Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-11 / 57. szám
JKîezBntFr&J&i Tr liÉiiinMruiwiiiiimií-----»ram T iwnii m—n i f Magyar hősök Önfeláldozó bátorsággal harcolt és áldozta fel életét a Kolowert környéki harcokban Hubert József zászlós, egyik géppuskás századunk szakaszparancsnoka. 1942 szeptember 12-én az ellenség nagy erőkkel vetette rá magát az említett község mellett álló honvéderökre. Hubert zászlós a támadás elhárításában hősies elszántsággal vezette géppuskásainak harcát. Az ál’ások- ra zuduló roppant erős és aknavetőtfizben súlyos veszteségek érték a honvédeket, de Hubert buzdító szavaira és lelkesítő pé'fiáját követve elkeseredett elszántsággal harcoltak tovább. Hubert zász’ós harc közben a legnehezebb tűz alatt álló géppuskájának irányzását maga vette át s ennek tőrével nagy pusztítást vitt végbe a támadó ellenség soraiban. Utóbb amikor a még hevesebbé váló tüzérségi tflz miatt a becsapódások megf’gye’ése már lehetetlenné vá't számára, mltsem törődve a veszedelemmel, kiugrott fedezékéből a az állásokból k'-'mel- kadve figyelte meg s irányította tovább gép- puskásainak tüzhatását. önfeláldozó magatartásának s rendkívül hatásosan vezetett elhárító tüzének köszönhető, hogy az ellenség támadása végül véresen omlott össze. Hubert zász’ös azonban már nem érhette meg a sikert, mert közben lövéstől találva hősi halált halt, mint az önfeláldozó bátorság mintaképe. csali It liláim lanfo^amol v^qzell mévn<&fc «P« épilésteli v(fpe*îi#fîli Kolozsvár, március 10. A Budapesti Közlöny március 9. száma közli a minisztérium 1120/1943. M. E. számú rendeletét a légoltalmi óvóhelyek létesítésének hatósági előmozdításáról. A rendelet szerint a légoltalmi óvóhelyek létesítésének Irányítása és ellenőrzése az óvóhelyek miniszteri biztosának feladata. Hatásköre azonban nem terjed ki az I. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyakra. A miniszteri biztos a rende letre álló ipari munkaerők, fuvarok és anyagkészlet célszerű megszervezése, illetőleg felhasználása érdekében az ország s ezen belül az egyes városok területét Is körzetekre oszthatja fel és az óvóhelyek építőipari munkálnak elvégzését kijelöléshez kötheti. Óvóhelyek tervezését és födímvizs- gálását — régi éa uj épületeknél egyaránt csak azok a mérnökök és jogositoit építőmesterek végezhetik, akik a honvédelmi miniszter által erre a célra rendszeresített tanfolyamot sikerrel elvégezték. Ezeknek a nevét a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. A rendelet életbelépett. Kihágási ügyekben Ítélkezett a kolozsvári városi rendőri büntető bíró Kolozsvás, március 10. Schuller József városi rendőri büntetöblró kedden több kihágást ügyben Ítélkezett. Ványa János szászfenesi lakost vizezett tej forgalombahozataíáért 120 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 15 napi elzárásra ítélte, öessler Móric, Krizbai-utea 83. szám alatti lakos Ipar jogosítvány nfiíklu szabói part űzött. Büntetése 80 pengő, vagy 8 napi elzárás. Alternai» Manó, Horthy-ut 5. szám alatti lakos engedély nélkül ügynökösködött. Nyolcvan pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 3 napi elzárásra Ítélték. Simonira Sándor, Lépcső-utca 3. szám alatt lakó szobafestő lparjogositvány nélkül kőművesmunkát vállalt. Büntetése 150 pengő, vagy 15 napi elzárás. Cojoonoan Pál. Mező- utca 80. szám alatti bérkocsis a díjszabásnál magasabb fuvard’jst kért. Száz pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 15 nap elzárásra Ítélték. Jepure László, magyarlónai gazdálkodó lefölözött tejet hozott forgalomba. Büntetése 150 pengő, vagy 20 napi elzárás. Buss György, szászfenesl lakos vizezett tejet áruit » piacon. Hetven pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 7 napi elzárásra Ítélték. Dreve Veronika, magyarló- nal lakos szintén vizezett tejet hozol* forgalomba. Százötven pengő pénzbüntetésre, átváltó-latható 20 napi elzárásra Ítélték. I*cca Péter, szászfenesl lakos szintén hígított tej eladásával akart vagyont szerezni s ezért 150 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 20 napi elzárásra Ítélte a rendőr- bíró. Március 23-ára hívfa egybe egyházi főtanács! gyűlését az egyetemes unitárius egyház Bőíoni Ferros Senior emlékünnepély, néhai Boros György ér. püspök aickép&nsk leleplezése és lelkész szentelés emeli az unitárius ünnepségek fényét Kolozsvár, március 10. A magyarországi egyetemes unitárius egyház március 28-án tartja egyházi főtanácsi gyűlését. A nagy- fontosságú gyűlés napja előtt, március 27-én délelőtt az Unitárius Lelkészkör tartja évi rendes közgyűlését, délután 3 órakor pedig az Unltá.rius Irodalmi Társaság hívja egybe közgyűlésre tagjait A főtanács! gyűléssel kapcsolatban nagyszabású Bölöni -Kárkas Sándor emlékünnepélyt rendez az unitárius egyház. Az ünnepségen az Amerikát járt neves magyar utazó emlékét Józan Miklós püspök méltatja. Március 27-én délután 5 órakor a Dávid Ferenc Egylet rendezi meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlés fényét f emeli, hogy azon leplezik le néhai Boros György ár. unitárius püspök arcképét. A Dávid Ferenc Egyesületet ugyanis Boros György dr. hívta életre több, mint egy félszázaddal ezelőtt. A nagynevű alapitó szellemének akar méltóan hódolni az általa alapított egyesület, amikor arcképét ünnepélyes külsőségek között leleplezi. A főtanácsi gyűlést templomi istentisztelet előzi meg. Az istentisztelet szónoka Biró Lajos hódmezővásárhelyi unitárius espereslelkész. A főtanácsi gyűlés második napján, ugyancsak ünnepi istentiszteleten szenteli I fel Józan Miklós püspök az unitárius egyház 13 fiatal lelkészét. KM———— ............... A fajvádeüipí törvény alapján Désen eljárás Indult egy voSt kolozs* vári zsidó ügyvéd ellen *>és, március 10. A dési klr. ügyészség a fajvédelmi törvénybe ütköző vétség miatt eljárást indított dr. Feiler Béla, volt kolozsvári zidó ügyvéd ellen. A vádirat szerint a volt zsidó ügyvéd keresztény nő alkalmazottjával Götz községbe utazott, ahol bizonyos kereskedelmi munkálatot vezetett le. Feuer a községben együtt lakott tisztviselőnőjével s vele viszonyt folytatott. A vizsgálat során kiderült, hogy a volt zsidó ügyvéd házas ember, kinek gyereke 's van. Feller dr. ellen az 1P41. évi XV. t. c. 6 §-ának első cikkelye szerint fognak d járni. Az ügyben a dé3i klr. törvényszék rövidesen mégtartja a főtárgyalást. Egyébként a dési klr. törvényszék még négy hasonló ügyijén tsrt íőtárgyaláJC. t"-I I rg.,' i'-g.«.I v vi.-.PInBEKIMPHPÍPHIVWH ■ gt Sorstfönt f K«rdÉ^0ka«d leikifanáüsadas; tudoamuyoi irásáriei ff “S-rsr.HEKK „MENTOR“! Lélektani Laboratóriumai u. 3. IPs’érfír.ípiíffU Te’e’: 31-33. | Uemgondolkozik a mai ember? Egy folyóirat vezércikke felvett a kérdést, hogy miért nem gondolkozik a mai ember. A kérdés egyben tételt is dilit fel: a mai ember nem gondolkozik. Akármilyen furcsának tetszik, ez az állítás mindenképen meg- gondolkoztatja az embert, tehát az ellentmondás nem erőszakolt vitakészség eredménye, hanem önkéntelen, szinte ösztönös számonkérése — enyhén szólva — a feltételezés valódiságának. Az ember elválaszthatatlan a gondolattól. Az élet és a gondolkozás összetartozásán kívül valami elhatárolhatat- lan, egyöntetű fejlődés mutatkozik meg az ember életében és gondolkozásában. A gyermek érzékeli a dolgokat, fejletlen tudata keresi az összefüggéseket. Egyben- másban rájuk talál, kialakulnak a kapcsolatok, kitisztul az értelem. Az értelem elsőrendű feladata a hovatartozás megállapítása, az úgynevezett életcél kijelölése, az akarat felkeltése, tudatosítása, erősítése. Ezek nyomán az általános emberi szintézis, az értelmi, az akarati és az érzelmi elemek ősz- szetétele az élet teljes megélésére. Ezután minden feladatot a gondolkodás hivatott megoldani. Egyéni és közösségi célok, érdekek összeegyeztetése ugyancsak a gondolkozás hivatása. Ha azt állítom, hogy a mai ember nem gondolkozik, ezzel legalább is azt mondanám, hoay teljes anarkiában élünk. Pedig kell lenni ma is magyar Dumasnak, aki Így nyilatkozhatik magáról: ,Jé őzem a társadalmi erkölcsök ujulását s úgy érzem magam, mint az épitőmunkás, mikor uj paloták rengetegében jár.“ Vagv tagadhatjuk a nemzeti élet öntudatos fejlesztésétt Elhallgathatjuk a nagy célkitűzés, a háború győzelmes befejezése mellett az általános tisztulás és társadalmi közeledés bizonyítékait ? Elvehetjük az emberektől a jövőbe vetett hitüket, amely ma gondolkozásuk alapja ? Ha nem, akkor nem kételkedhetünk abban sem, hogy igenis, a mai ember gondolkozikMégis milyen érvek szólhatnának ezek ellen t NEM GONDOLKOZIK, MERT NEM ÉR RA. Félünk, hogy ez az ellenvetés csak egy divatos frázis. Nem akarjuk elvitatni, hogy a hajszoltság jellemző tünete a kornak. De a gondolkozás nem függ az időtől. Ha mégis, akor talán inkább nagyon is ráérünk, mert g egyéni életűnk útját vls major állja el, a ' háború. Szabadsigunlcat korlátozzák az adott körülmények, ae életviszonyok. Tettekre nem érett meg az idő, így hát készülődünk. De mi készíti élő a tetteket f A gon... MERT NEM MER. A mai ember állítólag attól tart, hogy „mit szólna hozzá a korszellem, ha mást találna gondolni, mint amit kell“. A korszellem hü tükre a mai ember gondolkozásának. Van valaki, alti nem mer tükörbe nézni! A | félelem semmiesetre sem jellemzi a korszel- \ lemet. A bátorságról ómnál inkább elmond- ' hatjuk est. Persze nem bizarr ötletekre gon- ’ dőlünk, amelyek viszketeg egyéniségeket nyugtalanítanak. Az igazi gondolkozás — | bármilyen egyéni is — hacsak nem felszí- § nes, áthatja a korszellemet és építő elemévé : válik annak. j ...MERT NEM AKAR. ,fiiért ha gondolkozik, sok mindent nem j tehetne meg, amit megtesz, sok mindent jóvá kellene tennie, amit megtett, sok mindenről le kellene mondania, amit tervez." Nem akar gondolkozni a honvéd, mert akkor nem télne kénye-hedve a háborúban f J'JI/Í értsük talár. ? Akár a harctéren, akár ide- | haza mindenki ész nélkül vetemedik áldó- satos cselekedetekre f Vagy nem a jóvátétel | Idejét éljük f Magunk tesszük jóvá, mit mások rontottak el nekünk. És a lemondások ... Lehetnek olyan terveink, amiről nem mondanánk le szívesen éppen a gondolkozás kényszere miatt t ... MERT NEM TUD. A korszellem tehát bénitólag hat, legelemibb, leg szükségszerűbb képességeitől fosztja meg az embert. Ez a tétéi egyszerűen képtelenség. Érvek nem is szólnak e kijelentés mellett. Tagadjuk meg emberi mivoltunkat és nézzünk az orrunk hegyéig f Ha már mindenképen lebandzsult a látásunk, tömjük el füleinket Is? Vágjuk ki nyelvünket, égessük el bőrünket, ássuk magunkat a föld alá és temessük el a gondolatot? A hibáztatott korszellem egy fuvallatára feltámad a gondolat, feléled az ember, mert kell a magyar, hogy győzze az életet, diadalra vigye a gondolatot, ami talán az igazsággal rokon. (j,, fj dotat,-pndolkozát. Engedélyhez kő in az utazgatást Horvd'0'’száa területén Zágráb, március 10. (MTI.) A belügyminisztérium közbiztonsági osztálya rendeletét adott ki, amelynek értelmében a jövőben i tnagángépkocslkon, valamint társasgépko- I csíkon Is csak utazási engedély birtokában f lehet közlekedni, ugyanúgy mint a vasúton, j Az ellenőrzés a rendelet szerint Igen éber és ; szigorú büntetéssel jár a rendelet megsze- jj gése. 1943. M/iUCIVS II Kivégeztek Zdgrdbban egy partizánnak felcsapott munkást és cipészsegédet Zágráb, március 10. (MTI.) A rögtön. Ítélő bíróság golyóáltali halálra Ítélte Foro- patics József 20 éves munkást és Ivkovica Milán 20 éves cipészsegédet, mert a parti, zánokhoz csatlakozva, résztvettek az olasz csapatok elleni harcban és Így kommunista és nihilista eszméket segítettek elő. Mindkét Ítéletet végrehajtották. A Szigjgefi Társaság féfszázados jubileuma Vasárnap Nagyváradon voltam a Sz'gü« geti Társaság fennállása 50. évfordulójának jubileumán. Olyan jó most az erdélyi váró« sokat járni és ünnepelni felszabadult érzésekkel, friss cselekvési vággyal. Az ember messzire dobja magától a 22 évi megfélem- Utettség gondolatát, a riadásokat, nem ret- tegteti idegen hatalom az ablakokon túlról, bátran nézhet a jövőbe, bátran tervezhet az elkövetkező időkre, fiaink, utódaink szebb, boldogabb életéért. Ez alkalommal Szigligeti Ede nevével ünnepeltünk Ady, Pázmány, Vitéz Jáno3, Szent László városában s bár Szig ígeti Ede emlékének és jelentőségének is kijutott a hálás, kegyeletes szavakból, mégis inkább a Szigligeti nevével ékeskedő irodalmi társaságot és annak tagjait öveztük körül érzéseink árjával, az ő munkásságukat méltattuk, dicsértük. A magam részéről másodszor vettem részt Szigligeti-társasági ünnepségen. Először minket, kolozsvári s más erdé.yi városi Írókat ünnepelt a nagyváradi társaság, most mi, kolozsvári — s a marosvásárhelyi, nagyszalontai, debreceni, székesfehérvári, szegedi — Írók ünnepe’tük várad! irótársainkat, Mindkét alkalom az Irodalom s a magyar művelődés haladásának ünnepe volt, nem pedig azoké, akik rendezték, vagy akikkel rendezték ezeket az áldozati tüzeket, mert az írók, akik az iroda’om oltárára helyezik áldozatos szolgálataikat, nem kívánják a glóriás fényben való tündöklést, számukra ünnep a köznap is, ha szolgálatukkal a szent oltár e’ött éghetnek, loboghatnak. A Szigligeti Társaság tagjai 50 éve áldoznak tatán mindennap a szent oltár előtt, s ha most mégis az e‘ismerés megkülönböztetett koszorújával ilietük, az Is csak a közösségért és a jövőért, az egyetemes magyar művelődés ügyéért, a magyar sorsért történik. Ebben a szellemben, ebben a mindenki részéről elfogadható, átfogó gondo’atban szinte kísértetiesen, önmagától adódik a visszaemlékezés Nagyvárad és Ko’ozsvár régidök óta tartó nemes versenyére. Ez alatt az 50 év alatt sok kis és nagy tűz. sok szép irodalmi terv vetődött fel a két városban. Ahogy Váradon a Szigligeti, úgy egykor Kolozsvárt az Erdélyi Irodalmi Társaság gyújtotta e lángok tüzecskéit. De az igazi nagy fények, a legragyogóbb, legmesszebb érő fáklyák mégis mintha mind a társaságokon kívül gyultak volna fel. Elég a ,,Holnapra": Adyra, "Babltsra, Juhász Gyulára, Dutkára gondolnunk vagy Kolozsvárt a Berde Mária, Török Gyű'a, Orbók Attila és társaik „Közös útjára". Vagy hogy még közelebbi eseményeket idézzünk: Aprlly, Reményik, Nyirö< indulásához is Kolozsvár elég mostohán kezelt iroda’ml lapja, az Erdé'yi Szemle rakta az e'ső köveket, én úgy, mint ahogy Váradon Is a Magyar Szó és Tavasz hasábjain tűnt fel egyszerre az uj magyar elbeszélő Irodalom egyik legkiválóbb értéke, Pálffyná Gulácsy Irén. A Szigligetit ezekkel kapcso’atfcan semmi vád nem érheti, szüntelenül munkált, hordozta a hitet és szellemet, viszont ezzel szemben az Erdélyi Iroda'mi Társaság akkor is, azó'a Is haldoklik, szendereg, semmivel se járul hozzá az Irodalmi élethez s még a kisebb, vidéki társaságok Is többet nyújtanak az Ivói munkálkodás számára, mint a legrégibb s legnagyobb hivatásu Erdé'yi Irodalmi Társaság. Nem hal’gathatjuk el, hogy Ko’ozsvár ebben a versenyben bizony lemaradt s ha nem volna a Szigligeti, meg a többi érdélyl irodalmi társaság, az Erdélyi Iroda’mi Társaság pé’dájából egész nyugodtan az iroda’mi társaságok jelentőségének teljes kimúlására kellene következtetnünk. Pedig az iroda’mi társaságoknak meg van a maguk jelentősége. Az Erdélyi Irodalmi Társaságra is gyönyörű szép feladat teljesítése várna, ha levetnék halotti maszkját s felgyújtanák újra alvó tüzet, amibő' idővel egész Erdé’yre s Magyarhonra kisugárzó fáklyatüz gyul- hatna. Elismerés és üdv tehát a Szigligeti Társaságnak, elismerés és üdv minden tüzet hordó irodalmi tömöri!'ésnek. S az Erdélyi Irodalmi Társaságnak termékeny uj korszakot kívánunk a nagyváradi iroda'mi testület íéiszázados jubileuma al- k almából, SÜTŐ NAGT LÁSZLÓ
