Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-24 / 67. szám

S x e r tf a 1943 március 24 V iro 12 mién Î3 A *£ LA M B U T bul'apí:«!' ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.30, NE­GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTABI CSEKKSZÁMLA SZAMA 12148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 67. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAl-tl. 1. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A MARETH-VONAL ELŐTT MEGTORPANT ÉS SÚLYOS VESZTESÉGEKKEL ÖSSZEOMLOTT MONTGOMERY ELSŐ TÁMADÁSA ia Áz egész tuniszi állásrendszer szilárdan a tengely kezében van Kurszknál ufabb teret nyert a német támadás A téli támadásban 14,558 páncélost vesztett a vörös hadsereg A Itárimezmény bizottsága fontos értekezletet tartott Tokióban A FASISZTA MOZGALOM megalapítá­sának 24 évfordulóját ünnepit Olaszország, 1919 március 28-án bontott» ki lobogóit ar a mozgalom, amely. e lánglelkií vezérének Mussolininak irányit ás» mellett, megterem­tette a mai Olasz birodalmat,, igazi nemzeti egységbe kovácsolta össze az. olaszaikat és amelynek érdeme az, hogy ma az olasz bi­rodalom ott, menetel Európa népei élén, a német birodalom mellett., Olaszország ünnepi díszbe öltözött. a. köz­épületeket és a. magánépü'eteket is föiiobo- gózták. A mozgalomnak az egész országból összegyűlt képviselői bői hatalmas menet vo­nult fel a Palazzo Venezia elé és éltette a Dueet, a fasiszta. Olaszország megteremtő­jét. A Capitohumon a mozgalom halottai­nak emlékművénél diszőrség állott. Az egész, olasz sajtó hosszú cikkekben méltatja a faststa mozgalom rendkívüli je­lentőségét, A lapok történelmi áttekintést, nyújtanak arról a 24 forradalmi és történel­mi évről, amelyben az olasz nép életét, újjá­született akarását és nagyra!örö lendületét a fasizmus határozza, meg. Az- olasz lapok ezzel kapcsolatban méltatják az országnak a mostani háborúban való szerépét Is. Hang­súlyozzák, hogy a harc Olaszországra és szövetségeseire nézve tulajdonképpen véde­kező háború az angol elnyomás, háttérbeszo- rjtás és a bolsevista veszedelem fenyegetése eilen. Olaszország feladatát ebben a háború­ban történelme, hagyományai, műveltsége és évezredes dicsősége jelölte ki s az Olasz, nemzet szövetségeseivel együtt, küzd a vég­ső és teljes győzelemig. * HITLER VEZER BESZEtlENEK hatása alatt áll a német s vele együtt az európai közvélemény. A Vezér újból félreérthetetlenül és határo­zottan rámutatott arra a. veszedelemre, amely Európát a bolsevizmus részéről fe­nyegette és amelynek leküzdésével a német és szövetséges haderők történelmi szolgá­latot tettek és tesznek az egész emberiség­nek. Már az utóbbi napok eseményei is nagy megnyugvást keltettek. Hitle,r vezér beszéde, a helyzet tárgyilagos és őszinte megismertetése azonban további és végle­ges megnyugtatást jelent Európa részére Kétségtelen, hogy további nehéz harcok és még súlyos feladat megoldása vár a kele­ten harcoló erőkre, az orosz nagy támadást azonban, sikerült megfékezni és a kezdemé­nyezés most már mindenütt a német és szö­vetséges csapatok kezében van. Olaszországban is a legnagyobb helyeslés­sel és megelégedéssel fogadták a Vezér be­szédét. Rámutatnak arra, hogy Hitler vilá­gosan hangoztatta Churchill és Roosevelt felelősségét a bolsévizmussal való szövetke­zésért. A japán sajtó megállapítja, hogy Hitler vezérnek a hősi emléknapon való személyes részvétele és beszéde szétoszlatták azokat o hazugságokat, amelyeket az ellenséges hírverés az utóbbi hetekben a Vezér szemé­lyéről igyekezett terjeszteni. A semleges államok közül a török sajtó nagy cikkekben méltatja a beszédet, és fő­képpen azt. a kijelentést emeli ki, hogy a keleti, arcvonalon véglegesen measzünt a katonai válság. * A TÉLI CSATA FSEMÍ.VVFIT a nemet rádióban részletes előadásban ismertette. EMttmár német altábornagy. — Ott, ahol támadásban vagyunk — mondotta — a záróhadmüveletet alakítjuk azoknak a sikeres ellentámadásoknak befe­jezéseként, ameivek Kharkov visszafoglalá­sával érték el tetőpontjukat és amelyek a szovjet vezetés betörését az újonnan meg­vont elhárító arcvonalunkon át nyugat felé, a Dnyeper Irányában rendbehozták. Ezek is befejezésükhöz közelednek, mert. a legköze­lebbi jövő harci eseményeiben mindenhol ér­vényes az évszak törvénye, — A Szovjet tömegrohama előbb, vagy utóbb mindenhol megállót!, még mielőtt hadműveleti célját elérte volna,, Az elhárí­tásban mutatott szívós kitartás a legna­gyobb mértékben áthúzta az ellenség min­den számítását. Ma fel kell tenni a kérdést, vájjon a Szovjet kétségtelen támadó sike­rei délen felérnek-e azokkal a súlyos vesz­teségekkel, amelyeket a középső és az északi szakaszon szenvedett? Éppen azért, mert a harcot az egész arcvonalon a Kau­kázustól a Ladoga-tóig egységes egésznek kpll tekinteni, a Szovjet, kétségtelenül más mértékkel fogja mérni a dnnee.vidéki és a Kaukázusban elért nyereséget, mint azzal, amely hetekkel ezelőtt kiilönjelentéseiben kicsendült. — A százmértföldekben elért nyereség kétségtelenül messze elmarad attól, amire törekedett, és amit legalább elérni remélt ab­ban az időben, amikor a hadlszerencse foly­tán ölébehullott a. Volgánál és a Donnái a meglepetés folytán elért sike.r. Keletukrajna megszállása és az itt harcoló német csapa­tok megsemmisítése, valamint az általános győzelmes előnyomulásra vonatkozóan ahhoz fűzött várakozások alaposan meghiúsultak. Ne tévesszük szem előtt, hogy a Szov­jet nagy téli támadása alatt kezdetben mi­lyen figyelemreméltó teljesítményeket ért el messzire ható mozdulatokra bevetett kö­telékek vezetésében is. Elismerjük, hogy valamit tanult, tőlünk. A hatalmas téli küz­delem utolsó szakasza annál inkább megmu­tatta hadműveleti képességünk határát. To­vábbra is érvényes az a tény, hogy a Szov­jet Is alá van vetve minden támadás csúcs­pont-törvényének, különösen pedig azért, mert nem ismerték fel, melyik az az idő­szak, amelytől fogva támadóerejük meg­szűnésre van ítélve. Nyilván beleesett abba a. legnagyobb hibába, amelyet valamely ve­zetés elkövethet, nevezetesen az ellenség le­becsülésével. Nem a® a döntő tény, hogy ezzel súlyos vereséget, szenvedett, hanem az, hogy miképpen történt.. Erős, de egyébként magára hagyatva harcoló kötelékek meg­semmisítése tanulságos arra, hogy dönUí időben hogyan mood csődöt a szovjet, veze­tés. — A Szovjetnek azok » kísérletei, hogy á Donee mellett helyreállítsa n. helyzetet, más tekintetben Is kedvezőtlenek ránézve. Számos köteléket sietve más szakaszokról vont oda. ahelyett, hogy — mint előbbi had­műveleteiben — a tartalékból vette volna az erőket. Ez. elsöiaben mutatja., hogy nem kimeríthetetlen az a, tömeg, amely rendelke­zésére áll. Már pedig eddig éppen ebben rejlett a Szovjet tulajdonképpeni nagy ereje. Ha ezen a téren most határokat lehet észre­venni. ennek jelentőségét bajosan lehet túl­becsülni. — Az ellenségnek emberben és részben harci eszközben való számbeli fölénye volt. Ez elsősorban a mi teljes hadvezetési fölé­nyünknek útjában állott. Ha azonban ez az akadály eltűnik, akkor sok minden, talán minden további magától adódik. Bizonyosra vehető, hogy vezetésünknek a legutóbbi he­tek hadműveleteiben tanúsított, okos mér­téktartása, amellyel harcoló erőink kímélé­sét épugy szemelőtt tartja., mint az ellenség megsemmisítését, ahol alkalom nyílt rá, kétségtelen előnyöket biztosit számunkra. — Merészség és mértéktartás, s mind­kettő a maga idejében volt az, amely ezt a kétségtelen Sikert, megadta. A Szovjet szá­mára piídíg nyilván súlyos gondot okoz, hogy mi történjék most, téli támadásának sikertelensége után. Az altábornagy igy fejezte be érdekes elő­adását: — Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a nehézségek még nincsenek véglegesen kikü­szöbölve és tartózkodunk túlzott megállapí­tásoktól; a mostani tél eseményeiből azon­ban levonjuk azt a bizonyosságot, hogy a legszívósabb ellenséggel szemben is a céltu­datos, mértéktartó, merészségtől irányított akarást és a kemény visszavágásra képes fegyverforgatót nem hagyja el a siker.-* CHURCHILL vasárnap esti rádióbeszédé­ről most már részletesebb jelentések álla­nak rendelkezésére. A német külügyminisz­tériumban megállapítják, hogy az angol miniszterelnök elsősorban Edennek, Wa­shingtonban tárgyaló külügyiminiszterének helyzetét akarta fejtegetéseivel megerősí­teni. Eden tárgyalásai bizonyos értelemben holtpontra jutottak- Roosevelt a legutóbbi találkozást .— betegségére hivatkozva — le is mondotta. Churchill maga is bevallotta, ezt az okot, amennyiben kifejelte azt a re­ményét, hogy a politikai nézeteltéréseket si­kerül ..egyszerűsíteni és enyhíteni". Churchill beszédének egyik érdemes része volt az, amelyben valósággal eltemette a hírhedt atlanti okmányt és ehelyett három nagyhatalom: Nagybritannia. az Egyesült Államok és a Szovjetunió világuralmának tervét hirdette. Csungkmg-Klnát, amely ed­dig mindig ott szerepelt a négyes fogatban, cza lka lommal nem említette. Azokban a tervekben, amelyeknek meg­valósítását a háború utánra helyezte kilá­tásba, mind angol, mind nemzetközi szem­pontból átvette a tengelyhatalmak módsze- re.it. Nagytér-gazdálkodásról beszélt s An­glia részére négyéves tervet hirdetett a szo­ciális kérdések megoldására. Legjellemzőbb kijelentése azonban az volt, hogy „az európai hagyományókat, és az európai művelődést, meg kell menteni". An­glia és szövetségesei első célja, éppen az európai művelődés két nagy vezető államá­nak, Németországnak és Olaszországnak megsemmisítése. Jelenleg tehát az európai művelődés megmentése helyett, annak el­pusztításán dolgozik. Ezeknek az európai művelődési gócpontoknak szándékolt meg­semmisítése után kitől akarja, Churchill megmenteni az európai műveltséget? — ve­tődik fel magától a kérdés. Olasz politikai körökben Churchill beszé­déhez ugyancsak megjegyzésekei fűznek s megái lapítják, hogy az angol miniszterelnök a. tengely módszereit másolja,. Abban igaza van ChurcMIInek. hogy ma még hiábavaló bizonyos béketervezet kidolgozása, mert minden jel arra mutat,* hogy a. béke nem közeli s egyetértenek azzal a kijelentésével is, hogy a háború továbbfolytatása még ke­serű csalódásokat okozhat Angliában. * TOVÁBB TART az angol- amerikai, csa­patok északafrikai nagy támadása. A ten­gelyhatalmak hivatalos jelentései heves harcokról adnak hírt. A német csapatok el­lentámadásokkal, néhány helyen visszave­tették az ellenséget, máshol a légi erőtől támogatott német—olasz kötelékek még sú­lyos küzdelemben állanak. A tuniszi helyzetről Berlinben még bizo­nyos tartózkodást mutatnak, úgy, hogy nem lehet megállapítani, hogy a németek miként Ítélik meg a súlyosnak jellemzett elhárító harc kimenetelét. ‘A brit—amerikai támadás két különböző szakaszon indult. A brit 8. hadsereg Déltu- néziában két szakaszon kezdte meg támadá­sát, mégpedig szemközt a tulajdonképpeni Mareth-yonál ellen és a Khear Reilane sza­kaszon. a Mareth-vonal hátában északra lévő német—olasz záróállások ellen. Ez utóbbi célja nyilván a Mareth-vonalat meg­kerülni es a Sós-mocsarak déli szegélyéhez előrenyomulni. Közép-Tuniszban a német felderítés szerint főként az amerikai 5. had­sereg támogatja ezt a hadműveletet. Ezeket az amerikaiakat De Gaulle-féle csapatok is támogatják. A jelek arra mutatnak, hogy az amerikaiak célja Gafsa vidékéről Makassa- rtn át Sfax irányában, valamint El Gueta- ron át a gabesi öböl irányában elérni a ten*

Next

/
Oldalképek
Tartalom