Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

Scerda Í943 már eins I 5 ^BOZAOOyűLá; > 2 /W, ^ i? .4 ti ^^«îs"r?3J!' ^ ;i7 ^ra 12 allét ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, VE­GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 86.80 PENGŐ ___POSTATAKARftK­FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 50. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAF16K: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADGNK VISSZA Nagyfontosságu kérdéseket vitattak meg az európai uijárendezésröl , > a tengelyhatalmak római tanácskozásán fajúmnál több helységet foglaltak el az előrenyomuló német csapatok EszaLlunSszban újabb leriiielebef szálltak meg a lenge!ycsapatok RENDKÍVÜLI JELENTŐSÉGŰ ESE­MÉNYKÉNT méltatja a tengelyhatalmak római tanácskozásait a berlini és a római sajtó. A „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz“ cimü félhivatalos német lap megállapítja a tengelyhatalmaknak azt az elszántságát, hogy minden erejüket a háború szolgálatába állitják s azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a háború csakis az ellenséges haderő megsemmisítésével és a holsevizmus halálos veszedelmének kiküszö­bölése utón fog véget érni. A tengelyhatal­mak és ellenségeik céljai közötti ellentét áthidalhatatlan. Németország és Olaszor­szág minden rendelkezésére álló erejével Európa biztonságáért harcol, az ellenség pedig Európa elleh. Ez nemcsak a tengely- hatalmak, hanem szövetségeseik meggyőző­dése is és a semleges tábor józanul gondol­kozó körei oen is tisztában vannak azzal, hogy az angolszász-bolsevista győzelem el­kerülhetetlenül kiszolgáltatná Európát Moszkva nihilista erőinek. A tengely ismét kifejezésre juttatott elszántsága magától értetődő tény az összes szövetségesek sze­mében és megnyugtatóan hat azokra, akik­nek érdekük az európai műveltség megvé­dése. Hitler vezérnek a Dúcéhoz intézett sze­mélyes üzenetéről természetesen semmi sem szivárgott ki. Ez az üzenet volt a megbe­szélések kiindulási pontja és nyilvánvalóan programmá tiki is fejtegetéseket tartalma­zott a közös hadvezetés célkitűzéséről és az európai ujjárendezés átfogó terveiről. A német külügyminisztériumban arra a kérdésre, hogy a tanácskozásokról kiadott hivatalos közlemények az európai élettérre szorítkozó kijelentései azt jelentik-e, hogy a tengelyhatalmak érdekteleneknek tekintik .magukat Európán kivtili kérdésekben, hatá­rozott nőmmel válaszoltak. A helyzetet azonban — mondották — úgy lehet kife­jezni, hogy a tengelyhatalmaknak nem szándékuk egyes Európán kívüli államok­hoz hasonlóan az idegen világrészek minden ügyéhe beleavatkozni. A Japánnal való együttműködésre viszont a hivatalos közlés határozottan rámutatott. A Duce és Rlbhentrop német birodalmi külügyminiszter találkozójáról az olasz fő­városban az a benyomás alakult ki, hogy a megbeszélés elsősorban politikai és diplo­máciai értekezlet volt, amelyen főként az uj Európa kialakulásával összefüggő kérdése­ket tárgyalták. Abból következtetnek erre, hogy a tárgyalásra Hitler külügyminiszte­rét küldte ki, de erre következtetnek to­vábbá a hivatalos közleménynek különösen kiemelt, utolsó mondtából. Katonai szemé­lyeknek a tárgyalásokba való bevonása, ter­mészetesen azt mutatja, hogy az értekezlet egyben haditanács is volt. Olasz politikai körökben kiemelik a fel­fogás teljes azonosságát, A tengelyhatalmak hadviselési céljaiban és eszközeiben ural­kodó teljes egyetértés a győzelem biztos zálogát jelenti, ugyanakkor szilárd alapot nyújt az uj európai rend felépítésében is. Németország és Olaszország sorsszerű kö­zösségének első helyén az Európát halálo­san fenyegotö bolsevik) veszély végérvényes eltüntetése áll .— mint hangoztatják. A megbeszélésekben ismét kifejezésre jutotta tengelyhatalmaknak elszánt akarata, hogy a bolseviki veszedelem elleni harcot egészen a megsemmisítésig folytatják. Különösen jelentősnek mondják olasz politika, körök­ben a hivatalos közleménynek azt a részét, amelyből Németország és Olaszország szi­lárd elhatározását fejezi ki arra, hogy Eu­rópában olyan rendet alakit kJ,, amely min­den európai népnek az igazságosság, az együttműködés és a fennmaradás biztosítá­sának légkörét nyújtja, ugyanakkor pedig lehetővé teszi, hogy a bolseviki fenyegetés­től való megszabadulás után saját erejüket kifejthessék. A „Pester Lloyd“ római tudósítója szerint a megbeszélések során Mussolini bárom kérdésben nyilvánította ki leghatározottabb akaratát. Olaszország a háborút Anglia el­len mindaddig folytatja, amíg kivívja a ma­ga számára a Földközi-tengeren a teljes szabadságot. O’aszország Németországnak a bolsevizmus ellen folytatott harcában to­vábbra is megadja a körülményeinek meg­felelő Iegnagyobbmértékü támogatást. Mus­solini végül hangsúlyozta az európai kisál­lamok iránit a legelözékenyebb és legna- gyobbvonalu politikát, különösképpen azok­kal az államokkal szemben, amelyek a bol­sevista Oroszország elleni harcban cselek­vőén részt vesznek. Mindez azt mutatja, hogy a római tanácskozások a háború to­vábbi menete szempontjából rendkívüli je­lentőségűek voltak s azok tényleges hatása már a legközelebbi hetekben, hónapokban mutatkozni fog. Nyilvánvalóan foglalkoztak azzal a kérdéssel Is, hogy az erőforrásokat még jobban kihasználják s a háborús terhe­ket még jobban elosztják, vagyis az adott viszonyoknak megfe’elöen tökéletesen szer­vezzék meg a hadifontosságu nyersanyagok és a rendelkezésre álló embertartalék föl­használását. „A második kérdéscsoporthoz — Írja a „Pester Lloyd“ — a tengelyhatalmaknak az európai kisállamokhoz va'ó további kapcso­lataihoz magánjellegű, de jólértesült forrás­ból egészen általánosan azt mondják, hogy az európai ujjárendezés politikájának máso­dik fejezetébe való átvezetésről van szó és hogy a b ngeiypolitikának az európai kisál­lamok iránt) magatartása eredetileg Olasz­ország kezdeményezésére, vagy pontosab­ban mondva: Mussolini személyes kívánsá­gára történt. Azt a felfogást, hogy itt va­lóban a kisállamok kezelésében uj szellem áttöréséhez hasonlóról van szó, támaszt nyer a hivatalos közlemény utolsó monda­tában, amely a tengelyhatalmak sajátos ki­fejezési módján, világosan állást foglal az európai államok szuverénitásáért s állami és népi különállásukért. Itt, folytatja tovább a „Pestér Lloyd“ — természetesen senki sem állítja azt, hogy egy már fennálló ujjá- rendezésröJ lehet beszélni, hanem, hogy ezt még ezután kell megalkotni. Ha azonban a valóban döntő fo'yamat ezen a téren — mint ahogy a hivatalos közlemény ugyan­csak megállaptja, csak a tengely végleges győzelme után valósítható meg, mégis úgy vélik, a kisállamok támogatásáról szóló erő­teljes ígéret kétségtelenül hatással lesz Eu­rópára s feltehetjük, hogy a következő fej- ’ödés hamarosan látható eredményeket fog mutatni ebben az Irányban.-* MOST VOLT MÁSODIK ÉVFORDULÓJA annak, hogy Bulgária csatlakozott a hár­masegyezményhez. Boris bolgár király eb­ből az alkalomból táviratot intézett Hitler Berlin, március 2. (MTI.) A Führer főha­diszállásáról jelentik a Német Távirati Iro­dának: A véderő főparancsnoksága közli: A keleti harctér déli részén a hétfői na­pot saját ellentámadásaink jellemeztek. A Kubán alsó folyása vidékén a német csa­patok mérési támadó vállalkozásokká! szétvertek ellenséges orőcsoportokat és meghiúsították a támadási előkészületeket. Izjum térségében nehéz idöjárá^ és terep- viszonyok mellett is újabb helységeket fog­laltunk el. Néhány szétugrasztott ellenséges csapatot megsemmisítettünk. A foglyok száma és a zsákmány mennyisége tovább növekszik. A Kharkovtól nyugatra fekvő harci térségben egészen az Őreitől északra és az ümen-tótól délre fekvő szakaszig a hétfői napon is a bolsevisták súlyos és vé­res veszteségei mellett meghiúsultak az el­lenséges előretörések és áttörési kísérletek. A német csapatok tervszerűen kiürítet­ték az Ilmen-tótól délkeletre lévő demianszki- hidföt, amely ellen a szovjet csapatok em­berben és hadianyagban elszenvedett rop­pant veszteségek mellett hiábavaló rohamo­kat intéztek. A német vonalak régóta elő­készített visszavonása lépésröl-lépésre tör­tént, miután idejében elszállítottunk min­den hadianyagot és az összes fegyvereket. Maga a kiürítés az ellenség minden zava­rásától mentesen történt. Róma, március 2. (MTI) A Stefani-iroda jelenti: A Duce abból az alkalomból, hogy as orosz harctérről nagyobb olasz csapategysé­gek térnek haza az országba egy időre való pihenésre, valamint, hogy kiegészítsék so­raikat, a következő napiparancsot intézte a 8. hadsereghez. „8. hadsereg tisztjei, altisztjei és közle­gényei! Abban a kemény küzdelemben, amelyet a német és szövetséges hadak oldalán folytat­tatok az orosz arcvonalon, számtalan döntő bizonyítékát adtátok szivósságtoknak és vi- tézségteknek. Az ellenség túlnyomó erejével szemben a lehetőség határáig küzdöttetek és véretekkel szenteltétek meg hadosztályaitok zászlait. Valamennyi hadosztályotok meg­érdemli, hogy neve megemlittessék a nemzet napiparancsában. A nélkülözések, a szenve­dések és a véget érni nem akaró menetelé­sek rendkívül próbára tették testi és lelki eUenállástokat. Ilyen megpróbáltatásokkal csak azok a katonai, birkózhattak meg, aM* Vezérhez és a Vezér ugyancsak táviratban válaszolt. Csak a jövő történelemirása állapíthatja meg Bulgária lépésének jelentőségét, azon­ban már ma el lehet mondani, hogy Bulgá­ria hozzájárulása a. győzelem kivívása érde­kében kifejtett közös erömegfeszitéshez fontos volt, és fontos ma is — állapítja meg a „Völkischer Beobachter“ azzal kap­csolatban, hogy ma van második évfordu­lója Bulgária csatlakozásának a hármas egyezményhez. Noha Bulgária nem tartozik az európai harctér harcoló részeihez, mint rendfenntartó tényező mégis betölti szere­tet. A tengelyhatalmaknak elégtételül szol­gál, hogy helyrehozhatott egy igazságtalan­ságot, amelyet baráti országgal tettek. Bul­gária mint az uj Európa tagja, be fogja tölteni helyét, amely megilleti. A „Berliner Börsenzeitung“ szerint Bul­gária, mint katona nemzet, mindig tudatá­ban volt annak, a feladatának, melynek meg­oldásával az uj európai rend iránti kötele­zettségeit teljesíti. Berlin, március 2. (Búd. Ţud.) A keleti harctér helyzetéről szóló hivatalos jelenté­sek továbbra is tartózkodóan ítélik meg a harcok állását, azonban katonai helyen el­hangzott magyarázatokból kitűnik, hogy a német elhárító vonal megszilárdulása foko­zódó irányzatot mutat. Ez a szovjet táma­dások gyújtópontjaiból egyre világosabban kitűnik. Berlinben kiemelik, hogy a szovjet hadsereg legnagyobb erőfeszítései ellenére sem tudott újabb területet nyerni. A szov­jet támadásokat elkeseredett harcokban visszaverték. Mozgéhá borúról most már csak a Kharkov—Kurszk-vonaltól nyugatra lévő területen van, szó. A berlini megjegyzé­sekben kiemelik, hogy most már az egész vonalon uralkodó olvadás következtében a terep nehézségei mindenféle mozgó műve­let szempontjából növekedtek. Az időjárás annyira megenyhült már, hogy a folyók Jege kezd repedezni. A déli vonal északi szárnyán a Donee és a Dnyeper között to­vább folyik a német ellentámadás. Berlin, március 2. (MTI.) A Német 'táv­irati Iroda értesülése szerint a bolsevisták a keleti harctéren 1943 januárjában 1945, februárban pedig 2185 páncélost vesztettek, így tehát a német csapatok a déí-emberhen szétlőtt 8527 szovjet páncélossal együtt, há­rom hónap alatt 7652 bolsevista páncélosko­csit semmisítettek meg, zsákmányoltak, vagy harcképtelenné tettek. két a kötelesség magasztos érzése lelkesít és akik szeme előtt mindig ott lebeg a haza képe. A veszteségek, amelyekkel rátok nézve a bolsevizmus elleni küzdelem járt, nem csekélyek, de arról van szó, hogy a niosz- kovita barbárság ellen megvédjük Európa eter éves civilizációját.“ Tovább élesedik a lengyel-szovjet vita Helsinki, március 2. (MTI) A Nemzetközi Távirati Iroda jelenti: A szovjet hírszolgálati iroda éles állás­foglalást hoz a nyilvánosságra a lengyel emigráns kormány ellen. A hirszolgálat ál­tal közzétett állásfoglalásban szemére vetik az emigráns kormánynak, hogy nem haj­landó az ukrán és fehérorosz nép jogait el­ismerni' Szovjet mértékadó körök véleménye szerint ez imperiálisztikus célokra vall. Semmi alapja nincs annak sem, hogy Len­gyelország az Atlanti-óceáni egyezményre hivatkozik. A lengyel körök semmltsem ta­nultak és továbbra is feszíteni akarják az ellenségeskedést a lengyel nép és Ukrajna, illetőleg Fehéroroszorsaág népe között* \ német ellentámadásolc jellemzik a hadihelyzetet A Duce napiparancsa a pihenésre hazatérő olasz csapatesrysésrekhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom