Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-04 / 51. szám

HÜBZJSTllIrSJK^ 4 1943. MÁRCIUS 4\ Bányászélet Angliában A Richard Llewellyn által oly üdének, zöldnek és kedvesnek megénekelt völgyből manapság bizony már alig látszik valami, legalább is, ami az üdét és zöldet jelenti: szürke épületek, salakhalmok és szénpor mindenütt, a házalt előtt pedig akkora kér- tecskék, amelyekben egy-egy csenevész fa is alig fér meg. Éppen befizetési napon látogattunk el a völgybe. A bányászok kis kék cédu’ával a kezükben áldogáltak és pénzüket számolgat­ták. Megkérdeztük őket: legtöbbje legyin­tett 2—3, esetleg négy fontot ért el a heti kereset, azaz 10—14 dollárt. Az egyik szür- kehaju walesi keserű mosollyal jegyezte meg, hogy leánya, áld hadiüzemben dolgo­zik, pontosan a kétszeresét keresi meg en­nek az összegnek. A tizennégy dolláros kereset azonban nem tisztán az övé; egész csomó levonás van még ebből, üzemi hozzájárulás, jövedelmi adó, illetékek, biztosítási dijak, betegsegélye­zési járulék és még néhány kényte'en-kel- letlen levonás, amelyek heti összege eléri a 2 dollárt. Marad tehát 12 dollár. Azaz ma­radna; csakhogy a walesiek igen vallásosak és a világért sem mondanának le arról, hogy egy-egy község, helyesebben bányatelep ne tartana külön templomot és lelkészt magá­nak. Ez megint heti 20 centbe kerül. A walesi bányászok tehát nem nagyon so­kat keresnek; pedig takarékosak, még italra sem igen költenek. Mindössze esti söradag­jukat isszák meg, no meg a csomag ciga­rettát szívják el, szintén esténként, mert nappal, a bányában nem dohányozhatnak. A helyzet azonban az, hogy Angliában a ciga­retta és a sör például pontosan háromszor annyiba kerül, mint Amerikában; igy aztán, ha valaki nem tud lemondani a sörről és do­hányról, njabb falatokkal rövidíti meg min­dennapi kenyerét. Nemrégiben a brit kormány heti legkeve­sebb 17 dollárral emelte fel a wa'esi bánya­munkások bérét; ez a béremelés azonban korántsincs összhangban a háború kitörése óta jelentkező drágasággal; úgyhogy a bá­nyászoknak nem sok öröme telik a több ke­resetben. Nem csoda, ha a kommunizmus — amely egyébként az angol-orosz szerződés aláírása óta valósággal divat lett — Wales­ben is elharapózott és egyre több hlvet hó­dit magának. Az sem sokat használ a szénbányászat­nak, hogy a munkabíró férfiak és nők nsgy- része hadiipari üzemekbe Igyekszik — Car- diffba, Liverpoolba és Manchesterbe —mert ott könnyen megkeresheti a heti 20—24 dol­lárt, sokkal kényelmesebb és veszélytelenebb munkával, mint a bányában. Ez a jelenség természetesen érthetően elkeseríti az idős bányászokat, akik látják, hogy húsz éves fiuk, vagy leányuk tekintélyesen többet kap munkájáért, mint ők, sokéves tapasztalat és munkásság után. A kolozsvári ipartestül©» húsipari szakosztálya 201 szeretet- cscmacgal ajándékozta meg a sebesült honvédeket Kolozsvár, márc. 3. A kolozsvári Ipartes­tület húsipari szakosztálya tagjai körében gyűjtést rendezett a kolozsvári hoDvédkór- házban ápolt honvédek megajándékozására. A gyűjtés eredményeként 201 szeretetcso- magot állítottak össze, amelyekben 3635 sü­teményt, 700 almát, 510 narancsot, 5530 ci­garettát, 25 kiló cukorkát, 23 citromot, 10 skatulya gyufát, 30 cigaretta-szipkát, egy tortát és egy kalácsot helyeztek el. A szere- tetcsomagokat Máté László szakosztályi el­nök vezetésével Tischler Jenő alelnök, Ben- kö Mihály, Benkö Károly, Nagy Káro'y, Hadházy Ferenc, Rlendt Rudolf szakosztályi tagok és Daly Lajos titkár adták át a hon­védeknek. A sebesültek körében a husiparo- sok figyelmessége és ajándéka nagy örömet keltett. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jő ÜZLETMENETNEK ERDELY MOZGO A francia filmnryártáa legkimagaslóbb filmalkotása: Vágyak asszonya Főszerepben : Pierre Aumont, Marcel'e Chántal Victor Franken Jön! Március Ü-tól Jön! § Kintien ti mást szeret Az EMKE besztercei és szásztéqeni előadásain a népi gondolatot hirdették Kolozsvár, március 3. A közművelődési előadásoknak, általánosan ismert hatáskörük mellett, a mai visszonyok között, különös je­lentőségük van. Az előadások voltaképen csak keretet Jelentenek, amelynek segítsé­gével megvalósítják a magyarság tömörülé­sére Irányuló törekvést. Kiss Károly tanügyi főtanácsos a közelmúltban, az egyik vidéki előadáskörut alkalmával találóan fejtette ki a közművelődési előadások lényegének értel­mezését. A közművelődési előadások kitűnő alkalmat szolgáltatnak arra, hogy itt Is, ott Is összegyűljön a város és a falu magyar­sága és a közösségi érzés megerősítse ben­nük az erejükbe, ezen keresztül pedig an ország jövőjébe vetett hitüket. Minden ilyen előadás seregszemle, amelyen láthatjuk: ki áll be a sorba, kire számíthatunk, de meg­tudhatjuk azt is, hogy ki maradt el tőlünk. Ezt a szempontot természetesen iparkodnak az előadások megrendezésében is kiemelni és éppen ezért olyan alapot fektetnek le, amely biztos pillére az épülő magyar egység meg- rendithetetlen valóságának. Ez az alap a népi gondolat. Ezt tartotta szem előtt a besztercei és a szászrégenl unitárius szórvány-egyházközsé­gek rendezősége Is, amikor az előadások tartalmi kitöltésére az EMKE-t kérte fel. Besztercén a Magyar Kaszinó nagytermé­ben tartották meg az előadást. Kriza János dr. ügyészségi elnök megnyitó beszédében a belső újjáépítés feltételeként a különböző társadalmi rétegek összefogásának szüksé­gességét hangoztatta. Az egyes müsorszámokat Temess Gyula dr. vármegyei tiszti főügyész vezette be. Vnghváry Sándor, az EMKE közművelő­dési szakosztályának titkára „A népi gon­dolt“ című előadásában azt a sajátosan ma­gyar értelmű Ideológiát fogalmazta meg, amely megvédi szellemi függetlenségünket a keleti és a nyugati áramlatokkal szemben. A magyar hivatást csak úgy tölthetjük be, ha fajtánkat a népi gondolat értelmében bir­tokon belül lévőnek tesszük. Tisztázta a mult tévedéseit a magyarság és Európa vi­szonyában, hangoztatta, hogy elsősorban ma­gyarok vagyunk s csak azután európaiak. — Európa fogalma ma meglehetősen ho­mályos — mondotta — ezzel szemben az erősödő magyarság megújuló élete tiszta ké­pet mutat a népi gondolat tükrében. XJnghváry Sándor nagysikerű előadása után a besztercei ifjú vezetők énekkara pat- togóütemü magyar dalokat énekelt, majd Ballay Kornélia, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház művésznője Reményűt, Erdélyi és Sza- bédi verseket szavalt, Bözödi György pedig egyik elbeszélését olvasta fel. Ezután Géléi József dr. egyetemi tanár, az unitárius egyház főgondnoka a beszter­cei közönség kívánságára Erdély természeti szépségeiről tartott előadást. A kiváló elő­adó a nagyszerű előadást magakészltette színes felvételek bemutatásával élénkítette. Puksáné Boros Irén kitűnő énekesnő Klicka József karnagy zongorakiséretével magyar dalokat énekelt, Asztalos István „A tejes ember“ elmü elbeszélését olvasta fel, Szabédi László pedig saját költeményeiből szavalt. Remetei Filep Imre unitárius lelkész be­szédében ugyancsak a népi gondolat mellett tett hitvallást. Kijelentette, hogy a 22 éves megszállás keserű tapasztalatai döbbentették rá az erdélyi magyarságot arra, hogy ami­kor minden felszínes érték elhalványodott, | egy maradt meg igazában: a nép. Az EMKE előadói a közművelődési sze­relvénnyel ezután Szászrégen felé folytatták Útjukat. A vendégeket Bálintit Endre ipar- testületi elnök, unitárius egyházközségi gondnok fogadta. A református templomban megtartott unitárius Istentiszteleten Szász Dénes unitárius lelkész mondott imát, majd Remetei Filep Imre az uj magyar próféták­ról beszélt, akik a népi gondolat Igazságát hirdetik szerte az országban. A népi gon­dolat Igazságának legfényesebb bizonyítéka éppen az az Istentisztelet, amelyet reformá­tus templomban tart unitárius lelkész, mint­egy annak bizonyságául, hogy a népi gon­dolat nem ismer semmiféle válaszfalat ma­gyar és magyar között. Ebben a lelkes hangulatban nyitotta meg az ünnepi estet a Mozgófényképszinházban Schmidt Imre, Szászrégen népszerű polgár- mestere. Izzó magyarságtól fütött beszédé­ben a hallgatóság a népi gondolat Igaz ba­rátját ismerte meg. Az est, amelyen a város minden rétege képviseltette magát, a beszterceihez hason­lóan zajlott le. Szász Dénes zárószaval után az előadók, mint Besztercén is, ünnepi va­csorán vettek részt. Sorsdöntő fctrdásekben leikitanácsadás; tudományos irásértel mezés (grafológia) ■— ki ^2% gffe ££ Dr. NEMES fş Ml ÉS IP® lök Lélektani Laboratóriuma H**Hhv Wlkiós ii. 3. fUstérta-lpi'íet.) Telel: 31-23. Patiiini Béla vezetésével ismét erdélyi kőrúton vannak a bokréVások Kolozsváron két napig maradnak és nemcsak a honvédség, hanem a polgári közönség részére is előadásokat tartanak Kolozsvár, márc. 3. A Gyöngyös Bokréta Szövetség a honvédség részére rendezett be­mutatóinak olyan nagy sikerük volt, hogy a bemutatókat mindenütt, különösen a felsza­badult területeken meg kellett ismételni. Az egyes helyőrségek honvédéi va'amennyien látni akarják és gyönyörködni szeretnének a vérükből való bokrétások táncaiban, éne­keiben, játékaiban. A bokrétások csoportjait az ország más és más vidékeiről va’ó leány­menyecske- és legénycsoportokból toborozza össze Paulini Bé'a és személyesen vezeti őket azokba a városokba, amelyeket a ka­tonai parancsnokság kijelöl. A bokrétások között már az erdélyi csoportok Is szerepel­nek és uj szint jelentenek a szmpompás bokrétában. A most utrake't csoport nem­rég érkezett vissza a Délvidékről és uj cso­portokkal kiegészítve harmadszor keresi fel Erdélyt. Az első találkozás kedden Csíkszeredán volt. A hét minden napján más erdélyi va­rosban lévő honvédhelyörségek előtt szere­pelnek. így sorra Sepslszentgyörgyön, Kéz- divásárhelyen és majd a jövő hétfőn és ked­den Kolozsváron lépnek fel. Itt két napig maradnak és mindennap több bemutatót tartanak, hogy a honvédség minél több ka­tonáját szórakoztassák. Az Erdélyi Lövész­egyesület rendezésében, a Magyar Művelő­dés házában a polgárság részére külön be­mutatót tartanak. Ennek a bemutatónak jövedelme teljes egészében a hadbavonu'tak családtagjainak megsegítésére létesített gyűjtés összegét gyarapítja s ezért az e’.ö- adás iránt máris nagy érdeklődés mutatko­zik a közönség minden rétegében. A bokrétások Kolozsvárra érkező csoport­jában a nagybaracskaiak, cslkmenságiak, kéméndlek, zentelkiek, magyaróiak, uszo­daiak, szalun áriak, szanyiak, polgáriak, szatmárökörltóiak és klskomáromiak szere­pelnek. A bokrétásokat a kolozsvári he’yörség látja vendégül. E látásukról a katonaság gondoskodik. A polgárság részere rendezett előadás jövedelmét a hadbavonultak család­tagjainak megsegítésére, tehát a legneme­sebb célra fordítják, s ezért arra külön is felhívjuk oivasomk figyelmét. — Lakat alá került a tojás Üzérré felcsa­pott cipészsegéd. A mult év tavaszán meg­lehetős tojásszüke volt Kolozsváron. Éppen ezért egyik szolgálatos rendőr figyelmét felkeltette, hogy egy zsidó férfi egy nővel százszámra cipeli kosarakban a tojást a Hosszu-utca felé. Igazoltatásuk során kide­rült, hogy a férfi Király Harsch facér ci­pészsegéd, társa pedig Baruch Rozália, akik 435 darab tojással igyekeztek ílosszu-utca 20. szám alatti lakásukra. Kihallgatásuk­kor elmondották, hogy a tojást két falusi embertől vásárolták a Munkácsi-utcában. Ügyük uzsorabiróság elé került Az uzsora- bdróság egyesblrája közszüksíg'etl cikknek az igénybevétel elöli elvonás miatt mindkét vádlottat vétkesnek mondotta ki és Király Herschet egyhónapi, üzlettársat Baruch Ro­záliát pedig 21 napi fogházbüntetésre, to­vábbá fejenként egy-egy évi Jogvesztésre Ítélte. Rejtélyes haláleset történt ■ Budapesten Budapest, március 3. Erdélyi János, Erdé­lyi Lórántnak, Pest-megye nyugalmazott alispánjának fia az éjszaka Olasz-fasori la« kásán meghalt. Inasa akadt rá holttestére, ö fedezte fel először, hogy gazdája szájá­ból vér szivárog és gázszagot is érzett, an­nak ellenére, hogy gázcsap nincs a szobá­ban. Mint kiderült, Erdélyi János nagyobb társasággal tért haza lakására, ahonnan utolsónak egy Budapesten tartózkodó svéd táncosnő távozott. A rejtélyes haláleset tisz­tázására nyomozás Indult. ,4 magyar $z*ni Korona jelentősége történelmi és politikai szempontból* Csekey István szabadegyetem! előadása A Ferenc József Tudományegyetem Bará­tainak Egyesülete által rendezett szabad- egyetemi előadássorozat keretében Csekey István, a magyar közjog professzora, rend­kívül érdekes előadást tartott „A magyar Szent Korona jelentősége történelmi és po­litikai szempontból“ címmel. Az uj klinika pompás előadótermét zsúfolásig megtöltötte ez alkalommal az érdeklődő közönség, amely­nek soraiban a város szellemi vezetőinek i több képviselőjét láthattuk. Csekey profesz- szor előadását még érdekesebbé tette, hogy a Szent Korona történelmi fejlődésének és a körülötte kialakult vitás nézeteknek meg­világítására, előadását vetített képekkel kí­sérte. Az előadás eszmemenetele a követ­kező volt: — A Szent Koronához fűződő nemzeti hagyomány ezt a szent ereklyét részben egy testet öltött személy, részben egy tes­tetlen eszme tulajdonságaival ruházta föl. Ami a Szent Korona megszemélyesitéset Il­leti, a Szent Korona-eszme, amely eleinte a királyi hatalmat, később pedig az állam fogalmát jelöli, egyidős a magyar királyság­gal. A Szent Korona tana ellenben újabb keletű. Werbőczy egyesítette a koronaesz­mét az organikus állam felfogással. A Szent Korona tana nemcsak a hűbériség nyomasz­tó rendszerétől, vagy a rendiség szélsőséges dualizmusától mentett meg bennünket, ha­nem megőrizte a lelkek számára az össze­tartozás és a területi épség gondolatát tör­ténelmünk balsorsában Is. így, amikor az ország a törők uralom alatt három részre oszlott, vagy amikor az országot több, mint két évtizeddel ezelőtt szétdarabolták. 1938 óta Is az ország négy tája a Magyar Szent Korona területébe tért vissza, ahonnan az irigy sors és egyesek vakmerősége elsza­kította. — Ami a Szent Koronának, mint koroná­zási ékszernek a történetét Uleti, egyesíti magában az eredetet Illetőleg a források po­zitiv adatait a mondák és hagyományok misztikus homályával. így mindössze másfél évszázad óta tudjuk csak, hogy a korona alsó része bizánci eredetű. Dukasz Mihály görög császár küldötte /. Géza királynak. A felsó rész eredete egészen bizonytalan. Sok jel szól amellett, hogy évszázadokon át ezt az alsó koronarészt tartották Szent Ist­ván Szilveszter pápától kapott koronájának. Egészen Mátyás királyig ugyanis a nyilt korona volt a királyok jelvénye. Mátyás ki­rály idejében jelenik meg királyaink tején pénzeinken, pecsétjeinken és kévés ábrá­zolataikon a korona mai egyesitett alakja. Vannak források, amelyek valószínűsítik, hogy Szent István koronája visszakerült Ró­mába. Minthogy a Korona felső részérői négy apostol kép hiányzik és igen durván és kezdetlegesen van összeforrasztva az alsó résszel, már Pauler Ideje óta kísért az a gondolat, hogy a korona felsó része eredeti­leg más célt szolgálhatott. A közeli hetek­ben jelenik meg Kolozsváron Polner Ödön­nek, az egyetem nyugalmazott közjogi pro­fesszorának rendkívül alapos és érdekes könyve, amely megkísérli bizonyítani, hogy a Szent Korona felső része annak az erek­lyetartónak a födele, amelybe Szent István fejét elhelyezték, amikor szenttéavatásakor Szent László alatt 1083-ban sírját felbon­tották. Ezek ma még csak föltevéseknek látszanak, de mindaddig, amíg az ellenkező­jét történelmi adatokkal be nem bizonyítják, igen valószínűnek muatkoznak. A közönség figyelmét midvégig lebilin­cselő, nagyérdekü előadást az elnöklő Sze­mélyi Kálmán, a jog- és államtudományi kar dékánja köszönte meg, egyben pedig bejelentette, hogy a legközelebbi szabad- egyetemi előadást március 4-én, csütörtökön (az általános élettani Intézet előadótermé­ben, Mlkó-u. 5, régi botanikus kert) Gyóiffy István professzor tartja „Étrendünk eleső feljavítása. — Kolozsvár környéke jó és rossz gombái“ címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom