Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-19 / 40. szám

1943* FtmnifAM 19 r • Ez az igazság a gyergyói székely fakitermelő szövetkezel és a zsidó fasok karcában! Lázát József vezérigazgató ismerteti a felhecceit közbirtokosságok követeléseit A szövetkezet egyik volt tisztviselője vezeti a zsidó fürészlulajdonosok propagandáját Az erdészei! balóság megállapítja a zsidó fásob szemérmetlen árdrágilásáf • — rA Keleti Ujéág kiküldött mtmkatdrsdtöl. *— Ö5«ergyte*entíniklö6. február 18. Amint a feleli Újság“ tegnapi számában jelentet­tük, a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakiter­melő és Értékesítő Szövetkezete emlékirat­ban tárta fel a kormányzatnak válságossá vált. helyzetét s egyben a*t kérte, hogy Györgyében a faipart Iliétől eg fa rendeljék el a numerus nulfust. vagy pedig küldjenek ki mniszteri biztost a zavaros helyzet tisz- tázáadna. Amint, már arra rámutattunk, a gyergyói fa vidék régi urai, a zsidó fürész- tnlajdonosok má.r a. szövetkezet megalaku­lása után igyekeztek a. keresztény és ma­gyar vállalkozás sikerét elgáncsolni, csak­hogy nyíltan nem mertek fellépni. A. közel - mult légkörétől megfertőzött gyergyói fa- vidéken találtak fa olyan székelyeket, akik igyekeztek a szövetkezet munkája ellen hangulatot teremteni. A kísérletezés azon­ban nem járt egyelőre eredménnyel. Csak három hónappal ezelőtt sikerült a favidék nélkül maradt fásoknak titokban űzött agi- tációjukat annyira kiszélesíteni, hogy való­sággal összpontosított támadás indult nieg a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő és Értékesítő Szövetkezete eUen, A szövetkezet vezetősége egyszerre azt vette észre, hogy a tagszövetkezetek olyan követelésekkel állottak elő, amelyeket a szö­vetkezet alapszabályai értelmében nem le­het teljesíteni. A szövetkezet megalakulá­sakor a csatlakozást -kimondó erdőbirtokos politikai községek és közbirtokosságok arra kötelezték magukat, hogy átadják kiterme­lésre évi vágtertíleteiket s azonkívül a le­jegyzett részjegyek arányában külön vág- területeket. adnak apportképpen. A megál­lapodásban benne, foglaltatott a kérdés leg­fontosabb pontja.: a közületek a fát az ár- knrmánybiztnsságtól megállapított áron ad­ják át a szövetkezetnek. Tagadhatatlan, hogy a szövetkezet megalakulása óta a helyzet annyiban változott, hogy az árkor- mányhiztosság által megállapított tőárak magasabbak lettek. Viszont az is igaz, hogy az erdőtulajdonos közbirtokosságok nem nagyon siették a részjegyzésre kijelölt vág- területeket átadni, holott azoknak kiterme­lését * földművelésügyi minisztérium már engedélyezte, s ezeket a külön vágterülele- ket az erdészeti hatóságok ki is jelölték. Mit követe ne k a les birtok osságok a szövetkezettőlÎ Hogy a gyergyói fa sorsában beállott kü­lönös zavarról teljesen tiszta képet kaphas­sunk, a Keleti Újság munkatársa felkereste Gyergyószentmiklóson Lázár Józsefet, a Gyergyói Első Takarékpénztár vezérigaz­gatóját, aki egyben a Gyergyói Erdőbirto­kosok Szövetkezetének is igen lelkes és agi­lis vezetőségi tagja. Tájékoztatása igy hang­zik: — A három hónappal ezelőtt ellenünk megindított, támadás lényege ennyi: A zsidó fások, illetőleg azok csatlósai felliee- celiéfc a szövetkezetbe belépett közbirtokos­ságok egyes elemeit, hogy ne elégedjenek meg azzal, amit a szövetkezet nyújt nekik. A szövetkezet, ugyanis csak az árkormány- hiztosságtöl megállapított töárakat. fizet­heti. Ez körülbelül 20—25 pengő, e.rdöben. tövön. A zsidó fürésztulajdnnosok ennek az összegnek kétszeresét is hajlandók meg­adni, csakhogy fához jussanak, ök maguk már nem vásárolhatnak, azonban találnak székelyeket, akik hajlandók érdekeiket szol­gálni. Sikerült a múltból jól ismert mód­szerekkel a közbirtokosságok nagyhangú tagjait „meggyőzni“ arról, hogy sokkal jobban járnak, ha kétszeres áron nekik ad­ják el fájukat, mintha a szövetkezetnek en­gedik át erdőterületüket. Sajnos, a propa­gandának eredménye volt. A tagszovetke­zetek kisbirtokosai között lassan-iaasan ki­alakult az a, meggyőződés, hogy a szövet­kezet vezetői a, nép ellenségei. Arról meg­feledkeznek, hogy a szövetkezetnek szigo­rúan alkalmazkodnia kell a törvényes icnd- hez és nem térhet el az árkormánybiztos- ság által megszabott áraktól. Arról is meg­feledkeznek, hogy a szövetkezet nem üzleti haszonra dolgozik, hanem a mutatkozó jö­vedelmet Gyergyó fokozatos iparosítására akarja fordítani és uj életlehetőségek te­remtésével igyekszik a székely őslakosság életszínvonalát emelni, közművelődési szük­ségleteit. kielégíteni. Nem számolnak azzal, hogy az a többlethaszon, amit a zsidó fa­kereskedők kínálnak, csak látszólagos, egyetlen alkalomra szóló s néhány garasért a székely jövendő nagy érdekeit áldozzák fel. a zsidó fások csatlósainak propagan­dája hatása alatt a közbirtokosságok azt követelik, hogy a szövetkezet adja meg azt a magasabb tőárat, amelyet a zsidó fürésze- sek tálcán kínálnak nekik. Mohóságuk any­ujára megnőtt, hogy azt a törvénytelen árat is csak előlegnek tekintik s ráadásul még azt is követelik, hogy a szövetkezet teljes üzleti hasznát a részesedés arányá­ban adják ki nekik. Ha a szövetkezet ezt a feltételt, teljesiti. egész iparosítási pro­gramját eleve fel kell adnia. A szövetke­zetbe belépett közbirtokosságoknál ez az ellenséges propaganda annyira elhatalma­sodott, hogy közülük többen olyan határo­zatot hoztak, amelyben kijelentik: nem tartják tiszteletben az árkormánybiztosság árait. Ilyen határozat miatt már bűnvádi eljárásokat is tett folyamatba a Csíkszere­dái törvényszék ügyészsége. .Szemétmet)fii árdrágítás" Lázár vezérigazgatótól munkatársunk a következőt kérdezte: — Milyen eszközökkel dolgozik a szövet­kezet ellen indított propaganda? Van-e arra bizonyíték, hogy a székely közbirto­kosságok egyes tagjai a. zsidó fások tide- keineU szolgálatába szegődtek ? Iá,zár vezérigazgató válasz helyett elém teszi a gyergyószentmiklósi m. kir. erdöfel- ügyelöségi kirendeltség 85/1943. sz. átiratát. Az erdőfelügyelöségi kirendeltség átirata mindennél élesebb fényt dérit a gyergyói fa körül kialakult helyzetre. Szószerint kö­zöljük: Gyergyói Erdőbirtokosok Fakitermelő és Gazdasági Szövetkezetének Gyergyószentmiklós. Ax erdőfelügyelöségi kirendeltségnél meg­jelent a gyergyóujfalvi erdöbirtokossági tár­sulat elnöke, Bányász András és jegyzőbe, Lázár Péter, magukkal hozták Schmidt Gusztáv hatósági erdöört és szóbelileg, je­lentették, hogy gyergyóujfalvi erdöblrtokos- sági tagok között a szövetkezet miatt már fenyegetővé vált a hangulat, félnek, hogy tettlegesen bántalmazni fogják őket. A tetőfokra hágott elégedetlenséget az idéffeg lel, hogy Gyeigyócsomafalván, amely nem lépett be a szövetkezetbe, a gömb fe­nyőfáért tövön a* erdőbeu 50—52 pengőt adnak, sőt van olyan birtokos is, aki 60 pengőt kér 1 m3 gömb fenyőfáért. Csata László c.sorivifalvi erdöbirtokossági társulat elnöke, a nevezettek • állítását meg­erősítette. Schmidt Gusztáv erdöőr jelentése és tu­domása szerint a fenti árakon fenyőfát vá­sároltak nagy’ mennyiségben: Gyergyócsomafalváról Ágoston Tános. Borsos Ambrus. Köllő Félix és Pál gyergyó- esomafalvi, Bicsak Antal, Simon Tamás, Máthé Ben iám gyergyóaifalvi lakosok. Az utóbbi öt zsidóknak vásárol. A vásárolt anyag 40%-a bányafa. A govnbfáért adott árak olyan magasak, hogy nemesek az árkormánybiztosság éltei 55200’1941. számú rendelettel megállapított árak dupláját haladja meg, hanem feldolgo­zás esetén is, mint fűrészáruval csak úgy jöhet ki, ha az 56000/1941. A. K. sz. rende­lettel megszabott fiirész árakat meghaladva, azon felül jóval értékesíti. Tekintettel arra, hogy a fenti ok miatt a szövetkezet ellen — jól lehet ez nem más, mint az' erdőbirtokosok által felállított ki­termelő, feldolgozó és értékesítő szerv, amelynek minden baszna visszatérői a szö­vetkezetét alkotó erdőbirtokosoknak, — olyan nagy az elkeseredés, hogy a szövet­kezetét, hatósági intézkedés nélkül felbom­lással fenyegeti, ezért felkérem az illetékes hatóságoknál — a szemérmetlenül, nyíltan menő árdrágítás megszüntetése végett, — amely az ország lakosainak érdekeit, az ál­lam tekintélyét is veszélyezteti — a szük­séges intézkedéseket a saját érdekében is sürgősen megtenni szíveskedjék. Gyergyószentmiklós. 1943 jan. hó 25-én. Berecr. János, s. k.. m. kir. föerdötanácscs. P. H. Ehhc. valóban nem szükséges semmiféle kommentár. A hivatalos akta. tökéletes ke­resztmetszetét adja a Szövetkezet és a zsidó fii részesek között megindult élethalál harc­nak. A „pengehollő anyag“ rejtélye — Ebből nyilvánvaló, hogy a gyergyói fa­vidék levitézlett urai a legszemérmetlenebb árdrágítással igyekeznek számításaikat meg­keresni, — folytatja Lázár vezérigazgató. — S amikor ily nyíltan szabotálnak a fenn­álló törvényes rend ellen, a burkolt árdrá­gítás legkörmönfontabb módjától sem riad­nak vissza. Hamis körlevelekkel vásároltat­nak fát megbízottjaikkal. A kötést az úgy­nevezett pengehulló anyagra teszik. Ez azt jelenti, hogy nem lábon álló töveket vásá­rolnak az erdőn, hanem a fűrész alól kike­rült fűrészárut, amely még nincsen osztá­RI áltató és 1K A RI súroló p ©r nem 1K A háborús pótanyag RI a 1 eejobb itt i n 6 s é g í KA RI Kapható: 1K A Kóztisiivlseiók, Der­mata, I riszté lépt és ICaiáka ■ sió^etkezetben» lyozva szabványok szerint. A vétel látszó­lag teljesen törvényes. Csakhogy a törvé­nyes rendelkezéseket mégis megkerülik annak l érdekében, hogy az erdőtulajdonos­nak ne a megszabott, tőárat, hanem annál jóval magasabb összeget fizessenek. Az Ilyen bötlevélek szerint úgy fest a. helyzet, hogy az erdőbirtokos maga termeli W és fűrészeli fel fáját. Ebből semmi sem igaz. A fát a zsidó gattertulajdonos fűrészei vág­ják fel készfttréezáruvá. Lázár vezérigazgató felvilágosítását aszal egészíthetjük ki, hogy alkalmunk volt látni ilyen fiktiv kötlevélbl&nkettát, amelyen a kővetkező kikötés olvasható többek között; „Ha azonban 15 napon belül jelen levélben eladott gömbfa kitermelését, és filrésze.léséi nem eszköz!cím (mondja az eladó) ugy jogá­ban áll önnek (a vevőnek!) azt torhemre elvégeztetni.“ Mi ez, ha nem a mai törvényes rend leg- rafíináltabb kijátszása ? t A szövetkezet volt tisztviselője vezeti a harcot ■— A szövetkezet, — folytatta felvjlágoei- tásait Lázár vezérigazgató — ezzel a. propa­gandával szemben elment a méltányosság legszélső határáig. Miután a közbirtokossá­gok csak a tavalyi tőárnak megfelelő érték­ben akarják átadni vágterületeiket, hajlan­dó volt arra, hogy megfizeti a vágtertilet mai árát s helyette ugyanolyan értékben ad részjegyeket. A közbirtokosságok azonban a különböz.etet készpénzben követelik. Ezt a szövetkezet azért nem adhatja meg. mert egyrészt a külön vágterületeket * közbirto­kosságok csak részjegy jegyzésére fordít­hatják a földművelésügyi minisztérium en­gedélye alapján, másrészt pedig iparositásí munkatervének alapjait rombolná, szét a követelés teljesítésével. A közbirtokosságok a rendes évi vágterületeket is csak azon az áron hajlandók most átadni, amelyet a. zsidó fürészesek kiná.lnak. De ezt csak előlegnek tekintik és az üzleti haszonból is részesedést kívánnak. Ebben a helyzetben a szövetke­zetnek csak két választása van. Vagy ki­veti a zsidó fürészesek által diktált árpoliti­kát s maga is megkerüli az árkormánybiz­tosság által kijelölt árakat és szabotálja, a törvényes rendelkezéseket, vagy pedig meg­hajlik a tények kényszerítő ereje előtt és csendben beszünteti működését.. Lázár vezérigazgató felvilágosításai nem nagyon vigasztaló színben tüntetik fel a gyergyói favidék helyzetét és a szövetkezet jövőjét.. Ha ezek az ál’apotok nem orvosó- tatnak, a gyergyői-medence fatermelésének keresztény magyar kezekben való tovább­folytatása. rövidesen szép. de félbeszakadt álom marad. A továbbiakból megtudjuk, hogy a helyzetükhöz görcsösen ragaszkodó zsidó fások szolgálatába néni csak izgága közbirtokosságt tagok állottak be. A propa­ganda irányítója a Szövetként egyik volt tisztviselője. Hivatalát azon1 n otthagyta és most. zsidó pénzen dolgozik a székely szö­vetkezet boldogulása ellen. Előbbi tudósításunkban utaltunk arra,, hogy a Gyergyói Erdőbirtokosok Fakiter­melő és Értékesítő Szövetkezete, emlékirat­ban foglalta össze a helyzete nehézségeit előidéző körülményeket és azt kérte, hogy a Gyergyói-medeneében vagy vezessék be a kijelölési rendszert a fakitermelésben, vagy pedig kü’ d,lenek ki miniszteri biztost, aki teljhatalommal csinál rendet. Amikor Lázár vezérigazgató éppen befe­jezte tákékoztató felvilágosításait, táviratot kézbesítettek kézéhez. A táviratot. Gaál Alajos dr. országgyűlési képviselő küldte a fővárosból. A sürgöny szövege azt tartalmazta., hogy a. szövetkezet vezetőségének meg kell kísé­relnie a kiegyezést a közbirtokosságokkal. 1 Már pedig az egyezkedés azt jelenti, hogy a legszebb célkitűzésekkel megindult szö­vetkezetnek nagy engedményekei kell ten­nie a gyergyói székely jövendő érdekében kitervezett elgondoló “óiban. FINTA ZOLTÁN* Magyar hősök Fáradhatatlan küzdő szellemével és vak­merő bátorságával vívta ki elöljárói és baj- társéi elismerését a szovjet ellen vívott har­cokban vitéz Szomolányi László őrmester, páncélgépkocsi-parancsnok. A páncélgépkocsi-szakasz, amelyben jár­müvének parancsnokaként harcolt, veszedel­mes felderítő feladatot végzett s ennek vég­rehajtása után visszatérőben voit, amikor ellenséges harckocsikkal került szembe. A magyar páncélgépkocsi-szakasz gyengébb fegyverzete ellenére is elszántan felvette a küzdelmet és szakadatlanul harcolva folytat­ta útját. Eközben ót pánaélgépkocst-smkasz pa­rancsnokának jármüvét súlyos találat érte, amelynek következtében megbénult. Bár az állva maradt páncél jármüvet az el­lenséges harckocsik a legnehezebb tűz alá vették, Szomolányi őrmester habozás nélkül annak segítségére sietett s a sérült jármű meUé hajtva, átemelte magához sebesült pa­rancsnokát, valamint, a használhatatlanná vált páncélgépkocsi kezelőit. Ennek megtör­ténte után, állandóan küzdve, lassan vissza­vonult. Mihelyt azonban kiért az ellenséges harckocsik iőtávolából s biztos helyen tudta bajtársait a jármüvét, egyik kezelőjével ön­ként vállalkozott arra, hogy gyalogszcrrel megkísérli a kilőtt szakaszparancsnoki pán- célgépkocsi műszereinek és értékesebb be­rendezéseinek megmentését. Nagy ügyesség­gel meg is közelítették a. páncélos jármüvet, azonban az ellenség időközben két löveget is tüzelöállásba hozott és ezek tüzével meg­akadályozta a vállalkozás sikeres befejezé­sét. Ebben a tűzben a Szomolányi őrmester kíséretében volt pá,ncélgépkocsikezelő is sú­lyosan megsebesült. A höslelkü őrmester ekkor hátára vette öntudatlan állapotban levő bajtársát és szakadatlan ellenséges tűz­ben mintegy három, kilométernyi távolságból vissmhotrta öt szakaszához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom