Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-14 / 10. szám

f 19 4 3 J A N V Alt 14 francia szemmel -■ a „szabad franciák" főhadiszállásán „GyengefejQ o^c^^o^no!<,, nevezik és eszkőz'il használják csak De Gcuifet a londoni kötök Vichy, január 13. Vicomte de Mauduit egyike ama nemzeti érzelmű franciáknak, akik idealizmusból csatlakoztak De Gaulle mozgámához, de csakhamar rájöttek, hogy De Gaulle csak eszköze Churchillnek, abban a törekvésében, hogy az angolszászok szá­mára szerezze meg a francia gyarmatbiro­dalmat. — így jellemezte nekem De Gaulle sze­repét Shearer dandárparancsnok, a közel- keleti angol propaganda je'enlegi-vezetője, aki jő barátom és akivel éppen Kairóba való elutazása előtt sikerült beszélnem — mondotta Vicomte de Mauduit egy Vlchyben adott sajtónyilatkozatában. — Shearer sze­rint az emigráns kormányok e’sősorban arra valók, hogy nyugtalanságot és forra­dalmat szítsanak, szabotázst fovytassanak bizonyos országokban és szánjanak meg gyarmatokat, amennyiben ez az angolok számára szükségesnek mutatkozik. Ezenkí­vül ezek a bábkormányok lennének hivatot­tak arra, hogy angol gyöze'em esetén alá­írják a különféle szerződéseket. — Emlékezetes, — folytatódik az érdekes nyi’atkozat — hogy Anglia miképpen bánt el 1813-ban a holland gyarmati birodalom­mal, amelynek védelmét nagyle’küen elvál­lalta. Tudomásom van egy Churchill és De Gaulle között létrejött titkos egyezményről amelyben De Gaulle, mint Franciaország Anglia által elismert képviselője nemcsak egyes gyarmati területeket, hanem bizonyos időre a francia tengerpart egyrészét is Anglia katonai és közigazgatási fennható­sága alá helyezi. A francia ügynek ez az árulója, aki profit-éhségből és hatalmi vágy­ból a francia nemzet képviselőjének sze­retné kiadni magát, Időközben veté ytársa- kat kapott Darlan és Giraud személyében. Darlant „elintézték“ már De Geaulle angol pártfogói, de Itt van az utód, Giraud és a többi politizáló francia tábornokok, akik most egymással vetélkednek a szövetséges hatalmasságok előtt. Magam is láttam, hogy a londoni politika Irányitól — akik között a zsidók és szabadkőművesek a fő hangadók — mennyire megvetik De Gaullet, ani eladta magát nekik. Gyengcfejü akar- noknak nevezik, akinek egyetlen szerepe az, hogy a londoni háborús kormány parancsait végrehajtsa. De Gaullet arra Is felhasznál­ják, hogy kellemetlen és „megbízhatatlan“ francia tiszteket és tisztviselőket hidegre tegyen, vagy angol gyűjtő táboroknak szol­gáltasson ki. Magam is kéthónapos gyűjtő- tábori tartózkodást köszönhetek neki. — Csak régi, húsz éves londoni tartózko­dásom alatt szerzett barátaim segítségével sikerült kiszabadulnom és Lisszabonba jut­nom. Azóta abban látom feladatomat, hogy felvilágosítsam francia honfitársaimat, mi­lyen végzetes lelkiismeretlenséggel játszik ez az áruló Franciaország jövőjével. — Érdekes tudni, hogyan fest egy ilyen árnyékkormány londoni főhadiszállása. A De Gaulle kormány „székhelye" Carlton Gardensben van, sorozóirodája pedig az Olympia-kiállitás páotájában. Úgynevezett „minisztérium“-ában ott ül például a zsidó Kazan, mint pénzügyminiszter, a zsidó René Cassin professzor, mint „nevelésügyi“ mi­niszter és még egynéhány kétes egzisztencia. Ezeket mind a konjunktúra hozta a fel­színre. Legfőbb dolguk, hogy minden áron megtartsák a nehéz Íróasztalt és az angol kormány által fo’yósitott zsíros fizetést. De Gaulle nem átallotta ezeknek a zsidók­nak vagy elzsidósodott siralmas alakoknak mellére tűzni Jcan d’Arc keresztjét. —■ Nem kevésbbé groteszk képet nyújt a „szabad franciák“ hadseregébe való tobor­zás sem. összegyűjtötték a norvégiái és dünkircheni francia menekülteket, Ang iá­ban élő francia alattvalóknak, akik soha sem voltak katonák és nem is akartak lenn’, fegyvert nyomtak a markukba Ő3 máról holnapra kinevezték őket őrmesternek, vagy akár kapitánynak. A pénzt vették ahonnan éppen jött, Így például az „Antiszemita- ellenes Ligától“, ameynek tagjai — mon­Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. dámvaabörökeU kesztvü. nt- **<• V * * I házat*., fintor- e* mosoböt• vaddisznó- róka-, vadmacska és epveb állati fiő- róket szőrméié fc|; észlHsre etvíll.l Mehlschmidt Gyula u óda : vitéz Peiér Mndrás finombőrgyára, Taistóváros« Legmagasabb naptáron vessek: őz, szarvas, dámvad, vaddi znó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nye •, hö csög, görény é:- KUTV <8Q *d^T. A» APSTVA t 17 JO. dani sem kell— kivétel nélkül zsidók. Zsi­dók a kiadói a „szabadírancla sajtó“-nak, zsidók, mint például Weisskopf, Lewy, Weill hirdetik a londoni rádióban a „szabad Fran­ciaország“ célkitűzéseit. —Nem én vagyok az egyedüli — mondotta végül Vicomte de Mauduit — aki megutálta ezt az úgynevezett szabadságmozgalmat és hátat fordított neki. Egy példát mondok Nagybánya, január 13. A nagybányai vá­rosi tanács legutóbbi, ülésén elhatározta, hogy a Váci-utcai házat, ahol egykor Horthy István, későbbi erdélyi püspök működött megvásárolja, műemléknek nyilvánítja és megfelelő belső átrendezéssel okmány- és képtárrá .alakítja át. Ezt a határozatot a városnak azzal a ter­vével kapcsolatban hozták, amely szerint, minden o yan nagyság emlékét, akinek kapcsolatai voltak a várossal, műemlékké1, szoborral vagy emléktáblával örökítik meg. A város legelsősorban a Kormányzó Ur őföméltósága ötödizigleni őrének, az egy­kori érdé yi püspöknek kíván em’éket emelni. Horthy István kapcsolatai nagyon közeliek Nagybányával. A Horthy-család az adatok szerint Kolozsvárról származott Berlin, január 13. A német textilipar leg- i főbb gondja, hogy a szovjetfronton harcoló | ! német haderőt a téli hadjárathoz szükséges 3 ruházattal ellássa. Konstruktőrök uj gépe- j I két terveznek, amelyek még gyorsabban, í még racionálisabban állítják össze a legtö­kéletesebb szabású egyenruhát, az északi népek siiiltönyéhez hasonló „anorak"-ot, így hívják ezt az öltözéket, amely meleg, de egyúttal megadja a katonáknak a szükséges mozgási szabadságot is. Naponta ezer meg ezer uj egyenruha hagyja el a műhelyeket. Legötletesebb talán az a csul;asziirl:e frontöltözet, amely kifordítva mint fehér álcázóruha is használható és igy fölöslegessé tette a külön hóköpenyt. . Az egyenruhákat J/6 fokra lehűtött kam­rákban —• mesterséges vihar' előidézésével i — próbálták ki. A kísérleten kívül még 1912 márciusában a marjalai fronton külön pró­bát tettek a különböző tlpusu egyenruhák között és most a legjobban beváltat gyárt­Kolozsvár, január 13. Szerdán reggel 9 óra tájban egy fiatalember lépett be az Apácai Cseri János-ütca 1—3. szám a'att lévő városi gőzfürdőbe és a pénztárnál kabinjejjyet váltott. Néhány pere múlva ka­binja felől hatalmas dörrenés rázta meg a levegőt. A fürdő alkalmazottjai rosszat sejtve, fel akarták nyitni a kabin ajtaját, de mert az zárva volt, fel kellett tömlők. Megdöbbentő látvány tárult szemük elé: a heverőn ott feküdt a fiatalember, mel é- ből sugárban ömlött a vér. Jobbkezében gör­csösen szorongatta az életét kioltó revolvert. A fürdő vezetősége nyomban értesítette az esetről az Illetékes hatóságokat. A kiszál­csak a sok közül: 1940 decemberének egyik estéjén egy francia önkéntes jelentkezett a Carlton Gardensben. Chiléből jött Londonba. De Gaulle felhívásaitól és Ígéreteitől félre­vezetve otthagyta mérnöki állását, család­ját, hogy a francia önkéntesek soraiban harcolhasson. Pénz, téli ruházat és minden összeköttetés nélkül állott, azt hitte, hogy honfitársai majd felkaro'ják Londonban. De Gaulle főhadiszállásán azonban kereken elutasították. Segítettem neki amennyire le­hetséges volt, de már néhány nap mu'va kijelentette nekem, hogy vele együtt érke­zett barátaival együtt egyetlen kívánságuk van, olyan hamar elhagyni Angliát, amilyen gyorsan csak lehet. Hamar belátták, hogy Anglia számára csak 'ágyutölte’éknek kel­lettek az Európa ellen viselt háborúban. Nagybányára. A eimereslevelet, amelyet II. Ferdinándtól kapott a család régi nemessé­ge mel'ett, 1657 junius 21-én olyasták fel Kolozs-vármegye közgyűlésén.' Horthy Ist­ván, a későbbi erdélyi püspök apja, István, családjával Kolozsvárról költözött Nagy­bányára és a fiatal Horthy István innen in­dult el az erdélyi püspöki szék fe'é. A város nemcsak a Váci-utcai házat nyil­vánítja müem’ékké, hanem a jelenlegi .re­formátus templom környékén parkot ala­kítva, szobrot emel ezen a területen Horthy István püspöknek. A terveket olyan érte­lemben készítették el, hogy mind a park, mind a szobor még a nyár folyamán elké­szül. Az ünnepélyes szoborleleplezésre a Kormányzó Ur öfőméltóságát kéri fel a város. ják tömegesen az északi front számára. Három különböző szövetből készülnek ezek az egyenruhák és még arra is ügyel­tek, hogy az egyes varrások különböző helyre essenek, tehát ne egymás alá. Áz öltözetet jálarc egészíti ki, amely bár elfödi az arcot, a látást mégsem gátolja, ügyeltek arra is, hogy a ruházat teljesen vízálló le­gyen. Meleg kesztyűt és olyan hócsizmát kap minden katona, amely még szalmával, vagy újságpapírral bélelhető. Ez alatt az öl­töny alatt steppelt takaróhoz hasonlóan alsó­ruhát hordanak még a katonák. ■ -— Ennek az öltözéknek a legnagyobb elő­nye, — irja a Völkischer Beobachter — hogy a katonák könnyen mozognak benne, nem úgy, mint a nehéz, merev bundákban és ennek ellenére jobban óv a hideg ellen, mert teljesen a testhez simul. A német katonák lelkesedéssel üdvözölték az orosz tél beálltával ezt az uj egyen­ruhát. lőtt bizottság a fiatalember zsebében ta’ált iratok alapján, megállapította, hogy -az ön­gyilkost Deák Gézának hívják, Bánffyhu- nyadon született 1903-ban, kolozsvári lakás­címe pedig Kurta-utca 18. szám. A bizottság azt is megállapította, hogy Deák Géza életét azonnal kioltotta a revol- vergolyő, mert pontosan szivén találta. Egyik zsebében megtalálták búcsúlevelét is, amelyben azt Írja, hogy „végzetes tettéért bocsássanak meg, akik még szerették, de nem birja tovább az életet...“ A hatóságok intézkedésére a holttestet beszál itották a bonctani intézetbe. Az ön- gyilkosság ü0yébea megindult a nyomozás. Szobrot emelnek Ma*rybástyán Horthy IsívJnnaV, Erdély egykori reformálás piispSkéisek LaLcbáiáV müemlélinek nfí-vónUjáSr nyomda és könyvkötészet teljes fetoerelé sei és papirkészletlel, Igen jó rendelőkörrel bárhaadó Marosvásárhelyen. Csakis elsó'rangu fzakemkeri'k és megfelelő paranoiával, kb. 15.000 pen~ő tőkével rendelkezők érdeklő lését kérjük. Esetleg szakmabeli társasviszonyban is bérelhető. Cim a kiadóban. I §jtiveiilc5ll© mim «5®* ©ffy fiaíailenríbei* «* Sso^oisvari városi «gőz!ürclőüsen Bvc'iu’eve'ében é’e’urüscqóval indobo ji végre’es lettét Könwek között XX. ÉVFOLYAMÁBA LÉPETX A KÜLÜGYI SZEMLE Impozáns kötetben most hagyta el a saj­tót a Magyar Külügyi Társaság kiadásában és dr. Baross Drucker György szerkesztésé­ben megjelenő Külügyi Szemle januári szá­ma. Ezzel a kötettel a Külügyi Szemle XX. évfolyamába lépett s ez a kötet is, miként az eddigi évfolyamok valamennyi számai, a. magyar közönség szélesebb köreinek szak­szerű külpolitikai tájékoztatását van hivatva előmozdítani. Ennek a célnak érdekében két Iránymutatója volt a Külügyi Szemle szer­kesztőségének a múltban és ehhez a két iránymutatóhoz kíván a jövőben is szigo­rúan ragaszkodni: a múló, napi eseményeken felülemelkedő, kizárólag az örök magya- ér­dekekre tekintő tárgyilagosság és a leglel­kiismeretesebben keresztülvitt megbízható­ság. A januári szám első helyen dr. Ullein- Revlczky Antal rk. követ és meghatalma­zott miniszter, sajtófőnök ,^agyar-török történelmi kapcsolatok“ cimü előadását hoz­za, amelyet legutóbb a Balkán-Bizottságban tartott. „Magyarország dunai sorsa angol beállításban“ cimen dr. Gál István Irt mé- lyenszántó tanulmányt arról a könyvről, amelyet a Dunavölgye problémáiról a ma­gyar kérdés alapos ismerője, C. A. Macart­ney angol publicista legutóbb publikált. „Szovjetoroszország és a balti államok 1920—19>i0“ cimen dr. Eöttevényi Olivér, a Külügyi TáVsaság ügyv. társelnöke érteke­zik, mig napjaink legidőszerűbb kérdéseiről, a spanyol külpolitikáról Neller Mátyás és Francia Északafrikáról dr. Váli Ferenc egyetemi m. tanár Írtak cikkeket. Az ame­rikai kérdés kiváló hazai szakértője^ dr. Kertész István törvényszéki bíró „Brazília hadbalépése és a latin-amerikai államok“ I elmén irt nagyszabású tanulmányt. Ugyan­csak Időszerű kérdéseket tárgyalnak dr. Ba­lás Gábor „A románság útja a Balkántól : Transnistriáig“ és dr. Polzovícs Iván egye- ] temi m. tanár „Légi semlegesség“ cimü ta- j nulmányai. i A Külügyi Szemle rovatai ez alkalommal I is rendkívül gazdagok és érdekesek. Az tdö- ] szerű külpolitikai eseményekről dr. Pongrácz Kálmán számol be, mig a nemzetközi együttműködés, a kisebbségi élet, a világ- gazdaság stb. körébe vágó eseményeket kü­lön rovatok ismertetik. A Nemzetközi Ok­mánytár cimü szemle a legutolsó hetek több drámai eseményére vonatkozó, a magyar sajtóban eddig nem publikált dokumentu­mokat közöl teljes szöveggel. Az Irodalmi Szemle könyvbirálatokat hoz dr. Kürthy Sándor, dr. Weber Tibor és mások tollából. Végül a Magyar Külügyi Társaság és a Balkán-Bizottság sokrétű működéséről közöl gazdag beszámolót a januári szám. A két- havonként, vaskos könyvalakban megjelenő Külügyi Szemléből mutatványszámot kész­séggel küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Országháza. TEMPEFŐI: NEM VAGYOK COLUMBUS Dr. Vájná és Bokor kiadása —* Utazni mostanában nehéz vállalkozás, de mégsem lehetetlen. Tempefői a múltba viszi el olvasóit, amikor régi utazásainak élmény­anyagát megirta és közzétette. E nehéz és felelősségteljes napokban szívesen járjuk be a szerzővel Európa, Klsázsia s Amerika tájait, városait. Utazásunk még a felhőtlen egü, régi békevilágban történik, egy olyan korban, amelyben szabadabban és minden gátlástól mentesen, tisztán az egyéni szem­pont szemüvegén keresztül nézhettük és Ítélhettük meg a világ minden jelenségét. A szerző sehol sem tagadja meg e „békebeli" szemléletet s él Is annak előnyeivel: nem­csak színes leírásokban állitja elénk az Ide­gen tájakat s azok életét, hanem szellemes, csípős megjegyzésekkel az utazás pilla­natnyi kapcsolataiban kialakult Ítéletét is közli róluk. Szórakoztató, mulatságos könyv s stílusának könnyedsége, csípős szellemes­sége, szókimondása és derűs bölcsessége né­hány igazán kedves és kellemes órát szerez olvasójának. A Dr. Vájná és Bokor gondos kiadásá­ban megjelent kötetet a szerző sikerült raj­zai tarkítják. gTiiwame.i ,w mmm ——e. F. év fanudr h6 25»én kezdők és haladók részére gépii öcs, vezetői tan*o!vam kezdődik. Je’entkezni khet naponta: Árpád-ut 28 szám. $ Neqyvenhatfokos hidtq elleti véd a német katona uj egyenruhája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom