Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

1934- A P R I £ i & iS MCezmniiwsiMB I ÉNEKLŐ IFJÚSÁG KODÁLY ÉNEKKARI ESTJE I I Virágvasárnap fél 7 órakor. — Mátyás Király Diákházban. — Jegyek Királynál. Antal István nemzetvédelmi miniszter: A történelem minden viharában helytáll a magyar, ha megőrizzük !e!ki egyensúlyunkat és a nemzeti élet magasabbrendü fegyelmét Budapest, április 14. (MTI.) Antal Ist­ván dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter hétfőn délelőtt a Faluszövetség nagyter­mében alapos megbeszélést folytatott az ország különböző társadalmi szervezeteinek kiküldötteivel. Bevezetésként közel egyórás előadásban tájékoztatást nyújtott a társa­dalmi szervezetek időszerű kérdéseiről. Be­szédében többek között ezeket mondotta: — Az elmúlt tél egyike volt a háború legválságosabb korszakainak. Elsősorban a keleten harcoló szövetséges hadseregek ka­tonai erejét, az ellenállás és a kitartás szel­lemét tette próbára, de próbára tette a belső front szilárdságát és áldozatkészségét is- Azokon a dermesztő téli napokon, ami­kor a mindenre elszánt ellenség milliós tö­megei vad dühvei rohamoztak a német és a szövetséges hadseregek ellen, amelyek Eu­rópa létét, sőt az egész keresztény művelt­ség jövőjét védelmezték, valóban nagy szükség volt a bizalommal telt helytállás szellemére és a megingathatatlan győzelmi akaratra. És ha most utólag visszatekin­tünk a novembertől februárig elmúlt négy nehéz hónapra, megnyugvással állapíthat­juk meg, hogy az elszántság és hősiesség szelleme sohasem ragyogott fényesebben, mint ezekben a nehéz napokban. A dicsősé­ges német hadsereg ismét bebizonyította, hogy nemcsak támadó hadjáratban tud pá­ratlan, a hadtörténelemben eddig ismeret- i len eredményeket elérni, hanem példátlan hősiességgel, csodálatos helytállással tudja I teljesíteni a védekezés kevésbé hálás és mutatós, de talán legsúlyosabb kötelességét. — Ami pedig a magyar honvédség har­cát illeti, nemcsak lelkes büszkeséggel, ha­nem mélységes megindnltsággal kell erre gondolnunk. Az ezeréves magyar katonai erények az elmúlt hónapokban is éltek an­nak a honvédhadseregnek nehéz küzdelmei­ben, amelyekről meg lehet állapítani, hogy » magyar hősiesség és önfeláldozás Igen je­lentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az orosz harctér nehéz elhárító küzdelmei si­kerre vezettek. Természetes, hogy a keleti harctér eseményei az ország belső életéje is hatással voltak. Minden magyar aggódó szeretettel kiséri honvédeink áldozatos küz­delmeit, s fájdalmasan érintik a vesztesé­gek, amelyek ezen a télen számottevőbben komolyabbak voltak, mint az előző hóna­pokban, de mégis lényegesen kisebbek, mint ahogy az ellenséges hírverés beállítani töre­kedett. — Jóleső és biztonságos érzéssel kell megállapítani, hogy a magsai közvélemé­nyen nem tudott úrrá lenni a csüggedés és ennek köszönhető, hogy a téli időszak leg­nehezebb küzdelmei idején töretlen hittel jutott túl a válságon. Ez pedig; nagy dolog, mert a nemzet ellenállóereje es erkölcsi tu­lajdonságai nem napsütéses időben mutat­koznak meg igazi nagyságukban, hanem súlyos feladatok elvégzése közben, a külö­nösen nehéz helyzetekben és a különöseb­ben válságos percekben. A magyar nemzet ezekben a válságos percekben ösztönösen megérezte és tudta és ma is tudja, hogy csak erkölcsi, katonai, gazdasági és társa­dalmi erejének töretlen biztosításával tud megbirkózni a rá váró feladatokkal. Tör­ténjék bármi a világon, a magyarság vala­mennyi veszedelemből kiverekedi magát, ha átérzi magasabbrendü hivatását, hű marad hagyományaihoz és nemzetépitö erejét nyu­godtan, az ezeréves nemzeti múlthoz méltó fölénnyel és bizalommal érvényesíti a nem­zeti élet egyéni és közösségi érdekeinek vé­delmében. —- Magyarország miniszterelnöke Olasz­országból hazatérve azt mondotta, hogy nagy barátaink mellett magyar hittel és el­szántsággal küzdjük végig a ránkkénysze- ritett harcot. Ebben a mondatban benne van a magyar közélet politikai programja külső és belső vonatkozásban egyaránt. Ami a külpolitikát illeti, magától értetődik, hogy a magyar államvezetés rendületlenül kitart az eddig követet utón nemcsak azért, mert a nemzet érdeket igy kívánják, hanem azért, mert ez a becsület, a hűség és a magyar jellem követelménye. Magyarország részvé­tele a háborúban egyrészt ezeréves küldeté­sünk teljesítése a nyugati műveltség és ke­reszténység védelmében, másrészt nemzeti függetlenségünk, ősi jussunk és a szentist- váni eszmények megvalósitása. ;— Az ország vezetői nagyon jól tudják, hogy ebben a harcban még jöhetnek és bi­zonyára jönnek nehéz órák, de tudják azt is, hogy a külső és belső front rendíthetet­len helytállása minden körülmények között biztosítékot nyújt a kitűzött cél megvalósí­tására, arra, hogy a magyar nemzet el tudja foglalni az uj európai rendben méltó helyét a nap alatt. — A háborús célok tehát két vonalon kö­vetelnek erős magatartást, határozott állás- foglalást és szakadatlan kötelességteljesi- tést. Az egyiken a nagyszerű vitézi szelle­men kívül szükség van még a gazdasági és szellemi erők további gyarapodására is. Megnyugtatok mindenkit, hogy kormányza­tunk tudja kötelességét s azt is, hogy más­felől múlhatatlanul szükség van a belső front erősítéséhez lelki, gazdasági és szo­ciális vonatkozásban egyaránt. Ami a nem­zet lelki egységét illeti, a minisztere’nök egyik éppen nemrégiben elhangzott beszédé­ben rámutatott arra, hogy ez a politizáló nemzet, amelyben most is a legnagyobb po­litikai szabadság él, milyen csodálatos lelki egységben áll a nagy nemzeti célok mögött. A leghatározottabban vissza kell utasíta­nunk minden olyan szándékot, még ha egyébként jóaratból fakad is, amely ma bi­zonyos párhuzamot keres az 1918-as viszo­nyokkal és az akkori nehézségekkel. Erre ma nincs alap és most ennek legkisebb je­lét sem látjuk, sőt minden tünet pontosan az ellenkezőjére vall. Ma a magyar társada­lom minden rétege tisztában van a rákény- szeritett harc sorsdöntő jelentőségével, amelynek legnehezebbjét vállalja. A mező- gazdasági termelés zökkenő nélküli, a gyá­rak szakadatlanul dolgoznak, a köz'gazga- tás pedig sokszor nehéz körülmények kö­zött példásan teljesiti kötelességét, az állam rendje mintaszerű, a szociális békét semmi veszély sem fenyegeti komolyan és a tár­sadalmi együvé tartó zás érzése is fokozó­dik. Fényes bizonysága ennek az a gyűjtés, amely az elmúlt hetekben folyt le a hon­védcsaládokért és amelynek nem várt óriási eredménye bizonyítja, hogy a nemzet telje­sen egynek érzi magát harcoló honvédelvei. Finn-japán néprokonsdgi ünnepet rendez Kolozsváron a Turáni Társaság Kolozsvár, április 14. A Budapesten szé­kelő Turáni Társaság az EMKE rendezésé­ben 1943 április 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Vármegyeház dísztermében finn-japán néprokonsági ünnepet rendez. A Turáni Társaság részéröl Cholnoky Jenő dr. egyet, tanár, kiváló tudós Japán­ról, Gergelyffy Gábor dr., a Társaság igaz­gatója a turáni gondolatról adnak elő. A Bástya-dalegylet énekkara Kárpáthy Emil karnagy vezetése mellett magyar és finn himnuszokat, továbbá japán indulót mutat be, mig Szilágyi Albert, Fiilöp Mihály, Cseh Edömér és Dávid András középisko­lai tanulók japán és finn verseket szaval­nak. A néprokonsági ünnepre a bemenet díj­talan és arra minden érdeklődőt szívesen látnak. Semmi ok nincs arra, hogy egyesek az 1918. szellemét emlegessék. — Ez ellen a legélesebben állást kell fog­lalnunk, sőt küzdenünk kell. A másik olda­lon viszont a kormány az adott helyzetben mindent elkövet a szociális viszonyok lehető további javítása érdekében. Ennek a célnak szolgálatában nagyfontosságu szociális in­tézkedések vannak munkában, különösen a mezőgazdasági népesség időszerű közegész- ségügyi és szociális ügyei megvalósításában. Nem szabad azonban elfe’ejteni, hogy a szociális reformok csak akkor vannak kellő hatással a nemzet belső erejére, ha egyben azok megoldásával párhuzamosan fokozódik a munkakészség, a fegyelem és a munkatel­jesítmény a nemzet összes dolgozó tagjában. Változat'an kötelességünk a belpolitikai élet nyugalmát és békéjét továbbra is fenntar­tani. Ma nincs szükség különféle belső poli­tikai front alakítására, mert ha ezek jószán- déküak is, nem a nemzet összefogását, ha­nem a nemzeti erők szétforgácso'ását jelen­tik. Az egyetlen lehetséges politikai front, az igaz, a jó, az áldozatkész magyarok frontja a magyar ügy védelmében és a ma­gyarság jogainak kiküzdésében. Ilyen ma­gyar frontot kell tehát alakítani mindnyá­junknak a magyarság életérdekeinek bizto­sítására és a magyarság európai helyének kivivására. A keresztény nemzeti politika közkatonái vagyunk valamennyien és töret­lenül valljuk és követjük a szegedi progra­mot, ősi intézményeink sértetlen megtartá­sával, a magyar alkotmányosság hagyomá­nyos kiegyenlítő szellemével, céltudatosan és erősen vezetjük az ország ügyeit és való­sítjuk meg azokat a nagy feladatokat, ame­lyek háborús helytállásunk teljessé tételére múlhatatlanul szükségesek. Tudatában va­gyunk a helyzet nehézségeinek is, de jól is­merjük és reálisan számításba vesszük a nemzet — hála Istennek — töretlen erejét is. Mindnyájan azzal a tudattal teljesítjük kötelességünket, hogy ha megőrizzük telid egyensúlyunkat, hidegvérünket, nyugalmun­kat, győzelmi akaratunkat, a nemzeti élet magasabbrendü fegyelmét, akkor a történe­lem minden viharával szemben helytáll a magyar. A jelen’évök nagy tapssal fogadták a mi­niszter szavait. Az 5-ös számú őrház a CORVINBAN ! Önavjilkos lett íüardoco francia tábornok, Clemenceau vol* katonai irodáiának főnöke Fáris, április 14. (MTI.) A Nemet Táv­irati Iroda jelenti: Maniaco francia tábornok hétfőn este az Institut de Francessel szemközt lévő Pont des Arts-hídról a Szajnába ugrott. Az élet­unt francia tábornokot rövid idő múlva megtalálták és partra hozták, de már nem sikerült életre kelteni. Mardaco tábornok 1868-ban született. Mint fiatal tiszt az ide­genlégióban szolgált és több gyarmati had­járatban vett részt. 1918-tól 1919-ig Mar­daco tábornok Clemenceau katonai irodájá­nak főnöke volt. Mint a 30. hadtest pa­rancsnoka a Ruhr-vidék megszállásában is részt vett. öngyilkosságának okáról eddig semmi sem ismeretes. Kormányzó Urunk több faorvát politikusi lünteielt fai Zágráb, április 14. (MTI.) A Kormányzó Ur a független horvát állam alapításának második évfordulóján a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta Lorkovics hor­vát külügyminiszternek, Artukovics horvát igazságügyminiszternek, Stancer gyalog­sági tábornok, hadseregfelügyel önek és Laxa gyalogsági tábornok, horvát vezérkari főnőknek. A kitüntetéseket ünnepélyes fo­gadás keretében április 14-én nyújtotta át vitéz Marossy Ferenc, zágrábi magyar kö­vet. aki üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy Magyarország volt az első állam Európában, amely két év előtt a független horvát állam megalakulását örömmel elismerte. A továb­biakban hangsúlyozta a magyar és a hor­vát nemzet egymásrautaltságát. Az üdvöz­lésre Lorkovics külügyminiszter melegen válaszolt. Á parlament külügyi bizottságai ülést tartanak Budapest, április 14. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Felsőház külügyi bizottsága április 16-án, pénteken délelőtt ülést tart. Tárgy: tájékoztatás a külpolitikai helyzetről. A képviselőház külügyi bizottsága április 15-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor ülést tart. Az ülés tárgya: tájékoztatás a külpoli­tikai helyzetről. Pénleli en ülésezik a 42 lapu orszátjos bízó If sáp Budapest, ápr. 14. (MTI) A 42 tagú or­szágos bizottság április 16-án, pénteken dél­után 5 órakor a képviselöház miniszterelnöki tanácstermében ülést tart. Tárgy: 1. a mi­nisztérium rendelete a katonai, csendőrségi szolgálatra bevonult ügyvédek ügyvédi ka- marai tagsági járulékainak és országos ügyvédi, gyám- és nyugdijintézeti járulékai fizetése tárgyában; 2. a minisztérium ren­delete az erdei legeltetés ideiglenes szabá­lyozása tárgyában (utólagos bejelentés); 5. a minisztérium rendelete az állami pót­adóról. Kolozsváron tart előadást Thomas S. Thomov professzor, a ieles bolgár irodalomtörténész Kolozsvár, április 14. Holnap érkezik vá­rosunkba Thomas S. Thamav dr., a szófiai egyetem tanára, hogy előadást tartson a legnagyobb bolgár költőről és regényíróról, Ivan Vazóv-ról. A nagy érdeklődéssel várt előadásból a város közönségének alkalma lesz megismerni a baráti bolgár nemzet leg­nagyobb írójának életét és életművét. Tho- mov professzor vetitettképes előadását fran­cia nyelven tartja április 17-én, szombaton délután 6 órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében. Az előadás nyilvános. Ven­dégeket az Egyetem szivesen lát. Belépődíj nincs. Ki akar bízott serlésl nyerni t Kolozsvár, április 14. 1943 április 17-én, szombaton délután lesz az Erdélyi Katolikus Nöszövetség Dolgozó Nők és Leányok szak­osztálya által rendezett tárgysorsjáték hu- zása. Senki se mulassza el azt a ritka jő alkal­mat, hogy egyetlen 50 filléres sorsjeggyel, hízott sertést, hathetes malacot, férfi vagy női szöveteket, tűzifát, konybaedény-felsze­relést, húsvéti bárányt, nyolcnapi balatoni tartózkodás anyagi fedezését, vüianyhösu- gárzót, fényképezőgépet, stb., stb. nyerhes­sen. Sorsjegyek korlátolt számban a Központi szállóban (Mátyás király-tér 28. sz. és a Ka­tolikus Nőszövetség irodájában Rákóczt-ut 39. sz. alatt) kaphatók. — Záróra értekezlet a kolozsvári keres­kedelmi és Iparkamarán. A kereskedelmi és nyílt iparüzletek nyári zárórájának megálla­pítása céljából a kolozsvári kereiÉcedelmi és iparkamara folyó hó 15-én, csütörtök dél­után 6 órakor a kamara nagytermében érte­kezletet tart. Az értekezletre ezen az utón Is meghívja az érdekelt kereskedőket és iparosokat a kamara vezetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom