Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-24 / 44. szám

4 1943. F£BR DAU 24 STszetm Hrsjtfa Spanyol-Marokkó jelentősége Irta: Engelbert Spanyol-Marokkó kétségtelenül spanyol hatalmi szervezkedést jelent, a spanyol im­perialista gondolat újjáéledését és uj gyar­mati feladatok megoldását. A spanyolszol­gálatban utazó Colombusnak Amerika fel­fedezése Spanyolországot megfosztotta ter­mészetes forgalmi irányától, nem sokkal utána az ibériai-félszigeten egy zárt spa­nyol állam létesült. 800 évig tartott a mór uralom spanyol földön. 711-ik évben Tarik ibn Sírtad arab vezér kis hadserege kikö­tött az európai szárazföldön. 1491-ben Gra­nada legyőzésével az utolsó mór állásoktó’ Is megtisztították Spanyolországot. A kö­vetkező évben spanyolok partraszálltak az északafrikaí partokén és meghódították Orant. Ceuta, később Septonnak és Septá- nak hívták, a középkorban a legfontosabb marokkói kikötőváros volt és a 12. század közepétől szoros kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn Genuával. 1580-ban portugá­loktól spanyol birtokba került és fő harcá­szati területe lett az öt spanyol presidtőnak, melyhez 1496-tól Mellila, 1508-tól Penon de Velez de la Goméra, 1673-tól Auhuceruas és 1848-tól Chafarinas-szigetek tartoznak. Ezek a „presediók" ugyanis spanyol őrsze­mek voltak a tengerpartokon . és az „átve­zető kövek“ Északnyugat-Afrikába. Ennek a jelentőségét azonban Spanyolországban nem méltányolták, miután az Újvilág lépett a forgalom fő irányvonalába. Tengerentúli birodalma elvesztésével Sns- nyolország ismét északafrikai feladatainak szentelte magát, de megkésett. A 13. század elején az angolok gyökeret vertek Gibraltárban. 1811-ben elfoglalták Ceutát, amelynek természetes erőssége méy nagyobbnak nézett ki, mint Gibraltár 1814- ben ezt Ismét visszaadták a spanyoloknak. Málta a kezükben maradt. Főz amerikai miniszter 1782-ben leszögezte az angol ál­láspontot: „Ésszel rendelkező minisztérium­nak Gibraltárra mindig szüksége lesz, hogy Franciaországot Franciaországtól îs Spa­nyolországot Spanyolországtól szétválassza Adjátok Gibraltárt a spanyoloknak és a Földközi-tengerből egy tó lesz." Spanyolországnak megmaradt a berberek vidéke, amely tulajdonképpen az andalu- zial hegyek északnyugatafrikai folytatása, amellyel együtt eredetileg egy keresztíor- máju hegytömeget képez, melynek belső ré­sze a tenger fenekére süllyedt. A Rífpait egész terjedelmében járhatatlan vidék, még jobban, mint az algiri part, de a kisebb ha­jóknak elég védelmet és rejtekhelyei jelent. Maga Tetuán, Marokkó egyetlen kikötője a Földközi-tengeren. Csak Tangerben az At­lanti-óceáni oldalon előnyösebbek a viszo­nyok. úgyhogy itt élénkebb kikötők vannak A Rifvidéken a berberek a nehezen meg­közelíthető hegyek között tisztán megma­radtak: a lakosság Abd el Krim uralma alatt a legutóbbi időkig függetlenségét megtartotta. Ma ők Franco legszófogadóbb népe, akinek elitcsapatai ismeretesen Ma­rokkóból kerültek ki. A több mint 900 000 lakó közül a spanyol partvidéket számolva — kizárólag a városokban — 70.000 az eu­rópai és több mint 20.000 a zsidó. Már a „presidió“-nak szüksége volt kato­nai védelemre; Ceuta hosszú Ideig ostrom­állapotban volt. Már 1859—60-ban Spanyol- ország Marokkóval háborút viselt a Rif- vidékért. Megjegyzendő, hogy abban az Idő­ben, mielőtt még a háború kitört volna. Anglia beleavatkozott és megtiltotta Tan­gernek Spanyolország általi megszállását, miután az „Gibraltár biztonságát fenye­geti“. Ettől fogva Marokkó mindinkább a nagyhatalmak érdekkörébe jutott. Spanyol- ország. habár a dolgok állása szerint elő­térbe kellett volna, hogy helyeződjék, a leg­kevésbé lett tekintetbe véve. Franciaor­szág Spanyolország gyengeségét arra hasz­nálta ki, hogy minden újabb szerződéssel visszaszorítsa. Az 1902-es megegyezés sze­rint Spanyolországnak kellett volna meg­kapni Észak-Marokkót egész Sebuig. A megtartott konferencia azután Marokkót európai ellenőrzés alá helyezte. Németor­ERDÉLY MOZGÓ A filmgyártás legizgalmasabb kémdrámája: Hadrlóf kém Főszerepben: Conchita Montes Fosco Ghiachetti Jön! Február 27-től Jön! Beszélő höntSs Gróf (Berlin) szág 1911-ben kilépett és bizonyos kárpót­lást kapott Közép-Afrikában. Spanyolor­szág csak a hegyes Rifvidéket kapta meg harcis benszülötteivel. A spanyol Rif-rtdék hosszú ideig teljesen értéktelennek bizonyult. Az anusit katasz­trófa alkalmával az egész spanyol hadsereg, 15.000 ember meg lett semmisítve. Lényegé­ben külpolitikai okok hátráltatták csak Abd el Krímet, hogy Melillába bevonuljon. 1919- től 1926-ig tartottak a véres harcok. Még 1926-ban is Ceuta és Tetuan között csak katonailag biztosított vonatokon lehetett utazni. Ma Spanyol-Marokkó nyugodt. Az utolsó két évtizedben itt Spanyolország nagy kul- turmunkát fejtett ki. A városokban európai A Magyar Újságírók Egyesülete Erdély- részi Tagozatának hétfőn, március 1-én fél 7 órai kezdettel a Mátyás király diákházban rendezendő ötödik előadóestje iránt város­szerte igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A rendezőség a „Székely est“ műsorát már összeállította. A megnyitó beszéd után Ra­vasz László püspök „Székely lélek“ cimü gyöáyörü Írását Borovszky Oszkár, a Nem­zeti Színház tagja olvassa fel. Székely köl­tők verseiből szaval Bodó György, a Nem­zeti Színház művésze. Tamási Áron novel­láiból olvas fel, majd Mészáros Erzsébet, a Nemzeti Színház tagja eredeti székely nép­dalokat énekel. Szünet után a székelyföldi újságírásról beszél László Zoltán hirlapiró, a Székely Nép szerkesztője. Tompa Sándor, a Nemzeti Színház népszerű művésze eredeti székely népdalokat énekel. Nyírd József novellát ol­Közbeszólás Napjainkban az általános életelv szerint kötelezően kívánatos a fokozott munkatel­jesítmény és az egyszerű, takarákos életmód. Napilapokban, falragaszokon, mozikban fel­hívásokat olvashatunk: „Takarékoskodjál, ■mert a takarékosság nemzetvédelem, a pa­zarlás hazaárulás!“ Szóljunk előbb tán a teljesítményről. Az egyik fővárosi hetilap egy szegedi lap cikkéi idézi és felveti a kérdést: arányos-e a diva­tos filmszinésznök vidéki hangversenykörut- jánák anyagi eredménye művészi teljesítmé­nyükkel T A filmsztárok javadalmazása körül kere­kedett vita nem frisskeletü. Nemrégiben a fővárosi sajtó sokat foglalkozott a sztárgázsi kérdéseivel. Pro és kontra megszólaltatták az érdekelt sztárokat, filmeseket és mérle­gelték, hogy 15—20.000 pengő méltányos fi­zetség-e egy film főszerepéért. A probléma egyik érdekeltje a közelmúlt­ban Debrecenben vendég szerepelt és az idé­zett lapok szerint 6000 pengő tiszteletdijat kapott egyetlen fellépéséért. O, te vén Európában megelevenedett Holly­wood! Végre illő megbecsüléssel adózol tün­döklő csillagaidnak! Hatezer pengő — nem mondom, kezdetnek elég szép, különösen ha nem feledkezünk meg arról, hogy a vidéki hangversenyeket mostanság áltálában jóté­kony célra, sebesült honvédeink vagy a fron­ton harcoló katonák hozzátartozóinak meg­segítésére rendezik. tisztaság uralkodik. Tetuan uj, szép euró­pai város lett. Örgaz generális kijelentette: „Marokkóban nagyobb feladatnak tartjuk a lakosság lelkét megnyerni, mint az orszá­got gazdaságilag kihasználni.“ Politikailag Spanyol-Marokkó 1911 óta protektorátus, amely spanyol főbiztos vé­delme alatt áll. A protektorátus 28.000 négyzetkilométer kiterjedésű. Tetuan fővá­rosnak 50.000 lakosa van, valamivel na­gyobb városok Ceuta és Melilla. November 4. óta Tanger nemzetközi terü­letét is megszállta. Tangert 1923-ban nem­zetközinek nyilvánították. Franciaország, Spanyolország és Anglia együttesen volt képviselve. Ez elsősorban Anglia érdeke volt, mely nem szeretett volna a szemközti parton egy afrikai Gibraltárt. Tangert nem erősítették meg. így ez a nagyszerű fekvésű hely leértékelődött, habár egy cselekvőké­pes ország kezében Tanger jelentőségének érvényre kell jutnia. vas fel, majd dr. Hosszú Zoltán, a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze székely népballadákat ad elő. Utána Ferencz Gyár­fás hirlapiró, a Székely Nép munkatársa, aki egy esztendőt töltött az arcvonalon, harc­téri élményeiről tart előadást. Az egyesület vezetősége ötödik előadóest­jével közvetlen kapcsolatot óhajt teremteni a közönség és a Székelyföld Írói, művészei és újságírói között. Ezért a helyárakat úgy állapította meg, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is résztvehessenek az előadáson. A Jegyelővétel már megkezdő­dött. Jegyeket a Magyar Távirati Iroda ko­lozsvári kirendeltségének Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodájában (távbeszélő 14-38) lehet igényelni. A pártoló tagok és az egye­sület rendes tagjainak jegyeit csütörtökön délután 2 óráig fentartja a rendezőség. Tudomásunk szerint a közelmúltban Ka- rády Katalin vendégszerepeit Debrecenben. A nagy művésznőt, a mozilátogatók bálvá­nyát alkalmunk volt már látni sebesült ka­tonák között, amint szeretetcsomagokat osz­togat és énekli, hogy „Valahol Oroszország­ban ...“ Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy Karády művésznőt az önzetlen hazafias lelkesedés vezérelte Debrecenbe is. Hogy az­tán az otthoniak a felejthetetlen élményt, amelyet a művésznő fellépése nyújtott, cse­kély 6000 pengőre értékelték, az már más lapra tartozik. Utóvégre közeledik a tavasz és mint az egyik budapesti hétfői lap írja, a hölgyek ilyenkor meleg prémeket vásárolnak. Ez csak természetes. Vájjon ki ütközik meg azon a híren, hogy Rosier Endréné született Sennyei Vera 11.000 pengőért vette meg „a hét leg­szebb platinarókáját“* Ha Sennyei Vera 11.000 pengős prémet vásárolhat, csak meg­illeti Karády Katalint az a rongyos 6000 pengőf E'foqlalía hivatalát Guatemala harmadszor meavdfasz- tott köztdrsasdgi elnöke Madrid, febr. 23. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Mint Guatemalából jelentik, Ubico tábor­nok a népszavazás eredménye alapján hét­főn harmadszor foglalta el hivatalát, mint a köztársaság elnöke. Sorsé&ntH ic rdáiekban mezés (grafológia) , Dr. NSKES lelkifanácsadás; tudományos irásértel u „MENTOR Lélektani Laboratóriuma Hih'és u. 3. |lsférFr.#pl?fet.* 31-93. Rögtönitélő bíróság elé kerülnek a tábori postacsomagok BUDAPEST, febr. 23. (MTI) A kormá ny rendeletét adott ld, amely a rögtönbirás- kodást a polgári és a honvédbüntetöbirásko dás körében az ország, Illetőleg a honvéd- büntetőbiráskodás egész területére az 1941. évi 4870. M. E. számú rendeletben felsorolt büntetéseken felül, kiterjeszti a hadműveleti területre tábori postai csomagokként, vagy „minta érték nélkül" jelzéssel feladott küldeményekre, vágj' az oda Irányuló katonai szállítmányokra vonatkozóan akár az ország területén, akár azon kívül a szállítás alatt elkövetett lopás, vagy sikkasztás bűntettére, beleértve a hivatali sikkasztást is, mégpe­dig ezeknek a bűncselekményeknek kísérletére, valamint a tettesekre és a részesekre. IVaqy érdeklődés előzi meg az újságírók március 1-1 „Székely esi^-fét Könyvek között GEORGES SIMENON: A FURNESI POLGÁRMESTER —■ Regény. Révai kiadás «— Simenon ma nagyon divatos iró. Nemcsak hazájában, hanem külföldön is ismerik éít olvassák. Történeteit rendkívül érdekessé tudja tenni. Regényei közel állanak a detek- tivregényekhez. De csak témában. Simenont a kaland nem abban az értelemben foglal­koztatja, mint a bűnügyi Irodalom művelőit általában. A bűn határozottan érdekű. De nem a bűnözés technikai mikéntjében és nerc a bűn felderítésének szabványos módozatai­ban. A bűnös ember lelke és jelleme foglal­koztatja. Legalább is magyar nyelven első­nek megjelent könyve, „A besurranók" emel­lett bizonyít. A most magyarul megjelente­tett uj Simenon könyv, „A furnesl polgár­mester“ a szerző különös Írói sajátosságait még hivebben tükrözi. Egy gőgös, erőszakos, különc emberről szól ez az Írás, aki diktátort önkénnyel rendelkezik városa sorsa fölött, Teriinek ur diktátor, aki hatalmát úgy ér­telmezi és használja, hogy a rábízott kis kö­zösség van őérette, nem pedig ő városáért. Nem irgalmaz senkinek, semminek. Tragé­diák származnak könyörtelenségéből. Könny nem hatja meg, lelkiismereti furdalásal nin­csenek. Mégis, a kőszívű embernek van egy sebezhető pontja: háborodott elméjű leánya. Azt féltő szeretettel, meleg gondoskodással veszi körül, noha jól tudja, gyöngédségének nincs semmi értelme. Simenon érdekes Írói egyéniségének ereje abban van, hogy lenyűgöző lrásmüvészetéveí oda tudja láncolni az olvasó érdeklődését a sivár és vigasztalan történethez. Rövid, tár­gyilagos, lényegre ütő mondataiban sistereg az Izgalom. Könyvét az, aki kézbevette, egy lélekzetvételre kénytelen végigolvasni. S csak a végén eszmélünk fel: beteg, kietlen, vigasztalan ez a világ, Simenon világa, ahol nem az emberi lélek jó és szép erői, hanem az indulat, erőszak és önzés hatalma jut fel- magasztaláshoz. Könyvének hőse, Teriinek bukik ugyan, de bukásában nincs semmi er­kölcsi nyeresége: az marad, aki volt. Rónay György erőteljes és színes fordítása tolmácsolja a magyar olvasónak Simenon uj könyvét, amelyet a Révai könyvkiadótársa­ság szép és Ízléses kötetben hozott ki.-/* — CSILLAGOS ÉG — Marconnay Tibor uj versei ■«* Marconnay Tibort úgy ismertük eddig, mint a hangos jelszavak költőjét. Éppen azért meglepetés számunkra uj verses kö­tete, amely mindössze alig néhány Ívnyi, ifi oldal terjedelmű. Minden versében a szere­lem szava szól a kedveshez s rajta keresztül az olvasó szivéhez. Szinte menedékhely, „óvóhely“ ez a könyv a költő számára s azzá válik az olvasó számára is, ha ki3sé jobban belemerül ezeknek a tiszta, szerelem­től Izzó verseknek az olvasásába. Marconnay Tibor — hangjáról Ítélve — & legújabb költönemzedékhez tartozik, de köze van a régebbi költönemzedékhez is, akiket „Nyugatosok“ jelzővel illet az Irodalomtör­ténet. Hangja, időnként tulrapszódikus, hogy aztán átringjon s átringasson a teljes csönd­be s békébe, de ez a teljes csönd és béke csak látszólagos, mert lázadással van tele a megváltozhatatlan miatt. A „Csillagos ég“ elmü kötetben azonban találunk néhány csakugyan teljes békességü költeményt, mert a költő megtalálta élete s halála célját az igazi szerelemben... Hangja némelykor Ju­hász Gyulára, majd sok helyen és sok vers sorában József Attilára emlékeztet. Juhász Gyula hangjára emlékeztet Marconnay Tibor szonettjeiben s József Attilára a maga egye­temes s mégis egyén! költészetében. Uf i*îloîai eaészsétfftfr'pS SfabályxaVol adoll lii « P* u^ummJninicr Budapest, febr. 23. (MTI) A va’lás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az állami és királyi katonai középiskolák­ban, középfokú Iskolákban és szakisko'ák- ban a tanulók egészségének védelmét a most kiadott iskolai egészségügyi szabály­zat szerint kell ellátni. Ugyancsak a sza­bályzat szerint kell ellátni a tanuló egész­ségének védelmét azokban az egyházi ható­ságok alatt álló. valamint a községi, társu­lati és magánközépiskolákban, középfokú Iskolákban és szakiskolákban, amelyeknek fenntartót az iskolai egészségvédelem ellá­tására kü’ön á'laml támogatást é'veznek. A részletes iskolai egészségügyi szabályzat a Budapesti Közlöny keddi számában Jelent meg. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom