Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-09 / 31. szám
4 1943. fEBR VAU 9, M&ZBFlifr&MG Puskás Tivadar Félszázados jubileumát ünnepli február 15-én a lángeszű székely mérnök találmánya: a telefonhírmondó Tőkét teremt a széke'*/ életrevalóság Terve az volt, hogy ezüstbányászattal foglalkozik. Miután azonban pénze nem volt még elég arra, hogy ezüstbányát nyisson, tőkéjét olymódon gyümölcsöztette, hogy az 1873-1 bécsi világkiállításra ment és ott a vasúttársaságtól megvette a jogot, hogy menetjegyirodát nyisson. A kiállításnak nagy volt a látogatottsága és igy a menetjegyirodája is nagy forgalmat bonyolított le, annál is inkább, mert ő találta ki a füzet- jegyeket és az átalányutazás rendszerét, amely uj utazási lehetőségeket a kiállítás megtekintői nagy számban vettek igénybe/ A kiállítás befejeztével együtt volt a szükséges pénzösszeg az eziísbányára. A 30 éves Puskás nem habozott tehát, hanem azonnal hajóra szállt, elutazott Colorádóba és megvett egy ezüstbányát. A bányavállalat szépen jövedelmezett, Puskás Tivadart azonban ismét a becsületessége ütötte el attól, hogy a világ leggazdagabb bányatulajdonosa legyen. valósíthatta meg tervét, hogy mérnök legyen: azonnal kenyérkereset után kellett látnia. Már egészen fiatal korában nagyratörő tervei voltak, azonban úgy látta, hogy ezeket az akkori Magyarországon nem tudja valóra váltani, mert a nemzet az osztrák elnyomatás szomorú korszakát élte. Elhatározta tehát, hogy Angliába megy. A szigetország akkoriban a korlátlan műszaki lehetőségek tere volt. Igen ám, de volt egy nagy bökkenője a dolognak, mégpedig az, hogy nem tudott angolul. Nagy akaraterejének Itt adta először bizonyságát. Bezárkózott szobájába, fél fejéről leborotváltatta haját, hogy ne mehessen az emberek közé és nekiállt könyvből megtanulni angolul. Mire haja kinőtt, nagyszerűen el is" sajátította az angol nyelvet és nem volt akadálya, hogy Angliába utazzék. Elbúcsúzott testvéreitől és nekivágott a nagy útnak. Londonban újsághirdetés révén csakhamar talált Is elhelyezkedést a Brothers Woaring cégnél, amely vasútépítéssel foglalkozott. Az alig huszonkét éves Puskás hamar bedolgozta magát a szakmába és megnyerte feletteseinek bizalmát.- Ennek köszönheti, hogy egy esztendő múlva a cég őt küldte Magyarországra te’jhatalmu megbízottként. Ezt a feladatát nagyszerűen oldotta meg és mert az építkezésnél a kalkulációhoz viszonyítva jelentős megtakarítást ért el, cége főmérnökké akarta kinevezni, ö azonban nem szándékozott tovább ott maradni, hanem végkielégítéssel elment a vállalattól, hogy régebbi tervét valóraváltsa. mint sűrített levegő, amelyeket nagy gőzgépek komprimálnak éjjel megfelelő tartályokba. A szélhámos megijedt, amikor látta, hogy Puskás rájött titkára és 3 millió dollárt Ígért neki, ha hallgat. Puskás igazságszereiete azonban nem Ismert megalkuvást, megvetően utasította vossza az aján’atot és a „Newyork Herald“-ban közzétette, hogy milyen csalónak estek áldozatául a hiszékeny pénzemberek. ' Ez a leleplezés azonban négy hónapjába került. Sietett vissza, a vegyészhez, akitől megtudta, hogy a hozott minta nagyon gazdag aranyban. Innen lőhalá’ában ment tovább abba a völgybe, amely az érc lelőhelye volt, de nagy meglepetéssel látta, hogy az a völgy, mely elindulásakor még teljesen lakatlan volt, most emberi településekkel van tele és minden területét megvették az aranykutatók. Visszament tehát az ezüstbányájába, úgy látszik azonban sorozatos balszerencséje üldözte, mert ott azzal fogadták, hogy a vételi szerződést annakidején nem a jogos tulajdonossal kötötte meg, miért az beperelte és a pert megnyerte. így tehát Puskás ismét gazdagabb lett egy tapasztalattal, de szegényebb lett egy ezüstbányával. Puskás felfigyel egy uj találmányra Ez a kettős csapás sem törte meg munkakedvét. Megmaradt pénzén megvette egy csikágól elektrikus találmányát: a betüiró távlrógépet és Európába tért vissza, hogy újabb elgondolását megvalósítsa. Az volt a terve, hogy nagyobb városokban távíróközpontot létesít, amelyek lehetővé teszik, hogy az oda bekapcsolt táviró előfizetők közvetítésükkel egymásnak táviratokat tudjanak feladni. Brüsszelben akarta az első ilyen berendezést létesíteni és már érdemben tárgyalt a városi tanáccsal, amikor hirülvette, hogy Amerikában Graham Bell feltalálta a tefefont és Edison tökéletesítette. Puskás rögtön észrevette, hogy az uj találmány sokkal jobban megfelel céljainak, mert meggyorsítja az előfizetők közti érintkezést, azért azonnál félbeszakította'tárgyalásait és Amerikába ment, hogy az uj találmány értékesítési jogát megszerezze. Mint ismeretlen állított be Edisonhoz és feltárta előtte a telefon központi kapcsolásának elvét. Edison nagy lelkesedéssel hallgatta és a végén belátta, hogy Puskás találmánya tényleg korszakalkotó jelentőségű. Kezdetben ugyanis Edison nem nagy jelentőséget tulajdonított a telefonnak, Inkább holmi játékszernek tartotta, ame’y csak arra jó, hogy két á'lomás közt összeköttetést létesítsen. Puskással való beszélgetése után azonban megváltoztatta véleményét és eladta neki az értékesítés jogát egész Európára, Anglia kivételével, kettőszázötvenezer koronáért. Ezt a jogot Puskás később eladta az egyes államoknak Magyarország és Franciaország kivételével. A magyarországi jogot fivérének, Ferencnek adományozta, Párásban pedig ö kívánta felállítani a világ első telefonközpontját. A munkálatok azonban nagyobbszabásu világvárosi központ fe'állitásával kapcsolatban annyira elhúzódtak, hogy a németek a Puskástól megvett értékesítési jog birtokában- hazájukban Friedrichsbergben hamarabb elkészültek (1877. nov. 12.) a telefonközponttal, mint ahogy a párisi meglett (1879. jun. 26.) Igaz, hogy az előbbi egészen kis központ volt. Villamos gépkocsi és kormányozható léghajó A dologúgy történt, hogy egyik bányásza a közeli völgyben csillogó ércet ta ált. Megmutatta Puskásnak, aki gyanította, hogy a kö aranyat tartalmaz és ezért elvitte Csikágóba egy vegyészhez, hogy megvizsgáltassa. A vizsgálat tartamára tovább utazott Filadelfiába, mert meghallotta, hogy ott egy „feltaáló" azt hirdeti, hogy olyan gépet konstruált, amely minden befektetett energia nélkül végez munkát. Úgy gondolta, hogy egy-két nap alatt megtekinti a gépet és visszatér. Egy szédelgő leleplezése Puskás éles műszaki gondolkodásával belátta ugyanis, hogy lehetetlenség o yan géget szerkeszteni, amely minden üzemanyag nélkül működjék, le akarta tehát leplezni a szédelgőt, annál is inkább, mert az a pénzembereket is becsapta és súlyos millió dollárokat csalt ki tőlük „találmánya tökéletesítésére“. A leleplezés nem ment simán, a becsületes Puskás azonban fel akarta világosítani a hitelezőket s ezért inkább lemondott arról, hogy egyhamar visszatérjen a vegyészhez és bányájához. Miután a „feltaláló" nem volt haj’andó megmutatni gépét Puskásnak, eredeti ötlethez folyamodott. Megvette a gépműhellyel szomszédos telket és a lakóházat. Innen földalatti aknát készíttetett és azon keresztül hatolt be egy éjszaka a hírhedtté vált gépet megvizsgálni. Megállapította ekkor, hogy a gépet működtető titokzatos erő nem^más, A párisi telefonhálózat Puskás Tivadar tulajdona volt és nagyon jól jövedelmezett, de a feltalálót ez nem eléghette ki, mindig újabb dolgokon törte fejét. Miután sokat betegeskedett, ekkor feltalálta a villamos autót, hogy annak segítségével közlekedhessek. Párisban ku ön Irodája volt arra a célra, hogy találmányokat vásároljon és tökéletesítsen. Különösen egy francia mérnök találmánya tetszett neki: egy kis kormányozható légliajó. Rengeteg pénzt ölt ebbe, mig végre az első használható modell megszületett. A léghajón fel lehetett szállni és kormányozni Is lehetett, de csak szélcsendes időben. Erre a találmányára ráment az egész párisi telefonközpont, amelyet hamarosan hárommillió frankért adott el. Kísérleteinél rájött arra, hogy tovább lehetne tökéletesíteni a léghajót azáltal, hogy a gépezetét alumlniumŐtvözetből készítenék, azonban már nem volt pénze a további kísérletre. Ezen az alapon sikerült azután jóval később a német Zeppelin grófnak a gyakorlati kivitelt megoldani. Még magyarórszági vasútépítő korában ismerkedett meg Puskás Tivadar Vetter von Lille Zsófia grófnővel, akit később Londonban feleségül Is vett. Érdekes, hogy a zárkózott ango ok közt is akkora megbecsülést és tekintélyt szerzett magának, hogy esküvőjén az egyik tanú maga a walesi herceg volt, aki később VH. Edward néven Anglia királya lett. Házasságából három leánya született: May, Marguerete és Teodóra. Párisban érte a hir, hogy bátyja, Ferenc meghalt. Ekkor elhatározta, hogy végleg Magyarországra költözik. Átvette és tovább fejlesztette a budapesti telefonközpontot, amelyet Ferenc bátyja az ő útmutatása és támogatása révén hozott tető alá 1881. május 1-én., Puskás Tivadar nagy szervezői készségével mindjobban kibővítette és virágzó vállalkozássá tette a budapesti telefont. Amint ezt Is megoldotta, nyugtalan természete újabb utakra sodorta. Régi munka- terű étét, a bányászatot szerette volna hazánkban is folytatni. Feltáratott Abruábá- nya közelében egy régi aranybányát, de ez nem jövedelmezett. Próbálkozott azzal is, hogy ásványi alkatrészekből gyártson szappant és gyertyát, de ez túlságosan drága volt. Szeretett vo'na amerikai méretű petróleum kutakat létesíteni, ezért Szilágy megyében Zsibó közelében nagy települést hozott létre, de petróleumot nem talált. Erre a vállalatára kétmillió forintot fizetett rá, úgyhogy a budapesti telefonközpontra nagy kölcsönt kellett felvennie. Foglalkozott az ország villamosításának problémájával és az első komoly eredmények Európában és hazánkban az ő nevéhez fűződnek. Megszületik a Telefonhírmondó A telefonvonalon történő szórakoztató zene és operaátvitelt Is ő oldotta meg először 1881-ben Párisban, amikor a párisi Opera előadását közvetítették a Világkiállítás egyik csarnokába. Ezt tekinthetjük a vi'ág első he'yszini közvetítésének. Az operai előadást 3 percig megfelelő díjazás ellenében mindenki hallgathatta. Ugyanezt megcsinálta Budapesten, amikor a Hunyadi László operát közvetítette telefonvonalon a Vigadóba, ahol 1882 február 4-én nagy újságírói bál volt. Ez volt az első magyarországi helyszíni közvetítés. Élete végén visszatért egy régebbi elgondolása megvalósításához, a „beszélő ujság“- hoz. Arra gondolt, milyen jó lenne, ha egy központban felolvasott híreket mindenki saját lakásán hallhatná. Ki Is dolgozta és szabadalmaztatta ezt az öt’étét és megalkotta, Budapesten pedig üzembehelyezte a telefonhírmondót 1893 február 15-én. Tudta, hogy nem fog vele nagy anyagi eredményt elérni, de azt akarta, hogy a magyaroké legyen a dicsőség, hogy ná.unk szólalt meg először a beszélő újság. A telefonhírmondó a Magyar-utca 6. számú házban kezdte el adásait 46 tagú szerkesztői és bemondói gárdával. Kezdetben telefonvonalakon ment az adás és a központtól kellett kérni a hírmondó kapcsolását,- de egy hónap alatt kiépíttetett Puskás 70 kilométer önálló hírmondó vonalat és 100 előfizetőt kapcsoltatott be. A túlfeszített munka korán sirba vitte, alig egy hónappal a hírmondó megindulása után meghalt. Saját talá’mánya, a telefonhírmondó vitte szét a hirt először 1893 március 16-án: — Puskás Tivadar a telefonhírmondó megteremtője ma reggel fél kilenc órakor életének negyvennyolcadik esztendejében meghalt Hungári-szállóbeli lakásán. A telefonhírmondó azóta Is fennáll és bár a rádió elterjedése óta jelentősége csökkent, most Is Budapesten számos helyen van, felszerelve, különösen kórházakban, ahova a beteg embereknek és sebesült katonáknak viszi az enyhülést ez a nagyszerű magyar találmány! I¥e idegenkedjünk a margarinfál A háború a sok szenvedés és áldozat mellett mindig tartogat valami meglepetést a gazdasági kutatás terén. Háború alatt a nép élelmezésével foglalkozó kutatók fokozott munkájuk révén mindig találnak valami uj, korszakalkotó találmányt, ami a háborús terhek elviselését könnyebbé teszi. Ilyen pótanyag a margarin is. Hazánkban először az első világháborúban vált fontos élelmezési cikké. Marahafaggyüból készítették ezt a zsirpótlóanyagot, amely azonban sem tápanyagtartalmával, sem Izével nem kelhetett versenyre a disznózsírral. A mostani háború újból megköveteli az ország lakosságától, hogy részben margarinnal készitse ételeit, de ez a margarin már teljesen más anya- gokból készült, mint az első világháború margarinja. Nem marhafaggyuból készül, hanem növényi zsírból, amelynek vitamin- és tápanyagtartalma majdnem egyenlő értékű a disznózsíréval. Ha elsajátítjuk a margarinnal való főzés helyes módját, a növényi zsírral készített étel ize is éppen olyan élvezhető lesz, mint a disznózsírral főzött ételeké. Legelső teendőnk az legyen, hogy a megvásárolt margarint vegyük ki a papírból, de ne olvasszuk fel, mint a zsírt, hanem tegyük tányérba és tartsuk hűvös, szellős helyen. Ha rántást készítünk belőle, ne forrósit- suk fel, mert akkor kellemetlen Ízt kap, hanem állandó keverés mellett csak felolvasztjuk és rögtön hozzáadjuk a lisztet, jól összekeverjük és • mindjárt felengedjük meleg folyadékkal. Ez az eljárás követendő, ha világos rántásra van szükségünk. Ha rózsaszínű, vagy sötét rántást szeretünk, akkor először a lisztet egy zománcozott lábosban szárazon a kellő színre állandó keverés mellett megpirítjuk és a margarint csak utólag adjuk hozzá. Hagymás ételeknél a hagymát állandó keverés mellett tegyük a felolvasztott margarinba és fedő alatt fonnvasszuk sárgára. Húsok sütésénél arra vigyázzunk, hogy a tűz ne égjen na.gy lánggal, mert különben a margarin Ize is erősebben érezhető lesz. Párolt húsokat úgy készítünk margarinnal, mintha sertészsírral dolgoznánk. Mártásos húsoknál különösen, ha a mártást tejfellel Ízesítjük, kiválóan helyettesíti és pótolja a sertészsírt. Tészták készítésénél pedig kiválóan alkalmas az a mód, ahogy vajjal, vagy zsírral készítenénk. Tekintve, hogy a növényi margarin zsirtartalma nagyobb mint a sertészsíré, vagy vajé, ezért a tészták készítésénél kevesebbet kell venni belőle. Az Így elkészített ételeket szervezetünk könnyebben tudja feldolgozni, könnyebben emészthető, tehát jobban hasznosítható, sőt a növényi zsírokból készült étel ize sem fog a sertészsírral készült ételek izé mellett elmaradni. moibmQjorok ARPAD-fi1 mszinliáz: G. P. V. Főszerepben: Laura Solari, Andrews Engelmann. CORVIN-mozgó (volt Royal): A nagy király. Németországban a „Nemzet filmje" elmet, a velencei filmversenyen a Mussolini dijat nyerte. A film hosszúságára való tekintettel az előadások kezdete: V23, 3^5 és 7.10. ■ EGYETEM-mozgó: A láp virága. (Fényes Alice.) Vasárnap d. e, Íj-kor és d. u. fél 2-kor is:/A láp virága. EÍtDÉLY-mozgó: Néma kolostor. Fősz.: Tolnay Klári, Jávor Pál, Lukács Margit. Előadások 3, 5, 7 órakor. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Kalozszerelem. Fősz.: Fosco Giachetti és Doris Durantl. / A film előtt Magyar és Ufa vllághlradók. Előadások 3, 5, 7 órakor. RAKóCZI-fi'mszlnház: Egy csők és más semmi. Fősz.: Jávor Pál, Tolnay Kari, Rajnay, Pataky. Legújabb híradók. Kolozsvár, február 8. Mi, magyarok, sokszor vagyunk hálátlanok azokkal a honfitársainkkal szemben, akik az általános em- : beri műveltség előmozdításáért dolgoztak és ezért sokszor életüket áldozták fel. Ez a sors jutott osztályrészül a mult század egyik legkiválóbb magyar technikusán nak és feltalálójának, Puskás Tivadarnak is, akinek hervadhatatlan érdemei úgyszólván teljesen a feledés homályába merültek és -akiről alig néhányan tudják, hogy neki köszönhetjük a telefonközpontot és a telefonhírmondót. 1943 február 15-én lesz ötven esztendeje, hogy a telefonhírmondó megszólalt Budapesten. A közeli jubileum alkalmából alább felidézzük a nagy feltaláló életét és alkotásait. Puskás Tivadar élete azt bizonyltja, hogy erős elszántsággal és szívós kitartással tudunk nagyszabású dolgokat alkotni és nincs okunk arra, hogy kisebbre értékeljük magúnkat bármely nemzet fiainál. Árván marad a négy Puskás-gyerek Ditrói Puskás Tivadar előkelő erdélyi családból származott. Budapesten született 1844 szeptember 17-én. Atyja Puskás Ferenc vállalkozó, rendkívül becsületes ember volt és ennek is köszönheti, hogy tönkrement, uzsorások karmai közé került, akik kifosztották minden vagyonából, úgyhogy szegényen halt meg testvérénél Nagybányán • árvaságra hagyta négy germekét: Ferencet, Tivadart, Albertet és Etelkát. Tivadar éppen a bécsi Teréziánumot végezte el, amikor atyja meghalt és igy nem
