Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-10 / 56. szám

x . 03 3Zb G;.j Y u L £ C 's 0 *; y /Zópviaelshíiz kö .v-v Szerda i&43 március 1Ú PASLui MÉM? 3 DUDA í'üHü Mra 12 fillér GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE ÉVRE 38.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉR- PÍNZTABI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, IUADO HIVATAL fis NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTA FIOR: 71. gE. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA AZ EGÉSZ KELETI ARCVONALON A NÉMET CSAPATOK A HELYZET URAI Sifalin §zemienlra ufazo3t a dléli atcvonalra Kharkov területén előrehaladt a német támadás 50 ezer tonnát süllyesztettek el újból a német buvárhajók A japánok Fel&öSurmában meg vertéin ax angol csapatokat A NÉMET CSAPATOK Immár az egész arevonalon a helyzet ural — ezt Alapítja meg a nem csökkenő erővel tartó keleti téli csatáról a német hivatalos jelentés. Ismer­ve a német hivatalos közlések fogalmazásá­nak óvatosságát, nyilvánvaló, hogy a mon­dat Igen nagy jelentőségű. A téli szovjet támadás legyűrése után a német hadveze­tőség újból teljes mértékben magához ra­gadta a kezdeményezést és ennek az uj helyzetnek már e'ső fejleményei is mutat­ják, hogy Európa hadereje milyen töretlen erővel és fölénnyel áll szemben a bolsevista csapatokkal. A harcok súlypontja jelenleg a Kharkov körüli térségben van. A német csapatok itt a kedvezőtlen Időjárás ellenére Is diadalma­san nyomulnak előre s újabb városokat fog­laltak el. A németek támadásaik gyorsasá­gával lepték meg az e lenséget, amely kez­detben szívós ellenállást tanúsított ugyan, de ez a harcok során egyre jobban gyengü't. Megkezdődött a bolsevik! ek hátrálása. A Szovjet hadvezetőség megkísérelte a néme­tek lendületét feltartóztatni s egy kis fo yó északi partján a szovjet csapatok egy Időié megvetették lábukat, a támadás azonban In­nen Is hamarosan kidobta őket. Orel térségében, az Oka-folyó mellett is megindult az erős néniét ellentámadás. A szovjet el’enállását főként közelharcokban zúzták szét és a régi fővonalat, amelyet a bolsevista támadások ezen a szakaszon né­hány nappal ezelőtt benyomtak, helyreállí­tották. A német sikereket Moszkvában Is kényte­lenek elismerni. Egy angol haditudósító azt jelenti Moszkvából, hogy az arcvonal déli szakaszáról érkező hírek kevésbé jók, mint ahogyan azt várták. Az oroszok nem törtek előre a Dnyeperig, ahelyett azonban a né­metek erős és eredményes ellentámadásba kezdtek. A ke'éti arcvonal harcairól egyébként a Nemzetközi Tájékoztató Iroda legújabban a következő részleteltet jelenti: A német légierőnek a keleti arcvonalon március 7-6n ismét eredményes napja volt. Lelőttek 79 ellenséges repü'ögépet, mig a német veszteség csak egy gép. Sztaraja Hússzá harcitérség felett hatalmas légicsata során a német vadászgépek 59 bolseviki re­pülőgépet lőttek le. A keleti arcvonal többi szakaszán a bolsevisták részint 'égi harc ok­ban, részint pedig a német légvéde em tüze következtében 20 repülőgépet vesztettek. A középső szakasz északi részén a németek a tervszerű arcvonal-megrövidltésekkel foly­tatták vona’alk megerősítésit. A németek saját jószántukból ürítették ki azt a terű- * letet, ame'yen egy évig feltartóztatták a i tömeges támadásokat és óriási vesztesége- | két okoztak a Szovjetnek. Csak két he’yen, mégpedig Voronyezstől délnyugatra és az ehhez csatlakozó terület­részen szedett össze a Szovjet kisebb erőket, hogy a németek után nyomuljon. A szovjet csapatok a németek pusztító elhárító tlizé- ben megsemmisültek. Általában a területet annyira elaknásították, hogy a Szovjet már az első tapogatózó kísérletekor érzékeny veszteségeket szenvedett. Hogy milyen gyenge a Szovjet, ezen a sza­kaszon, az abból is kitűnik, hogy a német utóvédek gyakran 15 kilométernyire is be­hatolnak a szovjet csapatok mögé. A bolse­visták úgynevezett támadásairól az egész szakasz egyetlen helyén sem lehet beszélni. A Sztaraja Hússzá és a Lovat közötti csa­ta március 7-én uj nagy eredménnyel járt a németekre. A Szovjet gyalogsági tömegtá­madásokkal és harci repülőkkel megindított rohamai késő estig tartottak, de sehol sem tudta elérni a német vonalakat. Vasárnap együttvéve legalább négy lövészezredet vesz­tett a Szovjet. * A LENGYEL-SZOVJET VITA ismét újabb hullámokat vet. Sikorszky, a lengyel árnyékkormány elnöke a „Daily Sketsch" ctmü angol lapban határozottan megcáfolta azokat a híreket, hogy Moszkva magatar­tása miatt lemondott volna és azt hangoz­tatta, hogy ezeket a híreszteléseket lengyel- ellenes elemek terjesztik. Sikorszky ezenkí­vül egy repülőtéren lengyel repülők előtt előadást tartott és azt hangoztatta, hogy a háborús döntés szempontjából nemcsak a keleti harctér a fontos és hogy a béke fö­lött „elsősorban Nagybritánnia és az Egye­sült-Államok fognak dönteni". Sikorszky Így Igyekszik a lengyel területekre való ha­tározott szovjet Igényekkel szemben kerülő utón megtenni a maga megjegyzéseit A kérdéssel kapcsolatban nagy érdeklő­dést keltett a lisszaooni „Diario de Noti- cías" clmü lap cikke, amelyről a „Fester Lloyd" közöl részletes tudósítást- A cikk először is leírja a londoni Saint James Pa- last-ban az elmúlt évben történt eseménye­ket. Majszki londoni szovjet nagykövet Itt jelentette be a Szovjetunió ünnepélyes csat­lakozását az atlanti okmányhoz, majd Massaryk, a londoni csehszlovák árnyék­kormány külügyminisztere olvasott fel egy közös lengyel-cseh nyilatkozatot, amelyben a két kormány kijelentette, hogy egysége­sen fognak dolgozni az atlanti okmány el­veinek megvalósításáért. Ezután egy külön lengyel nyilatkozatot is olvastak fel és ez hangoztatta, hogy a lengyel határoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a jövőben biztonságot nyújtsanak. Az események meg­értéséhez — Írja a peitugál lap — ismerni kell az előzményeket Is. Eszerint Roosevelt 1941 novemberében értesítést kapott, hogy Németország az európai nemzetek képvise­lőit össze akarná hívni az uj európai rend megbeszélésére. Az értesítés Vichyböl szár­mazott azzal a megjegyzéssel, hogy a ta­nácskozást Bécsbe tervezik, s arra Anglián kívül az Összes európai államokat meg fogják hívni. Erre a közlésre különböző lé­pések következtek. Benes Aberdeenben, Angliában beszédet mondott s abban azt fejtegette, hogy a Habsburg-iestauráció hozzátartozik Közép- és Keleteuróaa újjá­szervezésének tervéhez. A csehek --- mon­dotta Benes — akik húsz éven át a Haba- •burg-restauráció ellen voltak, most hajiau­tók támogatni a monarchiának Ausztriában és Magyarországon való visszaállítását, ha az ittlakó népek kívánsága szabad népsza­vazás utján fejeződhetik ki. Bene3 a to­vábbiakban bejelentette a csehszlovák-len­gyel föderációt Is és azt befejezett ténynek minősítette. Ez a föderáció — mondotta a továbbiakban — megkönnyíti egy másik államalakulat képződését, amelyben Jugo­szlávia, Görögország, Albánia és esetleg Románia is részt vennének. A két föderá­ció azután elég erős volna, hogy a békét ezen a területen biztosítsa. Ennek a nyilatkozatnak folytatása volt a salnt-jamesi konferencia, amelyben a régi lengyel—orosz határt Ismerték el Európa keleti határának. Az idő azonban változott és a határkérdés újra napirendre került Sikorszky nyilatko­zataiban. A londoni lengyel nemzeti tanács 1943 február 19-én ülést tartott, ezen a len­gyel—orosz viszonyt beszélte meg s azután köz'emény jelent meg a lengyel álláspontról. Erre viszont az orosz kormány az 1941-ben a lengyel—szovjet határokra Németország­gal kötött szerződést semmisnek nyilvání­totta. Benes közben megváltoztatta aberdeeni elveit. A versaiiesi békeszerződések után, amint Ismeretes, ő akart Középeurópa veze­tője lenni és mint a nemzetközi liberó'izmus Ismert alakja, megakarta szervezni Közép- európát- Most ezt Moszkva segítségével akarja megtenni. Terveihez tartozik a közös csehszlovák—orosz határ és az európai or­szágok gazdasági alapon létesülő uniója. A lengyel felfogás különbözik ettől. A lengye­lek a Balti-tengertől az íigei-tengerig az ösz- szes népeket egyesíteni akarják, hogy ezek közösen védjék meg szabadságukat, függet­lenségüket és keresztény kultúrájukat min­den támadással szemben. Mit akarnak a len­gyelek elérni? Azt akarják, hogy Lengyel- ország balanszírozza ki továbbra Is Európa történetét és erre a célra visszakapja régi* határait. A jelenlegi pillanatban még nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi lesz a. hatása Londonban a szovjetorosz harctér eseményeinek, remélni lehet azonban, hogy meg fogják találni a lehetőségét, hogy Len­gyelország jogait elismertessék. így ir a portugál lap. A cikk minden­esetre jellemzően mutatja, hogy Londonban milyen légvárakat építenek olyan kérdések­ről, amelyekbe nyilvánvalóan nem lesz sem­mi beleszólásuk a tervkovácsoknak. * NAGY VITA FOLYIK az angolszász szö­vetségesek között az úgynevezett támasz« pont-kérdésről, arról, hogy Nagybrtíarmia az Egyesült Államoknak a kölcsön- és bér­leti törvény alapján történt szállításait fon­tos területek átengedésével fizesse meg. A Washingtonban ilyen értelemben elhangzott kívánságokra legutóbb Stanley angol gyar­matügyi miniszter válaszolt éles hangon, a leghatározottabban hangoztatva, hogy An­glia megmarad birodalmi politikája mellett és annak követésétől s&rnnii sem tántorít­hatja el, A német külügyminisztériumban meg­jegyezték, hogy ez a leghatározottabb és leghivatalosabb válasz azokra a törekvések­re, amelyek az Óceánon túl a brit örökség megkaparintására irányúinak. Stanley vilá­gosan meg is mondotta ezt, amikor kijelen­tette, hogy öt az érdekli, mit gondol Anglia a maga birodalmáuól, nempedig az, hogy az Egyesült Államok mit tart Nagybritannia birodalmi politikájáról. Az angol sajtó a legnagyobb helyesléssel kisérte Stanley fejtegetéseit. A „Daily Mall“ igy Ír: Ez helyes és megfelelő felelet volt egy kicsiny, de nagyszájú amerikai cso­portnak arra a javaslatára, hogy az angol birodalmat a háború után valamilyen nem­zetközi területnek kellene igazgatnia. Természetes azonban, hogy Amerikában egyáltalán nem keltettek lelkesedést a lon­doni hangok. Tydnings szenátor, a kon­gresszusi demokrata csoportjának, vezetője újból hangoztatta a kölcsön és bérlett tör­vény alapján fennálló brit kötelezettségeket s követelte azoknak a brit támaszpontoknak végleges átengedését, amelyeket az USA jelenleg csak bérel. Még é'esebben fejezte ki az amerikai álláspontot Magnussen kon­gresszusi tag. — Nem fogunk fejfájást okozni magunk­nak azzal — mondotta, — hogy miképp szerezzük meg azokat a támaszpontokat, amelyekre szükségünk van. Egyszerűen el fogjuk venni őket. íme, ez az angolszász testvériség. Hozzá­tehetjük, hogy a jelenlegi amerikai követe­lések csak kis töredékét képviselik az igazi amerikai Igényeknek. Washington egyelőre meg próbálja megdönteni a brit birodalom oszthatatlanságának elvét, hogy azután nyilvánosságra hozza azt az igazi nagy pro­gramot, amit a „Daily Mail" említett. * AZ AFRIKAI HARCTÉREN a Rommel tábornok által á’litólag indított nagy táma­dás híre nem bizonyult valónak. Berlinben kijelentették, hogy Rommel előőrscsapatai felderítő előretöréseket végeztek a brit állá­sok közé, fontos értesüléseket szereztek, nagy támadásról azonban egyálta’án nincs szó. Az előretörések mindazonáltal nagyon kínos meglepetést jelentettek Montgomery csapatainak. A kezdeményezés Északafrtká- kában Is teljesen a tengelycsapatok kezé­ben van. Északtnnlszban az angolok jóval a Serrat-fokon túl vetették vissza a tengely- csapatok Tabarka irányában és ezen az arc­vonalszakaszon is je’entösen megjavították árasaikat. A német csapatok rohammal elfoglalták V?»*k! és károsokat Berlin, március 9. (MTI) A vezért főhadi­szállásról jelentik a Német Távirati Irodá­nak: A véderő főparancsnoksága közli: A keleti téli csata nem csökkend erővel tart. A német csapatok immár az egész arevonalon a helyzet urak Eredményesen támadnak, más helyeken megrendithetetle- nül tartják állásaikat, vagy tervszerűén vég­rehajtják a megrövidült arcvonalom elren­1 delt elszakadó mozdulatokat. Kharkov terii­I létén a német támadás élőre halad. A* ellen­séget heves harc után újabb ellenállási vo­nalakból vetettük ki. Sok helységet, köztük >i Valki és Ljubotin városokat rohammal el­it foglaltunk. Az őreit és sztaraja-russzal harci I szakaszokon az elhárító csaták hétfőn Is I tartottak. A német hadosztályok a fáradha­tatlan légierőtől támogatva, megrendithetet- lenül helytálltak a nagytömegű gyalog«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom