Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-13 / 35. szám

/ MGeuavxtÎT&XG Nyersam/aghiéni/ az irodalomban Hosszan lehetne beszélgetni a malomipar egykori helyzetéről. Nemcsak ma vannak kiörlésí gondok. Közismert a népdal, amely szerint: Nem forog a dorozsmai szélmalom. fis hogy miért nem, arra egy másik nóta mutat rá: Simonyiban van egy malom, Bánatot őrölnek azon. Mintha csak a ml malmainkat hallanám... A malmosok már akkor is sirtak ... Az ember nem is gondolná, hogy mennyi adatot talál az irodalombuvár a szappanféle­ségekkel kapcsolatban. Közismert tény az, hogy ■ „Nagypénteken mossa holló a* fiát“ azonban használati utasítást -nem találunk arra nézvést, hogy mit csinál szappanhiány esetén. De már a másik nótában a szappan­hiány is érintve lenne, mert azt mondja: Jaj beh ssenyes ez a maga kendője. Nem mai találmány a mezőgazdasági munkáshiány és nem mai tünet a munka­erkölcs lazulása sem. Mert mig az egyik nóta asszongya: Szeretnék szántani... a Toldi-birtokon már feltűnő jelenségeket tapasztal Arany János: Boglyák hűvösében tiz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga. A munkaerőhiányt tárja fel a népdal: Szépen legel az ispánná gulyája, A kisasszony maga sétál utána. Miért? Nincs munkaerő. (Zárjelek között Jegyzem meg, hogy az egykori pletykarovat­ban más volt.) Valami szemfüles riporter elkottyantotta, hogy j Már messziről kiáltja a gulyásnak: Jancsi szivem, terítsd le a subádat. Erre azonban nem kell adnunk. (Tudva­levő, hogy az ilyen pletykarovatokban, ami megjelenik, az vagy igaz, vagy nem.) A munkaerőhiányra céloz Thaly Kálmán szép dala is. Már harangozó sincs Tarján- ban, mert a nóta szerint: Három galamb huzza azt a'harangot. Ugyanitt utalás történik a kenceanyagok terén fellépett nagyfokú hiányra is. Liliommal festették a koporsót. Nyilván nem volt fimájsz. Amikor befejezésül megemlítem még Csi- csóné három lányát az egységes szoknyával, aztán a vékonydeszka kerítést, na meg ál­talában utalok azokra a teljesen jogos pa­naszokra, amiket Tiborc sir el Bánknak a meráni közellátás sajnálatos visszásságairól, az igazság kedvéért rá kell mutatnom, hogy az anyaghiány nem mindenkor általánosan jellemző a korra. Az anyaghiányt nem egy­szer az anyagiak hiánya okozza. Erre vall az „Ember tragédiájáénak legcsaládiasabb jelenete a VHI. szinben, ahol is azt mondja Éva: — János, nekem szükségem volna pénzre! Ezúttal azért nem Adám, mert hogy nem ád ám. Hanem azt mondja: — Egy fillérem sincs, mind elhozta Im­már! Hőjj, megindul erre a zokszavak áradata a nej részéről: — örök szükséget türjek-é -tehát ? Az ud­varhölgyek pávaként ragyognak. Szintúgy szégyenlek köztük megjelenni... Magyarul és mai nyelven: „A Pacáknénak megint uj bundája van, annak tud venni az ura, én meg rongyokban járok!“ Abban a reményben, hogy már nincs na­gyon messze az a világ, amikor anyaghiány nem általános, nem háborús okokból, hanem kizárólag az egyesek anyagi hiányából adó­dik, zárom ezt a kissé hosszadalmasra nyúlt dolgozatom és vagyok kiváló tisztelettel: KISS JÓZSEF Ar V. kolozsvári légoltalmi körzet léqó u’C3-, ház- és házcsoport* parr ncsncko'nak f gye mébe Kolozsvár, február 12. A Légoltalmi Liga Ismételten felhívja az V. légoltalmi körzet utcaparancsnokait, hogy az egyes ház,, ille­tőleg házcsoportok légőparancsnokainál a nyilvántartó lapok kitöltését és beszolgálta­tását szorgalmazzák és azokat legkésőbb február V,-én délelőtt 11 óráig n Légoltalmi Liga (Szentegyház-utca 25. sz. I. em. 4. aj­tó) irodájában szolgáltassák be. A légó ház- és házcsoportparancsnokok figyelmébe! A Légoltalmi Liga tudomására jutott, hogy egyes ház-, házcsoport légóparancsnokok (helyettesek) a nyilvántartó lapok kitöltését megtagadják, illetőleg ezt a nemzetvédelmi kötelezettséget magukról el akarják hárí­tani. Az illetőket figyelmeztetik a törvény szigorára, / 4 Újabb közlemény a szabadságon levő honvédegyének visszaszállításáról BUDAPEST, február 12. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A 200-al kezdődő tábori postaszámu ala­kulatokból szabadságon lévők továbbszállí­tása végett február 13-án a lavocsnei ren­dészeti és katonagondozó állomáson eluta­zásra jelentkezzenek azok, akiknek szabad­ságolási Igazolványok szerint január 22-én és 23-án kellett volna jelentkeznlök. Feb­ruár 14-én azok jelentkezzenek, akiknek oda január 24-én, 25-én és 26-án kellett volna megérkezniük. Serlegavafó ünnepséget rendezett a nagykárolyi Gróf Károlyi István Honvéd- tiszti Fiúnevelő Intézet Hész István tábori püspök felszentelte az intézet kápolnáját Nagykároly, február 12. (MTI.) A Gróf Károlyi István Honvédtiszti Fiúnevelő Inté­zet legutóbbi intézeti napján egyúttal ser­legavató ünnepély is volt. A serleget az egy­kor Nagykárolyban működött Kossuth- asztaitársaság ajándékozta az intézetnek. A serlegavató beszédet vitéz Csuthy Gyula ezredes, az intézet parancsnoka mondotta ünnepi ebéden, amelyen jelen volt Hász Ist­ván római katolikus tábori püspök is, aki ezen a napon szentelte fel az intézet kápol­náját. Az ebéden a serlegavató beszéden kí­vül az ezredes éltette a Kormányzót, majd Hász István tábori püspök és végül Káro­lyi Gyula gróf intézett a növendékekhez nagyhatású szavakat. Az ünnepségen ott volt gróf Károlyi Gyula titkos tanácsos, volt» miniszterelnök, a Feisöház örökös tagja feleségével, Káro­lyi Melinda grófnővel, két leányával, gróf Eszterházy Mőricnéval és gróf Károlyi Hanna grófnővel, továbbá unokájával, Ksz- terhazy Mátyás gróffal. Az ebéden rcszt- vett a város közönsége koréból Is igen sok meghívott előkelőség. A katonai nevelőintézet a nagykárolyi gróf Károlyi kastélyban van, amelyet Ká­rolyi Gyula gróf és felesége ajándékozott Nagykároly felszabadulása után a honvéd- kincstárnak erre a célra. Az ősi kastély, amelyet 1907-ben gróf Károlyi István lo­vagvárrá alakított át, a város közepén 16 holdas parkban All, s kiváló otthona a ka­tonai nevelőintézetnek, amelynek növendé­kei a nagykárolyi kegyesrendi gimnázium­ban tanulnak. A magyar katonai nevelés terén ez az első kísérlet, hogy a növendé­kek nyilvános gimnázium tanulóival együtt vannak, azonban a katonai intézetben lak­nak, s ott egyben katorai nevelésben része­sülnek. A Stádium könyvsorozata a magyar repülőkről SHVACHULAY SÁNDOR: REPÜLŐÉLETEM 50 év a magyar rfepülés történetében. Shvachulay Sándor neve szorosan bekap­csolódik a magyar repülés hőskorának tör­ténetébe. A régi, hires rákos! gárda tagjai közül való s az e'sők között vo!t, akik a re­pülésügyet mint problémát érezték és fan­táziával, nagy szaktudással, magyar aka­rattal — már a Wright testvérek kísérletei előtt — azon fáradozott, hogy minél töké e- tesebbé tegye a repü'őgépek technikai meg­oldását, ö volt az első magyar fémrepü ő- gép konstruktőr. Albatroszaival világszerte ismertté tette nevét a szakköiök elő-t. Ko­libri nevű gépével a két hires magyar pilota: Kvasz és Dobos gyönyörű eredményeket ért el. Munkájában komoly akadályt jelentett ugyan a Páris környéki békék által reánk kényszeritett katonapolitikái helyzet, amely miatt — mint tudjuk — csak titokban dol­gozhattunk a magyar repülésügy fej ődésén, így k? gyönyörű eredményekről számol be Shvachulay Sándor könyvében, amely egy csodálatosan gazdag munkás élet hü tükör­képét adja s epben a tükörképben lényegé­ben a magyar repülésügy fejlődésének tech­nikai tökéletesedésének hü képét láthatjuk. Nagyon érdekesék Shvachulay Sándornak azok a ftnulmányai, ame yet az á'latvilág a rovarok életéből vett megfigyelései a’ap- ján repü’őgép konstrukcióiba átvitt. Ilyenek: a darázs, légy, lepke, szitakötő és a daru cimü kísérletezései, li'etve repülőgép szerke­zetei, amelyekkel egész komoly teljesítmé­nyeket ért eL PATAKY GÉZA: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Pataky Géza könyvét minden magyar o>- vasónak nyugodtan ajánlhatjuk. Az első magyar nyelven megje!ent ejtőernyős kézi­könyv. A háborús vonatkozásoktól eltekin- töen kizárólag az ejtőernyős szolgálat kívá­nalmait magyarázza — és kit ne érdekelne karunk hősének, a repülőembernek, az ejtő­ernyősöknek élete. Mert hősök ők mind, egytől-egyig, sőt idézhetnénk „mind hősök ők, mind férfiak“ attól a pillanattól kezdve, amikor először ugranak ki a magasan szár­nyalj gépből. Pataky Géza könyve megismertet bennün­ket azzal, hogyan lesz a fö’dhőzragadt em­berből a levegő hőse az ég és fö'd között. Elolvasása után rájövünk arra, miért ke’l az ejtőernyős szolgálathoz te'jes ember, he'v lyesebben teljes férfi: az a bizonyos görög ideál, az ép testben ép lélek megtestesítője. Az ejtőernyősök csapata a legkiválóbb em­beranyagot öleli magába. A magyar Ifjú, a magyar katona számára ennél szebb honvé­delmi szolgálat nincs a világon! Pataky Gé­za könyve foglalkozik a háborús kiképzéssé! is és bátran mondhatjuk, hogy mindenki számára rendkívül érdekes olvasmányt je­lent. TÖMÖR LÁSZLÓ SZÁZADOS: HARCOK AZ OROSZ ÉGEN Tömör Lászlónak, az első nagy magyar repülőszázad parancsnokának hadinaplószerü Írása minden magyar olvasó számára szinte élményszerüen hat. Az az érzésünk, mintha olvasás közben résztvennénk a vadász­század életében, dicsőséges légitámadásaik­ban, örömeikben, munkájukban, diadalaik­ban. Friss és nyers ez az Írás s ta'án éppen ezért az eleven valóság lüktet minden sorá­ban s az átélést érezteti velünk. A hires Tomor-vadászszáwad életét látjuk, é jük és a jóleső bizonyosság érzésével tesszük le e - olvasás után a könyvet: „A magyar fiukat iíem kell félteni“. A „Harcok az orosz égen" című könyv minden sora a magyar katona, a magyar pilóta-eszmény jegyében Íródott és hü be­számolja sorozatos győzelmeiknek. A ki­váló katonairó munkája a magyar repü’ö- irodalom egyik legmaibb, legbátrabb müve WALTER TIBOR DR.: A REPÜLŐ EMBER Walter Tibor főhadnagynak, az egyik legkiválóbb magyar repü'őnek posthumus írása ez a könyv. Mozaikszerüen ismerteti a repülöszolgálat szépségeit, érdekességeit. Mé y bajtársiasságtól, forró hazafiasságtól átfűtött könyvének minden sora. Walter Ti­bor megtestesítője volt a magyar katbna- eszmének, egész életével ezt példázta. Már egész fiatalkorában — a magyar re­pülés katakombakorszaka alatt bekapcsoló­dott a magyar repülésügy szolgá'atába, ké­sőbb a Repülő Alap oktatótisztje »olt, majd az orosz fronton az első arcvonalban telje­sített szolgálatot, ahol a gyöze’mes légi­támadások sorozata fűződik’ nevéhez. . A „Repülő ember“ posthumus regény, mert Walter Tibor dr, főhadnagy legutolsó frontszolgálatából nem tért többé vissza. Ebből a könyvből mindenki megtudhatja, hogy milyen az igazi magyar ember, a re­pülő, a bajtárs, az. áldozatos életű hős, ma­gyar katona. Ez a regény híven tükrözi vissza a „Repülő ember“ újszerű, meglátá­sokkal teli élményeit. 194X F£BRltan 33 \ Országszerte megkezdődik a repülőmodellező leventemunka Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország hősi halált halt Kormányzóhelyet-i tese, életével, személyes pél­daadásával jelölte meg a ma­gyar ifjúság számára azt az utat, amelyet mindenkor kö- vetniök keljett a magyar jö­vő kialakítása érdekében. A magyar levente- iíjuság előtt örökké feledhetetlen marad az a március 15-ike, amikor vitéz Horthy Ist­ván, Magyarország Vőméltóságu Kormány­zóhelyettese a Hősök terén sokezer főnyi le­vente előtt országos leventezászlót adomá­nyozott a leventeifjuságnak: — Isten nevé­ben és azzál az óhajtással adom át a ma­gyar ifjúságnak ezt a zászlót — mondotta — hogy hordozza ugyanolyan tisztán és ugyanolyan áldozatos lélekkel, mint hor­dozta annakidején a márciusi ifjúság. A leventék megfogadták ezt a parancsot s amikor elhangzott a szózat, hogy a ma­gyar ifjúság erőteljesen kapcsolódjék be a magyar repülés szent ügyébe, a leventéit országszerte teljesítették hazafias kötelessé­güket. A leventeifjuság nagy lelkesedéssel vesz részt az újjászülető és mind jobban megerősödő magyar repülés munkájában. Orvosi megáilapitás szerint a magyar Ifjú­ság különösen alkalmas a repülésre nemcsak szervezete, hanem vállalkozókedve és bátor­sága alapján is. A légihaderőben való szol­gálatra a vitorlázó repülést és a motoros pilótaképzést, modellező munkával készítik elő. A leventeifjuság már eddig ís szép ered­ményekkel igazolta ezen a téren is munká­jának értékét. Az ország minden részében egyre több ifjú foglalkozott repü’őmodell ké­szítésével és sikeres versenyeken mutatták be szebbnéi-szebb alkotásaikat. A Levente Hírközpont jelentése szerint a leventeintéz­mény megalakítja a leventeegyesületek kö­retében az állandó repülömodellező szakosz­tályokat. Felszerelt műhelyek nyílnak országszerte A leventeintézmény gondoskodik megfe­lelő szakoktatóerö kiképzéséről is s ezért rövidesen Budapestre gyűlnek az ország minden részéből azok a leventeoktatók, akik jelentkezésük alapján hivatottak lesznek a központi tanfolyamon szerzett ismereteiket továbbadni az ifjúságnak. Ha a kiképzett oktatók irányításával megalakulnak min­denütt a levente repülömodellező szakosztá­lyok, megfelelő műhelyek és szerszámok, valamint szükséges anyagok állnak a leven­ték rendelkezésére. Az első idei erőpróba A Műegyetemi Sportrepülők repülömodel-»- lező szakosztálya versenyre hívta meg a le­ventéket. A nagy repülömodellező versenyt február 21-én rendezik meg a Nemzeti Sportcsarnokban. Ez a meghívás is bizony­sága annak, hogy a repülömodellező leventék eddig is megbecsülésre méltó eredményeket értek el. Országszerte megindul tehát a le­venték toborzása a repülőmodel ező szak­osztályok megalakítására s ebben az irány­ban is megkezdődik a lelkes ifjúsági munka a magyar repülésügy és a honvédelem szol­gálatában. — Felhívás a székiekhez. A ko'ozsvárí városi Népművelési Bizottság kéri a Kolozs­várt-szolgáló széki leányokat, legényeket és a városban letelepedett széki származású családokat, hogy február 14-én, vasárnap délután 4 órakor gyűljenek össze' a Wesse­lényi' Lövészegylet Unió-utca 12. szám alatti helyiségében, a székiek lelki kapcsolatainak megszervezése cé'jából. ERDÉLY MOZGÓ Az évad legizgalmasabb filmőri ása: liei a ezfuiigel Főszerepben: t, Isa Mirer da Gustav Diessl Focco Giachetti Jön! Február 17-től Jön!l Az ui föfd sur I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom