Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

1943. MAU CIUS 2 " ■■'■I ............... " —" MA: ELŐADÁSOK, ESEMÉNYEK: A „Hírnök“ és a „Katolikus Világ“ műsoros, jótékonycélu jubileumi ün­nepsége délután 6 órakor a római katolikus gimnázium dísztermében. Csefeey István dr.: „A magyar Szent Korona Jelentősége történelmi és politikai szempontból“ cimmel tart vetitettképekkel kisért e’ő- adást a Hikó-utca 4. sz. alatti Uj Klinika előadótermében. Szabad- egyetemi előadás-sorozat.) Az Iskolánklvüli Népművelési Bi­zottság előadásai. Xantus Jánosné délután 6 órakor az Apor-utca 7. sz. alatti Bőripari Otthonban „A be’ső front kérdései" cimmel tart elő­adást. (Á Bizottság az előadást a MANSz-szal karöltve rendezi.) MT7ZECMOK: Botanikus Múzeum a Bona tikos Kert­ben, (Majális-utca.) Az Országos Történelmi Ereklye Mú­zeum eddig még ki nem állított anya­gának rendezése miatt a gyűjtemény további Intézkedésig zárva van. Az Erdélyi Nemzeti Muzeum állat­tára, (Mlkó-kert). Megtekinthető 9— 12-ig. Erdélyi Nemzeti Mazeum (Bástya­utca 2. sz.) Nyitva délelőtt 9—1-lg. Megtekinthetők: őskori, római, nép- vándorlás- és honfoglaláskori gyüj- mények, római és középkori kőtár. Képtár, fegyvertár és éremtár. EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt. 8— 1-lg, délután 3—8-lg. A népkönyvtár •— vasárnap is — délután 3—9-‘ (Mlkó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor a „Pi'langó kis­asszony" cimü opera előadása. MOBZLÖáDASOK: j ARP AD-mozgó: Enyém vagy. (Ma­gyar). CORVIN-mozgó: Az úszó város. EGYETEM-mozgó: Lidércfény. ÉRDÉLY-mozgó: Beszélő köntös. (Magyar.) MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Rebrandt. RAKÓCZI-mozgó: Vaskoron*. (Olasz.) SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Szent György gyógyszertár, Mátyás király-tér 28. Távbeszélő 32-32. — őrangyal gyógyszertár, Hitler-tér 1. Távbeszélő 31-75. — Remény gyógy­szertár, Horthy Miklós-ut 50. Táv­beszélő 26-99. — Diana-gyógyszer- tár, Jókai-utca 23. Távbeszé’ő 21-51. __________a---------------------------------------------­_ Halálán van Hlnsley angol bíboros. Amszterdamból jelenti az MTI: Mint a brit hirszo1 gálát jelenti, Hinsley bíboros súlyo­san megbetegedett. Vasárnapra virradó éjjel felvette az utolsó kenetet. — Földrengést jeleztek a firenzei szeiz­mográfok. Firenzéből jelenti az MTI: A földmágnes készülékek földrengést jeleztek, amelynek fészke 4900 km-es távolságban valószínűleg Afganisztánban lehetett. A ren­gés február 28-án 14 óra két perckor kezdő­dött, igen erős volt és 30 percig tartott. — Meghalt a jászóvár! premontrei pré- postság legidősebb tagja. (MTI) Novotny Alfonz bökönysomlyói cimzetes prépost, f-T- demesült perjel, kormányfőtanácsos, arany- misés á’dozópap a jászóvári premontrei pré- postság legidősebb tagja életének 81. évé­ben, szerzetes kanonoki pályájának és áldo­zópapságának 57-ik, cimzetes főpapságá­nak 25-ik évében, február 28-án délelőtt fél 10 órakor példásan viselt szenvedés után a betegek szentségével megerősített nemes le’két visszaadta teremtőjének, ö volt a TV. Károly király által kinevezett cimzetes fő­pap, akit utóljára nevezett kl 1,"18-ban. — Virágoznak a gyümölcsfák Hercegovi­nában. Zágrábból jelenti az MTI: A her­cegovinál Mosztar környékén a meleg idő­járás következtében sok gyümölcsfa kivi­rágzóit. A réteken dús fü nőtt, úgy hogy az állatokat ki lehet már hajtani a legelőre. 5 „A keresztény táborok együttműködése a nemzeti egység és a szebb magyar jövő alapfeltétele" Anlal mininfer nagyjelentőségű tanulmányt irt »Ä* egység útja** c. lap számára Budapest, március 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A katolikus és protestáns hivek közeledé­sének előmozdítására Páter König Kelemen felelős szerkesztésében indított havi folyó­iratnak, „Az egység utjá“-nak második száma most jelent meg. A folyóirat kato­likus és protestáns oldalról elhangzott rend­kívül érdekes nyilatkozatokat ismertet. A második szám vezető tanulmányát „Lelki egység és nemzeti újjászületés“ cimmel Antal István dr., nemzetvédelmi miniszter irta, aki megemlékezett arról az újévi cikk­ről, amelyet Ujesztendő nagyszerű beha­rangozójaként Kelemen Krizosztóm pannon­halmi főapát irt a lelkek békéjéről. — „Hasonló szellemről tanúskodtak azok­nak a protestáns egyházfőknek a megnyi­latkozásai, — irja Antal István —, akik Ke­lemen Krizosztóm cikkére válaszoltak. A mai időkben csak akkor vagyunk képesek eredményes erőkifejtésre, és szilárd maga­tartásra, ha a nemzeten belül egyetértő és egyet akaró testvérként állunk egymás mellett. A magyar állam és nemzet össze­forrott a kereszténységgel. Az Igazi nagy magyarok nem is törekedtek soha sem arra, hogy a keresztény felekezetek között mcg- hasonlást, vagy egyenesen felekezeti harcot szítsanak.“ A miniszter cikke ezután a belső béke szükségességét hangoztatta: —- Aki ma belső békét épít és a belső el­lentétek kiküszöböléséért dolgozik, az egy­úttal imádkozik is, hálát ad a Gondviselés­nek. Nemcsak magyar, hanem keresztényi kötelességünk is tehát, hogy a magyar egy­ségért dolgozzunk. A magyar egység ma elsőrangú nemzeti követelmény és legfőbb erkölcsi magatartás. — Csak az a nemzet omlik össze, amely lelkében meghasoulott, az egészséges lelkű ember nem bukik el, hanem — ha kell — nehéz és áldozatos munkával helytáll önma­gáért. A keresztény táborok együttműkö­dése a nemzeti egység és a szebb magyar jövő alapfeltétele. Hogyan építették a piramisokat? Ha a gondviselés és a természet titkai titkok maradnak is, az emberi alkotásoknak a jelek szerint az a sorsuk, hogy a tudo­mányos kutatás kifinomult módszerei előtt elöbb-utóbb fel kell tárniok titkaikat. Az ókor világcsodái, az egyiptomi piramisok évezredeken át ellenállottak a keletkezésük rejtélyét feszegető képzeletnek, most azon­ban a sakkarai piramis 1935-től 1939-ig tartó vizsgálatának eredményeit összefog­lalva, Hermann A. dr., a berlini állami mú­zeumok tisztviselője a legapróbb részletekre is világosságot derített. A sakkarai lépcsős piramis a legrégibb egyiptomi óriásszentély, a későbbi pirami­sokhoz hasonlóan, hatalmas kőkockákból épült. A finom fehér mészkőből való koc­kákat, amelyekből a homlokzatok és a bur­kolat készült, a Nílus keleti partjának Memphis magasságában fekvő kőfejtői szol­gáltatták. A tömbök telepítése ügyesen el­helyezett és később vízzel duzzasztott fa­ékekkel történt. Az óriási szikladarabokat vontatószánokon szállították a sivatagon át a Nílus partra, ahol csónakokra kerültek, majd újból szánokon folytatták útjukat az épitöhely szomszédságába. Szétdarabolásuk- ra az egyiptomiak rézfürészeket használtak, amelyeknek kezelését már legalább is a Krisztus előtti ötödik évezredtől Ismerték. A nagyjából kikészített kockák elhelyezése után a végső simítás következett. Ebben a kőfaragók valósággal szobrászmunkát vé­geztek. A felületet először fúrókkal, durvább és finomabb vésőkkel dolgozták meg, majd horzsolókövekkel és dörzsölőporral folytat­ták a munkát. Hogyan emelgették azonban a súlyos szikladarabokat? A közönséges kétmázsás kockák emelésére a kézierő is megtette a szolgálatot. A nagyobb, néha egy tonnás súlyt is elérő tömbök emelésére pedig, mi­után az ókori egyiptomiak a csigarendszere­ket nem ismerték, egyszerű emelők, görgök, hengerek és vontatószánok szolgáltak. A nagyobb magasságokba való szállítás esz­közei a téglákból készült lejtős oldalú ra­kodó-állványok voltak, amelynek maradvá­nyait már számos piramisnál sikerült fel­fedezni. A Medum-piramis építésénél mint­egy 1,430.000 vontatószán rakományát alko­tó kőmennyiségre volt szükség, a munka kereken 26 esztendeig foglalkoztatta a rab­szolgák ezreit. Mindenesetre lehetséges, hogy egyszerre több rakodőállvány Is üzem­ben volt, ebben az esetben azonban az ezek építéséhez, lebontásához, magasabbraemelé- séhez és máshovahelyezéséhez szükséges te­temes Időt Is számításba kell venni, a 26 éves becslés tehát igy sem látszik túl ma­gasnak. / A piramisok építésében ilyenformán a korszerű tudomány megvilágítása szerint ti­tokzatos technikai eszközök nem szerepel­tek: ami csodálatos benne, az csupán a munkaszervezés csodája. — Eltűnt! Ki tud róla? Szalma István Magyar-utca 133. sz. alatt lakó gazdálkodó jelentette a rendőrkapitányságon, hogy Hu­szár Simon nevű 46 éves gazdasági cse’édje napokkal eze'ött eltűnt s azóta nem adott hirt magáról. Ha valaki tudna hollétéről, jelentse Szalma Istvánnál vagy a rendőrka­pitányságon. Szigorúan megbüntetik Görögország­ban a kenyérjegyhamisitókat és az élelmi­szerüzéreket. Zágrábból jelenti az MTI: Athéni hír szerint Igen magas pénz és sza­badságvesztés büntetéssel sújtják Görögor­szágban a kenyérjegyhamisitókat és azokat a mészárosokat, akik bárányhus elmén ku- tyahust mérnek ki. — Eltemették Talaba Vilmost. Hétfőn délután kísérték utolsó útjára a házsongárdi temető nagykápolnájából Talaba Vilmost. Virággal, koszorúkkal borított ravatalát hozzátartozói, barátai és, ismerősei, közöttük a „Keleti Újság" és „Magyar Újság" kiadó­hivatal!, szerkesztőségi és nyomdaszeínély- zeti tagjai vették körül. A ravatalnál és a simái László ’Dezső Farkas-utcai reformá­tus lelkész mondott gyászbeszédet, kiemelve az elhunyt érdemeit, méltatva a kisebbségi időkben tanúsított töretlen magyarságát, ami miatt annyi zaklatás és megaláztatás érte Talaba Vilmost az idegen megszá'lók részéről. Fogadalmát azonban megtartotta. Húsz évvel ezelőtt ugyanis megfogadta, hogy amig Kolozsvár és Erdély újból nem lesz magyar, soha nem tesz a fejére kala­pot s nem is tett a bécsi-döntés utáni napo­kig. Talaba Vilmos fogadalma örök tanúsá­gul szolgálhat minden magyarnak, aki hité­ben lankadni kezd a megpróbáltatások és a megaláztatások súlyától. — Vonat alá sodort a megbokrosodott ló egy 15 éves gazdasági cselédet. Szolnokról jelenti az MTI: Tóth András tiszafö'dvári uradalmi gazda elhunyt nővére temetésére bejött Szolnokra egy kétkerekű lovas kor­déval. Magával hozta Bognár Ferenc 15 éves gazdasági cselédet, hogy mig ő a temetésen lesz, a lóra vigyázzon. A kocsit a vasúti sí­nek mellett állították le. Tóth bement roko­naihoz és a kordé a kis gazdasági cseléd őri­zetére maradt. Időközben közeledett a Kiskunfélegyházáról Szolnokra jövő vonat, amely a kocsi közelében egy éleset füttyen- tett. A lő megvadult és elragadta a kocsit. Bognár Ferenc megragadta a ló zabláját, de nem sikerült megfékeznie a megbokroso­dott állatot, amely magával cipelte és roha­násával a robogó vonat utolsó kocsija elé sodorta. A mentők a szolnoki kórházba szál­lították, de nem lehetett rajta segíteni. Be­lehalt sérüléseibe. — „Eltört" kezű betörőt értek tetten egy szombathelyi üzletben. Szombathe’yröl je­lenti az MTI: A rendőrörszem az elmúlt éj­jel rajtacsipte az egyik szombathelyi cipő- üzletben Horvát Károly 20 éves soproni fog­lalkozás nélküli egyént, amint kü'önböző holmikkal akart megrakodni. A tettenórt tolvaj balkeze gipszben volt. amikor elfog­ták. A rendőrségen levették karjáról a gipszkötést és kiderült, hogy kezének semmi baja sincs s csak azért rakta magára, hogy sebesült katonának nézzék és elterelje ma­gáról a gyanút ezzel is. Valószínűleg rög- tönitélő bíróság Ítélkezik felette. — Ékszerekkel telt, ősrégi sirt tárt fel a véletlen Kínában. Nangkingból jelenti az MTI: Pancsiaocsien faluban, Nangking kö­zelében egy bedőlt templom lebontásakor ősrégi sírra bukkantak, amelyből drágakö­vekkel ékesített öv, egy királyi föveg és arany került napfényre. A tartományi kor­mány bizottságot küldött ki további kutatá­sokra. Úgy mondják, hogy a sir Szuncsuan Vu király anyjáé volt. Vu egyike volt a 3 királynak a San királyi-ház 220-i összeom­lása után. Székhelye Nangking volt, a sir tehát körülbelül 1700 éves lebet. HJeusmOirsai<a Magyar hősök A honvédcsapatok Don-mentl téli vállalko­zásai során tüntette ki magát Arr András őrmester, egyik honvédkötelékünk szakasz­parancsnoka. 1942 december 4-én egyik romboló feladat­tal megbízott osztagunk vállalkozásának biztosítására jelentkezett. Feladatát a terep és az időjárás rendkívüli nehézségei ellenére is kiváló ügyességgel végezte el. Nemcsak példásan biztosította a vállalkozást, hanem abban maga is részt vett s vakmerő szemé­lyes bátorságról tett tanúságot. A vállalkozás befejezése után visszatérő osztagot önfeláldozóan biztosította s utoljára a Don jegén foglalt tüzelőállást, bár e he­lyén a leghevesebb ellenséges tűznek *ette, ki magát. Sikerült is az osztagot minden­nemű meglepetéstől megvédenie. Állásainkba visszatérve jutott tudomására, hogy egy ide­gen századbeli sebesült honvéd fekszik te­hetetlenül az állások közti területen. Habo­zás nélkül megfordult s élete újabb kockáz­tatásával megkereste s vissza is hozta a sebesültet állásainkba, úgyhogy a súlyosan sebesült honvédet megmentették az életnek. — Szerencsés számok. Az oeztáiysorsjá- ték hétfői húzásán 20.000 pengőt nyert a 94500, 4000 pengőt a 11913, 57643, 3000 pen­gőt a 8220, 10236, 33238, 49460, 2000 pengőt a 15865, 90270, 1000 pengőt a 8179, 16687 24886, 34562 és a 41265 számú sorsjegy. (Felelősség nélkül.) * Második bővített kiadásban jeleni: meg Horváth János szerkesztésében a régen nélkülözött Magyar Versek Köny­ve. Ez a kötet a legjobb magyar vers- antológia. Szép egészvászon kötésben közel 800 oldalon a magyar költészet szine-javát kapja itt az olvasd, a leg­régibb magyar verstől napjainkig. Ara P. 20.—. Kapható: Minerva Rt. Könyv- osztályán, Mátyás király-tér 8. — Földrengés volt Bukarestben. Büké­ből jelenti, az MTI: Vasárnap dé'után 15 óra 1 perckor Bukarestben földrengést ész­leltek. — Betörő járt egy kolozsvári kereskedő anyagraktárában. Szathmáry István Gyufa- gyár-ut 1. szám alatt lakó kolozsvári keres­kedő jelentette a rendőrkapitányságon, hogy telkén lévő anyagraktárából ismeretlen tet­tes ellopott 800 pengő értékű fehérnemű- árut. A tettes á'kuccsal hatolt he a raktár­ba, de zajt ütött, észrevették s megzavarák a 800 pengő értékű holmit azonban magával vitte. A rendőrség megindította a nyomo­zást. — Nyugtázás. Nemrégiben cikket közöl­tünk arról, hogy egy Kolozsváron ápolt se­besült honvéd hangszert kér a közönségtől, mert hegedűjét a keleti hadszíntéren elvesz­tette. Felhívásunk nyomán a honvéd nem­csak két hegedűt, hanem pénzadományt is kapott. Újabban özv. Vanics Dezsőné és Vanics Dezső 152 pengőt, Dávid Samu pe­dig 10 pengőt juttatott el lapunk kiadóhiva­talához. A nemes adományokat továbbítot­tuk rendelkezési he’yére. — Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt őrizetbe vettek egy szolnok-doboka- megyel parasztasszonyt. Tudósítónk jelenti: A désl ügyészség örizetbevette Pop Joakim- né erdővásárhelyi parasztasszonyt. Az asz- szony egyéves kisleányát egyedül hagyta a lakásban, a kisleány a kemence körül játsza­dozva magára rántotta az azon melegített lúgos vizet s a viz halálra égette a kis­gyermeket. A kisleány néhány óra alatt belehalt sérüléseibe. Az ügyészség Pop Joa- klmné ellen a gondatlanságból oko- em­berölés vádját emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom