Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-07 / 30. szám
i MCßußn Hr&rfa IS 43. FEER UAH 7. Az egyházi élet feltámadása Keletkarjalában és a tengelyhatalmak által megszállt keleti területeken Talán sehol sem pusztított annyira a bolsevisták vallás elleni dühe, mint Keletkarja- Tában. A bevonult csapatok fájdalmas szívvel szemlélték az eléjük táruló szörnyűségek .képét. Vuoklciniemi egykor gazdag és hatalmas falu volt, most szegényes, omladozó házak tanúskodnak a kolhozrendszer áldásáról. A gyönyörű templom földig égett, a lelkészlak romokban hever. A templomokat mindenfelé lerombolták vagy különböző más célokra rendezték be. Vitele-ben legalább iskola lett az istenházából, de Suurimaeki-ben postaépület és Kinalehti-ban színház, Dam- miniemi-ben pedig kolhozraktár. Vieljaervl templomát internátussá alakították át. Tule majaervi temploma iskola és a paplakja kórház. Vieljaervi-ben egész könyvtárra bukkantak, teli vallásellenes irodalommal. A könyvek meglehetős uj benyomást keltíttek, mintha nem igen olvasták volna őket, kivéve a „Vallásellenes szövetség tankönyve munkásod részére“ cimü kötetet. Ez volt a jelek szerint az istentelenek katekizmusa. A könyvekből tanult vallásellenességnél nagyobb sikere volt a vallásellenes színdaraboknak és filmeknek. A kommunisták istentagadó tevékenysége még sem tudta Keletkarjala népének hitét megingatni. Az Idősebb nemzedék jóformán csak a hitből merített erőt a sok szenvedés elviseléséhez. Szomjas lélekkel fogadták ismét a lelkészek szavát, a falvakban imakönyv és kereszt mindennél kedvesebb ajándék volt részükre. Sokan könnyezve vették kezükbe a feszületet és térdrehullva rebeg- , tek hálaimát. Keletkarjala lakosai görög-katolikus vallásnak, hitüket minden üldözés ellenére szilárdan megtartották. Leghőbb vágyuk, hogy ismét papjaik és templomaik legyenek. „ finn görög-katolikus egyház az első perctől kezdve igyekszik, kielégíteni a visszatért hívek kívánságát. Uj élet virágzik Keletkarjalában, amióta megint a kereszt jelében élhetnek az emberek. A tengelyhatalmak által visszafoglalt keleti területeken ugyancsak egyre tevékenyebben működnek az egyházak. Odesszában a bolsevista uralom előtt mintegy tízezer római katolikus élt három plébániában. A városnak püspöke Is volt, aki a „tirasz- poli püspök“ elmet viselte. A bolsevisták hamarosan elűzték a főpapot, a papságot legyilkolták, a templomokat pedig tánctermekké vagy kommunista könyvtárakká alakították át. Ma mind a három plébániát újra felállították. Amíg a tlraszpoli püspökséget helyre nem állítják, a plébániákat közvetlenül a Szentszék alá rendelték. Az egyik egyházközségbe ugyanaz a plébános tért vissza, aki annakidején elmenekült a bolsevisták elöl s azóta keserű száműzetésben várt a napra, amikor visszatérhet egykori hívei közé. A szentmiséken ott térdelnek az ukránok mellett a német, olasz és román katonák is. Ukrajnában érdekes az egyházi énekkarok feltámadása. A hiányzó orgonákat egyelőre vegyes karokkal, pótolják. Sajnos alig van képzett karmester, pedig az ukránok egyébként Is nagyon szeretnek kórusban énekelni. Ezért minden kerületben énekvezetöl tanfolyamokat rendeznek. Ezek több hétig tartanak és átlag 30—40 résztvevőjük van. Amikor a német csapatok bevonultak Niko- lajewbe, egy kivételével minden templomot zárva találtak, berendezésüket szétrombolták és elhurcolták. Néhány nap múlva már előhoztak a hívők egy addig rejtekhelyen élő papol, hogy ismét gyakorolja egyházi hivatását. A német parancsnok természetesen azonnal megadta rá az engedélyt. A papság hosszú évekig tartó kíméletlen üldözése, letartóztatása, száműzetése és kivégzése az oka, hogy jelenleg alig van htttu- dományilag képzett lelkész a felszabadított Ukrajnában. Még azok a papok is, akiknek sikerült megmrnekülniök a bolsevista terror elöl, kénytelenek voltak évekig egész más foglalkozást iiánl s Így bizonyos mértékben elidegenedtek hivatásuktól. Ezért az egész országban hittudományi tanfolyamokat rendeztek, amelyeken a hallgatókat lelkipásztori foglalkozásukra ki- és továbbképezték. A Dnyepropétrovszkban lezajlott hathónapos tanfolyamon egyetemi tanárok tartottak előadást. Luczk-ban egy Ilyen tanfolyamon középiskolát végzett vagy különleges felvételi vizsgát tett jelölteket szerpapokká és segédlelkészekké képeztek ki. (TEK.) • Falusi templom belseje, a visszahódított Kórjaiéban. Vajda Pál K.: 1-1 í$fa«n»yfe Egyetlen nép sem engedheti meg magának azt a fényűzést, különösen a mai Idők- j ben, hogy értékeit ne tartsa nyilván... Eb- | bői a szempontból hivatásához méltó mun- | kát végzett az Országos Közművelődési Sző- f vétség, amikor kiadta Vajda Pál R. ,,Ma- j, gyár feltalálók“ cimü szakavatott tollal g megirt, alapos forrásmunkákra támaszkodó ji könyvét. Sokan nem tudják, hogy a táviró, ’] telefonhírmondó, helyből felszálló repülőgép,\ sokszorosítógépj torpedó, gépfegyver, roham- i * csónakmotor, dinamó, transzformátor, ben-1 zin-porlasztó, merevvázu léghajó, gázálarc, beszélőgép és egész sereg más találmány magyar lángelmékben fogant meg. öntudatot és büszkeséget kölcsönözhet minden olvasójának ez a könyv, amelynek lapjai .nemcsak a magyar leleményességet és életrevalóságot sugározzák, hanem bizonyságot Is szolgáltatnak arról, hogy ezen a téren sem maradunk el a, többi nemzetek mögött, sőt számarányunkhoz képest még túl Is szárnyaljuk őket... Vajda Pál R. könyve nemcsak száraz adatok halmaza, hanem a feltalálók küzdelmes életének hü megörökitője Is. Izgalmasan ecseteli rendre a kitűnő szerkő, mennyi minden zajlik le addig, amíg egy ötlet elérkezik a megvalósításig. Verancslcs Faus- tussal, az ejtőernyőt feltaláló Csanádi püspökkel kezdődik a nem mindennapi érde- kességü könyv és Szakáts Gáborral, á mult világháborúban is használt lángszóró feltalálójával fejeződik be. Közben felvonulnak a technika történetének magyar nagyságai, ma már fogalommá vált nevek, amelyek viselői mind dicsőséget hoztak a magyar névre. Külön fejezet foglalkozik természetesen egy bennünket, erdélyieket különösen érdeklő feltaláló: Martin Lajos, a kolozsvári tudományegyetem egykori tanára, m^jd rektora életpályájával. Martin professzor már akkor megjósolta a repülőgépek hadászati szerepét, amikor még álom volt a repülés s gyakorlatilag is bebizonyította zsenialitását, mert — több más fontos találmánya mellett — „lebegő kerék“ néven megépített egy repülőgépet, amely 1896 augusztusában Bartha Gergely, akkori kolozsvári tűzoltó« főparancsnokkal 2—S méter magasságra emelkedett. A magyar repülésügy lánglelkü apostolára csak hálás emlékezéssel gondolhat vissza az utókor. A szerző gondolatainkra ad választ könyve utószavában, amikor bejelenti, hogy a most folyó háborúban szereplő magyar találmányok megalkotóival, igy például Juhász Istvánnal, a világszerte ismert magyar feltalálóval, több társával egyetemben, egy következő kötetben foglalkozik. A pompásan megirt könyvet a technika- történet főbb évszámairól összeállított beszédes kimutatás és a forrásmunkák felsorolása, azonkívül 32 képtáblán kereken száz nagyszerű illusztráció egészíti ki. (—) FARSANG Háború van, korlátozottak a mulatozást lehetőségek, a hangos dáridók nem is illenek a mai idők szelleméhez, a hölgyeket azonban mégis csak érdekli, hogy mi a divat ezen a háborús farsangon? Hölgyközönségünk kíváncsiságát kívánjuk kielégíteni, amikor alább közreadjuk a Budapestről frissen érkezett, egyéni ötletgazdagsággal és ízléssel papírra vetett ruhaterveket. Mint értesülünk, esti összejöveteleken nagyrészt fehér az uralkodó szín. Az anyagok között a tüll vezet, bár népszerű a muszlin, brokátselyem és — nem utolsó sorban — a csipke is. A budapesti divatszalonok sűrűn készítenek úgynevezett „variálható“ ruhákat is, ami abban áll, hogy egy szép, sima vonalú, elől négyszögletes kivágásu délutáni ruhát például egyetlen pillanatig tartó kapcsolással, elegáns, földigérő 'estélyi ruhává lehet változtatni. Fenti eredeti rajzainkon balra egy sötétz'ó.C T • • , rhát r ■ ' -?7c be. ek rü esipL, -L A középső ruha dereim türkizkék, övében nagy ciklámenszerü Második képünkön a baloldali ruha al- I mazöld . r ::finböl! h'szül, arany szál- j hímzéssel, a felsőrész szegőkkel, alatta > sötétzöld kombinévéi. A középső ruha l háta csipkéből készül. A jobboldali ruha 1 dereka mélykék, flitterfoglalattal, bro- 8 kátselyemből készül. Még csak annyit, hogy a pompás és ■nutatós ruhákat egy ">lal és nagyte- etségü budapesti »V . ilvésznő, Olajos Éva rajzolta. Rajzai már több budapesti lapban feltűnést keltettek. Olajos Éva egyébként Olajos Domokosnak, a „Magyar Újság“ főszerkesztőjének leánya. I virág, fehér vagy vajszínű csipkeszokuyáiHtl és -vjjalck: A ' 7dali ruha 'eketz sely&mbá' bál 1:C zül, fehér madeira gallérral es kézelővel.
