Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

Ára 12 miét CsUlSriSlc 1943 Április 15 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.30, NE­GYED ÉVRE 9.20, FEL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ ___POSTATAKARÉK­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 85. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 7L 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ROMMEL ÉS ARNIM SEREGEI TUNISZ ÉS B1ZERTA ELŐTT KÉSZÜLTEK FEL AZ UJ TÁMADÁSRA Helyi jellegű fjarcote a Keleti arcvonalon A kommunisták előretörése mór veszélyessé vált az angol munkáspártra Brazilia csapatokat küld Nyugatafrikóba KISEBB HARCI SZÜNET állott be a tu­niszi arcvonalon. Montgomerynck bizonyos időre van szüksége, amig csapatainak zöme a nehéz hadianyaggal utoléri azokat az él­csapatokat, amelyek az Enfidaville—Pat- rouan-i vonalra érkeztek. A harci szünet módot ad Rommel csapatainak, hogy be­rendezkedjenek arra a harcra, amely a Bi- zerta—Tunisz-i nagy hidfő ellen küszöbön MI s az valószínűleg a legnagyobb- és legel- kesérede.ttebb csatája lesz az egész észak­afrikai hadjáratnak. Montgomery kísérletet tett árra, hogy jobbezárnyával az Enfidaville felett húzódó mocsaras vidéken keresztül Hammanet irá­nyában törjön előre, de a jól álcázott akna­mezők feltartóztatták az előretolt csapato­kat. Az északnyugati arcvonalon Anderson tábornok Medjez El Bab körül vonta ösz- sze föerejét. Középen, Bou Arada és Pont du Fahs térségében francia csapatok álla­nak harcban Rommel szívósan védekező utóvédéivel. A Budapesti Tudósító berlini jelentése szerint pillanatnyilag az a helyzet, hogy Rommal és Arnim tábornokok hadseregei aránylag szűk, de a védelemre igen alkal­mas területen várják az egyesült angol- amerikai haderők újabb nagy támadását. A pillanatnyi szünetben Rommal kétségtele­nül még jobban kiépíti és megerősíti az Amim tábornok által létesített védelmi rendszert, A német és olasz hadosztályok Tunézia északkeleti szögletében Tunisz és Bizerta kikötőire támaszkodnak. Berlinben az ököl­vívó mérkőzésekről véve a hasonlatot, meg­állapítják, hogy a német-olasz csapatok most, hogy a mérkőzés harmadik meneté­nek vége van, a szünetből frissen és jó erő­ben állanak a harcterület északkeleti szög­letében. Ezzel a hasonlattal jelezni akarják, hogy a tuniszi harcnak még korántsincs vége. Az ellenségnek a német és olasz had­erők megsemmisítésére irányuló tervei egy­általában nem teljesültek s a tunéziai kato­nai uralomért még csak most kezdődik az igazi harc. Az angol sajtó különböző találgatásokba bocsátkozik a helyzettel kapcsolatban. Né­hány nappal ezelőtt a dakart rádió egyik hírére támaszkodva, már azt közölte, hogy a tengely elszállítja, haderőit Afrikából, most azonban már ellenkezőleg úgy tudják Londonban, hogy újabb német erősítő csa­patok érkeznek Tuniszba. Német mérték­adó helyen természetesen nem nyilatkoznak am ilyen kérdésekről, csak rámutatnak az angolszászok eddigi próbálkozásainak siker­telenségére- A viszonylag kicsiny német­olasz eröcsoport hónapok óta négy ellensé­ges hadsereget tart lekötve és roppant- mennyiségű hadianyagot pusztított el. Az eredmény a másik oldal szempontjából iga­zán szűkös. A tengelycsapatok ott vannak Afrikában és az ellenfél nagy erőket kény­telen elpazarolni. * A KELETI HARCTÉRRŐL ismét csak helyi jellegű harci tevékenységet jelentenek. A német légi haderő tovább folytatta ered­ményes támadásait az utánpótlási vonalak ellen. A bolsevizmus elleni harc további alakulá­sával foglalkozott a német rádióban Dittmar tábornok. A szovjet hadvezetöség — mon­dotta — nem fog meglepni minket, ha új­ból megkezdi támadásait. A bolsevistáknak kétségtelenül nagyon nehezükre esett, hogy kénytelenek voltak abbahagyni nagy téli tá­madásukat, hiszen tenieiket nem tudták megvalósítani és félúton kellett állva marad- niok. A német hadvezetőség egyáltalában nem becsüli le azt az erőt és azokat az esz­közöket, amelyek az ellenfélnek a téli csata befejezése után is rendelkezésére állanak és éppen ezért keményen készül a további es­hetőségekre. Az előkészület tekintetében sem engedi át a kezdeményezést a Szovjetnek. A tél folyamán — mondotta Dittmar tábor­nok — tulfájdalmas tapasztalatokat szerez­tünk, mintsem ezt az ellenfelet lebecsülnénk. De megismertük lehetőségeinek határait is s tudjuk, hogy eszközei nem kimerithetetle- nek. Tudjuk azt is, hogy melyik az a mód, amellyel le fogjuk győzni: merészséggel és mértéktartással. # EURÓPÁVAL NEM KELL TÖRŐDNÜNK, ha győzünk, — írja a „Chikago Tribune“ cimü amerikai lap egyik utóbbi számában. „Joe“ Sztálin és a vörös hadsereg fogja ott gyakorolni a rendőri ellenőrzést. Kétségte­lenül nem akarják azt, hogy 1000 mérföld­ről, az óceánon-tulról szóljanak bele a dol­gokba s talán még a Csatomán-tulról sem tűrik ezt el. íme, ez a leplezetlen vélemény az óceánon túlról a bolsevizmus szándékai felöl s az amerikaiaknak a bolsevisták elleni alkalmi duzzogásai csak leplezni akarják azt a nem­törődömséget és közömbösséget, amellyel az európai kérdések iránt viseltetnek. Európát minden további nélkül átengednék a bolse- vismusnak, biztos tudatában annak, hogy a Szovjet úgy sem tűrne beleavatkozást a ma­ga köreibe, ha .sikerülne áttörnie az európai hatalmak védögátját. A német sajtó a szmolenszki bolsevista vérfürdővel kapcsolatban újból és újból erre hívja fel a figyelmet. A „Deutsche Diplomatisch Politische Kor­respondenz“ a lengyel tisztek legyilkolásá- rói a következőket Írja: Churchill és Roose­velt ismételt kijelentései alapján Anglia és , az Egyesült Államok az európai szárazföld feletti uralmat a Szovjetuniónak akarják átengedni Németország és Olaszország ter­vezett, lefegyverzése után. A szmolenszki tömegsírok ismét bebizonyították Európa és a világ népeinek, hogy az a béke, amit az ellenséges oldalról kilátásba helyeznek, csak siri béke lehet. Az angolszászok azonban hiába reményié­nek, hogy a bolsevizmus európai győzelme esetén hajlandó lenne tétlenül megál’ani á csatorna partján. Az étvágy evés közben jön meg s a bolsevizmus ügynökei napról- napra, erősebben dolgoznak Angliában. A kommunista hírverők tevékenységükben a fürge hangyákhoz hasonlítanak — Írja a „News Chronicle“. — Az angol fegyver- gyártó iparban mindenhol megtalálhatók és befolyásuk a munkások között naprcl-napra erősödik. Az angol munkáspárt lassan, de biztosan elveszíti kapcsolatát az angol nép­pel. A kommunisták már több szakszerveze­tet megnyertek a maguk ügyének, igy pél­dául a bányászokét, a szállítómunkásokét, a vasúti és városi munkások szakszervezeteit. A munkásmozgalomba való felvételre irá­nyuló kérelmek száma Igen megnövekedett. Ha a munkáspártnak nem sikerülne ellen­súlyozni a kommunisták tevékenységét, ak­kor a párt előre láthatóan elveszettnek te- •Ibátketö A kommunisták abban az esetben, ha a munkáspárt újólag visszautasítja a csatlakozásra szóló felhívást, valószínű, hogy valóságos politikai harcba kezdenek, s az aknamunkát is fokozzák. A Szovjet nem is sokat törődik végered­ményben angolszász partnereivel. Ismeretes, hogy London szövetségközi haditanácsot lé­tesített, ez azonban csak a két angolszász hatalom tanácsa maradt. A bolsevisták nem vesznek abban részt, egyrészt azzal az indo­kolással, hogy Japánnal nem állanak hábo­rúban és a haditanács főképpen ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, másrészt Moszkva nem akarja azt sem, hogy Kína a közös ta­nácsban képviselve legyen, mert nem ismeri el Kína jogait. A Szovjet vezetői nem is akarnak foglalkozni afrikai és kínai kérdé­sekkel. * A FÜHRER ES DUCE TALÁLKOZÓJÁ­VAL összefüggésben továbbra is cikkek je­lennek meg Európa megszervezéséről. A ,JMessagge.ro“ cimü olasz lap szerdai vezércikkében Pavolini volt sajtóminiszter „Szárazföldi szolidaritás“ cimmel rámutat arra, eljött az ideje annak, hogy meghatá­rozzák annak az uj Európának formáját, amelyért a tengelyhatalmak küzdenek. E meghatározás alapelve kell, hogy legyen, hogy ebben az évszázadban még nem lehet szó teljes európai egység kialakításáról, vagyis az európai haza megteremtéséről. Az európai szolidaritás tehát csakis az egyes nemzetek együttműködése utján valósítható meg. A tengely olyan Európáért harcol, mely­ben. nagy és kisnemzetek békében élnek egy­más mellett és ahal minden nemzet fenn tudja tartani történelmi és politikai egyedi­ségét. Ez az egyetlen elképzelhető Európa. Európa közös érdeke, hogy megakadályoz­zák azt, hogy bármely európai hatalom ká­ros kapcsolatot tartson fenn európánkivüli hatalmakkal és európaellenes szövetségekben vehessen részt. Meg kell valósítani ,JZurópa az európaiakét“ elvet: csakis ezen az alapon tarthatják meg Európa békéjét. Európa kö­zös érdeke továbbá, hogy megfelelő gazda,­Berlin, ápr. 14. A német véderő főparancs­noksága jelenti: Tuniszban az arcvonal nyugati szakasza ellen intézett több támadást részben eBentá- Kiadással visszavertünk, a dói* srevonakm sági egységet alkosson és gazdaságilag ne legyen kiszolgáltatva más, európánkivüli ha­talmaknak. Európának biztosítania kell gazdasági kihasználását, szabad tengeri közlekedését és az európai népek rendelkezé­sére kell, hogy álljon az európai Oroszor­szág, ami szintén európai szükségesség. Ugyancsak közös érdeke Európának az is, hogy mindenhol, nemzeti és nemzetközi té­ren egyaránt, a szociális igazságosság elve uralkodjék. * állandó forrongásban van a kö­zelkelet. Az angolszászok rátelepedtek ezekre a területekre és versengenek azo­kért, mindennek pedig a bennszülött lakos­ság látja kárát. Az angolok és amerikaiak a hozzájuk huzó politikai kisebbségre tá­maszkodnak s ezzel szemben mindenütt ott áll a nemzeti csoportok nagy tömege. Egyiptomban Mafcram Ebeid pasa, a Wafd-párt volt főtitkára, volt pénzügymi­niszter emlékiratot intézett Faruk király­hoz. Erősen bírálta a mostani kormány bél­és külpolitikáját s rámutatott arra, hogy a kormány a közvélemény előtt igyekszik el­leplezni a helyzetet. Az udvar a felterjesz­tést kiadta a kormánynak s Nahas pasa a rádióban válaszolt, erélyesen bírálta az em­lékirat szerzőit. Tájékozott diplomáciai he­lyen kijelentették, hogy ezzel megindult a nyilt harc Nahas pasa és az ellenzék között, Törökország Wilson tábornok, a közelke- leti angol főparancsnok látogatását várja. Wilson nagy katonai kísérettel érkezik a török fővárosba és valószinüleg kihallgatá­son jelenik meg Izmet Inonii elnöknél is. A török helyzet fejődésével kapcsolatban érdekes az a hir, amelyet a Cumhuriyet cimü török lap közöl. Eszerint a török kor­mány egy angol közlekedési szakembert szerződtetett a török közlekedési rendszer átszervezésére. Irán, illetőleg a jelenlegi iráni kormány gazdasági szerződést kötött az Egyesült- Államokkal, ugyanakkor bejelentették, hogy közelebbről politikai szerződés megkötésére is sor kerül. Jó értesülések szerint ez a po­litikai szerződés gyakorlatilag egyértelmű lesz az ország felett gyakorolt amerikai gyámkodással. Irán, ugylátszlk, úgy akar megszabadulni a szovjet és brit gyámkodás alól, hogy egy harmadik gyámot fogad ma­gának. Végül pedig ott van Palesztina kérdése. A zsidóságnak egyáltalában nem őszinte tö­rekvése a palesztinal zsidó otthon megala­kítása, legfeljebb uj „támaszpontot“ akar szerezni magának igazi céljai megvalósítá­sához. Szövetségesei, az angolszász hatal­mak és a bolsevisták révén már sokkal messzebbnyuló célokat ért el, mint egy ilyen kis földdarab biztosítását, Az egész Palesztina! kérdés végeredményben csak szemfényvesztés, hiszen a zsidók otthon vannak Londonban, Washingtonban és Moszkvában is és az a zsidó csoport, ame­lyik ezekben az államokban olyan befo­lyásra tett szert, úgysem vándorol ki a kö­ves Palesztinába ugarai törni. Ennek ellenére az északamerikai ország­gyűlésen az a követelés hangzott el, hogy a szövetségesek „legközelebb tegyenek vala­mit“ a zsidókért, legalább annyit, hogy Af­rika megszállt részeiben otthont nyújtsa­nak. A semleges államokat is fölhívták, hogy „fogadják be a menekült zsidókat és ne utasítsák el bevándorlási kéréseiket. A zsidókérdésről nyilatkozott Wallace, az Egyesült-Államok alelnöke is. A jövőben — mondotta — a szövetségesek „megfelelő ol­talmat fognak nyújtani a zsidóknak“. Arra a kérdésre, hogy szó van-e zsidóállam meg­valósításáról, Wallace azt válaszolta, hogy mindeddig nem találták meg a kérdésben a megoldásához vezető utat. állásokig nyomult és megkísérelt felderítő előretöréseket, ezek azonban meghiúsultak. Róma, ápr. 14. (MTI) A Ştefani Iroda közli az olasz fegyveres erő főhadtszállásá­A lengeE^Csapalok vissiaverfék Bt tuniszi angolszász előreloréselcol az ellenség nagyobb erőkkel a nemet—oissx.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom