Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

1934. A P R I £ 1 S 17 Kállay Miklós miniszterein öle és a kormány tagjainak jelenlétében időszerű , politikai kérdéseket vitattak meg a MEP csütörtök esti értekezletén Budapest, április 16. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Magyar Elet Pártja csütörtökön este ipártnapot rendezett s annak keretében vitéz Faragó Ede országgyűlési képviselő „Tár­sadalmi egyesületek és társadalmi szerve­zés“ cimmel előadást tartott, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Sze­rinte szükséges az uj törvényes rendelkezés, amely minden társadalmi együttműködéstől megkívánja a nemzet szolgálatát. A mai időben az egységes magyar szellem és ma­gyar öntudat kialakítása egyik legjelentő­sebb nemzetvédelmi feladata a társadalmi egyesületeknek. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Antal István nemzetvédelmi mi­niszter szólt hozzá. Este 7 óra után a párt helyiségei még job­ban benépesedtek. Kállay Miklós miniszter­elnökkel az élen megjelent a kormány va­lamennyi tagja. Ott volt Tasnádi-Nagy An­drás, a képviselöház elnöke, Báfczay Ferenc pártvezérhelyettes, továbbá rendkívül sokan a párt tagjai és a föispáni kar tagjai közül. A pártnap résztvevői élénk eszmecserébe mélyedre a késő esti órákig tárgyalták az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket. > * Thomov bolgár és Coilinder svéd egyetemi tanárok Kolozsvárra érkeztek Ki volt a bolgár nép legnagyobb nemzeti Írója ? Villáminterjú a két magyarbarát vendéggel Kolozsvár, április 16. Ma érkezett Kolozs­várra Thomas S. Thomov, a szófiai egyetem professzora, hogy Kolozsvár közönségét meg­ismertesse a bolgár irodalom legkimagaslóbb alakjának, Ivan Versou-nak, életével és le­nyűgöző arányú és jelentőségű munkásságá­val. A bolgár professzor nem először jár Magyarországon. Tavaly Debrecenben tar­tott előadásokat s tapasztalatairól lelkes hangú cikkekben számolt be az egyik leg­nagyobb bolgár napilapnak, a „Dnes“-nek hasábjain. Thomav hivatott magyarázója Vasov életművének. Olasz, francia és spa­nyol egyetemeken kicsiszolt szaktudása nem­csak a bolgár irodalom nyugati kapcsolatai­nak felderítésére képesíti, hanem népe iro­dalmának kutatására is. Mint Európa valamennyi népe, a bolgár nép is sorsdöntő időket él, amikor különösen időszerűnek látszik a vasovi lelkiség, a pár­tokon felül emelkedő nemzetépitö akarat és iránymutató éberség e klasszikus példájának felelevenítése. Vasov a török uralom alatt szunnyadozó Bulgária gyermekeként született 1850-ben s rövidesen a szabadságra törő, majd pedig a felszabadult Bulgária lelki és szellemi ve­zére lett. Kritikus történeti pillanatban ér­kezett, amikor népének mindent a semmiből kellett megteremtenie, igy a bolgár szellemi életet és irodalmat is. Az egyházat a görög, az államot pedig a török tartotta volt meg­szállva s az elfojtott bolgár lélek nem jut­hatott szóhoz. Vasov sokoldalúsága, költői tehetsége és fáradhatatlan alkotó ereje gond- viselésszerü ajándékképpen hullott az uj életre ébredő, szabaddá vált bolgárság ölébe. A költő dépi hagyományokat önt művészi formákba s ezzel már megszületése pillana­tában egészséges, fejtödésképes irányba len­díti az irodalmat. Hőskölteményben magasz­talja a bolgár harci erényeket, feleleveníti a történeti hagyományokat s kitartással ne­veli áldozatkészségre a csüggedőket. Politi­kai és társadalmi szatírái irányitólag hatnak a frissen szervezkedő s kikristályosodási formáit kereső sok gyermekbetegségben szenvedő bolgár közéletre. A kishitüeknek művészi alkotásokban mutatja meg a bolgár nyelv nem is sejtett szépségeit s a legválto­zatosabb műfajokban diadalmasan próbára te: ifejezöerejét. így alkotja meg a vasovi kőiből nyelvet, amelynek hatása alól ma sem tudják magukat kivonni hazájának Írói. Szépirodalmi folyóiratokat alapit s ezekben nemcsak honfitársait gyűjti a múzsák köré, hanem Ismerteti bennük a nyugati irodal­mak kimagasló értékeit is. Főmüvét, melyet több nyelvre lefordítot­tak, orosz földön irta, ahová a törökökkel barátkozó keletruméliai kormánypárt szám­űzte. így született meg a „Rabigában“ cimü történeti regénye, amelyben a felszabadulás előtt álló Bulgária társadalmi rajza, lelki- állapota és önfeláldozó rajongása bontako­zott ki. A bolgár jövő letéteményéit a nép­ben, az egészséges és munkás parasztságban kereste s arra is akadt ideje, hogy az ipari pályák felé terelje az ifjúságot. Az 1907-ben megnyílt bolgár Nemzeti Színházat drámák­kal és vígjátékokkal látja el s azok nagy sikert arattak. A sors úgy akarta, hogy ez a hagy építő elme, hazájának egy egész korszakon át hívatott szellemi vezére megérje a Neuilly-i tragédiát 1919-bep. Nem tudta megérteni, miért éppen azok a népek akarják az alig néhány évtizede lerázott bilincseket népére erőszakolni, akikben mindig a szabadság és igazság elöharcosait látta s akiknek irodal­mát mindenekfelett becsülte. Megcsonkított hazája azonban vigasztalni próbálta s orszá­gos ünnepség keretében ünnepelte munkás­ságának ötven éves évfordulóját, amely után csakhamar meghalt, 1921-ben. Hitt a költő társadalmi küldetésében s hirdette, hogy a bolgár költőnek népe ügyét kell szolgálnia. Thomov professzor nagy érdeklődéssel várt előadását ma, szombaton délután 6 óra­kor tartja meg az Egyetemi Könyvtár elő­adótermében, vetitett képek kíséretében. A francia nyelvű előadásra a belépés dijtalan. Thomov professzor: Vérszerinti testvéreknek tekintjük a magyarokat Thomov professzort megérkezése után azonnal felkereste a Keleti Újság munka­társa. Thomas S. Thomov professzor rend­Ma este van az utolsó alka­lom, hogy minden jóakarata férfitestvérüuk bekapcsolódjék lelkigyakorlatunkba. A Szent Mihály templom negyedórás harangzúgása előzi meg a pon­tosan 7 órakor kezdődő be­szédet, melynek cime: „A megszentelt ember“. A későn jövőket arra kérjük, ne álljanak meg a kórus alatt, hanem fogla'janak helyet a padokban. Beszéd után gyón­tatás minden gyóntatószékben. Közös szentáldozás virágvásár- napján a 9 órás szentmisén. kívüli örömének adott kifejezést afölött, hogy Kolozsvárra érkezett, abba a városba, melyet ezelőtt 20 évvel egészen más körül­mények között, volt alkalma megismerni. — Ez a város — mondotta Thomov pro- j, fesszor — annak az országrésznek a fővá- tosa, ahol a magyar államiság és szabadság gondolata a legnehezebb időkben is elevenen élt. Bulgáriában valamennyien mély rokon- szenvet érzünk a magyarok iránt, hiszen teljes joggal vérszerinti testvéreknek tekint­jük egymást. Magam Is állandóan különös figyelemmel kisérem a magyar problémák alakulását. Nagyon sajnálom, hogy még nem tudok elég jól magyarul és igy előadá­somat kénytelen vagyok francia nyelven megtartani, bár egy idő óta rendszeresen tanulom a magyar nyelvet. A magyar—bol­gár kulturális kapcsolatokat illetőleg nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy kifeje­zést adjak annak a jóleső örömnek és nagy megelégedésnek, amelyet Bulgáriában a bol­gár festők budapesti kiállításának fogadta­tása miatt éreztünk. Reméljük és várjuk, hogy ennek viszonzására hamarosan alkal- j íj műnk lesz megismerni Szófiában a magyar í íj festömüvészetet. \ — Van-e valami közös vonás a bolgár és { a inagyar Irodalomban?, — Érdekes hasonlatosságot találunk a két nemzet legnagyobb költőjének életsorsában. A magyar Petőfi és a bolgár Kristo Betev egyformán a szabadság és a hazaszeretet költője, sőt sorsuk abban Is megegyezik, hogy mindkettő hősi halált halt a csatatéren. Csodálatosan hasonlít ezenkívül Petőfi „Talpra magyar“-jához Vasov „Itt az idő“ cimü költeménye, bár közelebbi összefüggést nem lehet keresni a kettő között, mindkét költeményben igen sok a rokon gondolat. — Vasov költészetének mélyreható ismer­tetésével különös szerencsének tartom, hogy ezzel a, jellegzetes és minden izében bolgár költővel esetleg sikerül az eddiginél is na­gyobb érdeklődést ébresztenem a bolgár iro­dalom iránt. Thomov professzor Kolozsvár megtekin­tésére készülődik, de a búcsúzáénál még me­leg szavakkal emlékszik meg arról a baráti fogadtatásról, amelyben a kolozsvári egye­tem, különösen pedig Mészöly Gedeon dr. bölcsészettani dékán és Tamás Lajos egye­temi tanár részesítették. Beszélgetés Coilinder processzorral Thomov professzorral egyidöben érkezett Kolozsvárra Coilinder Bjöm svéd egyetemi tanár, hogy pénteken délután előadást tart­son a lappok kultúrájáról. A Keleti Újság munkatársa öt is felkereste. Jóelöre értesültünk már arról, hogy a na­ves svéd professzor nagyszerűen beszél ma­gyarul, mégis meglepetésként hatott az az egészen tiszta, valóban kifogástalan, gátlás- nélküli beszédmodor, amellyel a messzi Észak fia magyarul szólt hozzánk. Coilinder professzor debreceni élményeit elevenítette fel. Ezt a várost már az 1929-es nemzetközi diákkongresszus óta ismeri és szereti. Most is kellemes emlékekkel gazdagodva hagyta él Debrecent. Különösen lelkesedett a ma­gyar nép kifejlett szépségérzéke iránt, ami­ről a debreceni Déry Múzeumban volt al­kalma meggyőződnie. Kolozsváron 1938-ban Járt, de csak átutazóban. Ezért nem sike­rült eddig itt bensőbb baráti kapcsolatokat teremtenie. A beszélgetés során a svédek irántunk való magatartásáról és érdeklődéséről kérde­zősködünk. — Annakidején minden fontosabb svéd városban tartottam revíziós előadásokat, amelyeken vetitett képek segítségével mu­tattam be a magyarság életét. Az előadáso­kat minden alkalommal rendkívül nagy ér­deklődés kísérte. Úgy gondolom, a szorosabb kölcsönös kulturkapcsólatok mindkét nép javára válnának. Nem tudom eléggé kihang­súlyozni annak a kiváló kezdeményezésnek jelentőségét, amellyel a közelmúltban Stock­holmban uj Magyar Intézetet létesítettek. Mély hatást váltott ki belőlem, hogy a ma­gyarságnak ilyen nehéz időkben Is gondja van erre, hogy szellemi kapcsolatok fenn­tartásáért. és kiépítéséért ma is tud. áldo­zatokat hozni. Nálunk Svédországban ilyes­mi ma lehetetlen. Kulturális célokra nem. tudunk áldozni. Annál szebb és becsesebb számunkra ez az ajándék, a baráti rokon- szenv megnyilvánulásának ilyen értékes és maradandó alakja. Remélem, hamarosan sor kerül arra, hogy mindezt viszonozhatjuk. Megkértük Coilinder professzort, hogy vázolja nekünk a svéd népi lélek jellegzete­sebb vonásait. — Nem könnyű erről beszélni, mert ez S kérdés a differenciális pszíhológia tudomá­nyosan még fel nem dolgozott területére tartozik, a népiéiekkutatás körébe. Annyit azért el lehet mondani — s ezt otthon unos-untalan ismétlik —, hogy a svéd álta­lában nem gyors felfogású, nincs érzéke a finomságokhoz, emberismerete pedig felüle­tes. Hangulatainak szívesen adja át magát. Jellemzi a rend és a pontosság. Még vala­mit a lappokról Is, akikről előadásom szól. Csak egy érdekességet. A lappok Svédország legrégibb őslakói. Éppen ezért, amióta a nemesi előjogokat eltörölték, a lapp nép az egyetlen kiváltságos osztály. A rénszarvas tenyésztés joga lapp származáshoz van kötve és ezzel együtt jár a koronabirtoko­kon való szabad vadászat. Coilinder professzornak indulnia kell az egyetemre. Elkísérjük s útközben kiderül, hogy igen alaposan ismeri a magyar iro­dalmat is.., (—) »BI3WIIWBM1JJ11WWJMII HáliH1 —B—EJ JHUHIC.iMWaWE^SM EGY ETEM-MOZGOBAN vasárnap két rendkívüli előadás. Első előadás kezdete: d, e. 11 órakor. Második előadás kezdete: d. u. fálkettftkor. SZELLEMEK FÖLDJE (A szingaléze* tragédiája.) A legizgalmasabb dzsungelfilm 6 fejezetben. 1. A vámpírok hazája. 2. Uj otthon felé. 3. Tmris áldozala. 4. A borzalmak ünnepe. 5. Az elefántok bosszúja. 6. Menekülés a halálból. Végig magyar szöveg. Elmondja; PLUHĂR IST VAN» Történik az ősvadonban, Ceylon szigeten. A NAGY KALAND Végig magyarul beszélő, izgalmas csempésztörténet ni. A V A S O R R U BABA Vasárnap, hé.főn és kekden 3, 5 és 7 órakor: KERESZTUTON (TOLNAY KLÁRIVAL M& délután van a Katolikus Dolgozó Nők és Lányok tárgysorssíátékán&k húzása Kolozsvár, április 16. Az Erdélyi Katoli­kus Nőszövetség Dolgozó Nők és Lányok Szakosztálya jótékonycélu tárgysorsjátékot rendezett s annak bevételét részben a hon­védcsaládok, részben pedig a szakosztály jóléti intézményeinek céljaira fordítja. A jó­tékonycélu tárgysorsjáték Iránt példátlan érdeklődés nyilvánult meg, ami pem is meglepő, ha tudjuk, hogy a gazdag nyere­ménytárgyak egész halmaza kerül kisorso­lásra. összesen 330 nyeremény szerepel a sorsjátékon, igy: hízott sertés, malac, férfi és női szövet, tűzifa, konyhaedény felszere­lés, bárány, viUany-hösugárzó, fényképező­gép, örökégő zseblámpa, 6 kendertörlö és ezenkívül nyolcnapi tartózkodás a Balato­non, Kolozsvár—Budapest és Budapest— Kolozsvárra szóló vasutijegy, sonka, sza­lonna, kolbász, töltőtollak stb. kerülnek ki­sorsolásra. A sorsjáték iránt megnyilvánult nagyfokú érdeklődésre jellemző, hogy o kibocsátott 20.000 darab sorsjegyet szétkapkodták. A sorsolást az eredeti terveknek megfelelően szombaton délután b árakor a vármegyeháza dísztermében tartják meg közjegyző jelen­létében. A nyereménytárgyakat a sorsolást követő napokon délelőtt 9—12 óráig lehet átvenni az Erdélyi Katolikus Nöszövetség Rákóczl- ut 39. szám alatti központi irodájában. A sorsolás eredményét a Keleti Újság leg­közelebbi száma közli. vatikáni f»ríi tövei Londonba ért eiell Amszterdam, április 16. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Osborne vatikáni brit követ — mint a lon­doni rádió jelenti — az angol fővárosba ér­kezett. tréler János cîr. Pe** pofqármeslere ZUab, ápr. 16. A belügyminiszter Sréter János dr. vármegyei másodföjegyzöt Zilah megyei város polgármesterévé nevezte ki. Maros-Torda vármegye törvényhatóságába Lengyel Sándor vármegyei árvaszéki ülnö­köt vármegyei árvaszéki elnökké nevezte ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom