Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-28 / 48. szám

3 SfieimmtMirsMn 1943. r un nu an 2« Tokió, febr. 27. (MTI) A Stefáni Iroda jelenti: Mint hivatalosan, közük, a Japánban tar­tózkodó indiai állampolgárokat nem tekintik többé ellenséges ország állampolgárainak. Roosevelt pártjának lapja a brit politika ellen Lisszabon, febr. 27. (MTI) A Stefáni Iro­da jelenti: f • A „P. M." című amerikai lap, amely Roo­sevelt politikai pártjába tartozik, cikksoro­zatot közöl, amelyben megbélyegzi a brit birodalom politikai Irányelvét. Az indiai helyzetről szóló részben Gandhi azonnali sza- badlábrahelyezése mellett foglal állást. Han­goztatja, hogy Gandhi halála egyben végét jelentené annak a támogatásnak, amelyet eddig India nyújtott a szövetséges nemze­teknek. ffány hívőt nyert és vesztett 1919-től napjainkig a refotmálus ? Kolozsvár, febr- 27. Az erdélyi református I egyházkerület igazgatótanácsa körlevelei in- I tézett az összes ledkészi hivatalokhoz, hogy 1 készítsenek kimatatást 1919. évig ylsszamc- j nóleg a kitérésekről és áttérésekről. Az igaz- J patótanács a kimutatásokból tiszta képet . akart kapni az egyházkerület erőviszonyáról: mennyit gyarapodott, illetőleg vesztett az át­térésekkel és kitérésekkel az egyház. A kimutatásból megtudjuk, hogy 1919-töl * legutolsó időkig a római katolikus vallásra áttéri 1871 egyháztag, lutheránus tett 224, unitárius 926, görög keleti 1889, görög kato­likus 1683, adventista 626, baptista 1887, iz­raelita 61, íelekezeten kívüli lett 790. más szektába lépett 212. Más vallásról református hitre tért 2317 római katolikus, 261 luteránus, 985 unitárius, 3651 görög keleti, 3218 görög katolikus, 127 adventista, 224 baptista, 351 izraelita, 157 a fclekezctnéiküliek sorából és 66 más szekták­ból. összesen 11-350-en léptek be a reformá­tus egyházba. Ezek szerint a református egyház nyere­sége 446 római katolikus, 37 luteránus, 59 unitárius, 1762 görög keleti, 1528 görög ka­tolikus 290 izraelita, összesen 4122 egyháztag. A református egyház vesztesége az adventis­ták javára 499, a baptisták javára 166, más szekták javára 146, összesen 2941- Végered­ményben a kitérések és áttérések egybevetésé­vel a református egyház 1081 taggal szapo- rodott­Érdekes képet mutat az egyes egyházme­gyék nyereség-veszteség mérlege- A bekecsaljl egyházmegye nyeresége 191, a désl egyház­megye vesztesége 101, az erdővidéki egyház­megye nyeresége 1089, a görgényi egyházme­gye nyeresége 388, a kalotaszegi egyházme­gye vesztesége 68, a kézdi egyházmegye nye­resége 265, a kolozsvári egyházmegye veszte­sége 488, a marosi egyházmegye nyeresége 269, a nagysajói egyházmegye vesztesége 39. az orbai egyházmegye nyeresége 42. a sepsl egyházmegye nyeresége 826. a széki egyház­megye vesztesége 148. a szitágyszolnoki egy­házmegye vesztesége 1192, az udvarhelyi egy­házmegye nyeresége 155 egyházlag­EGYETEM-MOZGÓ T I S Z A VI RÁG Dolgozik a Zö d kérésit (Tolnay Klári, Lehotay, ölvedy Zsóka) II. A jég fejedelmei. (Olimpiai bainokok káprázatos mutatványai.) Előadások pontos kezdete: D. e. ti, d. u. fél 2, fél 6, fél b, tél 8- or. zz=: A délutáni és esti előadásokra ~ minden jegy elfopyo t. ----—----­A pénztár csupán a It-kor és fél 2-kor kezdődd előadásokra szolgálhat Jegy kkel. H tiöft este 7 órakar díszelőadás a világ legetodásabb színes filrnkö'remépye: lldérczfény Ga bői*** rtjieg útónét a*rciragtió&at ítélt el a bo^ofsvári uzsorabirosâţ« Kolozsvár, február 27. Kádls Gáborné borsai asszony tavaly aratás után 140 kilo búzát rejtett el galvo na te rm őséből a be­jelentés élőit. A búzát később Petrás Simon falubeli gazdálkodónak adta át, aki a ha­tósági áron felül értékesítette. A közellá­tási ellenőrző közegek jelentése alapján mindkettőjük eUen eljárás Indult, ügyük­ben szombaton Ítélkezett Vitos Pál dr. tör­vényszéki tanácselnök, a kolozsvári tör­vényszék mellett működő uzsorabiróság egyes bírája. Nagy Lajos dr. ügyész vád­beszéde után az uzsorabiró a közellátást veszélyeztető vétség miatt Petrás Simont egyhavi fogház- és 100 pengő pénzbünte­tésre, Kádls Gábornét pedig 15 napi fog­házra és 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. Ugyancsak jogerőssé vált Ítélettel 15 napi fogházbüntetéssel rótta meg az uzsora­biró Germán János sárvásári molnárt. Ger­mán 6 kilogram be nem jelentett búzalisz­tet adott el, kilogram ónként másfél pengős árban. Kisebb közellátási vétségekért megbün­tették még Gordea Paulina, hidalmási asz- szonyt, szalonna drágításért 100 pengő pénzbüntetésre, Lipován Gáborné válaszutl és Hatházi Andrásné Téglás-utca 46, szám alatt lakó kolozsvári piaci árusokat, major­ság-, illetve zöldségdrágitásért egyenként 60—60 pengőre, Kovács Ferenc hidalmási és Muresán Györgyné sólyomkői lakosokat, zöldség- és tojásdrágitás miatt, 50 -50 pen­gőre fejenként, Fergeteg Demeterné füzes- szentpéteri asszonyt 30 pengő pénzbünte­tésre Ítélték, mert a 15 fillérben megállapí­tott tojás darabjáért 24 fillért kért el. Valamennyi Ítélet jogerős. Két és ffoţpli&zrc» «felfele iff óim»wg»um tatst Győr, febr. 27. (MTI.) Lakatos Péter Pál 45 } éves révfülöpi lakos, aki a vádirat szerint évekkeS ezelőtt a Hid cimü folyóiratnak volt munkatársa és a Magyar Nemzetben is szó- | kott cikkeket Írni, az állami és társadalmi I rend eröszako,s felforgatására irányuló vét- 1 ség és valótlan h!r terjesztése miatt került a ? győri törvényszék ötös tanácsa elé. Az anyai . ágon 50 százalékban zsidó származású vád- | ", íz- ! lőtt — mondja a vádirat — miután a zsidó törvény értelmében hírlapírói állását elvesz- letle, hazatért Révfülöpre és itt, valamint Kővágóörsön kommunista agitációt folytatott- A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy csak a szoeiálizmus tanait fejtegette el­méletileg- A kihallgatott tanuk terhelő vallo­mása után a törvényszék két és fél évi fog­házra ítélte jogerősen. Büszkeség A természethez nem csak most ér­zem magam „közel", — hogy elhagytam a várost, — hanem mindig. Az első igazi találkozásom vele 1928-ban volt, ugyancsak ebben a völgyben, de egy ki­csit feljebb, a murányi várban és vár alatt. Akkor találkoztam vele először és azóta az évek folyamán annyiszor, hogy most már nem „találkozni“ szoktunk. Találkozni csak azzal szoktak és azzal le­het, aki külön él és távol él tőlünk s egy napon, mikor látni akarjuk na­gyon, elindulunk felé. Nekem nem kell elindulnom felé, mert bennem van. Bennem van a városban is, de ott nem élhetek úgy, hogy neki és az ő törvényei szerint éljek. Ott egyszerűen csak élek. Ismerem a természetet, annyira isme­rem, hogy meg is értem, — de nem job­ban, mint önmagamat. És jól tudom, hogy nem elég csak szép szavakkal kö­zeledni hozzá. Szép szavakra nem mu­tatja meg önmagát. Igazi arca fedve ma­rad. Testtel és lélekkel, szívvel és ész­szel egyszerre kell elindulni feléje és úgy, hogy elhagyjuk valahol az utón büszkeségünket. Alázat nélkül nem lehet soha megérkezni hozzá. A természetnek nem mondhatod hetyke nagyvárosias- sággal: „Látod, ki vagyok én? Aszfalt­hoz és parketthez és kényelemhez szok­tam, de most — örvendj! — kiváncsi let­tem rád és elindulok, hogy lássalak. Mu­tasd meg magad, de ne okozz nagy ké­nyelmetlenségeket!" Erezted magadban csak egyszer is az alázatot? Érezted, hogy nem elég csak szavakkal közeledni valamihez, vagy va­lakihez? A szép szó nagyon kevés és ke­vés a szép mozdulat is. Egészen mélyről, belülről — és nem kézzel — kell meg­érintem azt, amihez, vagy akihez köze­ledni akarunk. Érintettél-e már igy va­lamit, vagy valakit? Érezted önmagad­ban valaha is a szeretet alázatát, a vá­gyat, a büszkeség nélküli közeledésre, a vágyat az áldozat vállalására, akár azért, hogy eljuss a természethez, akár azért, hogy megérkezzél egy emberhez? Ezt nem tudom látni és nem tudom érezni szavaid mögött, a szavak mpgött, amiket a természetről szalonokban, asz­falton és kiránduláson, margitszigeti es-: téken, szerelmes levelekben, regények­ben és színpadon szoktál kiáltani, mon­dani, vagy sóhajtani. Ezek mögött csak a hangulat van, divat és romantika, kérke­dés és nagyképűség, de nem a természet igazi megismerésének vágya. És nem tudom érezni szavaid mögött, amiket az emberről és a szerelemről mondasz. Szerelmed mögött csak te vagy, a t e szerelmed és sohasem ő, akit szeretsz. Nem a megismerés a fontos és nem a szeretet, nem az áldozat, hanem a kíváncsiság, a hiúság és a vágy kielégí­tése, érdek és önmagát néző okosság. Ezekért szeretsz és nem érte szeretsz. Te vagy a fontos mindig és sohasem ő, akit „szeretsz"! Elhiszem neked, — jó hinni, — hogy szereted a hegyeket, a fákat, virágokat, a hulló leveleket, ködöt, az esőt, az őszt és az alkonyt, szereted az egész termé­szetet — és tudsz szeretni egy embert, — mert jól esik látni és érezni ezt a sok szépséget és jó szeretni. Mindez hangu­latot ad, vidámat és szomorút és izgal­mat ad, örömöt, vagy bármi mást, ami érdekes és megszabadít az egyhangúság­tól. Az a lényeges, hogy a d valamit és olyat ad neked, ami nem volt azelőtt a tiéd. Ezért szereted és ezért keresed! De nem érezted, hogy igy nem lehet közeledni valamihez, sem valakihez. Nem lehet csak azért közeledni, mert várunk tőle valamit, sőt még akkor sem lehet közeledni, ha azért adunk egy keveset, hogy minél többet kaphassunk érte. Csak úgy lehet eljutni a természethez és az igazi emberhez, hogy a feléje ve­zető utón eldobjuk büszkeségünket, el­vetjük kívánságainkat és igényeinket és csak arra gondolunk, ahova el akarunk — testben és lélekben — érkezni. Arra gondolunk — és semmi másra, — hogy mit vigyünk neki, mit adjunk neki. Mert, ha mindent oda akarunk adni, — anélkül, hogy kérnénk és várnánk érte valamit, — csak akkor tudjuk elérni őt és csak akkor tudjuk megérteni őt. Ha igy közeledünk a természethez és az emberhez, ilyen alázattal és az áldo­zatnak ilyen vállalásával, akkor sókkal többet fogunk nyerni, mint azok, akik csak „nyerni" szeretnének. Es, már nem is lesz szükség arra, hogy nyerjünk, mert eggyek leszünk a természettel és e99yek az emberrel, akit el akarunk érni. (Jolsva.) FLÓRIÁN TIBOR HcíyrciírawtáR A Keleti Újság Tekintetes Szerkesztőségének Kolozsvár A sajtótörvényre való hivatkozással tiszte­lettel kérjük községünk nevében a Tekinte­tes Szerkesztőséget, hogy b. lapjuk folyó évi február 21-én megjelent 42- számában „Ko- mandó székely végvár, meg kell maradnia!“ főcím alatt közölt cikk Papolc községgel fog- g lalkozó része helyreigazításképpen, jelen nyi- * * * latkozatunkal b- lapjuk legközelebbi számá­ban közzétenni szíveskedjék, miután a hivat­kozott cikk Papolcot érintő része téves in­formációk alapján, ferde világításban került , közzétételre­A cikkben románnak feltüntetett Papolc. őseredetii székely község s mint ilyen lakos­sága sohasem volt ,,túlnyomó részben“ ro­mán s ma sem az, hanem éppen ellenkezőleg székely. Községünknek nem volt s ma sincs olyan megállapodása a Grődel céggel, vagy aká annak utódával, „hogy a vállalat megszűné­se esetén a telep területén lévő felépítmények a község birtokába mennek át“­Komandó ipartelep község nem volt s nem is lehet „Papile természetes örököse“ s így nem is örökölhet, különösen olyan megáll:1- I podásl, mely nem létezik­A fenti okok miatt viszont Papolc sem tá & niaszthat „történelmi jogon“ követelést ipar- ? vasútra, siklóra, mozdonyokra stb. s igy a ? „székely sziget megszűnése“ sem lehet Pa­polc számára „főnyeremény“­A román hatóságok által eszközölt köz- igazgatási szétválasztás eredményéről pedig még korai beszélni. Nem felel meg a valóságnak az sem. ..hogy Komandó volt az, aki Papolcot eltartotta“ és hogy „Papolc költségvetését mindig Komandó nem megvetendő jövedelmei tartották egyen- j súlyban“, hanem tény az, hogy Papolc köz- ] ség hosszú évtizedeken keresztül a székely : házigazda áldozatkész és közismert szívessé­gével kezelte a telep túlnyomó többségű nem magyar lakosságát, midőn még a közterhek viselése'aló! is felmentette- Papolc, 1943. február 23-án­Bosin Antal Csórja Ferenc körjegyző községi bíró — Hangulatos uj vendéglő nyílt meg Ko­lozsváron, a Redout épületében. Kolozsvár uj színfolttal gazdagodott, a Redout történelmi múltú épü’etében kaput nyitott az „Unió- étterem“, amelynek falait magyaros, törté­nek- ' tárgyú, tetszetősen megfestett fres­kók — Csild Jenő iparművész sikerült mun­kái — diszitik. Az egyik boltíves terem fres­kói a csodaszarvas legendáját örökítik meg Az éttermet a népszerű Kovács vendéglős, a sétatéri kioszk bérlője vezeti, aki szakis­mereteit nemcsak a budapesti Ritzben, ha­nem a legnagyobb németországi, franciaor­szági és délamerikai vendégipari üzemekben szerezte. Jó éte'ek és italok, figyelmes ki­szolgálás, Csíkszeredái Miczi Gyula és zene­kara kitűnő muzsikája — ez jellemzi az uj vendéglőt, amely -- megérzéseink szerint — már csak hamisítatlan magyaros je'lege miatt is. a Kolozsváron megforduló idege­neknek is egyik ta’á’ko-ri'helye lesz. OLASZORSZÁG TENGERENTÚLI ÓRIÁS TEKNŐSÖKET AKAR MEGHONOSÍTANI A FÖLDKÖZI-TENGER SEN. Rómából jelen­tik: Az olasz kormán: nagy erőfeszítéseket 3 nagynovésü teknősbékóknak a Földközi- tengerben való meghonosítása érdekében, hogy ezzel az olasz teknőspáncél-feldolgozó- ipart megmenthesse. A megfelelő „tenyész­állatokat" a tengerentúlról még a háború előtt idejében beszerezte. A teknösbékák a Földközi-tenger sós vizét már meglehetősen megszokták, de még mindig nehézséget okoz, hogy szívesen vonulnak fél az édesvizü folyókba, ahol páncéljuk minősége megrom­lik. Jávor Géza ny. m'irsztéri titkár, a gyorsírás egyetemi- előadója gyoisífc- és gépíró ' Deák Ferenc-ut:a 45 Telefon : 17-77. Japán az Indiai állampolgárokat nem leltinfi ellenségnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom