Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-04 / 27. szám

I ) ÜMgBffiBI 6 1943. FEBRUAR 4. «— Nagy érdeklődés mellett nyUt meg Budapesten markos falvi Barabás Márton, ae ismert erdélyi festőművész Jdáilitása. .Vasárnap délben a „Müterem’‘-ben, az is­méit festőművész kiállításának megnyitá­sán megjelent Tasnádi Nagy András dr., a Képzőművészeti Tanács elnöke, báró W1 as­sies Gyula államtitkár, lovag Ybl Ervin mi­niszteri tanácsos. Jalsoviczky Károly dr. ál­lamtitkár, szegedi Masszák Aladár dr., vi­téz Barabás Andor dr. alispán, valamint a társadalmi és művészeti élet számos kép­viselője. A kiállítást Kossuth Lajos-utca 12. szám félemeletén a „Műterem“ kiállítási termeiben naponta 9-töl fél hatig február U-íg lehet, megtekinteni — Későbbi időpontban kezdődnek meg az NMK polgári Iskolai előkészítő tanfolya­mai. A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezete január közepére tervezte az tijabb polgári iskolai előkészítő tanfolyamá­nak megkezdését. A tanfolyamot egyelőre awenban nem lehetett megkezdeni, mert a városi tanonciskola tantermeit nem lehetett megszerezni az előadások céljaira. A tanfo- Syam vezetőségének most megfelelő helyi­ség után kell néznie, hogy az előadásokat megkezdhessék. Az előkészítő tanfolyam kezdetéről lapunk idejében tájékoztatja majd az érdekelteket. — CSIFÓ SALAMON NÉ HALÁLA. Özv. Csifó Salamonná, a kolozsvári Unitárius Nószövetség elnöke és az Or­szágos Nők Szövetségének ügyvezető alelnöke hosszas szenvedés után, ked­den délelőtt 11 órakor elhunyt. Teme. lése csütörtökön délután 3 órakor lesz. — Gyűlést tor*«.nők a Minerva niomőa- vállalat könyvkötőmön kásái. A Minerva nyomdavállalat könj vkötőmunkása* pénte­ken délután fél 4 órakor gyűlést tartanak a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szerve­zetének' Kötő-utcai helyiségében. A vezető­ség kéri a munkásokat, hogy a gyűlésen teljes számban jelerjenek meg, tekintettel arra, hogy fontos kérdéseket tárgyalnak meg. A KAKASi alkalmazót tolnak gyűlése, A Nemzeti Munkaközpontba tömörült RÁ­KÁSZ alkalmazottak vasárnap délelőtt .10 órakor gyűlést tartanak a Kötő-utcai szer­vezet. helyiségében. A gyűlésen fontos gaz­dasági és szociális kérdéseket tárgyalnak meg és éppen ezért a vezetőség teljes szá­mú megjelenésre szólítja fel az alkalma­zottakat. Gondoskodnak a szőlőmunkások ellátásá­ról. A Magyar Szőlősgazdák és Hegyközsé­gek Országos Egyesülete vitéz báró Wald- bott Kelemen elnökletével választmányi ülést tartott, amelyen a terménybeszolgálta- tás uj rendje és a szőlőgazdaságnak mun­kásproblémái voltak napirenden. Az ülésen Konkoly Thege Sándor államtitkár is felszó­lalt és a szőlőmunkások élelmezésének nagy­horderejű kérdésével kapcsolatban bejelen­tette, hogy az illetékesek előtt is teljesen ismeretes ezen a téren a szőlőgazdálkodás különleges helyzete. A földmivelésügyi kor­mány mindent megtesz annak érdekében, hogy a szölőmunkák elvégzése megfelelő módon biztosítva, legyen és hogy ennek ke­retében az időszaki szőlőmunkások élelme­zése is megnyugtató megoldást nyerjen. A szántóföld nélküli szőlőgazdaságok különle­ges helyzetét a minisztérium továbbra Is figyelemmel kiséri és a Közellátási Hiva­tallal a részletkérdések legcélszerűbb meg­oldását. megtárgyal ja. A Magyar Szőlős­gazdák és Hegyközségek Országos Egyesü­lete ezután megalakította hegyközségi szak­osztályát. A jelenlévő államtitkár ezt az alakulást örömmel üdvözölte, mert a szö’ö- és gyümölcsgazdálkodás terén fokozott sze­rep vár a hegyközségekre és a hegyközségi • tanácsokra. * Kolozsvár ülj. sz. kir. város törvény­hatósági bizottsága által megbízott tiszt­viselő, mint elsőfokú közig, hatóság. 2467/1943. szám. Időszakos mértékhitele- sites. A kolozsvári m. kir. Mértékhitele­sítő Hivatal az 1907 :V. t. c. 20. §-ában foglaltak értelmében Kolozsvár város I. kerületében 1943. évi február hó 1. nap­jától március hó 13. napjáig az I. kerü­letben lakó, illetőleg ott üzlettel (telep­hellyel) biró mértékhasználó felek szá­mára időszakos mértékhjtelesitést tart. A hitelesítés a Hivatal Kinizsi-utca 2. szám alatti helyiségben történik. Nyílt üzlettel, iparteleppel biró feleket a hite­lesítés időpontjáról a Mértékűi telesi tő Hivatal külön is értesíti. A mértékek idő­szakos hitelesítése az 1907:V. t. c. 16. §-a szerint kötelező s annak elmulasztása a törvény 32. §-a alapján büntetendő ki­hágást képez. Kolozsvár, 1943 január hó 26-án. .Grucza s. k. tanácsnok. WW '"v . • ' V '.í KESERUVIZ Százmillió pengő értékű közszállításban részesült a magyar kisipar az elmalt évben Kolozsvár, febr. 3. Az Ipartestületek or­szágos központja vasárnap tartotta évi ren­des közgyűlését Budapesten. Ebből az al­kalomból a központ terjedelme« jelentést adott ki a magyarországi Ipartestületek piultévi tevékenységéről és összefoglaló ké­pet nyújt a kézmüiparosság jelenlegi hely­zetéről is. — Nemzetünk mai sorsdöntő harcában — mondja a jelentés bevezetője — a kézmü* vesipsrosság százezernyi műhelyeiben szer-,’ számával, a messze fronton pedig fegyver­rel kezében tölti be sokszázados múltjához méltó módon nemzeti és történelmi hivatá­sát. Hazánk függetlenségéért, a keresztény magyar nemzeti eszme győzelméért s egy­ben az európai kultúráért folyik a küzde­lem, amelytől a kézmüvesipar sorsa is függ. S amikor megállapítjuk, hogy a mai hábo­rúban létünkért és nemzett keresztény kul- tránkért harcolunk, egyben azt az iparos szempontból jelentős megfigyelést tehetjük, hogy azokban az országokban, amelyek ellen ma küzdenünk kell, sem öntudatos közmű- ipari szervezettség, sem kézművesipari fej­lődés nincsen. A szovjet kürtotta az önálló iparosok százezreit, Amerikában és Angliá­ban a plutokrata liberalizmus, a tömegter­melő gyáripar kíméletlen versenye, a kartel­lek, trösztök, megfojtották a mesteripart. Kétségtelen, hogy a tengelyhatalmak ellen felvonult szovjet és plutokrata uralom győ­zelme Európa és egyben a kézmüvesipar pusztulását jelentené, mert a kézmüvesipar sorsa elválaszthatatlan az európai kultúrá­tól. A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy a központ megalakulása idején 387 Ipartestület működött Magyarországon és hozzá 154 ezer kézmü)páros tartozott. Az ipartestületi hálózat kiépítése, az életkép­telen törpe ipartestületek, megszüntetése, illetve beolvasztása, az erdélyi, keletma­gyarországi és délvidéki ipartestületek meg­szervezése után a megnagyobbodott ország területén 418 ipartéstulet és felvidéki ipar- társulat kötelékébe több mint negyedmillió, pontosan 265.000 kézművesmester tartozik. 1942-ben a nyersanyaghiány miatt szá­mos, különösen nyersanyagra szoruló Ipar­ágban a termelés kedvezőtlenül alakult, de a fegyverkezéssel legszorosabban összefüg­gő nehézipar, valamint a bányászat terme­lése csúcsponton állt. A gyár- és kézműipar együttes munkáslétszáma a trianoni ország területén 1941 augusztusában már kétsaer- akkora volt, mint 1932-ben a válság mély idején, de 1942-ben a' gyár- és kézműipar együttes munkáslétszáma újabb csúcspontot ért el. A jelenlegi háborús gazdálkodás ide­jén a kézmüvesipar termelésének, valamint szolgáltatásának mennyiségét nem annyira a kereslet nagysága, hanem elsősorban a rendelkezésre álló nyerse nyagmennylség, va­lamint a rendelkezésére álló emberi munka­erő határozza meg. A háború szükségszerű következményeként jelentkező nyersanyag- és munkáshiány erősen megnehezíti a kéz­műipar helyzetét, hogy mindkét piacon a gyáriparral kell versenyeznie. A nyersanya­gok és a munkaerők megszerzéséért folyó versenyben az egyéni igények kielégítésére oerendezett kézmüvesipar előnytelenebb helyzetben van a racionalisabban termelő, tömegcikkek előállítására berendezett és igy a honvédelmi szükségletet általában jobban kielégíteni tudó gyáriparnál. A tőkeerősebb gyáriparnak emellett inkább módjában van a bértulkinálatra és munkásai élelmiszer­beszerzéseinek megkönnyítésére. A kézmüvesípaniak a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása az utolsó évek során számottevően nőtt, mind az abszolút Össze­get, mind a százalékos részesedést iUejtőleg. Míg az utolsó békeévben, 1938—1939-ben, a trianoni Magyarországon a kézmüvesipar csupán 7.7 százalékkal járult hozzá a nem­zeti jövedelemhez, addig az 1941—1942. gaz­dasági évben a jelenlegi országterüJcten a nemzett jövedelemben való részesedése már 9.1 százalékot ért el. Egyidejűleg a gyáripar részesedése csökkent. Ennek legfőbb ma­gyarázata az, hogy a visszacsatolt terüle­teken a kézműipar viszonylagos jelentősége sokkal nagyobb volt a gyáriparénál. A kézmüvesipar osság közszá.Uitásokban való részvétele 1942-ben meghaladta a 100 millió pengőt. Ez az ősszeg hozzávetőleges számítás szerint, a kézmüvesipar által elő­állított összes áruk, valamint a kézmüves­ipar által teljesített összes szolgáltatások, értékének csupán öt százalékát teszik ki. A közszállltások tehát, szöges ellentétben a gyáriparral, a kézmüvesipar foglalkoztatott­sága szempontjából még a háború negyedik esztendejében is igen kis jelentőségűek. A jelentés a továbbiakban részletesen fog­lalkozik az anyagellátás kérdésével, külön fejezetet szentel a tanonckérdésnek és a kisiparosok hitelellátása ügyének. kJ Unió-u. 24. Telefon: 18 ~67. — Meghalt Mázzá tanár, világhirá olasz biológus. Torinoból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Francesco Mázzá tanár, a tori­nói egyetem világhírű biológiai professzora hétfőn meghalt. Népszerű kiadvány szőlősgazdák részére. A földmivelésügyi miniszter az Országos Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Intézettel népszerű kiadványt készíttetett el „Hazai eredetű kötözőanyagaink. — Mivel kötöz­zünk a sző’oben“ címmel ék 10.000 példányt ingyen osztatott szét a hegyközségek utján a szőlősgazdák között. — Egyhavi fogházbüntetést kapott, mert jegy nélkül árusította a bőrtalpú bakancsot. Délerdélyből, Alsójáráról menekült Kolozs­várra Kovács Ferenc. Kovács a Mező-utcá­ban bérelt lakást magának, létalap iát pe­dig vidéki vásárokon, lábbeli-árusítással szerezte meg. A páncélcsehi országos vásá­ron Kovács Ferencet rajfa kapták a ható­sági közegek, amint jegy nélkül 60 pengőért adott el egy pár bőrtalpú bakancsot Ügye uzsorabiróság elé került. Vitos Pál dr. ta­nácselnök, egyes uzsorabiró egyhavi fog­házbüntetésre, 100 pengő pénzbüntetésre és egyévi jogvesztésre Ítélte Kovács Ferencet. * Minden kis és nagy textilkereske­dőnek nélkülözhetetlen a most megjelent Szalontai: KALKULÁCIÓ ÉS ÄR­ELLENÖRZÉS c. kézikönyv. A könyv részletesen tárgyalja a textilhaszon- kalkulációt, a részletkereskedelem, az áruhitelirodák által felszámítható ha­szonszázalékra és jutalékkulcsra vonat­kozó rendelkezéseket. A Textil Központ­tal kapcsolatos tudnivalókat étb. stb. A könyv ára P. 5.50. Kapható: MINERVA Rt. ■ Könyvosztályán, Mátyás király- tér 8 ) — HALÁLOZÁS. Özv. Kiss Mártonná sz. Köleséri Katalin, néhai Kiss Márton kir. járásbiró, volt árvaszéki ülnök öz­vegye, f. év február hó 2-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése feb­ruár hó 5-én d. e. 11 órakor lesz ă te­mető nagykápolnájából. * Közgyűlés. A Kolozsvári Hitelszövet­kezet, mint a „Szövetség“ Központ tagja értesíti üzletrészes tagjait, hogy évi ren­des közgyűlését 1943. évi február hó 14-én, vasárnap d. e. 11 órakor tartja meg a szövetkezet helyiségében (Hitler- tér 7. sz. alatt). Az igazgatóság. Warnet né Horváth Erzsébet Lakáidiifitő és fUoröny szaténja Kin zs-útra 2. emelet Ágytakarók, diványpárnák, montirozások. Uj ingyenes levente gépkocsivezetői tanfolyam kezdődik február 8-án Kolozsváron A 2. számú ingyenes levente gépkocsive­zetői tanfolyam kiváló eredménnyel zárult. A 3. számú ingyenes levente gépkocsi­vezetői tanfolyamot február 8-án délután 3 órakor nyitják meg. Az uj jelentkezők a fenti határidőig fi­zessék be az előirt 50 pengő óvadékot a tanfolyam vezetőségénél. Szomszódnője félszemének kiütéséért kéthavi fogházbünte­tésre Ítéltek egy kolozsvári asszonyt Kolozsvár, február 3. Jellegzetes külvárosi „nézeteltérésben" Ítélkezett legutóbb Lehner Richard dr. tanácselnök, a kolozsvári tör­vényszék büntető egyesblrája. A nézetelté­rés következtében Alajos Rétemé Filep Amália mosóné félezernél vesztette es ezért súlyos testi sértés címén még a rpma.n bí­róság előtt panaszt tett Bányai Lászlőné elövölgyi lakos ellen. A perpatvart 1938-ban Alajosné 15 eszten­dős fia idézte elő. A gyermek Bányalék műhelyében inaskodott s onnan több apró holmit csent el. Emiatt panaszt tettek édes­anyjánál, akt viszont fia „letolvajozása miatt“ elégtételt akart venni. Elment Bá­nyaiék lakására, de az asszonyt csak ölbeli gyermekével találta otthon. Parázs vita ke­rekedett. A vita hevében Alajosné egy cukor­tartó dobozzal hajította meg Bányainét. Bánya iné ekkor — állítása szerint — gyer­meke védelmében az asztalon álló, kávéval telt literes üveget kapta fel. Alajosné erre tányérral támadt az üveggel védekező asz- szonyra. A kávésüveg köziben összetört, tar­talma kifolyt, egyik szilánkja pedig Alajos­né szemébe pattant. A megsérült asszony megvakult félszemére. A törvényszék most ismételten tárgyalta az ügyet. Bányai Sándorné önvédelemre hi­vatkozott, amire izgága természetű szom­szédasszonya kényszeritette. A sértett ezzel szemben tagadta a verekedés kezdeményezé­sét. A bizonyítási eljárás befejeztével Lehner Richárd dr. két havi elzárásra ítélte és a perköltségek megfizetésére kötelezte Bányai Sándornét. Az Ítélet ellen mind a vádlott, . mind Szacsvay László dr. királyi ügyész fellebbezett. — Tudományos szakidéért tart február 4-én az EMKE Orvostudományi Szakosz­tálya. Az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvos­tudományi Szakosztálya február 4-én, csü­törtökön délután 6 órakor az Uj Klinika. (Mikó-u. 4.) előadótermében tudományos szakülést tart. tíléselnök: vitéz Dombóy Zoltán dr. Bemutatás: gherémy Horváth Béla dr.: Érdekes szem-műtét esete. Elő­adások: Putnoky Gyula dr.: Embert in­fluenza-virtussal fertőzött állatokon végzett kísérletes vizsgálatok és Illésy Bertalan dr. (Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika: A kolozsvári véradók faji hovatartozásáról. A szakülésre az érdeklődő orvosokat és orvos­tanhallgatókat szívesen látja az elnökség. — Díjmentes filmszínház-jegyek a Ko­lozsváron szabadságukat töltő honvédek ré­szére. A ko’ozsvárl filmszínházak — az Ar- pád-filmszinház kivételével — a Kolozsvá­ron szabadságukat töltő honvédek részére naponta a délután 3 órai előadásokra 4—4, azaz négy-négy darab, az A rpád-fibnsein- ház pedig minden kedden és pénteken a dél­után 3 órai előadásokra 14—14 darab díj­mentes jegyet bocsát rendelkezésre. A díj­mentes jegyekre az utalványt a m. kir. ko­lozsvári/honvéd állomásparancsnokság (Ar- pád-ut 27. sz. földszint 7. ajtó) adja ki. Az utalványt napohta 9 órától 12 óráig lehet igényelni. Az igénylésnél a szabadságolási igazolványt fel kell mutatni. Vasár- és ün­nepnapokon utalvány kiadása nincs. Ezekre a napokra az utalványt szombaton, vagy az ünnepet megelőző napokon kell Igényelni. Az állomásparancsnokság által kiállított utalványt a filmszínház pénztáránál, az elő­adás megkezdése előtt negyedórával le kell adni s annak ellenében az Igénylő szabadje­gyet kap. — adoptálás — zugban, a fekete­piac csúcsteljesítményét kétségkívül a lon­doni lapok Ismertették, amelyek szerint sok angol nő úgy akar kibújni a háborús szol­gálat alól, hogy „zugban" és magas áron — gyermeket adoptál. így mint „család­anya“ mentesül a kötelezettségektől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom