Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-02 / 74. szám
mm Milyen mezőgazdasági gépek adhatók ' hsak el engedéllyel ? Mint legutóbb közöltük, már engedélyhez kötötték a nagyobb mező- gazdasági gépek eladását. Azok a mezőgazdasági gépek, amelyeknek eladásához engedély szükséges, a következők: mező- gazdasági vontatók, traktorok, az ahhoz szükséges összes talajművelő eszközök, tehát eke, tárcsás borona, kultivátor, sáncoló eke, stb., géperejű meghajtású vetömagtisz- ütőgép, cséplőszekrény, géperejű kalapácsos fcakarmányhuző, mezőgazdasági célokra szolgáló benzin, nyersolaj, petroleum-motor, iairatógép és silótöltő, szecskavágó. — Tízszeresére büntették meg a tizpen- gíis tál palásért egy falusi cipészt. Egyik kissebesi asszony tavaly junius végén egy pár női cipőt vitt el talpalásra Dombi Antal falubeli cipészmesterhez. Dombi a tal- palásért 10 pengőt vett a hatóságilag megszabott 4.60 pengő helyett. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte a hivatalos árat megszegő cipészmestert. Az ítélet jogerős. — Ellopták a bivalyát. Szebeni György ezucsági földraives bejelentette a kolozsvári rendőrkapitányságon, hogy szerdán, a hetivásáron ellopták eladó bivalyát. A jrendörség megindította a nyomozást. * Uj Községi Közigazgatási Zseb- könyv jelent meg Dr. Mihályffy László szerkesztésében. A könyv ismerteti azokat a közigazgatási törvényeket és rendjeleteket, amelyek a községi jegyzők 'általános jogi tájékozottságához feltétlenül szükségesek. Ära P. 5. Kapható és megrendelhető a MINERVA Rt. Könyvosztályán, Mátyás király-tér 8. — Megszűnnek a községi lábbeli elosztó bizottságok. A hivatalos lap közli a köz- eliátásügyi miniszter rendeletét, amely szerint a lábbeli és talpbőr elosztására létesített községi közellátási bizottságok ez év április 15-én megszűnnek. Feladatkörébe utalt ügyek a jövőben az április 15-ig megalakuló uj közellátási bizottságokra tartozóak. * Hirdetmény. A Kolozsvári Villamos Müvek R. T. értesíti igen tisztelt áram- fogyasztó közönségét, hogy halaszthatatlan hálózati munkák elvégzése miatt f. hó 4-én, vasárnap d. e. 6 órától, d. u. 13 óráig a Fellegvári-ut, Rákóczi-ut, Török- vágási- és Bácsi-uton, valamint ezek környékén áramszünetet fog tartani. Kolozsvár, 1943 április 1. Kolozsvári Villamos Müvek R. T. Halálos szerencsétlenséget okozott a gyermekek kezébe került szárnyas lövedék. Pápáról jelenti a MTI: Homokbödöge községben hét gyermek sétára indult Nagytele felé. Útközben a szántóföldön Erdős Gyula 15 éves fiú szárnyas-lövedéket ta'ált, amely a kezében felrobbant. Erdős életveszélyesen megsérült. A mellette állott Takács József 34 éves fiú meghalt.. A több gyermek kisebb Bérüléseket szenvedett. * Meghívó. Az Erdélyi Fémipar R. T. 1943. évi április hó 10-én délután 4 órakor Kolozsvárott, Horthy M.-ut 6. sz. alatt, Dr. Baezó Gábor ügyvéd irodájában közgyűlést tart, amelyre a részvényeseket azzal a figyelmeztetéssel hívja meg, hogy ezen másodszor összehívott közgyűlés az 1943 március hó 31-re első- ízben összehívott és a Keleti Újság 1943 márchus 23-i számában közzétett meghívóban meghirdetett tárgysorozat, fölött a megjelenő részvényesek és az általuk képviselt részvények számára való tekintet nélkül jogérvényesen határozni fog. Az Igazgatóság. — A Magyar Csillag április 1-i száma Cs. Szabó László „Harminc esztendő" c. tanulmányát és németországi utján irt „őrjáratát“, Illyés Gyula novelláját és naplójegyzeteit, Kassák Lajos, Fodor József és Weöres Sándor verseit közli. Esszét Irt Halász Gábor Swift Gulliverjének uj magyar kiadása elé, cikket Illés Endre „A legszerényebb szinész“ cimen Szerémy Zoltánról, Keresztury Dezső „Egy dunántúli festő" cimen a hatvanéves Egry Józsefről, Makay Gusztáv a kritikus feladatáról, Szabó Zoltán Kodolányi Jánosról, uj regénye alkalmából. Különös érdeklődésre tarthat számot Fátzay Pál nagy tanulmánya szobrászatunk magyarságáról és európaiságáról. A Figyelőrovat Nagypál István, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Rába György, Illyés Gyu'a, Schöpflin Aladár és Farkas Zoltán tollából közöl irodalmi, színházi és képzőművészeti bírálatokat. — „Kutyából nem lesz szalonna __“ A kolozsvári rendőrség őrizetbevette Koropán Sándor 36 éves, többszörösen büntetett előéletű lakás- és foglalkozásnélküli napszámost, akit lopások miatt már többlzben ki is tiltottak a város területéről. Koropán legutóbb betört Benedek János Szent Ist- ván-ut 8. szám alatti lakására, de még idejében észrevették s átadták a rendőrségnek. A rendőrségi eljárás után valószínűleg internálni fogják. 1943. AVUI CIS2 Közel 415 ezer tagja van az erdélyi református egyházkerületnek Kolozsvár, április 1. A megszállás Ideje alatt a magyar egyházak az anyakönyvi hatóságok célzatos jelentései é3 az erőszakos térítések miatt sohasem kaphattak pontos képet híveik lélekszámáról. Pontos adatokkal nem rendelkezhettek, mert sem a statisztikai hivatal, sem pedig a népszámlálás adataira építeni az akkori időkben nem lehetett. A hazatérés után már kitisztult a helyzet. A legutóbbi népszámlálás, valamint az anyakönyvi hivatalok adataira támaszkodva a magyar egyházak most már pontos adatokkal rendelkeznek hiveik számát illetően. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsa most közzétett jelentésében már pontos számadatokat ismertet, amelyekből megtudjuk, hogy j íszakerdély 14 egyházmegyéjében lévő 503 egyházközségiben összesen 414-779 református hívőt tartanak nyilván. A hívők száma az egyes egyházmegyék szerint a következőképen oszlik meg: Be- kecsalji egyházmegyében 33.145, dési egyházmegyében 13.564, erdővidéki egyházmegyében 16.233, görgényi egyházmegyében 27.112, kalotaszegi egyházmegyében 23.379, kezdi egyházmegyében 17.685, kolozsvári egyházmegyében 47.017, marosi egyházmegyében 57.992, nagysajói egyházmegyében 13.482, orbai egyházmegyében 20.093, sepsi egyházmegyében 19.762, széki egyházmegyében 23.682, szilágyszolnoki egyházmegyében 68.307 és az udxxirhelyi egyházmegyében 33.326 lélek. zinkáxi htrch \ becsület gyönyöre — Pirandello szinjátéka a kolozsvári Nemzeti Színházban — Pirandello értékét és helyét még nem ha- • tározhatták meg szabatosan az irodalom- történetben, de jelentősége a drámairodalomban kétségtelen. Uj magot vetett a lélek termő talajába, hogy a vergődések, szenvedések s az örömök kicsiráztassák ezt a magot, hogy felnevelje hajtását az értelem, kivirágoztassa a gondolatot. Kettösszáru, pompás növény fejlődött Pirandello akaratából, két csodálatos virág nyílott: a kétség rózsái. Szépek, mutatósak ezek a rózsák, egyik szebb, mint a másik. Az egyiket elkereszteli tartalomnak, a másikat formának. így névszerint nem nehéz nekünk a választás. A lélek, a szív, az értelem, de még az egészséges emberi ösztön is habozás nélkül a tartalmat választja, csakhogy Pirandello szemfényvesztő tudományával elvarázsol egy különös világba, a fájdalom, a szenvedély vagy az őrület megszállottjai között megrontja természetes hajlandóságunkat. Itt azután megmutatja virágait, szép beszéddel dicséri és kinálgatja azokat. Játszik velünk. Talán nem is tudjuk, hogy játék és riadtan kapunk hol az egyik, hol a másik rózsa után. *>h Pirandello most „A becsület gyönyöré"- vel játszik. Egy csillagfényes májusi éjszakán megejttet egy szerelemváró lányt. A lányban megfogamzlk a szerelem és fenyegetően leselkedik iá a szégyen. Szerelmese nem háríthatja el a meggyaláztatás veszedelmét, mert a. törvény egy másik asszonyhoz köti. Pirandello tehát mentöangyalt küld egy becsületes ismeretlen személyében. A becsület angyala azonban nem hiába száll le hozzájuk, 0 ugyan a benne acsarkodó ördög elaltatására a, férj maszkjába öltözik, de a szerelmesek ügyében nem elégszik meg félmegoldással. A formába süriti a lényeget, valóban elválasztja őket, mert Így kívánja a becsület. A szerelmes férfi szeretne kitérni a becsület parancsa elől. el akarja buktatni az angyalt. Ez az angyal azonban nem esett a feje lágyára, nem bolond elbukni, amikor ezzel nyilván elvesztené becsületét „felesége“ előtt, akihez titokban gyengéd szálak kötik. A helyzet mégis tarthatatlan lesz. Most már az angyal menekülna a bűnbe, hogy mentse magát szerelme következményei elől, de a mentöangyal szerepe lejár, az álférj érzelmeit a feleség viszonozza s igy minden jóra fordul: az álarc átlényegül, a formai házasság tényleges frigyre fordul. Ez lenne Luigi Pirandello „A becsület gyönyöre" cimü darabjának lényege. A téma csakugyan nagyon érdekes, a kifejezés igazán költői. Az is mellékes, hogy a filozófiai tartalom Pirandello feleségének tragikus sorsa, elhatalmasodott elmebajának kényszerképzetei nyomán jött-e létre, vagy pedig a bonni egyetemen Hegel és Schopenhauer megmutatkozásában fogant. Az azonban már lényeges, hogy Angelo Baldovino alakja a becsület fogalmával az ismeretlenségből jön elő és ugyancsak ott enyészik el. A probléma felvetődik, azt körültárgyalják és elejtik. „A becsület gyönyörét" Heszke Béla remek fordításában szerdán este mutatta be a Nemzeti Szinház. A rendezőség gondoskodott arról, hogy Pirandello a kolozsvári közönség körében méltó fogadtatásra találjon. Az előadás rendkívül jól sikerült. Talán nem kis része van a sikerben annak, hogy eredeti volt, tehát sem a rendezőt, sem a színészeket nem befolyásolták egy korábbi fővárosi előadás tapasztalatai és tanulságai. Eredeti, egyéni elképzelés szerint alakította a darab menetét és az egyes szerepeket is. Kőmives Nagy Lajos, a rendező alapos munkát végzett mind a jelenetek kidolgozásában, mind a szereplők mozgásának irányításában. A szereplők közül a hangsúly Táray Fe- rencre, a darab szerinti Angelo Baldovi- nora, vagy ahogy említettük: a „mentőangyalra“ esett. Táray Ferenc könnyed biztonsággal, tökéletes érzékkel játszott, közönségét mindvégig magával ragadta. Pompás alakításáért nem is maradt el a köszönet, minden alkalommal hosszasan ünnepelték. Fiilöp Kató, a női főszereplő egy-egy pillanatnyi kieséstől eltekintve, nagyszerű volt. Egészen kifogástalan alakítást nyújtott Poól Lili az anya szerepében, de mellette Lantos Béla nagyon Ingadozott, erőtlenül és bizonytalanul játszott. Borovseky Oszkár küzdött és harcolt szerepével s ebben a mérkőzésben a szerep győzött alakitója felett. Igen eredeti jelenség volt a plébános szerepében Réthely Ödön, egy olasz tőzsdeügynökében Várady Rudolf nagyon jól hatott. Fellépett még két növendék: Bencze Magda és Fora.1 Ferenc. Varga Mátyás díszlete különös benyomást keltett, de érzékeltette a szereplők környezetét. BUDIN SZKV FERENC A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Április 2. Péntek este fél 7-kor: A becsület gyönyöre. Napibérlet B. 28. sz. Rendes helyárak. Április 3. Szombat délután fél 3-kor: A fösvény. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Április 3. Szombat este fél 7-k<w: Az ntód. Mihály« Béla fellépésével. Bérletszünet. Rendes helyárak. Április 4. Vasárnap délután fél 3-kor: Az ember tragédiája. Olcsó helyárak. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: A becsület gyönyöre. Bérletszünet. Rendes helyárak Április 5. Hétfő este fél 7-kor: A fösvény. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Heszke Béla tanár, tizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. Április 6. Kedd este fél 7-kor: Szöktetés a szerályból. Wameyer Marianne és Katona Gyula a hamburgi Operaház művészeinek vendégfellépésével. Vezényel Swarovsky János a salzburgi ünnepi játékok egyik vezetője, mint vendég. Bemutató bérlet 26. szám. Bemutató helyárak. Április 7. Szerda este fél 7-kor: Coppélia, Balett. Seherezáde. Balett. Bérletszünet. Operahelyárak. Április 8. Csütörtök este fél 7-kor: Mária főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Április 3. Szombat este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Operett újdonság. Mérsékelt helyárakkal. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Mérsékelt hely- árakkal. A kolozsvári 3. sz. levente gépkocsivezetői tanfolyam lezárása A 3. sz. ingyenes gépkocsivezetői tanfolyam kiváló eredménnyel végződött. A tanfolyamvezetöség felhívja a tanfolyam végzett hallgatóit, hogy okmányaik, vezetői igazolványuk és óvadékuk átvétele céljából április hó 3-án 15 órakor az Árpád- utca 28. sz. alatt okvetlenül jelenjenek meg. Kolozsvár, 1943. III. 30. Könyvek között BESZÉLGETÉS EGY EKE MELLETT — Kislégi Nagy Dénes professzor könyve —• Kislégi Nagy Dénes kolozsvári egyetemi tanárnak uj könyve látott napvilágot: , Beszélgetés egy eke mellett.“ Szerző közgada- sági rádióbeszélgetéseit adta ki a fenti cim alatt, megfelelő irodalmi keretbe állitva. Maguk a rádióbeszélgetések annakidején avval a céllal jöttek létre, hogy a közgazdaságpolitika főkérdéseivel egyszerű és érthető formában ismerkedjék meg a nagyközönség s különösen a falu népe. Kislégi Nagy professzornak, aki nemcsak tudós, de kiváló pedagógus is, kitünően sikerült a célt megoldania, közgazdasági rádióbeszélgetéseit mindig nagy érdeklődés kisérte. A beszélgetések könyvalakban való kiadását is az irántuk megnyilvánuló különös érdeklődés tette szükségessé. A közgazdaságpolitikai kérdéseknek párbeszéd formájában való tárgyalása egészen eredeti, de egyben nagyon is sikerült ötlet. A beszélgetések kapcsán a gazdaságpolitika legelvontabb kérdései közvetlen kapcsolatot találnak a mindennapi élettel s nem csupán a kérdések megyilágitása nyer egyszerű, könnyen érthető magyarázatot, de az elméleti célkitűzések gyakorlati kapcsolatának az összefüggése is világossá válik. Míg a rádióbeszélgetésekben csak maguk a témára vonatkozó kérdező és felvilágosító párbeszédek szerepeltek, a könyvben már alkalom kínálkozott művészibb keretbe illeszteni azokat s igy szinte mondhatnánk, közgazdasági novellákká váltak. De lássuk, miről is van szó ezekben a beszélgetésekben, melyek valahol egy faluban, mindig a napi élet adott eseményeivel kapcsolatban folynak a professzor és János bácsi, az értelmes és a dolgok mélyébe tekinteni kivánó derék magyar kisgazda között. A munkamegosztás, nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem, a piac és áralakulás, az adózás, az agrárolló, a nemzetközi árucsere- forgalom, a szociálpolitika, a tőke, a gazdasági válság, a gazdasági etika stb. kérdései merülnek fel, melyeket a tudós professzor, aki ismerve a falu népének a nemzetgazdasági életben betöltött értékes munkáját, minden leereszkedő nagyképűség nélkül, egyszerű közvetlenséggel magyaráz meg mindenki számára érthető módon. Függetlenül a munka tárgyi értékétől, különösen értékesnek tartjuk azt a tárgyalási modoráért, mert példát mutat a szerző arra is, miként kell beszélni, miként kell foglalkozni a fala népével, anélkül, hogy leereszkedéssé váljék. A szerző beleél! magát a falusi ember életébe s a falu társadalmi érintkezési formáit téve magáévá érintkezik a falu népével. Buzgó Gábor volt osztálytársával, aki kisgazda sorban él — távolról sem érintve a nagy társadalmi különbséget — épp úgy társalog, mint annakidején, mikor még „a porban együtt játszódtak". „A beszélgetés egy eke mellett"-nek az igazi célját azonban abban látjuk, hogy mentői többeket tanítson meg közgazdaságilag gondolkozni. A könyvet a közgazdaságban képzettek is élvezettel forgathatják, mert az irodalmi élmény mellett sok, sokszor már feledésbe ment gazdaságpolitikai alaptételeket és alapigazságokat eleveníthetnek fel. Kislégi Nagy Dénes professzornak a közgazdasági kérdések ily könnyű formában való Ismertetésére irányuló törekvése hazánkban még teljesen újszerű, míg a nyugati államokban az ily irányú munkák a könyvpiac legkelendőbb cikkei. Korábbi ha- soncélu munkái mellett, mint „Bevezető a közgazdaságtanba" és a „Híres kereskedők“ cimü könyvei mellett mostani uj könyve újabb értékes gyarapodását jelenti a köz- gazdasági tudományt népszerűsítő irodalmunknak. OBERDING JÓZSEF GYÖRGY Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK
