Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

t. 8 IS 43. APU I £ t S IS Amíg egyetlen finn él, a finn lélek legyőzhetetlen! Kovács László dr. előadása a KMDS* finn napjai alkalmából Kolozsvár, április 14. A KMDSz finn nap­jainak során szerdán, április 14-én este az Uj-Klinika előadótermében Keszi Kovács László dr., az Erdélyi Tudományos Intézet tanára tartott előadást „A néphagyományoK ápolása: a finn öntudat forrása“ címmel. Előadásának gondolatmenete a következő volt: A világ ámult, jobban, mint amikor a Kalevala nyilvánosságra került, a finn cso­dán, amikor az oroszok megtámadták Szuo- ir.it s a finnek állották a harcot. A világ sajtó titokzatos hadosztályokról beszélt, rej­télyes uj fegyverekről. Mások megint azt mondották, hogy nincsenek uj fegyverek, hanem a finnek építettek egy uj csodálatos erődrendszert, a Mannerheim-vonalat. Pedig tudhatták volna, hogy ilyen erödvonal nem volt. A finnele igazi Mannerheim-vonala nem betonból, vasból, anyagból készült, hanem a finn létekből. Äs a nem csoda által, hanem a finn önismeret, önbizalom, öntudat s az ezekből felépülő hazaszeretet tartotta meg Szuomit. A finn emberség volt az, ami szembe tudta állítani őket az orosz óriással. Az előadó ezután ismertette azt az utat, amit a finnek tettek meg a XIX. század kö­zepétől saját maguk megismerésére. A své­dek már a XVTII. század végén tisztában voltak azzal, hogy az orosz nyomással szem­ben nem tudják megtartani a finn terüle­teket. Elgondolásuk az volt, hogy megerősí­tik a svédekkel rokonszenvező finnséget. Ezért nagyszabású földreformot hajtottak végre, a finn rétegek kezébe juttatva Szuomi földjét. Amikor az orosz áradat elöntötte Finnországot, a föld minden talpalatnyi he­lye finnek kezben volt. A szokott orosz te­lepítési módszert, amivel Szibériát eloro- szositották, itt nem lehetett végrehajtani, Finnország csak orosz hivatalokat és ka­szárnyákat kapott. Az oroszok kiszorították a hivatalokból a finn értelmiséget. Ekkor adták ki a híressé vált jelszót: „Svédek többé nem vagyunk, oroszokká nem akarunk lenni, legyünk tehát finnek.“ A finn vezető­osztály, az értelmiség visszahúzódót hát a falvakra, apáik földjére. Parasztruhát öltöt­tek, de könyvtáraikat is magukkal hozták. Ez a parasztságba ágyazódó középosztály tette naggyá Szuomit. Nem ők süllyedtek a parasztság színvonalára, hanem azokat emel­ték magukhoz. A földreform folytán a pa­rasztság életalapjai is erősek voltak s a városlakó oroszok nem tudták megbolygatni a finn népi tömböt. A finn ifjúság elment tanulni iskolákba és egyetemekre, de vissza­tért a földhöz. Ez a paraszti sorsközösséget vállaló réteg gyűjtötte össze a Kalevalát s ennek nyomán támadt föl az érdeklődés sok minden iránt. A Kalevalában felvázolt ősi élet tárgyi anyagát, bizonyitékait keresték meg öltözékükben, táncaikban, fegyvereik­ben, szerszámaikban és még sok más egyéb­ben. Rekonstruálták, újjáépítették a finn szellemet s a Kalevalával léiket lehelitek be­léje. Az összegyűjtött hatalmas anyaggal, ami a finn nép évezredeken át kialakult, vá­gyait, törekvéseit, erényeit és hibáit testesí­tette meg, előttük állott a finn lélek: meg­ismerték önmagukat. S igy minden kérdés­re megadhatták az egyetlen igaz, valóban finn lélekből fakadó választ. így adta meg Finnország egyhangú válaszát, amikor rá­tört a Szovjet 1918-ban és 1939-ben. Az oroszok rettentő matériával, hadigépekkel törtek rájuk. Géppel azonban csak gépet lehet legyőzni. Lélekkel szemben csak lélek harcolhat s a bolsevikiek nem tudták jobb és igazabb szellemet állitani a finnekkel szemben. A finn lelket nem lehet legyőzni mindaddig, amig egyetlen finn élni fog. Az előadó ezután ismertette azt a hatal­mas munkát, amit a finnek saját maguk megismerésében végeztek. Elmondotta, hogy például 1937-ben mintegy kétezer néprajzi gyűjtő, nagyobbrészt papok és tanítók, dol­gozott. Már 1908-ban kiadták a finnek régi énekeit harminc vaskos kötetben. A finn szótárbizottságnak gyűjteményében három millió szócédula van. A Finn Irodalmi Tár­saság tulajdonában 50 ezer népének, 30 ezer mese, -jO ezer újabb népdal, 75 ezer babona s ötezer szokás és játék, ami mindenüké olyan alaposan ki van dolgozva és leírva, hogy mindenike kötetet tesz ki. Hatszáz sirató ének, 150 ezer közmondás, mindenik tudományos megfejtéssel ellátva, ifO ezer találóskérdés, kottákkal ellátott 15.000 nép­dal. Ezen a szinte beláthatatlanul nagy anyagon kívül a Finn Nemzeti Múzeumnak is majd egy milliós adatgyűjtemény áll ren­delkezésére fényképben, leírásban és tár­gyakban. így például külön hatalmas kéz­iratanyaga van a finn mesterségekről. Mu­zeum minden faluban van, ahol a környék valamennyi jellegzetessége, viselete, bútora, ruhaneműje és használati tárgya megtalál­ható s ezeket a falusi múzeumokat nem az állam, hanem a falu tartja el közmunkákból. A gyermekeket az ősi finn szellemi kimse­ken nevelik fel. így érthető aztán, hogy a néphagyományok valóban a finn nemzeti ön­tudat forrásai. Keszi Kovács László dr. előadását a nagy­számú közönség feszült érdeklődéssel hall­gatta végig s nagy tetszéssel fogadta. Négyhónapi fogházra változtaifa az Ítélőtábla egy gondatlanul ciánoző mérnök büntetését Kolozsvár, ápr. 14. A törvényszék büntető tanácsa első fokon februárban hirdetett Ítéletet Deák Ödön kolozsvári mérnök gon­datlanságból okozott emberölési vétsége miatt megindult perében. A mérnök, akinek ciánoző vállalata van, az elmúlt év augusztus 18-án a belvárosi református parókia egyházfiának lakását ciánozta. Utasítására alkalmazottai munká­juk végeztével ugyan szabályszerűen körül­ragasztották a lakás bejárati nyilasait, de kulcs hiányában elmulasztották annak le­zárását. Ilyen esetben, az ajtót be kell sze­gezni. ám a hallási defektusban szenvedő mérnök úgy értette, hogy ez felesleges, mert „úgyse jár ott senki“. A következő nap, a vasárnapi istentisz­telet után Havady István 74 éves Pata-utcai lakos mit sem sejtve bement az egyházfi lakrészének mellékhelyiségébe. A ciángáz Béremelést adott munkásainak a kolozsvári villamosmü Kolozsvár, április 14. A villamosmüvek munkásai a közelmúlt napokban értekezle­tet tartottak, amelyen elhatározták, hogy az egyre fokozódó drágaságra való tekintet­tel béremelést kérnek az igazgatóságtól. A munkások kérését Pálffy Tibor, a Hivatás- szervezet. főtitkára tolmácsolta Kompanek János vezérigazgató előtt. A gyár igazgató­sága teljesítette a munkások kérését és en­nek megfelelően január 1-ig visszamenőleg 11 százalékos béremelést adott a munká­soknak. A bérkülönbözetet szombaton fizet­ték ki a munkásoknak. megölte. Holttestére másnap, a lakás kiszel­lőztetésekor akadtak rá. A megindult bűnügyi eljárás eredmé­nyeként a törvényszék annakidején 1500 pengő pénzbüntetésre ítélte a mérnököt. Az ügyész fellebbezése alapján szerdán az ítélő­tábla büntető tanácsa foglalkozott másod­fokon az üggyel, Fülöp Kálmán tanácsel­nök elnöklésével. Az Ítélőtábla úgy ta'álta, hogy Deák Ödön kétizben is megszegte a kereskedelmi miniszter hasonló esetekre szóló rendelkezését, amennyiben nem a meg határozott reggel 6-tól este 10-ig terjedő időpontban végezte a lakás féregtelenitését és elmulasztotta a bejárati ajtó kötelező le­zárását. Erre való tekintettel a törvényszék Ítéletét megsemmisítették és a mérnök bün­tetését négy-hónapi fogházban állapították meg. fl kassai Rozdlia-temetőber heivjezik örök nyugalomra Hapho'cz Pál holttestét Kassa, április 14. (MTI.) P. Napholz Pál­nak, a Jézus Társaság magyarországi tar- tományfönökének lelkiüdvéért pénteken délelőtt 9 ómkor a kassai jezsuita ká tolná­ban engesztelő szentmiseáldozatot mutat­nak be. Az elhunyt tartományi főnököt a szent­mise után a kassai Rozália-temetőben he­lyezik örök nyugalomra. ^Toboroztak a kanadai haderőbe — kitört a pánik Japán invázióval rémitoeti hallgatóit a kanadai ródió Stockholm, ápr. 14. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A kanadai rádió hallgatói körében, amint az „United Press“ jelenti, egy invázió** hangjáték előadása közben vakrémület tá­madt. A „Kanadai haderőbe való toborzás élénkítése“ műsorazám közben beolvastak egy hirt, amely arról szólt, hogy a japánok partra*zálltak Brit-Kolumbiában. A műsor­nak azután folytatódnia kellett volna. Ez azonban lehetetlennek bizonyult, mert vala­mennyi rádióállomást valósággal ostro­molni kezdték a távbeszélők tudakozódá­sokkal. A felizgatott rádióhallgatók az or­szág minden pontjáról érdeklődtek és a hír megerősítését, vagy részleteit kívánták hal­lani. A propaganda előadás rendezői végül is kénytelenek voltak közölni, hogy csupán propagandafogásról volt szó. RÓMA, április 14. (MTI.) A Resto del • Cartino szófiai táviratot közöl, amely szerint I Csakmak tábornagy, a török hadsereg ve- 1 zérkarának főnöke felmentését kérte. Ez a * két napja keringő hir — állapítja meg a lap — annál is inkább feltűnő, mert olyan személyiségről szól, aki 35 éve működik eb­ben a megbízatásban. Kolozsvárra érkezett Vojnovich Géza húsvéti passióiának előadására Kolozsvár, április 14. Szerdán délben Ko­lozsvárra érkezett Vojnovich Géza, az is­mert iró, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Mint ismeretes, a kolozsvári Nem­zeti Színház husvét nagyhetében mutatja be Vojnovich Géza passiójátékát. Vojnovich passiőjátéka kolozsvári előadásán végzi az 'utolsó simításokat. Az ismert iró, Kemény János báró főigazgató és Mihályfi Béla igaz­gató társaságában megtekintette a Nem­zeti Színház szerda esti előadását. Mélól kezdve ismét feladhatók a tábori postacsomagok Budapest, április 14. (MTI.) A m. kir honvédvezérkar főnökének rendelkezése folytán a polgári postahivatalok április 13- től ismét felvesznek tábori postacsomago­kat. A csomagok két kg. súlyúak lehetnek és feladásuk kizárólag a kékszinü bélyeg­jegyes tábori postai levelezőlapok megfelelő szelvényének felhasználásával történhetik. Nyomatékosan felhívják a közönség figyel­mét, hogy kizárólag csak azok számára küldjenek csomagot, aWk azt kérték. A cso­magokban romlandó tartalmú élelmiszer nem küldhető. Újból ezer német tér haza Bulgáriából a Birodalomba Szófia, ápr. 14. (MTI) Az 1939. óta tartó általános német hazaköltöztetéa kereteiben fokozatosan hazatérnek Németországba a Bulgáriában élő kisebb német népcsoportok. 1942-ben körülbelül 500 német hagyta cl Bulgáriát. Az 1948 január 18-1 rendelet ér­telmében most újabb ezer németnek teszik lehetővé a hazatérést. Az újabb csoport leg­nagyobb része már útban is van Németor­szág felé. Heghalt Szinnyei M, József, a kiváló nyelvtudós A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szinnyei M. József, a kiváló nyelvtudós, a Pázmány Péter Tudományegyetem volt rek­tora, a Magyar Tudományos Akadémia leg­régibb, 1884-ben megválasztott tagja, több­hónapi gyengélkedés után, április 14-én, 83 éves korában, meghalt. Csizmadia Andor dr. tanácsnok előadása az EME*ben Kolozsvár, április 14. Az Erdélyi Muzeuin Egyesület jog- és társadalomtudományi szakosztályának előadássorozatán szerdán délután 6 órakor Csizmadia Andor dr. vá­rosi tanácsnok, a népjóléti hivatal vezetője tartott színvonalas és mindvégig érdekes előadást „A reformkori Kolozsvár társa­dalmi politikája“ címmel. Csizmadia dr. ta­nácsnok gondosan megalapozott előadásá­ban bemutatta Kolozsvárnak a XIX. szá­zadban uralkodó szociális képét. Ebben az időben a társadalmi egyesületek fejtettek ki szociálpolitikai működést. Különösen a „Kolozsvári Nemes Jóltevö Asszonyi Egye­sület" végzett értékes munkát; élén Csáki Rózába grófnővel. Ez az egyesület jelen­tette a jelenlegi intézményes szociálpolitika ősét Kolozsváron. Egész sereg szociális In­tézmény megteremtése fűződik nevéhez. El­sősorban a szegények dolgozóháza, az első kolozsvári zálogház létesítése emelhető ki. Az egyesület vetette meg a mai sétatér alapjait. Is, Minden gazdasági lehetőséget felhasznált, hogy a szegényeken segítsen s ezzel utat mutatott a jelenlegi szociálpoliti­kának is. Csizmadia Andor dr. értékes előadását a nagyszámú hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta végig. Az előadást megelőzően Balogh Arthur dr. egyetemi tanár mondott bevezetőt. Szolnok*Dobolta és Beszterce-IMaszód megye a sebesüli honvédekért Kolozsvár, április 14. Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód megye több községében a lelkes gyűjtők a Vöröskereszt Hadikórház részére 41 szék tollat és 981 drb botot és mankót küldtek a Kolozsvári Vöröskereszt Fióknak. A gyűjtést Waideck-Bethlen Ella grófnő vezette. A gyűjtök a következők: Kendeffy Lajosné földbirtokos, Szárai Béla körjegy­ző, gyeegyóujfalusi Elekes András nyug. körjegyző, Gubesch Martin községi biró, Német László dr., Boda Pál körjegyző, Som- kereki leánylevente csapat, Szilágyi Szabolcs zászlós. Levente körzetparancsnok és Bruckner Róza. Ezenkívül még megemlítjük Ferenczi Gizi buzgó gyűjtését, akinek következtében Ce- götelkén mindenki adott tollat összesen 34 kg.-ot. A szerkesztésért és kiadásért feleli JENEY LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 73148. Poetafiék: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müiatézet Bt. nyomása. F. v,: Major JózseX./' Lemond a török vezérkari főnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom