Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-21 / 65. szám
8 1943. MJtnClVS 21 Magyar-török kapcsolatok a mult évszázadban Kint a legtöbb napilap már megírta, VI- T&in-Reviczky Antal követnek a bolgár-magyar egyletben tartott előadása élénken foglalkoztatta az isztanbuii török- és francia- nyelvű sajtót. Beszédének különösen az a része vonta magára a sajtó figyelmét, amelyben a követ hangsúlyozta, hogy a török nemzet baráti kezet nyújtott az uralma alól felszabadult Bulgáriának, mint ahogy annak Idején Magyarországgal is tette. Mindkét nép, mind a magyar, mind a bolgár „örömmé! ragadta meg a baráti ír-eset'* *. A beszéd hatása alatt támadt visszhang, amely éppen a 48-as szabadsághösök és nagy saámüzötteínk emlékének hódoló már- dfusi napokban jött el hozzánk, időszerűvé teszi a magyar-török vonatkozások felelevenítését. Kossuth Lajos, Bem tábornok és bujdosó társaik emlékét idézve, nem félejthetjük, el, hogy a vitéz török nép a nemzeti agyért a száműzetést vállaló történelmi nagyjainknak menedéket nyújtott. Kossuth Lajos „Irataim az emigr ációból“ einrü hires munkájában megható szavakkal emlékezik meg a törökök nagylelkűségér ől, akik akkor sem hagyták cserben a menekülteket, amikor az orosz cár a szultántól kiadatásukat követelte. A folytonos ostromlás, fenyegetőzés dacára Abdul Medzsid a Diván gyűlésén Ünnepélyesen kijelentette, nein akar gyalázatot hozni a saját nevére a vendégjog meg- sértésév-1, hogy kiszolgáltassa ellenségeik bosszújának a Szerencs étien ekel, akik nála kereslek oltaimat. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos mellett, az európai szabadságmozgalmaknak olyan kiváló hősei, mint Bem József, Dembinszky, Kmety — Törökországba menekülték. A Porta hivatalnokai tisztelettel adóztak a magyar bátorságnak és hódolattal viseltettek a szabadsághősök iránt. Bem tábornokot nemcsak megkülönböztetett tiszteletté! vették körül, de személyéhez, hadvezér! képességeihez messzemenő politikai kombinációkat ftiztek. A háborús párt, Így elsősorban a külügyi politika irányítására döntő befolyást gyakorló Resid pasa elgondolásaiban nagy szerepet szánt az oroszokkal szemben annyi diadalt aratott hősnek. Resid pasa messzelátó államférfi volt és a török birodalom érdekeit szivén viselte. Jól látta, hogy az Oroszországgal folytatott háborúskodás milyen halálos csapást mért a török birodalomra és hogy a lealázó békekötések mennyire ártottak a Porta tekintélyének. Legfőbb törekvése volt az alárendeltség alól felszabadítani a birodalmat, mert amig Oroszország mint fenyegető veszedelem állott a tehetetlen Törökország határán, addig számolniok kellett a rettegett lehetőséggel, högy ki fogják őket szorítani Európából. Törökország politikai érdekei tehát kívánatossá tették Magyarország és Lertgyelor-szág visszaállítását. Ennél a pontnál találkoztak a Nagyvezir és a Bem tábornok politikai elgondolásai. Bem világosan látó fejjel mérlegelte a helyzetet és a valószínűnek látszó orosz háború kitörésére alapította számításait. Már magábahvéve az a körülmény, hogy Törökországnak nem voltak képzett hadvezérei, eléggé igazolta Bemnek azt a feltevését, hogy a törökök milyen reményeket fűznek az ö hadvezévi képességeihez. A nagyvezir terve, mely szerint orosz háború esetén Bemre bizná az egyesült magyar és török haderők fővezérségét, teljesen megfelelt Bem elgondolásának. Mint ahogy ezt egy későbbi levelében Teleky Sándor grófnak irta, az is nyilvánvaló volt előtte, hogy Lengyelországban a többségben levő demokrata párt nem bizná reá a fövezérséget és igy ott nem nyílna tere újabb hadiakció kifejtésére. Ezért a távolból akarta hazáját szolgálni. Mikor tehát az orosz és osztrák nyomás alatt a Porta felszólította az emigránsokat az iziámra való áttérésre, Bem nem habozott, hiszen egy szent cél szolgálatában álló politikai okok az áttérés mellett szóltak. Magyar tisztekből álló küldöttség előtt kijelentette, hogy életének egyetlen célja a szabadság kivívása és mint török alattvaló Törökországban többet használhat a magyar ügynek. Oroszország és Ausztria végleges döntésre kényszeritették a szultánt a menekültek sorsát illetőleg. Eszelint Kossuth és társait Kiutahióba, az iziámra áttért menekülteket Aleppóba szállították. Amikor Bem, Kmetty tábornokkal és társaival Sztambulba érkezett, Abdul Madzsid szultán, aki látni akarta az oroszverő tábornokot, személyesen ment kíséretével az emigránsok hajójára. Végignézett a szabadságharc hősein, hosszasan eltűnődött, majd ismét Bemre függesztve tekintetét, részvétteljesen szólott kíséretéhez: — Kár ezekért a vitéz emberekért. Kár, Hagy kár, hogy igy történt. Aieppó határában a helyőrség és lakosság élén az cleppói pasa fogadta Bemet nagy ünnepséggel. Ott nemsokára alkalma nvllt a törökök előtt Is bemutatni harciképesaé- gét. 1850-ben az arab és beduin felkelő sereggel szemben a váli pasa megbízásából Bem szervezte meg a védelmet és leverte a lázadást. Az oroszlán bátorságu, ,„Ariién gibt' magyar pasa híre az egész arab vidéken szájról-szájra járt. De Bemet nem elégítette ki az arabokkal folytatott verekedés. Abban bízott, hogy mégegyszer összemérheti kardját az orosszal. A száműzetésben is a nemzeti ügy érdekeit akarta előmozdítani. „Ha Magyarország leverése gyászba borította a nemzetet, az összeomlás következményei még a nemzeti ügy javára szolgálhatnak, mert Törökország és a cár közötti viszály kitörése előttem elkerülhetetlennek látszik. Törökország elég erős a mosstkvai hatalom leverésére, hadserege ég a vágytól, hogy megbirkózzék az ellenséggel, az első jeládáSra minden ember fegyvert fog ragadni“ — irta Bein egyik barátjának. Mint a török hadsereg mussorjének, Bemnek alkalma volt a török vezérkart a legújabb európai módon újjászervezni s igy joggal remélhette, hogy háború esetén reá bízzák a fővezérletet. De a várva-várt orosz háború kitörése még mindig késett. Az idegen hatalmak gyámsága alatt szenvedő tönomy" rendkívül tanulságos áttekintésben ismerteti a Japánnal aktiv katonai szövetségben álló Nanking-Kina , hadifontosgágu nyersanyagtartalékait és a.termelés fokozásában éléit sikereit. Észak-Kína tervszerű gazdasági feltárására az első lépések már közvetlenül a kínai koniflfklus kitörése után megtörténtek és elsősorban a közlekedési hálózat kiegészítésébe® és egyes addig kihasználatlan nyersanyagforrások feltárásában álltak. lMl-ben a konfliktus koráról származó gazdasági zavarok kiküszöbölése és a normális helyzet visszaállítása céljából n,j szakasz kezdődőit, melynek legfontosabb eseménye az ö*évee iparfejlesztési terv felállítása volt. Japánnak a nyugati hatalmakkal való háborúja következtében ez a terv az előirányzott ütemben nem kerülhetett ugyan megvalósításra, azonban az uj stratégiai szükség'e- teknek megfelelő változtatásokkal még mindig Bszak-Kina gazdasági újjáépítésének alapjául szolgál. 1941 decemberétől kezdve Nanking-Kina, mint Japán stratégiai és gazdasági támaszpontjának jelentősége hirtelen még jobban megnövekedett, ami az erőfeszítések fokozásában is kifejezésre jut. ftsz.ak-Kina széntermelése például, mely már 1941-ben is elérte Mandzsukóét, 1942-ben már messze túlszárnyalta az egyébként szintén tekintélyes mondzsuriai termelést. Eszak-Kína ma már nemcsak saját szükségletét tudja teljesen ellátni, hanem Japánba, Közép-Kinába, sőt Gao, a folyók folyója partján! Sokan sohasem hallották még ezt a nevet., pedig nagy, dicsőséges mult em’ékét hordó név! Az afrikai fehér faj alkalomadtán egy kis rablástól sem visszariadó népeinek álmait a kar- thágóiaktól az araitokig évszázadokon át foglalkoztatta Gao, a Szudán királynőjének gazdagsága. „A Szudán úgy gyógyítja a szegénységet, mint a kátrány a fekélyt“ — mondja egy öreg arab közmondás. Mert Gao valamikor nagy, gazdag és hatalmas volt. Gaoban — mondják a régi arab krónikák, a „Tarák el Fettaeh“ és a „Tarik es Sudan“ — paloták sorakoztak, hatalmas egyetemi épületek, szína rany kupo’áju mosók és a város lakosainak száma megközelítette a százezret, A 16. században Timbuktu és Gao Írástudói élénk levelezésben állottak Bagdaddal és Mekkával. Filozófiai, teológiai, matematikai kérdéseket feszegettek, jogtudományi tételeken vitatkoztak, de ahhoz is volt érzékük, hogy Génuával, Velencével, Fezzel, Kairuánnal és Kairóval kereskedjenek. Afrika nagy kereskedelmi utjai: az arany-, elefántcsont- és rabszolgaut forgalomban vetekedtek az ázsiai sei y emu Ital, vagy az európai ámbra- és rinuttai. Ezeket az utakat nagyon gondosan ápoltak, ami a sivatagban természetesen elsősorban a kutak fenntartásában állt. Közvetítésükkel Gao összeköt tetősben állott a délalgiri oázisokkal, Egyiptommal, Leventével, sőt a rök kormány egyre jobbam távolodott az orosz—török háborútól. Bem, aki mindent feláldozott az egész énjét betöltő nemzeti célért, nem valósíthatta meg politikai terveit. A tehetetlenség érzésének nyomasztó súlya alatt utolsó éveiben mindentől és mindenkitől visszavonult. Sétaközbrn ie csak elvétve váltott néhány szót kísérőivel. A nép eat a szót lanságot a mohamedán felfogás szerint értelmezte és a szentség jelének vette, A rossz kHma nagyon aláásta egészségét, legyengült szervezete nem tudott megküzdeni azzal a lázas betegséggel, amely végzett vele. A törökök, mohamedán szertartás szerint, a hősöknek kijáró, kegyelete« hódolattal temették el Aieppó városában. A sírja fölé emelt hatalmas emlékmű sírfeliratában a törökök büszkén vallják magukénak a nagy halottat: „A dicső Murat pasa, aki menedéket talált, a török udvarnál, megtagadta előbbi vallását és mohamedánná lett. Szerencsének az anyák, kik olyan gyermeket hordának méhükben, mint ö volt. De fájdalom, nagy a mi veszteségünk! A sors kíméletlen volt e nagy emberrel szemben. Ezen dicsőséges hős életének fonalát, egy csapással elvágta a halál Aieppó városában.“ A vitéz török nemzet fiai tisztelettel őrizték Murat pasának, a magyarok „Bem Apó“- jának emlékét és talán éppen a két nemzet által külön ápolt, de közösen érzett kegyeletnek e sokatjelentö ereje áradt felénk a török sajtó baráti hangjából. HoKV ETELKA Msndzsukuóba is szállít szenet, legutóbb pedig a japán ellenőrzés alá került ilélázsiai területekre hs megkezdte a szállítást. Japán és Mandzsukuő vasipara elsősorban északidnál szenet használ. Bár ilyenformán Nan- king-Kina szénkiaknézása rendkívül magas szintet ért el. az ország iparosítására irányuló tervek kapcsán a termelés további fokozására is szükség lesz. Hasonló örvendetes fejlődést mutat Észak- Kin» vasérekltertnelése is. A lungyeni vasércbányák termelése teljesen elérte az ötéves tervben kitűzött előirányzatot. Ezzé’ szemben a tervezett alumíniumipar kiépítése délázsiai japán szerzemények gazdag bauxit- telepei folytán fö őslegessé vált, úgyhogy Kína timföidelőfordulásait tűzálló anyagok és különböző csiszoló anyagok gyártására akarja felhasználni. Sszak-Kina egyik legjelentősebb hadi fon toss ágú ásványkincse a kősó, mellyel egész Kelet-Azsiában az első helyet foglalja el. A kínai kősó termelés az ország saját szükségletén kívül eddig az egész japán szódaipar nyersanyagszükségletét is el tudta látni, a só ipari je’entőségé- nek rohamos növekedése azonban mégis kívánatossá teszi a termelés további fokozását is. Az ötéves tervén végrehajtott változtatások középpontjában nagyszabású szénrsepp- folyónitó gyárak febülitíVsánnk tervei állanak. Éneknek a terveknek megvalósítása az „International Economy“ szerint Észak-Kina gazdasági életének szerkezetét lényeges módosításnak fogja alávetni. (MN) keletitrikal néger államokkal is. A Niger folyó nagy kanyarulatának csúcsánál úgyszólván Afrika szivét alkotó Gao- hoz Európa ás Ázsia minden szellemi áramlatának hullámai utat ta’áltak. Gao két nagy faj, a fehér és fekete faj olvasztótégelye volt. És mi maradt meg a szórnák nagy néger birodalmának fényes fővárosából? Csak egy nyomoruságo« sárfészek! * Gao ma semmiben sem különbözik a Niger partjain tengődő újabb „alapítású“ helységektől. Ugyancsak a fakó kockaházak, vagy jobban mondva kunyhók, omladozó falakkal, beomlással fenyegető tetőkkel. A bennszülöttek napi foglalatossága a porban való alvásban vagy végtelen alkudozásokban merül ki. A piacon valóságos kiilön ajánlólevélre, pecsétes igazolványokra van szükség, hogy a fehér ütegen akár egy dinn halat is vásárolhasson, friss hősről nem is szólva. Igaz ugyan, hogy a katonai garnizon kertjében azonban mindig frissen zöldelő saláta, bab, borsó Ígér ritka csemegét, de titkán múlik el év, amikor ezt a csemegét ne a sáskák élveznék. A „város“ szállodái közül már csak az „Atlantis“ van nyitva. 1939-ig itt gyűltek össze hetenként az Air France pilótái és futárai egy kis tercierére, hogy a kávéházi asztalok tőzsdéjén kicseréljék híreiket. A* utasok közigazgatási tisztviselőkből, katonatisztekből és kereskedőkből kerültek W, akik ha csak torzkép alakjában is, de mégis csak elhozták Európa, a párisi élet szívverését. Most azonban Algírból vagy Dakarból csak havonta egyszer érkezik repülőgép és a benzinhiány miatt a szárazföldi közlekedés is teijeeen megszűnt. Az élelmiszerszállítás már csak" a viziutra szorítkozik, de bizony itt is erősen akadozik. Orvosszerek ritkaság- száinim mennek, a kinin pedig, a nélkülöz- hetetlen kinin, mint egész Franera-Affika- ban, itt is teljesen hiányzik. Hiába höinpöly- get a Niger olyan óriási tömegű olcsó hajtóerőt, még a világításban, az elektromos áramban is hiány van: a villanytelep gépei már erősen megkoptak, pótalkatrészeket pedig csak Amerikából lehetne rendelni, de persze ennek a lehetőségnek is csak elméleti értéke van. Amiben Gao most ie kiváló, a® utcáinak szabályossága. Nyílegyenesen, egymást pön- toe derékszögben keresztezve szelik át ke- resztül-kasul a várost és akármelyik város- berendezési hivatalnak is díszére válhatnának, ha nem volna egy furcsa hibájuk: a déli irányú utcák kivételével valamennyien csak az utolsó házig tartanak, hogy itt a, semmibe vesszenek ... a sivatagba! A Szahara bizony nem nyújt vigasztaló kilátást. Egyetlen árva tűpárna**, egyetlen csenevész bokrocska sem szelídíti az egész brutális vadságában feltáruló szörnyű sivatag képét. Semmi, de semmi, csak apró kvarcszemek miriádjainak élettelen tengere. A sivatag, a nagy ellenség, ez volt az egykori büszke főváros gyilkosa és ez fogja a korcs utódból is könyörtelenül kiölni az élet utolsó maradványait is. Gudam vidékének nagy tavai, a Fagibin és Horo tavak évröl- évre jobban összezsugorodnak ágyukban, az időszaki „patakok" medrében már soha sincs annyi viz, hogy igényt tarthassanak a folyóvíz hévre. A Stahara forró szelei és homokviharai majdnem minden földművelést lehetetlenné tesznek: 1941-hen például Alsó- Nigériában 360.000 bennszülött halt éhen! . Vájjon lehetne-e ilyen körülmények között Gaornk, a holt városnak még jövöje? Nos, a franciák mindenesetre álmodtak Gao- nak jövőt! Az Aire France afrikai légivonalainak csomópontja, a tanezrufti és hoggari szaharai autóút, sőt esetleg a trenázafrikai vasút keleti szárnyának is végállomása — tálán mégis csak lehetett volna Gaonak jó- vöje! De hát az angolok és amerikaiak mást álmodtak... Killt ö-beisö gyakorlattal őskeresztény szakképzett építésvezetőt tere* budapesti vá’Ialat Ajáir latokat eddigi működés és fizetési igény megjelölésével „öntevékeny 3883" jeligére Block«©' J. hirdetőirodóba, Budapest, IV.» Városház-uteo 10. Könyvek között TATAY SÁNDOR. CSIPKE — KI beszél esek. A Bólyai Akadémia kiadása — A 77 oldalas kötetecske mindössze tiz novellát tartalmaz. Tiz novella sorakozik fel egymás után, hogy hitet tegyen: Tatay Sándor nemcsak erős, izmos Ígérete az uj magyar novellairodalomnak, de máris kész iró, kész mondanivalókkal. Mélyről jött, akár Erdélyi József, Illés Gyula vagy Sinka István s mondanivalóit is, akár harcos kortársai, a mélyből, a nép leikéből veszi. Bé, mintha csak „kölcsönbe“ venné meglátásait, mert annyira, átszűri saját lelkén azokat, hogy minden Írása és ö személyes élményének tűnik. Tatay Sándor' már előző müveiben, „Az eke", „Jelek a porban“, meg a „Zápor" cimü regényében arra jogosította fel olvasóit, hogy még sok szépséget, számos élményt várhatnak tőle s a „Csipke" csakugyan kiforrottabb minden eddigi Írásánál Pedig egyszerűen, szinte szürkén Ír, de ebben a szürkeségben annyi megrázó eró. és hit van, amennyit csak a legjobb elbeszélő - löink tudnak lelkűkből kivetni. Tatay Sándor szereti alaposan felboncolni alakjai jellemét, lelkét s elemző munkáját mesterien végzi. A „Csipke" egyik legsikerültebb írása, az „Árva lelkek“ hőse egy vallásos kisasszony élete s különös megdicsőülése. Ritkán találkoztunk még ilyen bizarr témávat s ilyen tökéletes téma-kidolgozással, mint ebben a külöDös írásban. De Tatay többi novellái is nagyon lekötik az olvasó figyelmét. Tatay Sándor „Csipke“ cimü legújabb müvét a Bólyai Akadémia adta ki a „Bólyai könyvek" sorozatában. Ro Nanking-Kina, a jap^n liálroius yavtlálitoilás (c<pţ»c<!Agabb n> eranNyapforrána A Japánban megjelenő „International Kco‘tiao, S3 Eiafolt város
