Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-08 / 5. szám
Ára 12 fmér P é n * e 11 £943 január 8. f:*Pv ÍSELÖn\z ^V^SOTE^V °!'-í 2íjhájá'?ÍST ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NE- I GYED ÍVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 5. SZÁM. ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNY TARSAS A G PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. 1 SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Velikije Lukinál a német tüzérségi fűz szétverte a támadó bolsevistákat Német rohamcsapatok sok ellenséges állást romboltak szét a középső arcvonalon Tuniszban visszaverték a támadó angolszászokat A németek úszó támaszpontokat létesítettek a tartály tengeralattjárókkal Szovjet-Oroszorszáq kis államokra való feldarabolásának szükségességéi hangoztatja egy angol lap A „NINETEENTH CENTURY“ cimü angol folyóirat legutóbbi számában olyan clk- koket közölt, amelyek élesen reávilágitanak a* „egyesült nemzetek“ körében uralkodó ,,egyetértésire. Az angol sajtóban előkelő bolyét betöltő folyóirat nyíltan megállapítja, hogy Angliának olyan politikát kell folytatnia, hogy az végeredményéln-n Szovjetorooz- oTRzág kisállamokra való fölbontására vevőmén % ezenkívül szembe kell szil innia a washingtoni politikával Ls. A „Nineteenth Century“ azt fejtegeti, hogy Anglia semmit sem érne azzal, ha az általa veméit győzelem után csak Németországot bontaná fel apró államok mozaikjára, mert Európában ott maradna még túlnyomó hatalmával Saovjetoroszország, amelynek erejét és befolyását csak növelné a német ellensúly eltűnése. — Az ideális állapot — írja a londoni lap — Anglia szempontjából a XIX. század közepe volt, amikor Európa, a kisállamok káoszából állott. Ez tette lehetővé, hogy Anglia diktálja a törvényt az égé»* szárazföldim. A végső következtetés tehát az, hogy a Szovjetuniót éppúgy lel kell osztani kisállamokra, mint Németországot, Elképzelhetjük, hogy az előkelő angol sajtóorgánum fejtegetéseit milyen „kellemes" meglepődéssel olvasták szovjet vezetökörök- ben. Nem kisebb érdeklődést kelthetett azonban. Washingtonban sem a ,.Nineteenth Century“ cikkének az a része, amely az egyesült nemzetek szempontjából a háború utáni politika kijelölése körüli nehézségeit tárgyalja. Az angol lap szerint nagy a valószínűsége annak, hogy ez a törekvés végzetes hajótörést szenved. Az amerikai és angol külpolitika között organikus különbség van. Angliában nem hajlandók a washingtoni Fo- Héz Ház politikájának áldozataivá válni s különösen nem hajlandók engedményeket tenni a kizárólag európai ügyekben. Sajnos, viszont, hogy a brit kormány háborús kényszerhelyzetében mindjobban veszti el a vezetést a szövetségesek között. Egyébként magát az amerikai helyzetet is nagyon zavarosnak látja az angol cikkíró. Teljesen valószínűtlennek tartja, hogy Roosevelt a kongresszust rá vehesse bármilyen nagyjelentőségű állami szerződésre s alighanem úgy jár majd, mint Wilson, a világháború után. ♦ AZ ANGOL VILÁGBIRODALOM ennek a háborúnak á végén — írja GÖbbe.s dr. német birodalmi miniszter a „Das Reich“ legutóbbi számában — mindenesetre o vesztesek, oldatán fog állni s számára nagyon •mindegy, hogy a tengetyhalalmak gyözik-e le, vagyp'dig az Egyesült Államok darabolja, fel. Angliának a Icgeslcgvégén semmije sem, lesz, amit a mérleg serpenyőjébe dobhatna. Hajóhada már most. is csonka-, kereskedelmi hajóinak túlnyomó része a tenger fenekén van, gyarmatbirodalmának jóformán felét elvesztette, másik fele pedig a feltartóztathatatlannak látszó belső bomlás elé néz. Angliának a háború megnyeréséhez harccal kellene visszafoglalnia a tőle elhódított területeket, a németeket saját országukban kellene megvernie, föl kellene támasztania a tenger mélyéről kereskedelmi és hadihajói tömegét s végül vissza kellene forgatnia a történelmi fejlődés kerekét 19.Í9 szeptemberére. Ekkor is csak ott állana még, ahol a háború kezdetén: Németország megoldatlan kérdése előtt. Ahhoz azonban, hogy győzhessen, Anglut már tulnggy -veszteségeket szenvedett hatalomban, tekintélyben és birtokaiban. Rendszerint csak a háború után tudja meg egy nemzet, hogy mennyit vesztett igazán s ez a létei különösen akkor érvényes, ha valakinek sok a vesztenivalója. Végeredményben azok a kis eredmények, amelyeket legutóbb Északat'ri- kában értek el az angolszászok, csak Amerika javára váltak. ■— Németország azonban — állapítja meg Göbbels dr. nem a zavarosban akar halászni, nem számit az angol-amerikai ellentétekre és győzelmi esélyei egészen más tényezőkön alapulnak, — Nem tudjuk — fejeződik be a cikk —, hogy a háború mennyi ideg tart, de tudjuk, hogy a kardot addig nem tesszük hüvelyébe, ómig ellenfeleink erejét meg nem törtük. Érezzük, hogy van még erőnk és képességünk arra, hogy ezt a harcot a győzelemig folytassuk. A háborút London akarta és az angol népnek el kell szenvednie a következményeket. Ejön egyszer az az óra, amikor tápláló, területei egymásután elszakadnak. Anglia egyelőre még keresztezheti a tengely hatalmak külső vonalait, de véres fejjel kell majd visszafordulnia, ha Európa életteréhez merészel közeledem. Londonban ezt egyelőre nem hiszik, de meggyőzödnek majd róla, ha megpróbálják. * A SZOVJETNEK TETT ANGOLSZÁSZ ÍGÉRETEKRŐL az utóbbi napokban^ ismét megjelent cikkekkel foglalkozik az ..Ajar Sounta“ cimü helsinkii napilap „Rablójog“ című cikkében. Megállapítja, hogy a bolsevistákkal szövetséges államokban nyíltan elismerő s helyeslő módon kezelik az orosz rabló követeléseit. Hivatkozik a „Pester Lloyd“ egyik utóbbi cikkére s hangsúlyozza, hogy az orosz rablás! szándékok egyik áldozata lenne Magyarország is. V szovjet nem elégedne meg Magyarország trianoni megcsonkításával sem, hanem még jobban felszabdalná a magyar földet. Az „Uusi Suonü" cimü finn lap igy ir: — Éppen a szovjet ádáz rabi éter vei késztették Európát szabadsághureára. A .bolse- vista követelések megmagyarázzák, liogy Finnország és Magyarország is miért tartották elengedhetetlennek a háborúban való részvételt, bár Magyarországnak a Szovjettel szemben semmi területi követelés»' nincs. Magyarország a bolsevik) világpest.is elpusztításáért és Európa megmentéséért harcol s ebben történelmi hagyományait követi. * AZ ÉSZAKAFRIKAI POLITIKAI HELYZETTEL KAPCSOLATBAN ismét angol államférfiak amerikai utazásáról jelennel- meg hírek. A „Stockholms Tidningon" egyik londoni tudósításában azt Írja, hogy washingtoni körökben meglehetősen ideges a hangulat — amint ott mondják — „az éazakafrikat különös politikai játék miatt". A lup szerint uz ellentétek, elsimítása érdekében Kdén, de nem lehetetlen, hogy magé C hurchill utuzik ki az óceánon túlra, hogy lecsillapítsa, az amerikai kedélyeket. fcszakof rikábjui valóban zavaros a helyzet. A Ólmod tábornokhoz közein lló körökben ii.iat>b merényletek WH tartanak és emiatt több embert tartóztattak le. íílraml Vént .Dakarba utazott s a nyugaţp.fri- kai francia közigazgatás vezetői széleskörű biztonsági rendszabályokat léptettek életbe, nehogy a tábornoknak ott-tartózkodása alatt valami baja essék. Az utazással kapcsolatban különben hírek keringtek arról, hogy Giraud Dakarban akar találkozni De Gautle-val, hogy valamilyen megegyezés jöjjön létre közöttük. Londonban ezt a hirt nem tartják valószínűnek s úgy látják, hogy sem a katonai, sem a politikai kérdések nem tisztázódtak eléggé ahhoz, hogy a két francia csoport, között ilyen haladást lehptne várni. Angolszász körökben természetesen szívesen látnák, ha Északafrikában valamilyen francia kormány és esetleg parlament alakulna meg, de az angolok is és az amerikaiak is a maguk híveit akarnák ebben érvényre juttatni. Egyelőié — meg nem erősített hírek szerint — Lebrun, volt francia köztársasági elnök is Afrikába érkezett. Változás történt a megszálló amerikai csapatok katonai vezetésében is. Hómai jelentés szerint az ílszakafrikában tartózkodó amerikai csapatokai uj hadseregbe foglalták — 5-ik hadseregnek nevezték ei — s élére meglepetésként MacOlarck tábornokot, Kisen hoov er eddigi vezérkari l’önöBerlin, január 7. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Don-vidékén és a Kalmük-vidéken, valamint Sztálingrád térségében tovább tartanak a harcok. Német gyalogos és páncélos hadosztályok együttműködve a légihad- erö nagy kötelékeivel, valamint szövetsége:: hárclrepülögépekkel, visszaverték a szovjet minden támadását. Ellentámadás során egy hely ült 20 ellenséges páncélost megsemmisítettünk. Rohamesajattok a középső arcvonalsza- kaszon szétrombollak sok ellenséges harc- állást. Az ellenségnek Velikije Luki, vala mint az Hmen-tötó! délkeletre lévő állásaink ellen intézett folytatólagos támadásait visszavertük. Készben már tüzérségi tűzzel szétvertük a támadásra készülődő esapatokat. Egy ott bekerített , ellenséges erőesoport megsemmisítése küszöbön áll Vadászrepülőgépeink a középső és az- északi arcvonalszakaszon heves légiharcokban lelőttek 44 ellenséges repülögé|iet. A légvédelmi tüzérség 12 repülőgépet lőtt le. Saját veszteségünk egyetlen repülőgép volt. két nevezték ,kt. Washingtonban ugylátszik kételkednek Elsenhoower hadvezért képességeiben és emiatt ux-Uőzlék a főparancsnokságnál. Az angolszász csapatok s az általuk föl- bátorltott zsidók egyébként valóságos rémuralmai tereiatettefe a* északafrikai területeken, ugyhogy * lakosság tömegesen menekül a tengelyhatalmak birtokában levő tuniszi vidékekre. A tengelyhatalmak repülői legutóbb löpimtokat is dobtak le és ebben fölszólították az arabokat, hogy hagyják ott az angolszászod» által birtokolt vidékeket. A felhívásnak nagy sikere voll, azóta nagyon sok arab lépte át a német-' olasz vonalakat, A szyrtei területeken megélénkült a járőrtevékenység, Tuniszban pedig a csatározások. Tuniszban az angolszász csapatok támadtak, a tengelyecők azonban kiindulási állásaik Imi verték vissza őket. A tengely- csapatok valamennyi arc vonalszakaszon kétségtelenül urai a helyzetnek, légihadere- Jük pedig nagyerejü támadásokkal pusztítja az ellenség utánpótlási oszlopait.-* A SZOVJET ARCVONALON tovább tartanak az elhárító harcok, A bolsevista támadások továbbra is visszapattannak a német és szövetséges csapatok acélfalán és a kísérletezések csak az ellenségnek okoznak nagy ember- és anyagveszteséget. A szovjet vezetőknek egyébként egyre nagyobb goruUft okoz as élélmiszfrejlá'.ás. A JRovojc Vrem ja“ cimü szovjet napilap szerint a kenyér egyre ritkább dolog a Szovjetunió területén. Az állam kilencven százalékig igénybe vette a kollektiv gazdaságok termelését, és azt jelenleg majdnem kizárólag a hadseregnek adják. A földmi- vesek emiatt nem törődnek a termelés fokozásával és igyekeznek elrejteni a gabonát. Az eg£sz szovjet sajtó nagy nyugtalansággal foglalkozik a kérdéssel s kénytelenek megállapitani, hogy a gabonakészlet gyűjtésére irányuló hadjárat kudarcot vallott. A szovjet rádió hivatalosan jelentette, hogy az állatállomány is csökkent és hogy az élelmiszerhiány súlyos következményekkel járhat nemcsak a lakosság, hanem a szovjet haderő szempontjából is. Ugyanekkor a bolsevistáktól elvett 6« a szövetségesek megszállása alatt lévő területek lakossága az uj évet arra használta fel, hogy háláját nyilvánítsa a német katonaság iránt. A városokban megjelentek a vidék lakosságának küldöttségei, hogy köszönetét mondjanak a német vé.rlerő által az elmúlt évben végzett építő munkáért, kifejezték a lakosságnak a német fegyver erejébe vetett bizalmát, amelytől az orosz parasztok a bolseviki erőszaktól való végleges megszabadulásukat és jobb jövőjük biztosítását várják. A légihaderő és a tüzérség hatásos támadásokat intézett éjszaka és nappal 'a La- doga-tő jegén átvezető utakon a szovjet utánpótlást lebonyolító forgalom ellen. Berlin, január 7. (MTI.) Mint a Német Távirati Iroda értesül, német gránátosok a Votchov melletti rohamesaptvt vállalkozásaik során mélyen benyonmltak a bolsevista állásokba. A legerősebb tűzben dobták magukat előre a rendkívül megerősített, kis- erődök felé. Megtörték a heves ellensége« ellenállást és 16 klserődöt és harcállást teljes legénységükkel együtt megsemmisítettek. A »xoTjet haderobeo Tissziai&BtSt ják n váilpánlofi hn^rnálatál Bern, január 7. (Búd. Tud.) Mint Moszkvából jelentik, a külügyi népbiztosság javaslatára a legfőbb szovjet tanács elnöksége elhatározta, hogy uj ni ngf okozat jelzőseket rendszeresít a szovjet hadseregben. Elsősorban ismét kőtelezővé teszik a bolse- v izmus uralomra jutásakor megszüntetett vállpánt-ok használatáL Volcbov mellett a német rohamcsapafok mélyen benyomtattak a szoviet állásokba