Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-28 / 48. szám

IO 1943. t finnt» yin 28 Bimbikéből ember lesz.., A mama könyörgött: — Bimbike drágám, idd meg a teécskát! Jő édes? Látod, anyuka is issza. Szép piros, egészséges, erős leszel tőle. No, Bimbike édes, légy szófogadó, jó gyermek. A mama már egy negyed órája Ismétli ezeket a kérelmeket. Hangjában elfojtott kétségbeesés 'és tehetetlenség reszket, de uralkodik magán. Bimbike nyakát vállal közé huzva, oldalra biccentett fejjel ül és mintha nem is hozzá szólanának, nagy dió- barna szemével a. kályha felé néz. A kályha előtt a cica fekszik, lustán elnyúlva a me­legben. — Bimbike, — hangzik ismételten a mama könyörgése. Bimbike hirtelen lecsúszik a székről. Há­rom éves életkorának határozottságával, az élettel és környezetével szemben lelkében már kialakult meggyőződéseivel, mint ön­álló és akarattal birő lény, élők és é'ettele- nek között most elindult, hogy cselekedjék. A mama esdeklése utána hangzott: — Bimbikém, idd meg a teácskát! Bimbike azonban a kályha felé ment. Le­hajolt és a parkettről a bőrénél fogva, mint egy koffert, felemelte a cicát. — Jaj, Bimbike, mit csinálsz, hagyd a cicát! — kiáltott a mama, — A cica igya meg a teát — mondta ■ Bimbike. Megjelenik a nagymama, A mama meg­könnyebbülten sóhajt fel: — Gyere drágám, a nagymama mond ne­ked szép mesét, ha megiszod a teát! A fiúcska felfigyel. Megnézd a nagyma­mát és kegyesen odaszól:-— Mesélj az elefántról! A nagymama mesélni Kezd. Töri a fejét, mit is mondjon a jó és szófogadó elefántról. Amikor odaér, hogy az elefánt megissza a teát, a fiúcska gúnyosan félrehúzza a szá­ját s rákiált: — Ne mesélj az elefántról. Mesélj a pá­váról. Amelyik nem iszik teát. A nagymama és édesanya erre a figyel­meztetésre összenézett. Fejüket csóválták és tehetetlenségükben a vállukat vonogatták. A nagymama pedig mesélt tovább, azaz Inkább mint egy költő — költött. A fiúcska figyelt s kajánul leste, mikor kerül sor a szófogadó pávával kapcsolatban a teára ís. Sejtelmében nem is csalódott. A nagymama célzásokat tett. A fiúcska erre felkiáltott, néhányat toppantott és ismét másik niesét rendelt. Szegény nagymama bágyadtan, re­ménytelenül mesélt tovább. Bejött a cseléd. Mama és nagymama fel­sóhajtott. A mama intett és jelbeszéddel kérte a cselédet: csináljon valamit, hogy a fiú megigya a teát. — Bimbike, idd meg a teát! Klári majd 5 énekel neked, — szólt a mama. Klári homlokán ráncok jelentek meg, de azért néhány torokköszörülés után rákezdte: — „Jaz a szép, jaz a szép, akinek a szeme kék“... A nagy dalolásra Bimbike is felfigyelt. Láthatólag élvezte a nótákat. Néhányat meg is ismételtetett. Teát ellenben nem akart inni. A férj is megjelent. Tekintélyesen és eré­lyesen. Körülnézett, felismerte a helyzetet s megértette. — Miért nem iszod meg a teát? — kér­dezte a fiát. A fiúcska ránézett az apjára és komolyan felelt: — Nem kell! — Azonnal idd meg! — szólt az apa eré­lyesen. A fiúcska az asztalhoz lépett és határo­zott mozdulattal lesodorta a teáscsészét, tar­talmával együtt a földre. Mint aki dolgát alaposan elvégezte, nyugodtan visszament a cicához és leült melléje a földre. Az apa dühbegurult és neki akart menni a gyer­meknek. — Jaj! — kiáltotta egyszerre a mama és a nagymama. — Hozzá ne nyúljon ahhoz a szegény gyermekhez! Még megütné, ami­lyen brutális — szólt a nagymama és ölébe vette a fiúcskát... * Látogatóban jártam éppen az említett családnál s Így akaratlanul is fültanuja voltam ennek az épületes jelenetnek. Órákon keresztül vitatkoztam ezután az apával a nevelés legkorszerűbb elveiről. Minden vo­natkozásban, megtárgyaltuk a kérdést. Rá­világítottunk a családban és a társadalom­ban elfoglalt szerepére, szociológiai, lé’ok­iam, etikai és filozófiai szempontból. Kiha- 4 tásait kerestük az egyéni a családi és az | állami életre. Abban m 'o ltunk, hogy a ’ mai időkben kemény, edzett és kiegyensú­lyozott embereket kell felnevelni. S miután ezt elvi'eg ilyen szépen leszögeztük, a papa levette kezétszivéről, a mamát és a nagy­mamát moziba küldte, a cselédnek pedig ki­menőt adott... Aztán a teáscsésze földi ma­radványai mellett álló, felettébb alkalmas fotelben deresre húzta a körülrajongott Bim- bikét s minden mese és dal nélkül úgy el­páholta, mint a kétfenekü dobot. TURAN LAJOS A* agylröszllől a* lilközőállamia Az újságolvasó, rádiót hallgató kö­zönség sokszor kerül műszavak és szak- kifejezések útvesztőjébe. A tudni vágyó elé ijesztő akadályként merednek a mes­terszavak sokszor homályos rejtelmei, pedig csak azoknak birtokába tudunk közelebb férni a lényeghez. Ma, amikor tudományágak születnek .—• régiek átértékelődnek, vagy megmé­retnek és könnyűnek találtatnak, nem érdektelen az egyik igen korszerű tudo­mánynak, a közgazdaságnak s vele kap­csolatban a gazdasági földrajznak egy­némely fogalmával megismerkedni. Az ABC lépcsőjén haladva időszerűségük és felhasználásuk gyakorisága alapján is­merkedünk meg velük röviden és csak a lényeget érintve. Az ABC szó rögtön felidézi bennünk a ma sokat emlegetett ABC államokat. Argenitát, Braziliát és Csilét, Dél-Ame- rika vezérállamait, amelyeknek - állásfog­lalása — különösen gazdasági téren rendkívül sokat jelent a hadviselő álla­mok számára, különösen pedig az Egye­sült államok AGYTRÖSZT nevű szerve­zetére, mely alatt Roosevelt elnök gaz­dasági szakértőinek táborát érti a köz­gazdaság tudománya. Ennek az agytrösztnek okoz ma nagy. gondot az u. n. ÁROLLÓ kérdése. Ha va­lamelyik árucikknek, vagy termel vénynek ára erősen különbözik egy vele kapcso­latban álló árucikk árától, akkor ezt a jelenséget árollónak nevezzük. Ha ugyan is pl. a buza ára rohamosan növekszik, ezzel szemben viszont a mezőgazdasági gépek ára csökken, akkor ez a jelenség grafikonon ábrázolva ollóhoz hasonló fi­gurát mutat. Veszedelmes méreteket is ölthet az ilyen árolló, ha irányitólag közbe nem lép a mesterséges árkiegyen- lités. Az árolló kiegyenlítése nagy fejtörésé­be került az angol BIG FIVE (öt nagy!) szervezetnek. Ez alatt az öt vezetőszere­pet játszó angol bankot kell értenünk, amelyeknek együttes tőkéje 2 és fél mil­liárd font. Nem csak Albion gazdasági életében, de politikájában is nagy szere­pet játszik. Állítólag a Big Five elgondolása volt, hogy Németország ellen felvonultassák a gazdasági fegyverek legfélelmetesebbi- két a Blokád-ot. Maga a blokád rendkí­vül kényes fegyver, mert egykönnyen sülhet — visszafelé is. Már Napoleon el­len is sikerrel alkalmazta Anglia száraz­földi (kontinentális) zárlat néven. 1856- ban a párisi egyezmény elrendeli, hogy a blokádot illetőleg annak életbelépését a biokáló hatalomnak közölnie kell nem csak az érdekeltekkel, hanem az u. n. semlegesekkel is. Az első világháborúval szemben ma az angol blokád nem tekint­hető sikeresnek, már a német kivitelnek kb. egy harmadát a behozatalnak pedig hozzávetőlegesen a felét akadályozza meg. Az európai államok gazdaságilag a mennyiség elvéről a minőségre térték át, bár az előbbit sem hanyagolták el. Jó példa erre a sokat emlegetett BONIFICA INTEGRALE, azaz a fasiszta kormány­zat általános talajjavító irányzata s az ezzel kapcsolatos olasz BATAGLIA DEL GRANO, a sokat emlegetett buzacsata. Az elmúlt háborúban az olasz gabona- termés évi átlaga 45 millió métermázsa volt s gabonából fejenként 121 kg. brut­tó súly esett. Ma az évi átlagos termés 77 millió métermázsa, ami fejenként 171 kg. gabonát jelent. Ma a római Piazza del Popolón gabonát csépelnek s Mus­solini a kiszárított Pontini-mocsarak he­lyén maga áll a cséplőgép etető dobjá­hoz. Amerikának az a ténykedése, hogy eleinte gazdasági támogatással sietett Anglia segítségére, vétette föl a CASH AND CARY fogalmát. Szószerint a „fi­zess és vidd“ kifejezéssel fordítható s amolyan nesze-hoci üzletkötést jelent. Lényege a következő: az Egyesült Álla­mok rendelői az igényelt árut előre és készpénzben kifizetik, majd saját hajói­kon szállítják el, viselve ezzel a német tengeralattjáró veszély minden kockáza­tát. A kifejezés kialakulásának körülmé­nyei is érdekesek. Régebben az amerikai kikötők raktáraiban a szolgálatot telje­sítő raktáros rendszerint a mólóra he­lyezett jókora hordó előtt állott s a \ vő „cash“, azaz fizetek kiálltással a hordó fedőlapjára fizette le a kért összeget, mire a raktárnok harsány „carry“ azaz vidd szóval adta meg az engedélyt a be­rakodásra. A „cash and carry“ elvet megelőzően az Egyesült Államokban az EMBARGO jelszava uralkodott. Ez a spanyol ere- * detü sző belföldi eredetű hajók berako- dási tilalmát jelenti. Ilyen berakodási illetőleg kiviteli embargo vonatkozott eleinte az Egyesült Államok fegyverkivi­telére. Ha kifejezést — mint azt sokan meg is teszik — helytelenül használjuk, egészen mulatságos tájékozatlanságot árulhatunk el. Egy botcsinálta közgaz­dász értekezésében olvastam például, hogy Amerika megszavazta az embargót •— holott ennek éppen ellenkező értelmét akarta kifejezni, hiszen nyilván az em­bargo hatálytalanítására gondolt, illető­leg annak felfüggesztésére. Ugyancsak a nesze-hoci elv folyamá- nya a KÖLCSÖNÖZNI ÉS BÉRBEVEN­NI (Lend and lease) kifejezés is. Ami­kor a „fizess és vidd“ módszer már nem volt elegendő Anglia megsegitésére, 1941 márciusában a kongresszus elfogadja azt a javaslatot, mely szerint az elnök­nek jogában áll, hogy az USA hajóit a megsegítendő országoknak kikölcsönöz­hesse, vagy bérbeadhassa. A kölcsönvenni és bérbeadni elgondo­lás egyenes folyományaként felmerült t az ideiglenesen más államok tulajdonába átment hajóknak nemzetközi jogi hely­zete. A felfegyverzett kereskedelmi ha­jókat a német tengeri hadvezetés KA­LÓZ HAJÓKNAK (corsaire) nyilvánítot­ta. Ezzel a kétségtelenül jogosnak te­kinthető állásfogalással szemben a né­met zsebeirkálokat jogi szempontból sem helyes corsaire-nek nevezni, mert azok a haditengerészet kötelékébe tartozó és katonai vezetés alatt álló egységek. Gazdasági jellegű híradásokban igen gyakran felmerült a KONTRABANDE, azaz tengeri csempészés kifejezése is. A latin contra bandum (tilalom ellen) szó- füzésből származik s a blokád kijátszá­sát szolgáló tengeri csempészetet értjük alatta. Közgazdasági, de méginkább politikai kérdéseket tárgyaló újságcikkekben minduntalan találkozunk a Közép Euró­pa kifejezéssel, anélkül, hogy ezt a fo­galmat szabályosan és földrajzi értelem­ben elhatárolnák. Hantos szerint Közép- Európa földrajzi gondolatát annak az ál­lamcsoportnak hatalmi törekvései hatá­rozzák meg, amely a nyugati hatalmak és a keleti nagy síkságok közé beékelő­dött. Az 1914—18. évi világháború előtt ez a fogalom a Róma—Becs—Berlin ten­gely körül kristályosodott ki, a békekö­tés után' azonban az államok egész sora illeszkedett bele e földrajzi egység kere­teibe (Lengyelország, Csehszlovákia, Né­metország, Balti államok, Ausztria, Ma­gyarország, Jugoszlávia). Bulgáriát a Duna köti ehez a tájkamrához, bár Bul­gáriára — csak úgy mint Romániára — az a szerep vár, hogy mint kaputájban lévő összekötő országok helyezkedjenek el, de nem nyugat és kelet között, hanem az orosz nagytájak és a Balkán között (gróf Teleki Pál.) Közép-Európát föld- f, rajzilag a kifejezetten szárazföldi jelleg \ és a tengeri, valamint a szárazföldi ha- § tárok kedvezőtlen aránya teszik külön- S álló tájegységgé. Mai irányított gazdasági életünkben jl szinte anakronizmusként hat a fíziokra- e ta irányzat „LAISSEZ FAIRE LAISSFZ \ PASSER“ elve, amelyet talán a „hagyd j, tenni és inenni“ szavakkal fordíthat- ( nánk magyarra. Az állami beavatkozást I elutasító irányzat ez (laissez faire!), amely a belső vámok eltörlését is szor­galmazta (laissez passer!). A liberális szellemű gazdálkodásnak alapköve ez a mondás. Háborús gazdálkodás körébe vág a MONOKULTÚRA fogalmának mind gya­koribb emlegetése. Bizonyos egyoldalú, csak néhány mezőgazdasági, ipari vagy bányászati terméknek előállítását szor­galmazó irányzat. Minden országnak, vagy nagyobb gazdasági egységnek arra • kell törekednie, hogy természeti adottsá­gainak megfelelően csak a javaknak egy ’us csoportját állitsa elő különösen kivi­éi célokra. így például Venezuela kivi­telének 90.5 százalékát ter."' a petroleum (■ ami kétségkívül monokuli urális jelen- * ség. í A német közgazdaságtudomány és pr>- : litikai földrajzi elképzelés dobta a közvé­lemény agorájára a NAGYTÉRSÉG fo­galmái Meghatározását Major József nyomán adjuk: Nagytérség szót használjuk a kfilön- >ózö nemzetek által alkott, akárhány országra szóié földterületek megjelölé­sére. amelyek az illető terület legfőbb gazdasági hatalmának megszervezése : alapján, termelésüket, gazdasági rend­szerüket egymás szükségleteinek lehető | Legmagasabb Árban vásárolunk k zongorát 1 pianlnót, h^rmóniuiitot ■ megbízottunkat díjmentesen (ukü.djfik. H Sternberg 1 Bndapest, UH.. Rdfcéczi-ut hatvan. legnagyobb fokú kölcsönös kielégítésére, egységes terv alapján rendezi be. Az amerikai Monroe-elv, majd a japán Tnanaga-doktrina is a nagytérséggel ro­kon fogalmak. A nagytérség középpont­jában mindég egy gazdaságilag vezető szerepet játszó nagyhatalom áll s, a zárt egységet alkotó nagytérség féltékenyen igyekszik távoltartani magától minden téridegen hatalmat. Ilyen autarchiára berendezkedő nagy­térség lenne Bur-Afrika is. A kommunista gazdasági rend érdekes és sokat idézett fogalma a NÉP, (Nova* ja Economicscszkaja Politika.) A világ­háború után úgyszólván teljesen lerom­lott orosz gazdasági életet akarta a kor­mány igen szigorú intézkedésekkel a he­lyes mederbe terelni. A drákói intézke­dések azonban a parasztság elégületlen- ségére s a munkásosztály bomlására ve­zettek. Ekkor Lenin 1921-ben uj gazda­sági politikát hirdet a NEP-ben. Ennek alapján megszüntetik az erőszakos rek- virálásokat, csökkentik az adókat, bizo­nyos mértékű magánkereskedelmet és ipart engednek meg s helyreállítják a diplomáciai viszonyt a külföldi hatal­makkal. Ezt a kommunista gondolatra veszélyes újítást szorítja vissza és szün­teti meg Sztálin. Anglia belső gazdasági életének sú­lyos problémáját jelenti az angol, de a semleges országok sajtójában is mind­untalan felmerülő SLUM kifejezés, amellyel az angol városok szegény-ne­gyedeit, nyomortanyáit emlegetik. Lon­don East End nevű városrésze ilyen Slum s szörnyűségeit Jack vitte először a világ köztudatába „Mélység“ c. köny­vében. A geopolitika egyik, napról-napra újabb érdekességeket föltáró kifejezésé­vel az ÜTKÖZÖ ÁLLAMOK fogalmával zárjuk fejtegetésünket. A nagyhatalmak érdekterületei között elhelyezkedő kis államokat nevezzük ütköző államoknak. Külföldi szerzők gyakran mint tampon területeket, vagy puffer államocskákat emlegetik őket. (Puffer — egyébként az ökölvívók gyakorló homokzsákja.) Jellegzetes ütköző államok Belgium és Hollandia, amelyek egyrészt elzárták Németországot a tengertől, másrészt pe­dig a francia-német határt 350 kilomé­terrel rövidítették meg. Az ütköző államok létét nemzetközi szerződések, de ezeken tulmenőleg a geo­politikai nyomás együtt határozzák meg. Az utóbbi alatt azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, ha az ütköző álla­mot körülvevő országok területének és lakosságának szorzószámait összeadjuk s elosztjuk a környező államok számá­val. A trianoni _ Magyarországra neheze­dő ilyen nyomás értékszáma 7.1 volt, ami nem is mondható magasnak, ha tud­juk, hogy ugyanez a szám a független Ausztriára vonatkoztatva 17.8 volt, mig ugyanekkor Romániára 40.9 értékű geo­politikai nyomás nehezedett. A minden­kori terület és népesságváltozás adatait figyelembevéve, ezek a számok sok érde­kes jelenséget árulnak el a nemzetek, il­letőleg az államok születésére és halálá­ra vonatkozóan Ifj. XANTUS JÁNOS dr. AZ ELSŐ NÉMET DOHÁNYJEGY. Bér. linböl jelentik: Német történészek megálla­pították, hogy az első német dohányjegyet, amélfy valószínűleg egyben a világ első do­hányjegye is, több mint 200 évvel ezelőtt, riS(9-ben állították ki. A dohányjegy kiálli- tásárm, azonban korántsem dohányhiány, vagyis a dohányért való tülekedés adott al­kalmat. hanem éppen ellenkezőleg, a dohány­zást elitélő közmorál megcsúfolása volt a cél. Ma már nem lehet megállapítani, hogy közvetlenül mi indította Graff Károly bin- g-ni polgárt furcsa ötletére, elég azonban annyi hagy megjelent a helyi elöljáróságon és 18 krajcáron taksa ellenében pecsétes írást, kéri, hogy jogában van dohányozni. A IS l rajcár men is tette a hatást és Graff u • n. következő szövegű „dohányjegyet“ kap­ta kézhez: „Ennek az igazolványnak felmu­tatója, Graff Károly, a kerülethez tartozó Bingen polgára egy évi hatállyal engedélyt kapott a dohányzásra. A jegyzőségnek a sza­bályos illetéket, azaz 18 német krajcárt le­fizette." JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom