Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

1943. MARCIVS 30 Á lelki béke és a magyar egység gondolatának jegyében tartotta meg tanácskozásait az unitárius Egyház főtanácsa Kolozsvár, március 29. Vasárnap reggel 9 árakor kezdte meg fontos tanácskozásait a magyarországi unitárius egyház parlament­je a kollégium dísztermében. Az unitárius egyház főtanács! gyűlésén a kormány kép­viseletében megjelent FAy István dr. titkos tanácsos, kultuszállamtitkár is, akit a ta­nácsterembe való belépésekor nagy lelkese­déssel fogadott a Főtanács. Az unitárius egyház életében annyira fontos tanácskozá­sokon Géléi József dr. fögondnok elnökölt. Az elnöki emelvényen foglalt helyet Józan Miklós püspök és Kiss Elek dr. egyházi fő­jegyző is. A tanácskozások megkezdése előtt az egybegyűltek elmondották a Ma­gyar Hiszekegyet, utána pedig Halmágyi János tearosvásárhelyi esperes imádkozott. A Főtanács üdvözlő táviratot küldött Kormányzó Urunknak, Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszternek, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszternek és Pataky Ti­bor miniszterelnökségi államtitkárnak. Ezután Géléi József dr. fögondnok mon­dotta el az egyházi élet minden ágazatit át­fogó, áttekintő elnöki megnyitóját: „Felelősek vagyunk a nemzet becsületéért es erejeert «-i Méltóságos és Fötísztelendő Főtanács, összegyűltünk megint történelmet ismerni, történelmet gyakorolni és szebb jövőre fejlö- déstörténelmünket előkészíteni. Első gondo­latunk, szálljon azok felé az igazi történel­met csináló nagy magyarok, hős katonáink felé, akik messzi keleten a hitetlenség ör­dögével vívják harcukat a hit, a mi isten­hitünk, a templom, a mi templomaink, a család, a, mi családunk és a hon, a mi ho­nunk szebb jövendőjéért. Hitben megerő­södve térjenek vissza majd otthonaikba, templomaikba... Felelősek vagyunk a nem­zet egységéért és békéjéért a mi belső egy­ségünkkel és békénkkel, de éppannyira a nemzet egészében egységre és békére törek­vésünkkel. Felelősek vagyunk a nemzet be­csületéért és erejéért a mi belső becsüle­tünkkel és erőnkkel, felelősek a nemzet hi­téért és erkölcséért a mi hitünk mélységével és életünk fedhetetlenségé.vel. Es különösen felelősek a nemzettől megkövetelt elszánt­ságért és tettrekészségért a mi saját tör­hetetlen akaratunkkal és fáradhatatlan cse­lekvő életünkkel. Az állammal és a nemzet­tel való kapcsolatunk abban áll, hogy fa­junk megmentésében és magyar hazánk ki­építésében a nehéz feladatokból mi is minél nagyobb részt hasítsunk ki a magunk szá­mára és derekül kivegyük részünket minden nemzetmentö munkából. A közoktatásügyi kormányzat, valamint a legfelsőbb államve­zetés mindig elismerte az unitárius egyház nemzetépitő és néha honmentő jelentőségét s ennek következtében egyházunk és az il­letékes vezető kormányzat között mindig meleg és bensőséges viszony állott fenn... Az állam segitőkezének a nép adófilléreiböl ott kell a nemzeti érdek szolgálatára a leg­többet adnia, ahol a nemzeti utánpótlás tüze a legmagasabban lobog. A mi egyházpoliti­kánk minden vonatkozásban a nemzet értel­mében él. Bennünket az állam ne lélekszám- szerinti kisebbségünk, hanem nemzetalkotó jelentőségünk és értékünk minőségi felbecs­lése alapján támogasson»... Géléi dr. főgondnok ezután az unitárius egyház belpolitikai kérdéseit boncolgatta s a teendőket 10 pontban jelölte meg, majd beszámolt a nemrégiben 21 unitárius egy­házközségben ţett hivatalos látogatásról, ahol a hivek egyházhoz, hithez való ragasz­kodásának legszebb példáival találkozott. Ezután rámutatott a Berde-bizottság fontós szerepére, amely arra van hivatva, hogy az érdemes falusi, tanulni vágyó ifjakat ki­emelje abból a környezetből, amelyben anya­giak hijján talán soha nem lehetnének olyan hasznos tagjai az egyháznak, sem az egyetemes magyar nemzetnek, de a Berde- bizottság anyagi és erkölcsi támogatásával tehetségükhöz mérten kapnak majd helyet a jövő magyar társadalmában. Géléi dr. fögondnok megnyitója további során felvázolta a Főtanács előtt azt a több­éves tervet, amelynek megvalósítása után nemcsak az egyház, de az egyetemes ma­gyar nemzet is a mainál sokkal erősebb lesz... A fögondnok megnyitó beszédét lelkes él­jenzéssel fogaáta a Főtanács. Ezután Józan Miklós dr. püspök üdvözölte Fáy István dr. államtitkárt, mint a kormány képviselőjét: — Ránk nézve nagy öröm, hogy a kul­tuszminiszter képviseletében Főtanácsunkon üdvözölhetjük Nagyméltóságodat. Kérjük, pillanatra se feledje, hogy a magyar unitá­rius történelmi egyház olyan értéket képvi­sel 1)00 éves múltjával, amely nélkül sokkal, de sokkal szegényebb volna s nem is volna teljes Erdély szellemi arculata — mondotta Józan Miklós püspök. Dávid Ferenc, a mi vallásalapitó püspökünk volt a legelső ma­gyar prédikátor, aki Erdélyben magyarul szólott híveihez. Es volt idő, 150 éven ke­resztül, amikor ennek a városnak lakói va­lamennyien unitáriusok voltak a főtéri templommal együtt! De fordult a kocka s 70 esztendőn keresztül babiloni fogságban sínylődtek az erdélyi unitáriusok, de kibír­tad minden vihart■ mint ahogyan a közel­múlt. történelem két évtizedes vihara sem törhette meg őket... Köszönjük a magyar kormány nemes támogatását s kérjük Nagy­méltóságodat, tolmácsolja a magas kor­mánynál a mi őszinte üzenetünket: Ha sze­gények is vagyunk, boldogok vagyunk, mert magyarok vagyunk s lehetünk!... „Ez az egyház mindig töretlenül magyar voit hitében“ Józan püspök szavaira Fáy István dr. ál­lamtitkár a következő meleg szavakkal vá­laszolt: — Méltóságos püspök ur, méltóságos Fő­tanács. Meghatottan köszönöm a meleg fo­gadtatást. Higyjék el, tudjuk mi azt nagyon jól, hogy ez az epyház mindig töretlenül magyar volt hitében, bizakodásában, csele­kedeteiben a történelem folyamán s az ma is, mint ahogyan az lesz a jövőben is! De azt se feledjék pillanatra sem, hogy nehéz időket élünk. Olyan idődet, amikor tűrnünk és szenvednünk kell. De nem is volnánk méltóak magyar múltúnkhoz, ha nem tud­nánk elviselni ezeket a nehéz, rendkívüli Idő­ket. A magyar állam tudja, hogy nemzeti léte és jövője szempontjából mit jelentenek egyházai, templomai, iskolái s éppen ezért, a tőle telhető minden támogatást megad az egyházaknak... Fáy dr. államtitkár ezután Józan püspö­köt üdvözölte abból az alkalomból, hogy a főpásztor nemrégiben megkapta Kormányzó Urunktól a Magyar Érdemrend Nagyke­resztjét. Eskü tétel A Főtanács ezután rátért a tárgysorozat, tárgyalási sorrendjének megállapítására. El­sőnek az uj esperesektől vette be a Főtanács az esküt. Esküt tettek: Csiky Gábor és Rostás Dénes esperesek, majd az uj főta­nács! tagok és egyházi fegyelmi bírósági tagok eskütételére került sor. A különböző bizottságok kiküldése után Miké Imre dr. országgyűlési képviselő fő­tanácsi tag terjesztette a Főtanács elé so- ronkivüli javaslatát. »'*'?'s* U'* ’ U.\ th’.v.«- V.V « * y yy.' V 'KVí^V*. XKÍkí *■; l&l'ín 4 -u\\V v * • t „ * * I», . * « t* l vitt 7/fajcUdwtv Ütegit t TABLETTA SZÜNTETI A FAJOALMAÉ Isten jóvoltából megszabadultunk. Es, ha már itt tartunk, ha kellemetlen hurt is illik megpenditnünk, nagyon kérem, engedjenek szabad folyást az Országos Törvény ama szakaszának, amely lehetővé teszi, megen­gedi, hogy a házasulandó felek születendő gyermekeik vallására nézve előzetes meg­egyezést kössenek s ne csináljanak ebből az engedményből lelkiismereti kényszert, amellyel akárhányszor megbontják azt a családi békét és összhangot, amely a bol­dog hdzaséletnek alapvető feltétele. Mint EGY ETEM-MOZGÓBAN niÉGYARCU ASSZONY előadásainak utolsó két napja. Munkáljuk továbbra is a felekezetek közötti béke kiépítését! — Nekünk, unitáriusoknak is hallatni kell szavunkat, az építés szavát. Emlékeztetnünk kell a magyarságot arra az időre, amikor 25 évvel ezelőtt a római katolikus, a refor­mátus, az unitárius és a magyar evangélikus vezetők közös pásztorlevelet. oAtak ki, mert nagy volt akkor a veszély... Es csodálatos, hogy éppen azok s az azt követő keserves kisebbségi idők tudtak mégis ezen a földön egybekovácsolni Erdély földjén minden ma­gyar egyházat... Jusson eszünkbe, hogy nem egyházaink forognak ma veszélyben, hanem az egyház!... Amikor pedig ég a ház fejünk fölött, ne azon vitatkozzunk, hogy melyik egyháznak van nagyobb fon­tossága, hanem azon, hogyan menthetünk meg ebben a nagy világégésben mindén ma­gyar egyházat, minden magyar iskolát és minden magyar templomot, mert ezen áll vagy bukik az egyetemes magyarság jö­vője is!... A felekezetek közötti békétlen­ség helyett munkálja továbbra is a magyar­országi unitárius egyház minden felelős egyede a felekezetek közötti béke kiépítését és megszilárdítását! ... Mtkó Imre dr. javaslatát egyöntetű lelke­sedéssel tette magáévá a Főtanács. A címadományozások során a Főtanács Péter Lajos székelykereszturi főgimnáziumi tanárnak érdemei elismeréséül a tb. igazga­tói, vitéz Kozma Ferenc nyugalmazott al- tábornagynak pedig az örökös tb. gondnoki címet adományozta. Tiz órakor Géléi dr. főgondnok felfüg­gesztette a tanácskozást és a tanács tagjai ünnepi istentiszteletre vonultak át a tem­plomba. Az ünnepi prédikációt Biró Lajos hódmezővásárhelyi lelkész mondotta. Templomozás után tovább folytatták a tanácskozásokat. Józan Miklós püspök fel­olvasta a föpásztori évi jelentését, amelyet a tanács tagjai nagy figyelemmel s meg- megujuló lelkesedéssel hallgattak végig. „Ezzel használhatunk a magyar ügynek" Józan Miklós püspök részletesen beszá­molt püspökké való megválasztása idejétől eltelt minden fontosabb egyházi és egyház- politikai eseményről. Halával emlékezett meg a kormány jóindulatú támogatásáról, ugyanakkor felemlítette a kormány részéröl még mindig megoldásra váró kérdéseket is. Jelentése inkább egyházi vonatkozású kér­déseket tartalmazott, de a nagy nyilvános­ság elé kívánkozik az unitárius föpásztor- nak a Főtanácsban, tehát az unitárius tör­vényhozó testületben elhangzott nyilatkozata: — Mostanában sokat emlegetik a keresz­tény egyházak unióját. Hangoztatják annak szükséges voltát a nemzettest megerősítése szempontjából. Sokan már rá Is léptek az „egység útjára“. Sőt „Virraszt a magyar lélek" cimü mozgalom alakjában a főváros­ban már meg is történt a közös platformon, az első közös tanácskozás. Annakidején né­hai Bangha páter és Victor János szintén cikkeztek erről a kérdésről a Magyar Szem­lében. A magam módja szerint én is tartot­tam akkortájban „Lelkiunió“ cimen egy szabadelöadást az Országos Bethlen Gábor Szövetség rákospalotai tagozatában, az ot­tani Református Kulturházban. A mi ré­szünkről nincs és nem is volt soha semmi akadály, hogy ne mondjam gátlás, ebben a tekintetben. Szivvel-lélekkel benne vagyunk az unióban, hogyha ezzel használhatunk a magyar ügynek, hiszen már a nevünkben is bene foglaltatik az unió eszméje. Készek vagyunk együtt „virrasztani“ azzal a ma­gyar lélekkel, amely le tudja vetkőzni a nemzetköziség köntösét s odaáll a magyar barázdába, hogy a hite, nyelve, törvénye és liturgiája, zsoltára és eszmevilága, templo­ma és családi oltára magyar és csak ma­gyar legyen! Készek vagyunk együtt dol­gozni azzal a magyar lélekkel, amely fá- tyolt borítva Muhi és Mohács véráztatta mezőire, nem lát nemzeti katasztrófát ab­ban a szellemi és erkölcsi mozgalomban, amelynek a nemzet a maga ősi tisztaságá­ban való fennmaradását s az eclesla mitl- tans Is Európaszerte a maga megújhodását köszöni. Igenis, készek vagyunk a haza ja­vára egy nagy egységbe tömörülni, egy olyan szellemi szövetségben együtt imád­kozni, amelynek a körpecsétje az áldozat, szimbóluma: a Krisztus keresztfája és litá­niája: a nemzet könnybe-vérbe Írott Him­nusza! Csak egy a kikötésünk: a lelki sza­badság, mert enélkül nem tudunk élni, enélkül elsorvadunk, ami pedig nem lehet üd­vös a társulás szempontjából sem, mert a gályarabság bélyegére ealéksartstflíe amitől ahogyan dicső honvédetek önfeláldozó hő­siességgel védelmezik szent határainkat, benne a családot, az alkotmányt, - vallást, a templomot és az iskolát, védjük mi is ezeket az örök értékeket, mert úgy érezzük, hogy ezek itt és az örökkévalóságban is a mi egyedüli romolhatatlan kincseink! . Józan püspök megfontolt, határozott, sza­vait a Főtanács egyöntetű, nagy lelkesedés­sel tette magáévá. A ipüspök lelkiismeretes, mindenre kiter­jedő jelentéséért a Főtanács nevében Ütő Lajos esperes mondott köszönetét. A Főtanács tagjai közebéden vettek részt a kollégium tornatermében. A hagyomá­nyos köszöntőt a Berde-serleggel Gelel dr. fögondnok mondotta. Két uj teológiai tanár Délután 5 órakor tovább folytatta tanács­kozásait a zsinat. Döntenie kellett két üre­sedésben lévő teológiai tanári tanszéknek betöltéséről. Az egyik tanszéket a nemrégi­ben elhunyt GáJffy Lőrinc töltötte be, a másikat pedig Vári Albert, aki a korhatárt elérve, nyugalomba vonul. A választás meg- ejtését hosszas vita előzte meg, a Főtanács végülis a Teológia Akadémia igazgatósága Chlorodont fogpaszta volcífó fehér fogokról, üde és tiszte leheletről gondoskodik. ** ^ ■-----­fíiÉitf arai remain

Next

/
Oldalképek
Tartalom