Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-28 / 70. szám
1943. MAUCMV& Jótékony célra ajánlják fel zsír- és husjegyeiket a kolozsvári vegetáriusok Ötszáz vegetárius család zsír- és husjegy ellenében olajat kér Kolozsvár, március 27. Javában folyik azf hériére, valamint milyen mennyiségű h Kolozsvár, március 27. Javában folyik az Uj élelmiszerjegyek kiosztása. Az ismerősök alkalmakként boldogan újságolják egymásnak, hogy már megkapták az uj jegyeket, gyorsan, simán ment minden. Jegy van már elég és reméljük, élelemben sem lesz hiány. A háziasszonyok kíváncsian várják az uj rendszert, de készülődnek a husjegy premierjére az étkezdések és vendéglősök is. Eljön az elseje, egyszer-kétszer emlegetjük a hus- jeggyel kapcsolatos érdekes eseteket, azután megszokjuk ezt is és zavartalanul megy minden a maga utján. Egészen különösen érinti azonban ez az uj ‘közellátási intézkedés a vegetáriusokat. Nem közömbös kérdés: mit csinálnak a hús- és zsír jegyekkel azok, akik nem élnek hússal és zsírralf Erre vonatkozólag érdekes felhívást tett közzé a helyi sajtóban a Magyar Vegetárius Egyesület erdélyi csoportja. Az egyesület felkérte tagjait, hogy adják elő a zsir- és husjegy felhasználására vonatkozó javaslatukat, „Amatőrök“ a vegetárius étkezdékben Kolozsváron körülbelül 500 vegetárius háztartás van, tehát egy cseppet sem érdektelen, hogy ez az ötszáz család mit csinál azzal a zsírral, amelyet amúgy sem használ fel. A vegetáriusok és nyerskosztosok tanácstalanságukban egyénenként már arra gondoltak, hogy elcserélik zsir- és husjegyeiket olajért, vajért, cukorért vagy valamilyen alkalmas élelemért, amit konyhájukon elveik yagy egészségük követelményei szerint is felhasználhatnak. Ez a csereberélés természetesen szabálytalanságokra vezetne, éppen ezért nagyon üdvösnek látjuk, hogy egyöntetűen szabályos keretek között kívánják megoldani problémájukat, , ■ ■ , W'W. v,y.vn r ,•.**%“ w<*' <*>!»<»« '•»"•A kV" "A: r.A'.'ff.'.y.f 'riV **V‘.V,¥ '.‘'-"",5 Azoknak sem volt Ijönnyü dolguk, akik a vegetárius étkezdékben kosztoltak. Kolozsvár két ilyen étkezdéjét ugyanis nagy előszeretettel látogatták azok is, akik nem vetik meg a jó tordai pecsenyét, flekként vagy karajt sem, de szívesen elfogyasztottak egy jól elkészített krumplipürét bő tejföllel és hasonló csemegéket, amiket mindezidáig csupán a vegetáriusok élveztek. A Jókai-utcai vegetárius étkezdében mostanában helyet sem lehet kapni, olyan nagy a forgalom. Ez a körülmény természetesen nem arra mutat, mintha megszaporodott volna a vegetáriusok száma, hanem amellett szól, hogy a húsellátás nehézségei sokakat az eddig megvetett hústalan ételek élvezésére kény szeritettek. Ezek az amatőr hustagadók azután kiszorították a vegetárius étkezdékből a „hivatásosakat“. Zsir és hús helyett olaj Hogy ne nyúljunk avatatlan kézzel a problémához, lássuk csak, mi a vegetárius elv lényege. Munkatársunknak alkalma volt elbeszélgetni Kiss István mérnökkel, a Magyar Vegetárius Egyesület erdélyi csoportjának vezetőjével, aki a vegetáriusok között felvetődött időszerű kérdésekről a következőket mondotta: — A vegetárius elvhüség és a hústalan életmód írta. nemcsak egészségügyi téren, hanem nemzetgazdasági szempontból is fokozott jelentőségre tett szert. Tessék elképzelni, hogy mit jelent az, ha Kolozsvár ötven családjának asztalára nem kell húsról és zsírról gondoskodni. Hatalmas megtakarítást jelent a mi célszerű életmódunk annál is inkább, mert olyan olajkészletek állnak rendelkezésre, amelyekkel megfelelő intézkedések nyomán könnyűszerrel fedezni lehet a vegetárius szükségletet. A vegetárius és a bicsérdista életmód — Mi, tulajdonképen a vegetárius életmód lényege ? — örülök, hogy erről beszélhetek, mert általában összetévesztenek bennünket a bi- csérdistákkál. A bicsérdisták felfogása tudniillik túlzást, szélsőséget jelent a miénkkel szemben. A vegetáriusokat a táplálkozásban Rock Gyula tudományos felfogása szerint a szakszerűség vezeti. Ez azt jelentené, hogy elismerjük azoknak a tápanyagoknak a fontosságát, amik a húsban is megvannak, de tartózkodunk azoktól, amelyek a szervezetre nincsenek jó hatással. Nem vonjuk el tehát magunktól a zsiradékokat, hanem igyekezünk azokat olyan ételekkel pótolni, amelyek mindenképen .megfelelnek az egészségügyi szempontoknak is. Ilyenek például a mogyoró, dió, füge és miudenekfölött az olaj. Egy lcilö dióbél körülbelül három hónapra elegendő égy személyitek. Megállapították, hogy a szervezetnek mennyi zsiradékra, fehérjére, valamint milyen mennyiségű íug- savakra van szüksége és mi ezekhez a megállapításokhoz igazodunk. A bicsérdisták ezzel szemben egyedül csak a vitaminok szükségességét ismerik el, minden más táplálékot salaknak tartanak. A vitaminok táperején kívül mindent a napenergiára bíznak. — Mi az elképzelése a husjegy felhasználását illetően? — A Magyar Vegetárius Egyesület erdélyi csoportjának tagjai felkérésünkre egybehangzóan nyilatkoztak erről. Mindenekelőtt olajra van szükségünk, amit mostanában bizony nehéz beszerezni. A magunk részéről szívesen lemondunk a zsir- és húslegyekről, de valahogyan biztosítani szeretnénk az olaj- szükségletünket. Ez körülbelül minden hétre 10—15 deka olajat jelent fejenként. Valami generális intézkedés kellene, hogy a husjegy fejében olajhoz juthassunk. Úgy gon- aoljuk, hogy a zsir- és husjegyeket felajánljuk a sebesült honvédek ellátásának megkönnyítésére vagy a lehető legszükségesebb gazdasági felhasználásra, amit természetesen Tanuljon P0|CZ HoHO Ipért gyorsíró*, gépiró- és szépiróiskolájában Főpostával szemben. Timár-utca 2. szám. Telefon; 22-84. Kezdő és haladó csoportok indulnak mmden hó elején. Államvizsga. Diákoknak, katonáknak kedvezmény. az illetékesek hivatottak megállapítani. Ezzel szemben valamelyes intézkedés foganatosítását kérjük, amellyel megkönnyitlk nekünk az olaj beszerzését. A vaj maradjon a gyermekeknek és a betegeknek <■— Milyen intézkedés tenné lehetővé a gyakorlati olajellátást ? — A kérdésre, sajnos, nem könnyű megfelelni. A vegetáriusok és nyerskosztosok hó százaléka házon kívül étkezik, 60 százaléka pedig Saját háztartásában készíti el a napi élelmet. A legegyszerűbb mód talán az lenne, hogy az egyesület által kiállított fényképes tagsági igazolványra adnák ki a heti olajadagot. Egyesek javasolták, hogy vajat is kérjünk, de azután úgy határoztunk, hogy a vajat meghagyjuk a gyermekeknek és a betegeknek, mert azoknak mindenképen nagyobb szükségük van rá. A kérdés az egyesület kérelmének előterjesztésével különben még a napokban az illetékesek elé kerül és igy igazán remélhetjük, hogy gondjainkat hamarosan eloszlatják. B. F. Tavaszi szimfónia... Rendszerint magamban szoktam baran- g golni, egyedül a hegyi ösvényeken, vagy a vadvizek rohanóin. Különösen tavasszal fog el a vágy együtt lenni a nagy ébredővel, a természettel. Márciusi alkonyokon, amikor az öreghavas erdős kontyain csillagok remegnek fázón, engem is elfog az a betegség, melyet Mark Twain tavaszi láznak nevez. Pedig még azt sem tudom, itt van-e tényleg, vagy csak a tél űzi odakinn csalóka játékát a vizzel és az éggel. Egy reggel aztán fényben úszik a szobám s a kulcslyuk parányi ablakán mint csillogó aranykrajcár gurul be a nap. Március 21. Ezen a napon kezdődik a csillagászok tavasza s a véletlen különös szeszélye folytán ezen a napon — csakis és kizárólag ezen a reggelen — süt be az aranytógás istennek, Heliosnak mosolya a szemközti fal nehéz szőnyegére. Egyszer minden évben vendégem Napsugárka s előző este.: már izgatottan húzom ki a kulcsot a zárból: ajtót nyitok a tavasznak, a fénynek. Mert a fény a tavasz első üzenete. A kikelet gyorscsapatai korallszin felhőkön vágtatnak a sötétség tengerén, édes titkokat súgnak a rügyeknek, az avarban alvó élet- nek. Mint titokzatos hormon oson át a fény a természet erein s lassan lélegzeni kezd a táj. Izgató illatoktól párás az erdőszél. A vizes földnek s a mosott ruháju erdőnek szaga ez. . Primavaera édes párfömje leng az, ághegye- j ken. Parfőm! A francia pehelykönnyű szava tudja csak kifejezni lágyságát, alig érzékelhető füstszerüségét. A boldogságot, amelyet Galliában igy öntenek szavakba: parfume de bonheur. A fény és az illat csak bevezető akkordok a tavaszi szimfónia első tételében. Március végén már hangolni kezd a méhsereg, aztán a tücsök vonóján édes adaglóba lendül a második tétel. Halk nyüzsgés neszét hordja a rétek méhe s az ég olyan kék „mint mesz- sze múltból néző női szem“. A szimfónia pedig zeng tovább. A kabócák családjának egyik daloskedvű képviselője, a mannakabóca lakmározik éppen itt a körisfa kiszivárgó édes nedvén, ő a zenekar prim- hegedüse. Szeszélyes, mint minden művész s csak akkor gyújt rá kissé modernül monoton dalára, ha egyedül érzi magát. Csak a him állatocska énekel. A kabócahölgyek örök némaságra kárhoztattak s Xenoxarchos, az ókor gunyoros szellemű gondolkodója, ezt a biológiai tényt igy önti versbe: A kabóca könnyen él, Felesége nem beszél... A régi görög világnak különben kedvenc zenésze volt a kabóca. Homeros a Trója falai alatt üldögélő Öregekről irjş., hogy hangjuk a kabócák zenéjéhez hasonlított. Az ókor két híres zenészének: Eunomusnak és Aris- tonnák legendájában is fontos szerepé van a kabócának. A két jeles hárfás versenyre kél egymással, verseny közben azonban Eunomusnak hárfáján elpattan egy húr. Már- már úgy látszik Ariston lesz a győztes, amikor az elpattant húr helyére egy kabócát küldenek az istenek s a kis állat zengő hangon folytatja a hurok énekét. A tavasz zenekarának vonósai között előkelő helyet foglalnak el a tücskök is. Nem csoda, hiszen már őseik, a letűnt geológiai idők Protogrilluszai is jónevü muzsikusok lehettek a maguk idejében. A legősibb dallam talán éppen az ö primitiv hangszerükön csendült fel. Ezt a melódiát nem jegyezte fel a zenetörténet s a kis muzsikusnak bizonyára fogalma sem volt skáláról, hármas- hangzatról, vagy éppen összhangzattanról. Hegedűjét sem Stradivárius készítette, mégis | jól használható nyirettyűje volt: szárnyalt dörzsölte az az ős tücsök s ennék a végtagnak Iélekzőcsövei lassan átalakultak érdekes zeneszerszámmá. A felső szárny hangadó léce 32-szer szaladt végig az alsó szárnyfelület 130—140 érfogán. Ez körülbelül 4197 rezgésnek felel meg, tehát zeneileg az ötvonalas C-ének. Az őslénytan tudománya így állapította meg, hogy a tücskök őse bizony kivágta a magas C-ét, ha kellett. De hagyjuk a vonósokat, hiszen a zenekarban fö’csendül a harkályok xilofonja, majd a rigók méla flótája is. Különösem az énekes rigó és a léprigó nagy mesterek a dalolásban s nem csoda, ha régi magyar nyelvünk húros madárnak is hivja az énekes rigót. A fekete rigó az andante fütyülés mestere. A modern néprajz kutatásai szerint öskeresztény melódiák, a maláyi és az indián dalok, az orosz evezős nóták, sőt a magyar népi dallamok egy része is a rigódal motívumain épülnek fel. Hafiznak, a perzsa költőnek bülbül-madaBUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eíjjáq^as szobáit 6*—P-től 12* P-iq Kétágas szobák <5-— P-től 18*— P-io Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló konyha. Polgári árok. ra: a fülemüle is megbecsült tagja, iá Ravasz zenekarának. A szerenádok nagymestere. Föképen éjjel énekel. A kis fülemüle Inkább • jónevü interpretátornak mondható, a nagy fülemüle már igazi komponista, sőt állandó uj motívumait tekintve vérbeli „sláger“-- szerző. Lakásaink sárgatollu kis énekese, a kanári is mestere a dalnak. Matyi nevű kaná- - rim azonnal átveszi a rádióban. éppen szereplő zeneszám hangnemét s valósággal tűzbe jön, valahányszor Ravel boleróját ..hallja.. Roppant oratórium zendül a sarjadó mezőkön s tavaszi szimfónia száll a szunyókáló: nád bugáján. Csoda-e, ha a költők rimes palettáján is áttüzesednek a szinek, izzani kezdenek a szavak? A hüs vizekre ráfekszik még a jég, de a hallgató csöndben halk szellő indul becézni a völgyben a nddat... s amikor a gyérlombu nyárfák főié könnyezve száll a szütkület, dobban a Föld szive s csöndesen fogan a csira,. / mélyből uj élet terem. ] . A földre fekszem, hallgatom, szivét, Az égre nézek, kémlelem színét, Ég, föld között angyali üzenet Hirdeti a jövendő életet... (Juhász Gyula: Tavasz válás.) Fehérreverendás papköltönk, Mécs László is magyar tavaszt dicsér: A fák csontvázán furcsa láz jár; « a fagykríptából feltámadnak, mint Jézus fényszavára Lázár,,á Sejtelemtől terhes koratavasz bomlik rímekre Rónay György versében: a szelíd hold lányhaja álmodó tölgyfákon ömlik él.., ; lázadó nyúlánk füvek kardéle villog .;;■? Csupa muzsika, rim és ritmus a . tavasz. Semmi prózai, semmi szokványos nincs benne, mert minden tavasz más, mint az előbbi. Csak a hónapok latinosán idegenül hangzó neveit kellene felcserélni képszerübb és találóbb magyar elnevezésekkel úgy, amint ezt finn, vagy vogul testvéreink teszik. A vogu- loknál például az áprilist fagyhónak, ä májust aVarfühónak nevezik. Suomiban pedig tölgyhónak januárt, gabonahónak augusztust. Szilveszter János latin-magyar nyelvtanában már jó magyar hónapneveket ad s “azok közül néhányat ma is használhatnánk, ha nyelvújítóink (Nyelvujítva: szósimogatőink!) igyekeznének ezeket köznapi nyelvbe is belevinni. Ilyen jól használható hónap lenne például a márciusra a „fühegy hó“ elnevezés. Az ilyen hónapnevek igen szépen; kifejeznék az évszak jellegzetes természeti ité- pét. Sszak-Amerika indiánjaitól is sok szép hónapnevet tanulhatnánk: hulló levelek hava. Régi magyar írásos emlékeink bizonnyal nyújtanának még ehhez hasonló jól hangzó és magyaros elnevezéseket az idegenül csendülő s olykor bizony eredeti vonatkozásaiktól nagyon is elvonatkoztatott latinos hónapnevek helyébe. Tavasz van. A kertek alól száll’az. égő avar savanyu füstje s egy széncinke vékony hangicsálása csal ki vasárnaponként az erdészéire, tópartra. Izgatottan javitom a tavalyi túráktól megkopott sátrat — szimatolom a szelet, mely röpíteni fogja kis kajakom vi- toriáit. Aztán egy szép napon, amikor már kéken .borzolódik a viz, hátatforditoK a civilizált életnek s Huckleberry Finn módjára nekivágok a magam Missisippijének: az Öreghavas vadvizeinek. Ifj. XANTI S JANOS dr. IUWA-E ÖN?... ...hogy a-paraj, vagy népszerűbb 'hévén, „spenót“, a téli hónapok legkedveltebb vitá,- minszolgáltatója, csak a. 15. században, még pedig Arábiából került Európába? Arab neve „isfinagmelyből a • spanyol- „espinaca“ és a német „spinnt“ közvetítésével alakult: ki mai magyar neve. ... hogy a kínai képírás nemcsak nehéz, hanem sok évezredes tapasztalati bölcse séget és humort is megőrzött? A „házasság“ képe egy tető alatt lévő disznót, a „hallgatózás“ jele egy ajtót és fület ábrázol, A régi kínaiak azonban az asszonyokkal ugylátszik meglehetősen rossz tapasztalatokat szereztek: két egymás mellett álló asszony civákö- dást, három asszony pedig pletykálkodásI: |eíg*«í a htom képírásban,
