Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-04 / 51. szám

SCeíiets SFrsiaca 1943, MARC 1 V S 4 Hogyan válasszuk ki és miként használjuk a mütalpu cipőket? A közellátásiig^ minisztérium hivatalos lapja legutóbbi számában hasznos tanácsok­kal szolgál arranézve, hogy a mai bőrben szűkös világban milyen mütalpu cipőt vásá­roljon a közönség és hogyan hosszabbítsa meg a mütalpak haszná ati idejét. A Láb­beli Központ ugyanis megfelelő kísérleteket végzett az egyes mütalpak haszná'ha*óságá- nak kivizsgálására és e kisér'etek során szerzett tapasztalatok alapján tájékoztatják most a közönséget a mütalpu cipők hasz­nálatáról és gondozásáról. Mindenekelőtt a meglévő bőrtalpú cipőket kell kímélni, még­pedig vagy úgy, hogy hulladék bőrdarabok­ból talpkimélőket veretünk a börta’pra, vagy pedig müta’pot helyezünk a börta’pra. Ebben az esetben a mütalp élethosszama is meghosszabbodik, nem törik el. A mütalpu cipők vásárlásánál főleg arra kell gye'ena­mel lenni, hogy a vsárló milyen munkakör­ben dolgozik. Gumitalpa cipőket azok vásá­roljanak, akik irodai foglalkozást töltenek be, vagy ha iparosok, kereskedők, olyan a mesterségük, hogy munkaközben nem kell sokat gyalogolniok. A gugolásnál a cipő­talp erősen hajlik és a mostani gumitalpak azt nem bírják el. Gumitalpú cipőt leggaz­daságosabban a sima városi kövezeten lehet használni. Aki tehát kavicsos utón jár, az ne vásároljon gumitalpú cipőt. Ugyancsak nem aján’atos gumitalpú cipő viselése azok számára sem, akik olajos talajon dolgoznak. Hyen helyeken a legjobb a textilmütalpu, vagy fatalpu cipők használata. A közönség egy része idegenkedik a textil m üt a’pák tó', mert nincs bizalommal a tar­tóssága iránt. Pedig az ellenőrző kísérletek során a textiltalpak igen beváltak. A textil- talpú cipő csak akkor megy tönkre, ha so­káig nem viselik, vagy ha sokáig van a ke­reskedő raktárában. Ilyen esetben ugyanis a talp hajlékonyságát biztositó lágyító anyag elpárolog, a talp megmerevedik s használat közben hamar eltörik. Ugyanez vonatkozik a gumitalpra, a sejtbőrtapra és egyéb mü­talpu cipőkre is. A mütalpak ugyanis külön­böző kötőanyagok hozzáadásával készü'nek, amelyek hosszú tárolás esetén elpárolognak, a talp tehát e’öregszik, megkeményedik. Fémtalpokat eddig inkább esek talpvédő­ként alkalmaztak. Mezőgazdasági és ipari munkások azonban jól használtra’ ják köves talajon. Városi használatra a fémta’pu ci­pők nem megfe’elöek, mert a talp simasága miatt erősen csúsznak. A mütalpu cipőket figyelemmel kell gondozni. A legkisebb hi­bát azonnal meg kell javítani, mert ezzel a talp életét hosszabitjuk meg. A legkisebb sérülés Is káros lehet, mert a sérült mütalp tovább reped, törik, leválik és egy-két nap alatt tönkremegy. Ha módunkban á’l, taná­csos két pár mütalpu cipőt felváltva viselni, mert igy a mütalpnak van ideje anyagfára­dalmait kipihenni. Nem szabad a nedves ci­pőt erőszakosan szárítani, mert ezzel nem­csak a müta’p, hanem a felsőbőr is idöelőtt tönkremegy. (Magy. Tud.) Biztosították a kolozsvári munkásság burgon yael látását Előre akarják biztosítani a dolgozók tűz fcszüks gle’óí is Kolozsvár, március 3. A Nemzeti Munka­központ kolozsvári szervezetének választ­mánya legutóbb foglalkozott a munkásság burgonyaellátásának kérdésével A választ­mány felkérte Wenczcl Antal országgyűlési képviselőt, a kolozsvári szervezet vezetőjét: tegyen meg minden intézkedést a munkás­ság burgonyaszükségletének biztosítására. A felkérés alapján a képviselő összekötte­tésbe lépett a közellátási hív itallal, majd személyesen járt a közellátásügyi miniszté­riumban s 83 vagon burgonya szállítására kapott engedéiyt. A kiutalásra engedélye­zett burgonya első szállítmánya — öt vagon .— máris útban van Mátészalkáról Kolozs­vár felé s a további szállítmányok folyto­nosságát Is biztosították. így néhány na­pon belül Kolozsvár dolgozótársadalma megfelelő mennyiségű burgonyához jut. A Nemzeti Munkaközpont vezetősége, okulva a múltban felmerült szállítási ne­hézségeken, a kolozsvári munkásság tüzifa- szükségletét már most biztosítani kívánja. Ennek érdekében 500 vagon tűzifát lekö­tött tagjai részére. Ebből a mennyiségből 150 vagont a kolozsvári vülamosmüveknek juttatnak, míg a fennmaradó 350 vagon tűzifát a kolozsvári üzemek, gyárak és vál­lalatok munkásai között osztják ki. A ko­lozsvári munkásság igy még a tél beállta előtt hozzájut a szükségelt tüzifamennyi- séghez. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK 3 Kállay miniszterelnök a kormány Jókívánságfait tolmácsolta Kormányzó Urunk országflásának 23, évfordulóián Budapest, márc. 3. (MTI) Kállay Miklós 1 miniszterelnök a keddi minisztertanács fel- ] kérésére szerdán délelőtt kihallgatáson je- j lent meg a Főméltóságu Kormányzó Ur előtt s ország'ása 23-ik évfordulóján kifeje­zésre juttatta a kormány jókívánságait. Folyó Kcornreónyzafi ügyeket tárgyalt a keddi vnlnisztertanácv Budapest, máxe. 3. (MTI) A kormány | tagjai Kállay Miklós miniszterelnök elnök'é- I sével kedden délután minisztertanácsra ül- | tek össze és a késő éjszakai órákig folyó kormányzati ügyeket tárgyaltak. Hojdovármegye díszközgyűlésen leplezi le a hős! halált halt Kormányzóhelyettes Ur arcképét Debrecen, március 3. (MTI) Hajdú-vár­megye törvényhatósága március 13-án tar­tandó díszközgyűlésén leplezi le a hősi ha­lált halt Horthy István kormányzóhelyettes arcképét. Az ünnepi beszédet Tasnádi Nagy András dr., a képviselöház elnöke, a vár- megye törvényhatóságának örökös bizott­sági tagja mondja. j ­Német cáfolat a tornai tanácskozásokhoz fűzött ellenséges hiiesztelésekre: Olaszország: politikáját kizárása»: IfBnssofiiiii határozza íoesr Berlin, március 3. (MTI) Illetékes német helyről közük tájékoztatásul: A Wilhelmstrassen szerdán egy kérdésre válaszolva, nevetségesnek mondották azt az ellenséges részről Ribbentrop német biro­dalmi külügyminiszter római tartózkodása alkalmából terjesztett híresztelést, amely szerint a német kormány Spellman érsek­kel az Egyesült Államok különmegbizottjá- val érintkezésbe lépett. Ezzel kapcsolatban német részről megállapították, hogy Róma politikáját kizárólag Mussolini olasz minisz­terelnök határozza meg. Elmarod oz országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállafvásár Budapest, márc. 3. (MTI) A rendkivü’i' háborús viszonyok és az azok által e'öidé- zett nehézségek következtében a március 37-től április 4-ig terjedő napokra előkészí­tett budapesti országos mezőgazdasági ki­állítás és tenyészállatvásár elmarad. Ezzel kapcsolatban Bánífy Dániel báró fö’dmüve- lésügyl miniszter kilátásba helyezte, hogy a kiállításra bejelentett és a köztenyésztés céljára alkalmas tenyész-anyag megfelelő értékesítéséről gondoskodik. A kiállítás el­maradásával kapcsolatban felmerülő kérdé­sekre, valamint a bejelentett tenyészállatok eladására és megvásárlására nézve az or­szágos mezőgazdasági kiállítás és tenyész- állatvásár rendező bizottsága (Budapest, IX. kér. Köztelek-utca 8.) nyújt felvilágosí­tást. / Honvédelmi munkaszézodókat iaénye^hetnek a hegyközségi tanácsok Budapest, március 3. A Magyar Tudósitó jelenti: A vármegyék hegyközségi tanácsai közölték az érdekeltekkel, hogy a szőlő- és gyümölcsös munkálatok érdekében a hegy­községi tanácsok utján honvédelmi munkás­századokat lehet igényelni. Szükség ese­tén igényelhetők a századnál kisebb egysé­gek is. Igényelhetnek munkásosztagot egyes községek, egyes gazdák, vagy több gazda együttesen is, feltéve, ha a munkahelyek egymástól való távolsága az egységek kihe­lyezését lehetővé teszi. Bár egyes munka­adók egy századnál kisebb egységet is igé­nyelhetnek, egy hegyközségi tanács terüle­tére mégis összesen csak egy teljes száza­dot lehet Igényelni, kevesebbet nem. 6C00 pengős alapítvány egy arany viíézséqi érmes honvéd javára Budapest, márc. 3. A Magyar Tudósító je’enti: A mezőcsáti járás Bajtársi Szolgá­lata egyhangúlag e’határozta, hogy a most folyő háborúban a legelső vitézség! arany­éremmel kitüntetett mezőcsáti járási lakos katonának lakóházat épít, ha erre szükség nem lenne, ugyanilyen értékben Ingatlant, kívánsága szerint üzleti, gazdasági berende­zést vásárol és erre a célra 6000 pengőt már letétbe Is helyeztek. Az összeget junius 30-ig kell felhasználni. Ha eddig az Időpon­tig mezőcsáti igényjogosult nem lenne, ak­kor Borsodvármegye bármelyik községéből származó arany vitézségi érmes honvédnek adják. E haloszfo»tólf a bányavidéki aranycsempésxés bi"naetánek tárgyalását Szatmárnémeti, március 3. Az országszer­te nagy port felvert bányavidéki aranycsem- pészés ügyében még tart a bonyodalom A törvényszék már megtartotta az első tár- S gyalást, amelyen 18 vádlottat hallgattak ki. j A fővádlott betegségére hivatkozva, nem * jelent meg s Így a tárgyalást elhalasztót- ! ták. A vádlottak közül Triff Tódor és Krauss \ Mátyás ellen a vádat elejtették. Betörés történt Kag^bányán a léqvé(!eimí «e a®e*Sf Nagybányai tudósítónk jelenti: Betörés történt a légvédelmi elsötétités ideje alatt a Honvéd-utca 40 szám alatt levő Bőssa-ven­déglőben. Ismeretlen tettes a sötétség leple | alatt belopózott a vendéglő udvarára, ott § betörte az üzlet üveges ajtaját, bemászott s a kiszolgáló helyiségből Italféléket lopott. A rendőrség megindította a nyomozást. Szotmármegyében megszülhetik a tanifóhiányl Szatmárnémeti, márc. 3. A Magyar Tudó­sító jelenti: Szűcs János dr. szatmári kir. tanfelügyelő beszámol arról, hogy a várme­gye területén összesen 1256 tanerő működik. Mindamellett a vármegye terü’etén még most Is bizonyos tanltóhiány észlelhető. A jelentés szerint ez a tanltóhiány egyá'talá- ban nem ölt veszedelmes mértéket, sőt az utóbbi Időben lényegesen javult a helyzet. A tanltóhiány megszüntetésére a tankerületi főigazgatói hivatal és a tanfelügyelöség az összes rendelkezésre álló eszközök és módok felhasználásával megtette a szükséges lépé­seket, A vármegye közigazgatási bizottsága Kölcsey Ferenc dr. főispán indítványára a tanltóhiány megszüntetésére vonatkozóan javaslattal fordult a vallás és közoktatás- ügyi miniszterire*. Motor és ló a modern háborúban Cz a háború kétségtelenül a korszerű technika vívmányainak jegyében áll. A gé­pesített hadviselés tökéletes győzelmet arat az idő és tér felett s igy segíti győzelemre a hadseregeket. Mégis vannak bizonyos pil­lanatok a nagy küzdelemben, amikor a gép teljesítménye mellett a döntő „plusz“-t az ember és az állat teljesítményei jelentik. A modern hadsereg erőssége feltétlenül a gép, a motor. A bevonult katonák azonban megőrzik magukban a ló iránti szeretetet és tudják, hogy a lóra minden körülmények között számítani lehet. A keleten küzdő ka­tona ma a lóra mint utitársra és gondozó­jára gondol. Ott, ahol a különböző időjárási és egyéb nehézségek következtében a motor felmondja a szolgálatot, ahol megreked az utánpótlás, ott a ló segít. így válik lehetővé az utánpótlás eljuttatása az első vonalban küzdő csapatokhoz. A hatalmas orosz távolságokat figyelembe véve elsősorban természetesen a motorra hárul a legnagyobb feladat. Adódnak azon­ban néha olyan helyzetek, amikor a techni­ka huszadik századbeli vívmányai felett a lő természetes ereje győzedelmeskedik. A leg­diadalmasabb bizonyíték envnézve 1941 ősze. A szövetséges seregek, mint ismeretes, ekkor a legsúlyosabb nehézségek előtt állot­tak: az esős időszak következtében a süp­pedő, sáros talajon elakadtak a motorok, használhatatlanokká váltak és a lő volt az, amely megktízdött a süppedő sárral és az időjárási nehézségekkel. Akik a keleti frontra érkeztek, szembe­találták magukat az orosz sárral s a nehéz­ségek, amelyeket le kellett küzdeni, felül­múltak minden elképzelést. A katona, aki még nem találta szembe miagát az orosz sárral, nem hitte el, hogy ez a feneketlen fekete és csúszós tömeg megakaszthatja a hadműveleteket és eleve lehetetlenné tehet minden harci mozgást. Nem egyszer a lélek győzött, az akarat és a kitartás. A teljesít­ményt a végsőkig fokozni csak élőlények tudják. Nem egyszer a vállon kellett tovább­vinni a sárban megrekedt gépekről leszedett hadianyagot, fegyvereket és élelmiszereket. Egy kilométeres távolság megtételéhez sáron keresztül — bármilyen hihetetlenül hangzik Is — néha két nap és két éjszaka volt szük­séges. A keleten küzdő katona tehát a mai gé­pesített háborúban is inkább a lő körül össz­pontosítja szeretetét. S a küzdő katona, a lő és a motor együtt, egymást kiegészítve har­colnak a végső győzelemért. Elnapolta a törvényszék egy kolozsvári gyártelepen gondatlanságból keletkezeit robbanás ügyének tárgyalását Kolozsvár, március 3. Dezső András mun­kás 1942 január 23-án délelőtt fél kilenc óra tájban egyik szomszédos telek üzemétől va­lami edényért szaladt át a Kajántó-utl ke­nőcsgyárba. A gyárudvaron megdöbbenéssel látta, hogy hét gyári munkás egy beduga­szolt ásványolaj hordót melenget a fűtött kazán felett. Odasietett hozzájuk, hogy fi­gyelmeztesse a veszedelemre, de ebben a pillanatban a hőtől fejlesztett gázok hangos imkkanással szétvetették a hordót és szerte- ugró darabjai Dezsőt fején és lábán súlyo­san megsebesítették. Dezső András több, mint három hétig nyomta az ágyat. Felépülése után gondat­lanságból okozott súlyos testisértés miatt panaszt tett a robbanás előidézői ellen. Az ügyészség Áron Farkas bánffyhunyadi ille­tőségű bádogossal és Csizmadia Illés gyári­munkással szemben emelt vádat, akik az ásványolaj-maradékot tartalmazó zárt hor­dót, minden szakértelem és gondosság nél­kül melegíteni kezdték. A perben szerdán délelőtt tartott tárgya­lást Szenczer József elnökletével a kolozs­vári törvényszék büntető hármastanácsa. A vádlottak kihallgatásuk alkalmával beismer­ték, hogy utasításuk szerint a munkavezető nélkül nem lett volna szabad hozzáfogniok a bedugaszolt hordó felmelegítéséhez. A munkavezető azonban nem tartózkodott ott és igy kénytelenek voltak nélküle megkez­deni a munkát. Kihallgatták a kenöcsgyár vezetőjét, Wertheimer Zoltánt Is. Werthei­mer a kérdéses Időben Budapesten volt. Vallomásából kiviláglott azonban, hogy el­utazásakor ő adott utasítást munkavezetőjé­nek az ásványolaj maradékot tartalmazó be­fagyott hordók kiolvasztására. Minthogy ezt a veszélyes eljárást szakértelem nélküli alkalmi munkásokra bízta, Nagy Lajos dr. ügyész Wertheimer Zoltán ellen is vádtn- ditványt tett. A védelem kérésére a biróság szakértő meghallgatása miatt elnapolta a tárgyalást,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom