Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-19 / 63. szám
1943, MJtnC MVS 19 3 MfiszBVi lirsjstn Az ötös tanács valószínűleg szombaton hirdet ítéletet a 192 kommunista vádlott bünperében Pí»fseli íslván «Ír. nagy beszéde ufón a liz védőügyvéd mondóit védőbeszédei a csulörtőbS tárgyaláson Kolozsvár, március IS. A február 24. óta | beteken át tartó északerdélyi kommunista * per tárgyalása Kolozsváron befejezéshez érkezett. A nagyszabásúnak tetsző politikai bünper, melynek első részében a kolozsvári törvényszék Zolán Endre dr. táblabirő elnöklésével ülésező öttagú külön tanácsa Budapesten Ítélkezett, jelentőségében elenyészővé zsugorodott a minden részletet feltáró nyilvános tárgyalások során. Amint a bizonyítást eljárás befejezése után elhangzó vádbeszéd szemléltető összefoglalása rámutatott, az egész mozgalom látszólagos arányai ellenére távol állott az Erdély őslakosságát képező magyar, román és német tömegektől. A 664 vádlott közül majdnem háromnegyed rész: 460, tehát 70 százalék zsidó és mind össze 22 százalék (148) magyar s alig 8 százalék (56) a román és német nemzetiségű, ha, pedig a. mozgalmat irányitó értelmiséget tekintjük, közülük 84 százalék (lóéból 89) n. zsidó. Az egész mozgalom alig az északerdélyi lakosság 3 tizezrelékét, az itteni magyarságnak meg csupán egy tízezreikét érintette. A ma nálunk nemzetiségi életet élő románságból egyetlen lélek sera akadt, aki a főhatalomváltozás után sodródott volna a kommunizmus légkörébe. A perben szereplőket már évek óta „fémjelzett“ kommunistákként tartotta nyilván a román rendőrség is. Különben is a román megszállás idejéből ered az egész megmozdulás. A ió'Y"'< romániai közéletben Vkó vvVüVV talajra lelő kommunista szervezkedés azonban a fel- szabadulás után sem akart felhagyni az állomrend és annak biztonsága áldásosára megkezdett munkájával. A mozgalmat szervező és irányitó Kohn Hiliel dr. kolozsvári ügyvéd az előzetes letartóztatásban, vagy internáló tábori őrizetben álló többi vezető személyekkel együtt — összesen 68-an — a fővárosban elhangzott Ítélettel nyerték el büntetésüket. Bárom újabb csoport tagjainak ügye pedig még ezután kerül tárgyalásra Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Máramarosszlgeten. A Kolozsváron sorra került második csoportban a kolozsvári és környékbeli s a velük együttesen megidézett désvidéki és besztercei vádlottak, összesen 192-en adtak számot eltévelyedésükről. Volt., aki „könnyelműségnek“ tartotta csupán végzett ténykedését. Többen fiatalkorukkal védekeztek és töredelmesen vallották be: — Csak most érzem cselekedetem súlyát. Legtöbbjük családja mitsem tudott az egészről, de maguk sem igen voltak tisztában a kommunizmus mibenlétével. A vádbeszédben „szalonkom munistá knok" nevezett, és főképpen a cionizmus vizeiről nagyobb nemzetközi lehetőségeket, sejtető kommunizmus óceánjára evező golfnadrágos „uracsok“ és „sportlédik“ viszont titkos szemináriumi előadásokon Igyekeztek fitogtatni jártasságukat a Parwin-elméletben, a kommunizmus történetében és a dialektikus materiáJimus rejtélyeiben. A maguknak kisajátított „szellemi fölény“ tudatában állítottak szolgálatukba kérgestenyerü, jóhiszemű munkásfériakat es kenyérért vesződő varrólányokat, gyári munkásasszonyokat. Fülükbe meg nem értett szavakat sugdostak, amihez magyarázatul munkáajólétet, jobb jövőt emlegettek. Kezüket, mételyező röpcédulákkal tömték meg, lakásaikba csempészték e mérgező iratokat gyártó sokszorosító gépeket, hogy veszély esetén bármikor „tiszta", illetve üres készei érvelhessenek a nyomozó hatóságok előtt: — Nem vettem részt a mozgalomban. Nem tettem semmit. Senkit sem ismerek a „vörösök" közül. öreg, hithü orfodox zsidók csemetéi hivatkoztak erre, olyanok, akikre szüleik rászóltak. ha szombaton cigarettára gyújtottak. „Társadalomtudományi" könyveket, folyóiratokat rejtegettek padlásukon, pincéjükben és a bíróság előtt szemérmetlenül hajtogatták: — Nem csináltam olyant, amiért büntetést é.rdemelné.k. Ideológiai alapú búvárkodást emlegettek, „a természetbarátok egyesületének“ tagságát, kirándulásokat, teaesték és disznótoros vacsorák látogatását ismerték be legfeljebb, melyeken „jótékonycélra" gyűjtögettek adományokat és olykor gazdasági természetű kérdésekről esett szó. , A. már Budapesten elitéit Szabó Julianna azonban, akinek vezetőszerepe volt a mozgalomban, szembesítése alkalmával szemükbe vágta vele együttesen kifejtett ténykedéseiket. Egyébként alig akadt — az Is magyar volt —, áld vezeklöen magába szállva vallotta volna be bűnösségét, a megtévesztően épitő munkát hirdető, de romboló munkára ösztönző jelszavak után való törekvésben. Piacsek István dr. ügyész vádbeszédében részletesen és tárgyilagosan boncolgatta minden egyes vádlott szerepét Rávilágitotl az egész szervezkedés mibenlétére, amely a cionizmus és szakszervezeti mozgalom, mezében indult el, hogy majd a független Erdély követelésével alapjaiban támadja meg a szentistvánl birodalmat. — A mozgalomnak mindenik résztvevője — mondotta az ügyész —, aki egyetlen fillérrel js támogatta azt, ugyanannyi vér- eseppet vont el a nemzeti élet vérkeringéséből. Egyetlen egy sem, akadt, közülük, akiKolozsvár. március 18. Diákkorunk legszebb emlékei közé tartoznak az önképzököri órák. Az alsós diák, a „fika“ leghöbb vágya volt, hogy egyszer belőle is felső- osztályú legyen, mert akkor egyszerre tagja lett az Önképzőkörnek is. Mi volt éa mi ma is az Önképzőkör? Alkalom arra. hogy a diákok előadói vagy Írói hajlamaikat csillogtassák s ezenfelül még valami, már majdnem az élet, amelyet az iskola falain kívül élő felnőttek művészi és esztétikai értelemben. Ezeken az önképzököri délutánokon bírálták el. hogy egyik-másik tanulmány, novella vagy vers érdemes-e a „megörökítésre", az „utókor" számára ? .. . A megörökítés formája pedig az volt s ma Is az, hogy az érdemesnek talált Írott, gyűjteményes formában is megjelenjék valahol Természetesen nem a nagy nyilvánosság előtt, hanem csak „házi" használatra. Ez a többévtizedes hagyomány a kolozsvári református. római katolikus és unitárius főgimnáziumban ts. A római katolikus főgimnázium önképzőköre „Végvári" című lapjának legújabb számát nemrégiben ismertettük. Most került kezünkbe a református főgimnázium Gyulai Pá.l-önképzőkö- rének „Kemény" című lapja, igen gazdag, változatos tartalommal s érdemesnek tartjuk olvasóinkkal Is megismertetni. A „Remény"-nek máskülönben már történelme van. Érdekessége azonfelül az is, hogy a kolozsvári református és az unitárius főgimnázium önképzőköre is .Remény" cimen szerkeszti lapját. Az unitárius főgim názium önképzőköre „Kriza János" néhai unitárius püspök, a „Vadrózsák" gyűjtőjének nevét viseli. Tudomásunk szerint „Kriza János" önképzőkör „Remény" cimü lapját egyetlen példányban szerkesztik s az nem is kerül a nyilvánosság elé, hanem a kollégium országos, sőt világhiiü anyagú könyvtárába kerül megőrzés végett minden egyes bekötött példánya. De ezek a nyilvánosságra soha nem kerülő, bekötött példányok jj is történelmet, irodalom-történelmet őriznek. A harmincas évek derekán történt, hogy ,.11-ek" cimen uj irodalmi megmozdulás indult útjára. Amint, az elnevezés is mutatja, 11 fiatal erdélyi iró fogott össze s azonkívül, hogy irodalmi estélveket rendezett, annek megélhetést ne nyújtott volna a magyar állam, és fizikai kényszerből sodródott volna a mozgalom, felé. Legtöbbjük idegen ettől a nemzettől, méghozzá, olyanok, akiket a proletár tömegek „burzsuj“ névvel illetnek s az amerikai .Jiobbyk és Tommykő példaképein felbuzdulva váltak- „szalonkom,musltdkká". — Ami nekik csak szórakozás és kaland, a magyarságnak élethalálküzdelme. Éppen ezért az igazságszolgáltatás büntető öklével kelt érvényt szerezni velük szemben Zrínyi Miklós jelmondatának: ,Jfe bántsd a magyartí™ Az ügyész nagyszabású vádbeszédének befejezése után tiz védő ügyvéd tartotta meg védöbeszédét, majd az utolsó szó jogán a vádlottak terjesztették elő óhajaikat. A perbeszédek elhangzásával az elnök a tárgyalás folytatását szombaton reggelre halasztotta,, amikor valószínűleg már az ítélet kihirdetésére is sor kerül. tológiát is adott ki „Tizenegyek antológiája.“ cimen. A 11 erdélyi iró közül öten az unitárius főgimnáziumban végeztek As zsenge termékeik is legelőször a .Kriza, önképzőkör" „Remény" cimü lapjában kaptak helyet. Itt próbálgatták szárnyaikat néhai Balázs Ferenc, néhai Dobay István, Kemény János báró, Szent-IvAnyl Sándor és Sz. Jakab Géza, akik aztán a 11-ek között igen előkelő helyet foglaltak el. Balázs Ferenc később megírta a „Bejárom a kerek világot" — mert csakugyan be is járta. — hogy aztán Mészkőre térjen meg s ott ts térjen örök pihenőre. Rendkívüli tehetségnek mutatkozott. Dobay István is, a. korán elhunyt, unitárius pap, de ma mindezt néhány szétszórtan megjelent novella s vers hirdeti. Kemény János báró pedig első volt, aki marosvécsi várába évröl-évre találkozóra gyűjtötte egybe az erdélyi Írókat. Szent- Iványl Sándor ma, budapesti unitárius lelkész s költői szára yalásu szentbeszédeiben nem egy alkalommal gyönyörködhettek a rádió hallgatói is. Sz. Jakab Géza ma az Erdélyrészl Gazdasági Tanács sajtóelőadója. De térjünk csak Viasza beszámolónk szűkei* tárgyához, a. „Gyula.! Pál" önképzőkör lapjának ismertetéséhez. A „Remény" 1943. évi januári számában Sorobory László, a „Remény" főszerkesztője irt. nagyon megÍ szívlelendő e'öszót. „A remény ad erőt ahhoz a munkához, amelyre vállalkozni mertünk. Az a remény, hogy mindazok az elvek és igazságok, amelyeket oly gyakran hangoztatunk, a mi számunkra nem üres és divatos szólamok csupán, hanem hitünkben és akaratunkban élő valóságok,.— Írja a „Remény" főszerkesztője. Érdekes megfigyelni, hogy ml foglalkoztatja a „Remény" fiatal-diák író,, szerkesztő gárdáját. Mindenesetre nem azok a kérdések, amelyek ~ amint, mondani szokás — „a ml időnk" — Önképzőkört diákjait. Ezek a mai fiatalok nem a tavaszról, őszről, télről s holdvilágról Írnak, hanem az élethez, a va’ó élethez sokkal közelebb álló kérdésekről. A januári számban Kallós Zoltán például a válaszuti karácsonyi ősi magyar népszokásokról ir, illétö’eg azokat gyűjti cső- korba. Benedek István, Endresz György As Magyar Sándor diadalmas riceánreoíilését Kormányzó Urunk ezer pengőt adományozott a c$erbénmotga!omnak BUDAPEST, március 18. (MTI) A Kormányzó Ur tiszteletére az operaházban rendezett cserkész díszelőadás alkalmából az országos főcserkészhez ezer pengőt juttatott. A cserkészmozgalom a Kormányzó Ur adományát a hadiárva cserkészek nyári táborozására használja majd fel. Serédi hercegprímás a kovclbetetlenséqről Budapest, márc. 18. A Szent István Társulat évi nagygyűlésén mondott megnyitó beszédében Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás foglalkozott kornak egyik nagy általános hibájával, a következetlenséggel. Rámutatott arra, hogy minden vonatkozásban, a tudomány, a művészet különböző ágaiban, a társadalmi és közéletben, valamint az erkölcsi hitélet terén is megnyilvánul a következetlenség. Szólott ezután Krisztus vallásénak közel 2000 esztendős tanításáról, amely a hit és az erkölcsi igazságok hirdetésében egyaránt következetes volt. Hangoztatta a hercegprímás Krisztus egyházának felbonthatatlan egységét és felhívta a hívőket, legyenek jó katolikusok, hogy derék magyarok lehessenek. eleveníti fel. Bisothka Béla a székely kalákák fontos szerepét méltatja, Sombory László „Kolozsvári séta" címmel közöl nagyon nyitott szemmel megírt észrevételeket. Novellát Szentpétery Lászlótól közöl a „Remény" januári száma. De még találunk valami érdekes dolgot ebben a számban. Mégpedig azt, hogy a szerkesztőbizottság bejelenti: — A „Remény" szerkesztésébe a református leánygimnázium önképzőköre is bele fog kapcsolódni. Ennek a testvéri összefogásnak felbecsülhetetlen értéke van, mert * két testvér-intézet között mély szetlesni kapcsolat fejlődik Irt... A bejelentett testvéri összefogás a két testvér inté.zet között már meg is történt s a márciusi „Remény" már ennek a testvéri összefogásnak jegyében s eredményeként szerkesztődön. Vezércikkét „Mit kivan a magyar nemzet?" cimen Sombory László irt, Szördffy Anna pedig a 60 éves Kodály Zoltánról ir lelkes tanulmányt. Feszi György „Irodalmunk népisége" elmen értekezik. Józsa János Sinka István költészetét, Poltz Ibolya pedig Reményik Sándor költészetét ismerteti. Szentpétery Lá$'ő Kovács Zoltán képkiállitását bírálja, mig a „Remény" utolsó oldalán helyet kap a humor ts. Innen idézzük az alábbi, nagyonis időszerű szellemes figyelmeztetés: — Gyerekek, ne szaladgáljatok amtyit. Tnlgyorsan megemésztitek a vacsorát '■ * Beszámolónk során szólottunk néhány szót a régi önképzőkörök diákjairól is, mintegy bizonyságtételeként, hogy vannak és mindig lesznek az önképzőkörök tagjai között, akiknek irodalmi és szellemi tevékenysége egyszer majd túlnő az Önképzőkör, az Alma Mater szűkös keretein, kopott padsorain és kint. az élet harcmezején is teret kér... Bizonyára lesznek olyanok a „Rer mény" mal gárdája között is. A biztató jelekből mindannyian azt remélhetjük.. . Ró. Finnország szk'ába vágott nemzeti könyvtárat létesít Helsinki, március 18. (MTI.) A légitámadások kockázatára számítva, a helsinki! egyetem tudósai javasolták, hogy az ország nyugati részében tudományos könyvtárat állítsanak fel, mégpedig olyan helyiségben, amelyet robbantás utján a sziklába vágnának. _ tj^ A hazaszeretet ég kötelességteljesilés éposza. Minden idők leghatalmasabb * *’ Filmalkotása a J§§. BENGÂZ2! w A Mussolini - kupa 1942. évi nyertese. Bemutatja és jegyeket 3 nanra előre árusít a az asszonyok CORVIN. Mmje Előadások kezdete: 3, 5, 7 és vasárnap délelőtt 11 órakor, Csütörtökön dé'eíőtt 11 érakor is hemuWuk. A kolozsvári református diákok és diáklányok együtt szerkesztik a „Remény" cimü önképzököri folyóiratot
