Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-14 / 36. szám
W43- Ft. BRt A R 14 JECjermm Htsjxg A tengelyhatalmak vasírcgazgálkodása felülmúlja Északamerlkáét Habár jelenleg érthető okokból pontos adatok nem közölhetők a háborút viselő országok vas- és acéltermeléséről, any- nyi biztos, hogy Európa ezen a téren nem maradt alul. Erről már a tengely- hatalmak sikerei, a gépek, mozdonyok, vashidak, hadihajók és rengeteg más hadieszköz állandó gyártása is tanúskodik, de még az ellenfeleink is elismerik, hogy a legfinomabb acél előállításához szükséges fémek, mint a wolfram 6Ö százaléka, a króm 30 százaléka, a magnézium 50 százaléka és a mangán 35 százaléka a mi kezünkben van. Mit ér akkor, hogy pl. az Egyesült-Államoknak békeidőben milyen fejlett vas- és acélgyártása volt, midőn hiányzik nekik az előállításához szükséges fémek nagyrésze? Ezért már régóta tilos Északamerikában rengeteg vasáru készítése, habár a hiányon ez se sokat segített. Éppen mostanában kaptunk arról hirt, hogy oz egyik déli államban felállítandó hajógyár építését acélhiány miatt kénytelenek voltak abbahagyni. Az acélhiány oka elsősorban a nemesitő fémek magosokként készletében keresendő. így a wolfram 80 százalékát az UŞA Kínából, Brit-Maiayából és Ausztráliából hozta a háború előtt. Ma ennek csak egész elenyésző hányada tud eljutni Amerikába japán sikerek következtében, úgy, hogy minden erővel igyekezzenek a mexikói és bolíviai'behozatalt növelni, ahonnan az azelőtti szükséglet 2 százaléka származott. Ugyanez a helyzet a mangánnál. Még a legjobb évben sem tudott Északamerika többet/ mint 30.000 tonnát sajátmaga kitermelni, tehát külföldről szállított be kb. 1 25 millió tonnát. A főszállitó egyébként 350 ezer tonnával a Szovjetunió volt, az orosz mangánt a tavaly óta német kézen levő Nikopolban bányászták. Európa vasérctermelése már a háború előtt mintegy 50 százaléka volt a világ termelésének, amihez' most a japánokét és japán ellenőrzés alatt álló termelést is Hozzászámíthatjuk, hogy az egymással szembenálló felek közötti arányt kellően megbírálhassuk. Európa vasipara egyébként már a háború előtt hatalmas léptekkel fejlődött, hiszen csak a nyersanyagtermelés 10 százalékkal több volt 1939-ben mint az előző évben, a nyersacélé pedig 10.4 százalékkal emelkedett ugyanekkor. Jelenleg viszont éppen a nemesitő fémekből kielégítő mennyiség áll a tengelyhatalmak rendelkezésére. A keleti hadjárat eredményei pedig szinte nem is sejtett gazdasági nyersanyagforrásokat juttattak kezünkre. Franciaország, Svédország, a Szovjetunió és Luxemburg ércelőfordulásai a termelési lehetőségek nyomós biztosítékai. Tagadhatatlan, hogy a földrészünk vasérc-fölényét leginkább a német termelés fokozásának köszönhetjük. Már 1938-ban 25 millió tonna nyersacéllal N émetorszáff többet állított elő, mint Anglia, Franciaország, Belgium és Luxemburg együttesen. A háborúban ez az iráni még csak fokozódott, ahogy a különböző vállalatok jelentéseiből megállapítható. De a többi ország sem pihen ölbetett kezekkel. Svédország és Norvégia termelésének fokozására nagyarányú terveket dolgoztak ki. Dániában feltűnően gazdag ércelőfordulásokra bukkantak, amelyek az ország szükségletét több évre fedezik. Finnország, Olaszország és Spanyolország uj lehetőségek után kutatnak, a meglevő termelést kibővítik és önellátásra igyekeznek berendezkedni. Amennyire lehetséges, Magyarország is teljés erővel kiveszi részét a vasércgazdálkodás annyira fontos harcából. így aztán ne csodálkozzunk, hogy az európai szárazföld vas- és acélgazdálkodása a háború után egész más képet fog mutatni, mint annakelőtt.e. A behozatal kényszerűsége mayd mindenütt csökken. És ami a legfontosabb: Európa ércelőfordulásait sokkal tervszerűbbel? fogják feltárni, mint a béke éveiben. (TEK.) Lvszf peliellyel kell a kenyér?rszleV EcevermiS Kolozsvár, febr. 13. A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelybén egyes törvényhatósági jogú városokban elrende'te, hogy a kenyérliszthez ezentúl lisztpehelyt kell keverni. Amint a pehelykészlet megengedi, ezt a rendelkezést kiterjesztik a többi városokra is. A végzett kísérletek szerint 1 kg. pehelyüszt legalább 3 kg. kenyeret termel. A lisztpehely ára“niétermázsánként 85 pengő, ezért az áaért kapják meg a törvényhatóság területén a pehalyosztással megbízott kereskedőtől a felhaszná andó llsztpelyhet a sütöiparosok. Feheiylisztet egyelőre burgonyáiul és kölesből készítenek. Okmányhamisitás miatt is eíiáras indul egy árdrágítás miatt 10 hónapi börtönre ítélt kolozsvári z^ldó föszerkereskedö eile*-» Kolozsvár, február 13. A közellátási hivatal két ellenőre 1941 október 11-éd ellenőrző szemlére szállt ki Lebovits Béla kolozsvári füszerkereskedő Rákóczi-uti üzletébe. A kereskedő éppen nem tartózkodott otthon és távollétében Ede fia szolgálta ki a vevőket. Az ellenőrök megállapították, hogy az árusításra feltett husnemüek ár jelző céduláján a hatósági árnál jóval magasabb összeg szerepel. Igazolásul a beszerzési számlákat kérték. Közben hazaérkezett a kereskedő, aki a fia által felmutatott számlák tételeit hirtelenében kiradírozta és megtévesztésül egyéb árut irt be a kifogásolt tételek helyére, igy például szalonnát a szalámi és sajtot a szántott kolbász helyett. ' Ki «ár a leo'őbbel? j A breslaui egyetem muukapszycliologlai intézetében érdekes vizsgálatokat folytattak j annak megállapítására, hogy egyes hivatá- | sokban hányat lép az ember. A női hivatások közül a legkevesebbet lép a kémiai laboránsnő. Bár látszólag csend ' ben, egyhelyben ülve végzi munkáját, mé- ; gis óránkint 546—1146 lépést tesz. A mosónő, akinek foglalkozása még jobban egy- helyhez van kötve, óránkint még többet lép. Utána következik a háziasszony, a fodrász, a konyhalány és az elárusitónö. Utóbbiak Lebovits ügye uzsorablróság elé került Kihallgatásakor azzal védekezett, hogy minősített hentesárut tartott, amit szabály- szeri! számlák helyett csak jegyzékkel szállították le, a végrehajtott javításokat azonban tagadta. Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, mint egyes uzsorabiró b,elgázoltnak látta az árdrágító visszaélés bűntettét és Lebovits Bélát 10 hónapi börtönbüntetésre és ötévi jogvesztésre Ítélte. A vád képviseletében Albrecht ‘Zoltán dr. ügyész súlyosbításért fellebbezett és kérte — a per befejeztével — az iratok áttételét az ügyészséghez, hogy közokirathamisitás miatt is eljárás indulhasson. óránként 2700—5000 lépést is megtesznek. Ezeket a megállapításokat természetesen nem kedvtelésből tették, hanem az egészséges munkamód vizsgálata közben. ülő foglalkozást folytató egyének, akik látszólag kevés mozgást végeznek Is, állandóan változtatják testük helyzetét. Egy finom készülék segítségével sikerült pl. megállapítani, hogy egyes emberek több, mint egy fél órán át egy lábon álltak, vagyis a a testsúlyt egész észrevétlenül féllábra helyezték. Ez a jelenség főként a hosszú Ideig egyhelyben való állást Igénylő foglalkozásúaknál volt megfigyelhető. (MNK? mt Vitéz Teleki Mihály gróf lelt oz agrár- szociális problémák nemzetközi hivatala magyar nemzeti bizottságának elnöke Budapest, febr. Í3. Jelentettük már, f hogy az agrárszociális problémák ma- f gyár nemzeti bizottsága február 12-én tartotta alakuló ülését a földművelés- ügyi minisztériumban. Az ülést Bárczay János dr. földművelésügyi államtitkár nyitotta meg és üdvözölve a , megjelent olasz, német, bolgár és szlovák kiküldötteket, részletesen ismertette az agrárszociális problémák nemzetközi hivatalának célkitűzését. Bárczay János dr. földművelésügyi államtitkár javaslatára a bizottság megalakult és elnökévé vitéz Teleki Mihály gróf ni. kir. titkos tanácsos, volt földművelésügyi minisztert, ügyvezető alelnö- kévé Perneczky Béla dr. miniszteri osztálytanácsost, titkárrá pédig vitéz Ghy- czy Béla dr. m. kir. gazdasági munkaügyfelügyelőt választotta. 1 iíéz Teleki Mihály gróf elnöki szól foglalójában hangsúlyozta, hogy Magyarországot ellenségei gyakran feudális berendezésű országnak igyekeztek feltüntetni és azzal vádolták, hogy nem tart lépést a kor szociális követelményeivel és nem fordít gondot a mezőgazdasági munkásság szociális gozdozására, valamint anyagi, erkölcsi és i egészségügyi megerősödésére. Ezt a vádat nyomatékosan visszautasítva felsorolta a mezőgazdasági szociálpolitika terén az utóbbi évek' folyamán tett kormányintézkedéseket. A továbbiak során Franco Angelini nemzeti tanácsos, az agrárszociális problémák nemzetközi hivatalának elnöke beszámolt a hivatal eddigi tevékenységéről, majd Perniczky Béla dr. miniszteri osztálytanácsos, .a bizottság ügyvezető alelnöke vázolta a magyar mezőgazdasági szociálpolitika helyzetét. Végül Aldo Buffa dr. „A társadalombiztosítás járulékai és szervei a mezőgazdaságban“, Virginio Savoini pedig ,,A mezőgazdasági szociálpolitika szempontjai“ cimen tartottak előadást. 126.401 oengőt gyüj#ö;'ek össze a Légoltalmi L'qa kolozsvári hózparancsnokai a Főméi oságu Asszony akciója javára Ltsla iiésiüí aioitról, kivonlak niaţfukol Kolozsvár, február 13. A Föméltóságu Asszony segélyakciójának javára Kolozsváron a Légoltalmi Liga, helyi szervezeté a házparancsnokok utján gyűjtést rendezett. A gyűjtést február 7-én zárták le és most összegezték a gyüjtöiveken befolyt összegeket. Beck Albert ny. vezérőrnagy, a Légoltalmi Liga. helyi szervezetének parancsnoka jelentést tett a gyűjtés eredményéről. Eszerint a légoltalmi házparancsnokok összesen 126.j01 pengőt gyűjtöttek össze honvédcink javára. Ebben az összegben természetesen nem szerepel a csekklapokon, valamint a hírlapok utján befizetett adományok. A Légoltalmi Liga külön kimutatást készít azokról, ákik kivonták magukat az1 adakozásból, valamint azokról is, akik teljesítőképességükkel arányban nem álló csekély összegékkel járultak hozzá a nemes célhoz.
