öt másik ember pedig igen súlyos égési sebeket szenvedett. Az egyik ház elüszköSödött romjai között keresgélve találták meg a pincében a tüzkatasztrófa halálos áldozatainak maradványait. Mind a heten megfulladták és meg- pörkölődtek. Az történt velük, hogy rémületükben a pincében kerestek menedéket, de a borzahnas szélvihar a szikrákat és a zsarátnokot beseperte a pincelejáratba is. S amíg a fejük felett az épület egyetlen lángörvénnyé változott, a pince is kigyulladt, gerendái tüzetfogtak és a pince bejárata beomlott, mielőtt kimenekülhettek volna a szabadba. A sürü füst és a zsarátnoktenger hamarosan végzett a szerencsétlenekkel. A szilágypér tűzvész halálos áldozatai a következők: özvegy Nehéz Jánosné és édesanyja: a 80 éves özvegy Papp Mihályné, Bogdán Béiáné, valamint három kisgyermeke: Ilona, Erzsiké és Pál. Odaveszett Bogdánná fiútestvére, Somogyi János. Az elhamvadt házak maradványai között kutatva, még három nőt, egy férfiút és egy gyermeket találtak meg súlyos égési sebekkel. A sérülteket mentőgépkocsin a nagykárolyi közkórházba szállították és azonnal gondozásba vették. Harminckét család vált hajléktalanná A borzalmas tűzvészről jelentést tettek a zilahi vármegyeházán és Jósika János báró főispán Gazda Endre dr. és Braunecker Antal báró, országgyűlési képviselő társaságában még kedden este kiutazott Szilágy- pérre és szemlét tartva a szörnyű csapástól sújtott községben, 100—100 pengő gyorssegélyt utalt ki a károsultaknak. De maga a falu is megható példáját adta a bajtársi szegemnek, mert azonnal gyűjtést Indított és más utón is segített a bajt szenvedetteken, elsősorban élelmiszerrel és ruhaneművel. Megállapították, hogy a 27 porráégett telken harminckét család vált hajléktalanná. Az újabb jelentések szerint a tüzet a kisbiró Istállójában cigarettázó gyermekek okozták. A tüzkatasztrófa hét halálos áldozatát, Szilágypér községe a maga halottjainak tekinti és földi maradványaikat közadakozásból temeti eL * Szilágypér község iszonyattól és megpróbáltatástól sújtott lélekkel áll a feltámadás ünnepének küszöbén. Bizonyosra vesszük, hogy a magyar társadalom ezekben a nehéz időkben is újra átérzi a sorsközösség parancsát és segítségére siet Szilágypér hajléktalanjainak. Úgy tudjuk, országos gyűjtés indul a szilágypéri tűzvész károsultjainak felsegité- sére. Józseffalva és Oroszhegy pusztulásának példája bizonyára ma még fokozottabb erővel hat, mert ma a magyar élet megtartásában legelső és legelemibb kötelesség mindnyájunk számára az, hogy segítsük nagy veszedelembe került magyar véreinket. A „Keleti Újság“ szerkesztősége kötelességének érzi, hogy résztvegyen a segítő munkában s c cél szolgálatában elfogad és a rendeltetési helyére juttat minden adományt, amelyet a szilágypéri tüzkárosultak felsegitésére szánnak a nemesszivü adakozók. Az első adományokat máris nyugtázzuk: Finta Zoltán, a Keleti Újság h. szerkesztője 15, Varga László és Nagy Elek, a Keleti Újság belső munkatársai 10—10 pengőt adtak a szilágypéri tüzkárosultak javára. Gayda: „Egyedül a fegyverek győzelme hozhatja meg az Európát megmentő és felvirágoztató alapelvek győzelmét" Kóma, április 22. (MTI.) Gayda a „Gior- nale d’Italia" csütörtöki számában „Európa sorsa“ cimü cikkében kifejti, hogy a tengely, mint Bastianinl államtitkár legutóbbi beszédében világosan leszögezte, valameny- nyi európai népnek a szabad fejlődéséhez való jogáért küzd a holnap Európájában. Ez a szabad fejlődéshez való jog a holnap Európájában a népek közös érdekein, a föld nyersanyagkészletének méltányos elosztásán, a népek együttműködésén, és barátságos együttélésén fog felépülni. Az alapelvek — állapítja még Gayda, — valamennyi nép nemzeti sajátosságainak megőrzését, népességi határokon belüli területi épségét, és politika! függetlenségét, vagyis teljes szuverénltását jelenti. Az angolszász hatalmak 1938-tól kezdve állandóan meghamisították az olasz és német szándékokat, és az olaszok és németek által hirdetett és állított tételeket. Először az Igazságon és a kölcsönös megértésen alapuló bébeakarást hamisították háborús szándékokká, majd az olasz nép szilárd háborús elszántságát és az azt kifejező olaszok fontos állításait durva hamisítással az, ímperiálizmus felé haladásnak tüntették fel. Ebben a háborúban nemcsak Olaszország és Németország, hanem az egész európai szárazföld érintetlen és ez legyőzhetetlen Védelmi és támadó eszközöket nyújt a tengelyhatalmaknak az an- gólszász hatalmak ellen Gayda ezután orosz könyvekből és cikkekből vett idézetekkel bizonyítja, hogy a bolsevizmus fennálláza óta a népek elnyomására és világuralmi célokra tört. Bebizonyítja azután, hogy az Egyesült-Államoknak és Angliának az a burkolt Célja, hogy valamilyen föderativ rendszer keretében gazdasági és anyagi egyeduralmuk alá hajtsák a kis népeket. Olaszország és Németország célja — Írja Gayda —, hogy ez ellen a két rendszer ellen küzdjön és ebben a harcban nem lehetnek kompromisszumok, egyedül a fegyverek győzelme hozhatja meg az Európát megmentő és felvirágoztató alapelveknek a győzelmét. Finom- és kenyérlisztel, vagy rizst adnak a 4-es számú lisrfszelvényre Kelozsrár, április 22. Kolozsvár varos Közellátási Hivatala közli: Az érvényes finomliszt- és kenyerjegy 4-es számú finomliszt-szelvényére 20 dkg finom, lisztet és 20 dkg kenyérlisztet, vagy ,20 dkg rizsét, a kenyérjegyen feltüntetett T-betü levágása mellett lehet kiszolgálniA szabadságom katonák bus-, illetőleg rslr. szelvény-re ugyanazt az elláfást kapják, mint azon a héten a polgári lakosság, azaz 25 dkg marhahúst és 15 dkg sertéshúst. Marhahús helyett hidegfelvágott is kiadható. 1943. A P KI C 1 S 23 MÁTYÁS KIRÁLY ggp flOZfiÓKEPSZiMHA/ H ünnepi műsora! Húsvéti meglepetés! Nuróti Lili legújabb utolérhetetlen nagy magyar vigjátéka: Irta: Rendezte: Vaszary János. Bánky V. Szerepelnek még: Hajmássy Miklós Rajnai Gábor Biiicsi Tivadar Bemutatja, szombat este 7 érái kezdettel a Nátrás-Ksrály mozgó színház Figyelem!! Jegyeket az ünnep napjaira elővételben már déli 11 órától árusítja a jegypénztár! Kávéházak és kávémérések csak déli 12 óráig szolgáltathatnak ki tejet Budapest, április 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A közellátásügyi miniszter módosította a tej forgalomba hozatalának szabályozásáról az elmúlt évben kiadott rendeletet. Az uj rendelkezés szerint a vendéglőkben, panziókban, cukrászdákban és egyéb vendéglátó ipari üzemben, a kávéházak, a kávémérések és a kifőzések kivételével tejet, tejesételeket és tejjel készült Italokat (tejeskávé, csokoládé, aludt-tej, joghurt, tejben- rizs, tejbendara, valamint a tejek tekintetében lényegében hasonló összetételű más tejes étel és tejes Ital) kiszolgáltatni nem szabad. A kávéházak, kávémérések és ltifözé- sek csak déli 12 óráig szolgáltathatnak kt tejet, tejes ételeket és tejjel készült italokat. fl kolozsvári Tűzharcos Szövetség diszszdzaddal vesz részt a Wesselényi bövészegvjesülel zászlószentelési ünnepélyén Kolozsvár, ápr. 22. A „Wesselényi" 1Ä- vészegyesület országos zászlószentelési ünnepélyén a kolozsvári Tűzharcos Szövetség diszszázaddal és zászlóval vonul ki. Ugyancsak csoportosan vonul ki a MÁV vonatkísérő dal- és zeneegylet is. A „Wesselényi“ Lövészegyesület lövész zászlóját, mint értesültünk, négy zászlóanya díszíti fel: egy györgyfalvl, egy méral, egy székelyföldi és egy kolozsvári többgyermekes földész-anya. A zászlószentelést követő diszfelvonulá- son a gyorsan mozgó alakulatokban fogatos, kerékpáros és gépkocsizó lövész alakulatok fognak felvonulni, Ezalkalommal kerül először bemutatásra a Lövészinduló, — LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZAMA a közbeeső egyházi ünnep miatt, hns- vétvasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEV LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomd»: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adónk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet Bt, nyomása, E, vt: MaoorJózseí,
