Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-31 / 25. szám

12

19 4 3.JJUSUAU 31

IVekunb ez a size i Erdély

egy egész vlIógoS jeleni

■" mondotta Antal István nemzefvéde'ml propagandaminiszter Ko’ozsvarés Kolozs vármegye társadalmi egyesületei nemzeti együttműködésének alakuló ülésén

Kolozsvár, január 30. Antal István dr. néntzctvádelmi-propagandanuniszter szombaton délben a menetrendszerű gyorssal Kolozsvárra érkezett, hogy résztvegyen a kolozsvári és kolozs-vármegyei társadalmi egyesületek nemzeti egyesülését kimondó alakuló ülésén. — A miniszter kiset etében voltak AÍföldy Lajos dr., a Nemzetpo- litfkaí Szolgálat Igazgatója, Péter Ernő dr. miniszteri titkár, Bseterhás István miniszteri titkár, sajtóelöadó és Schitz János dr. egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. A miniszterrel érkezett vissza a fővárosból Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozs-vármegye főispánja is. Az érkező előkelőségeket a feldíszített pályaudvaron a vármegye részéről Forgács József dr. főjegyző, Kolozsvár részéről Keledy Tibor dr. polgármester és Katona, Lajos dr. tanácsnok fogadták. Ótt voltak toyábbá Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató, Puskás Lajos igazgató. A miniszter és kísérete a pályaudvarról szálloda- beli lakására hajtatott.

Antal István dr. délután 5 órakor részt- vett a vármegyeháza dísztermében azon a nagyfontosságu gyűlésen, amelyen Kolozsvár’ és Kolozs-vármegye meghívott társadalmi egyesületeinek vezetői lelkes hangulatban kimondották csatlakozásukat a közös nagy magyar célokért együttműködő társadalmi egyesüléshez. A zsúfolásig megtelt díszterem előkelő közönsége nagy lelkesedéssel fogadta a terembe belépő minisztert és kíséretét. Inczédy-Joksman Ödön dl. főispán nyitotta meg a gyűlést, meleg szavakkal üdvözölte a minisztert és az egybegyűlteket s a Magyar Hiszekegy elmondása után a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést:

— Az ország belső nyugalmasak biztosítását nem várhatjuk azoktól a derék honvédőinktől, akik ott harcolnak a Don-mentén, mert es a mi dolgunk és a mi kötelességünk. A belső fronton kell elkövetnünk mindent, hogy egységben és fegyelemben, a magyar honvédhez méltóan megkiizdhesSiink társadalmunk nagy kérdéseivel. Ez a szándék vezette ide a magyar kormányzat egyik legfontosabb őrhelyén álló tágját., akit mi szivünk legőszintébb szeretedével fogadunk és intelmeit szivünkbe zárjuk. ..

A. gyűlést megnyitva, átadta a szót Péter Kinő dr. minisztert titkárnak, aki három pontban összefoglalva ismertette annak a fontosságát és szükségességét, hogy a végeredményben egy cél felé haladó, de rendkívül nagyszámú magyar társadalmi egyesületek n nagy magyar célok érdekében

egységbe tömörülve fejtsenek ki tevékenységet.

Ezután György Lajos dr. egyetemi, tanár terjesztette glo javaslatát, amelyben a társadalmi egyesületek nevében őrömmel jelentette be, hogy a kolozsvári és vármegyei egyesületek együtt akarnak működni a nemzetvédelmi propaganda ügyi minisztérium irányítása alatt.. A közgyűlés egyhangú lag kimondja a csatlakozást és azután Szathmáry Lajos dr, az ^!MKE ügyvezető alelnöke ismertette az együttműködés alapszabályait és a vezetőség összetételét A javaslat elfogadása után Jnczedy-Joksnmn Ödön dr. főispán előterjesztette a szervezeti szabályzatban meghatározott." tisztségek betöltésére elnökül Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, a.z intézőbizottság tagjaiul pedig: Balázs András, gróf Belliién Györgyné, Demeter Ferenc, György bajos dr, dr. Miké Lőrincné, Lehőcz József, báró Mannsberg Margit, Vásárhelyi Jánosné, I’áll György dr. Puskás Lajos, a vármegye részéiül, Ady Elemér, vitéz Köblös István és Nagy Miklós dr, titkárrá pedig Ung- váry Sándort választotta egyhangúlag az alakuló közgyűlés.

illés Gyula dr. elfoglalva az elnöki széket Ígéretet tett, hogy a mai komoly idők parancsa szerint az egyesülés vállalja a nagy felelősséggel járó munkát és hazánk és jövőnk érdekében dolgozik lelkiismeretesen. Ezután felkérte Schitz János dr. egyetemi tanár országgyűlési képviselőt előadásának megtartására.

— Anglia és Oroszország kivételével minden országait bejárva — mondotta a kitűnő nemzetpolitikus — személyesen győződtem meg Zrínyi mondásának igazáról: „Egy nemzetnél sem vagyunk aláhbvalók!“ Vázolva számtalan országnak a mai háborús helyzetben való állapotát és magatartását, kimutatta, hogy az ellenséges propaganda hozzánk intézett csábitó .zavai csak a gyenge és borúlátó leiktleket fertőzik meg, ellenben a tények azt mutatják, hogy történelmi hivatásunk és szerepünk kényszere folytán a helyes utat választottuk és azt bármilyen ákinzaltal Is, de bersiileftel végig kell járnunk ■..

A nagy lelkesedéssel és helyesléssel fogadott történelmi helyzetjelentés után Anta* István dr. miniszter emelkedett szólásra és a feszült figyelemmel hallgatott, időnként tapsokban és helyeslésekben kitörő közönség előtt a következő beszédet mondotta:

Antal S <sW«»ti ni*míPlvédi«*lfni

|iropaqan(fainini«zl«>r

A társadalmi egyesületek ^közötti együttműködés legutolsó alakulásán, • - mondotta bevezető szavában — a makói társadalmi egyesületek vezetőinek gyűlésén részletesen szólt már arról, hogy a túlméretezett társa- i dalini szervezetség sokszor több kért és bajt okoz, mint akár a társadalom szerve- -zetlensége- Ezért van szükség arm, hogy a dolgozó társadalmi erők, szervezetek és egyesületek között a helyes rnunkamt-gosz- t&e bekövetkezzék, fcs ez a társada'mi egyesületek közötti együttműködés — amint Makón mái mondotta —_ mivel magyar társadalmi egyesületekről van szó, az ősi magyar szervezési forma, az autonomia alapján jöhet létre, meit hiszen az autonómia ép olyan sajátos magyar tonnája az erői» kifejlesztésének és a közösség érdekében történő felhasználásának, mint, más nemzetek életélneii példáid a centralizáció.

A nagy magyar problémákban

kell megtalálni az eggyéválásl

— Az autonomia társadalmi értékeket »tegörző közösségi munkájától — mondotta a miniért er — vár juk és az autonom társadalmi egyesületek együtt működésével munkáljuk, hogy a magyar nemzet minden rétege azonos felfogással ismerje fel és tegye magáévá a nagy magyar kérdéseket. Ha ennek a célkitűzésnek gyakorlati mégha'.á- rozását akarnám adni, akkor azt mondhatnám: olyan szintézist kell teremteni, amely- beu a felisme.rés, az akarat és az áldozat egységében olvad lel az egész nemzet a legutolsói napszámostól fel a legelső magyar emberig. Ennek a szintézisnek nem az úgynevezett időszerű kérdésekben kell létrejönnie. Olyan illőket élünk, amikor mindaz, nini idöszeiü és múlandó, eltörpül n nemzet küzdelmének történelmi mértékéhez viszonyítva. A társadalmi egyesültetek közötti együttműködésnek a nagy magyar problémákban keli megtalálni az. együvéforráat, az eggyéválhist.

A magyar lélek három dogmája

— Három elvet kell ma minden magyarnak alapvető dogmaként elfogadni. Az első: vallani kell, hogy a szentistvám birodalom ezeréves történelme arra kötelez, hogy akarjak az ebben rejlő' európai hivatásunkat, vállaljuk ezt az, európai hivatást minden konzekvenciájával és az érte hozandó áldozatokkal egyetemben. Másodszor — folytatta. a miniszter — vallani kell azt., hogy Magyarország Igazságos és tápláló hazája minden Itt élő népnek. De hogy ez az ő> szág az igazságosság országa lehessen, ahhoz az kell, ez az ország elsősorban a magyarság hazája legyen és a magyarság politikai, áJIamvezetö! bölcsessége teremtse meg a benne éló"k békéjét és biztonságát biztosító ősi magyar, igazságos rendet.

, — Végül — fejezte be a felsorolást Antal

István miniszter — akarni kell a, nemzet boldogabb jövendődének szociális újjászervezését azokon az alapokon, amelyek évezredes állami létünket és független társadalmunk életéi betöltik: a nemzeti és keresztény szellemiség és erkölcs alapján. Mindazok; akiknek lekisége, felfogása ezzel a nemzeti és kéresztény felfogással szemben- áll, nem kaphatnak helyet abban a. békés és bo'doga.bb jövendőben, amelyért most háborús áldozatokat is hozunk.

■— Erre az egységes, magyar szel'emi- ségre nemcsak azért van szükség, hogy a magyar állam ideálját a társadalmi munka segítségével minél szélesebb népi rétegek bevonásával továbbépítsük a, jövő számára,

hanem azért, is, hogy ezzel a* egységes, ön« tudatos nemzett szellemmel tapossuk el a bomlasztás és az elosüggesztés ellenünk Irányított és alattoinbau működő törekvéseit és olyan végső eDanállásig erősítsük társadalmunkat, amely ellenállás rendületlenül helyt áll a háború utolsó pillanatáig, sőt azután is, megtartva a sorssal való szembeszálló« erényét, megőrizve nemzetünket.

A miniszter ezután arra emlékeztette hallgatóságát, hogy 1918 ban egy magyar hadosztály erélyes fellépése megmenthette volna a* egész országot attól a szörnyű katasztrófától, amely bekövetkezett és mindattól, amit ez a katasztrófa maga ntán vont, olyan alávaló, zilált és erőtlen volt mindaz, ami akkor ellenünk támadt és ami ellen akkor már nem egy világháborút, hanem kizárólagosan csak magyar háborút kellett volna viselnünk.

__ Ezek ellen a bomlasztó és esüggesztő törekvések ellen — folytatta a miniszter — tehát ugv kell küzdeni, amint azt a társadalmi egyesületek közötti együttműködés kívánja, kein politikai, sem vallási, seni társadalmi ellentétek nem állhatnak ebben az együttműködésben tovább közöttünk- Az együttműködés meg fog tanítani bennünket arra a példára, amit önfeláldozásban, egymás iránti hűségben és a nemzett megbecsülésben Sztálingrád német védőt napjainkban adnak.

__ De __ mondotta a miniszter — ezeknek

az erényeknek a példázásában nekünk magyaroknak és elsősorban nekem, azokra á hősi küzdelmekre kell hivatkoznunk, amelyeket a magyar honvéd hatszoros túlerővel szemben harcol végig méltóan a magyar katona és a magyar virtus ragyogó tőrténelméhezAntul István nemzetvédeJImi — propaganda- miniszter beszédét itt percekig tartó taps szakította félbe.

wm

TÁVIRAT

Corvin mozgó Kolozsvár

Keresztutat másodikáig bezárólag játszatják ha negyedikén reggel Budapesten lehet sto.

Tehát örömmel jelentjük be, hogy a Kereszti« on című egészen rendkívüli sikerű magyar filmünket még hétfőn és kedden is műsoron tarthatjuk s így akik már látták, mégegyszer megnézhetik !

evvet keddre 's kiszolgá tat a Corvin elővétel1 pénziára. PaHné ma és kedden d. e. 11 órakor. Nagyothallóknak d Jta’an fejha* gató

I

,A jövőnk iiónti szilárd bizakodás érzései erősödnek bennünk"

—; Gondoljunk mindig erre a kimagasló példára, mert ez joggal töltheti él minden mp- gvar szivét a küzdelem és a heiyállás, a büszkeség és a nemzeti öntudat erősítő és telemelő érzéseivel, hiszen, ha számbavess/.ük nemzetünk katonai erejét és összevetjük a szembenálló erők nagyságával, * jövőnk Iránti szilárd bizakodás érzései erősödnek bennünk- A küzdelem, a hősiesség és a hősök áldozata, a veszteség akkor termi meg a maga gyümölcsét, ha belőle erőnk tanulságát olvassuk ki és akkor jelenthetne csupán szomorú hiábavalóságot, ha azok, akik a küzdelemben még nem is veitek részt a küzdelem folytatásától visszariadnának. A ml nemzetünk a doni csatatéren és a belső front itlhun tanúságot fog szolgáltain! arról, hogy erőinek, politikai, katonai és hitbeli erőinek ie.gjava birtokában van. hisz a győzelemben, mert ezek az erők adnak jogot minden nemzetnek arra, hogy leküzdve a megpróbáltatásokat, győzzön a megpróbáltatásokon és elérje az áldozatokkal kiérdemelt jövendőt.

— Hirdetem, hogy nehéz esztendő jár fölöttünk. De látom azt Is. hogy mégvan bennünk a történelmi nemzetek ereje és ezzel az erővel az utolsó töltényig ragaszkodunk erkölcsi igazságainkhoz, mindahhoz, amit mi jónak és helvpsnek látunk Nagyon csalódnak azok. akik abban bíznak, mi magvarok clhisszük, hogy nem a magunk háborúját vívjuk- Ez a háború a ml magyar háborúnk, mert minden honvéd azért hozza meg a legnagyobb áldozatot, hogy a magyarság a háború utáni Európában mnltjához Illő helyet, szerepel és életet nyerjen. Egv pillanatig sem kételkedem nh_ bán. ,hogv hidegvérrel, nvngalommnl. egvmás- Iránli hőséggel és a vezetés Iránti hallgatag Mzalommnl mindent el fogónk érni, amit rétként magunk elé törtünk és minden nemzeti kérdést és reménységet valóra fogunk váltani.

Erdély példája — jő példa!

— Erdély eLben a küzdelemben adja a legfőbbet, amit adhat, adja őszintén és igzán Önmagát, azt, amit minden magyarnak jelent Erdély. Adjon példát a társadalmi válaszfalak

eltüntetésére, adjon példát" a felekezeti együttműködés magasztos kötelességére, adjon példái arról az erdélyi egységről, amelyet az Erdély letett járó nehéz idők alakítottak ki, mert e* jó példa és mert most nemcsak Erdély, hanem az egész Magyarország és benne Erdély is, olyan időket él, amelyek súlyúkkal ugyanezt az egységet és együttműködést kell, hogy kialakítsák benne. Erdély —. fejezte be a miniszter szavait — alkalmas arra, hogy ilyen példakép legyen a társadalmi együttműködés meginduló munkájában, meri nekünk ez a szó, Erdély, egy egész világot jelcntA szűnni nem akaró taps után a miniszter lelépett az emelvényről és közvetlen szavakkal elbeszélgetett a megjelent előkelőségekkel, a különböző egyesületek, különösképpen a nőszövetségek vezetőivel, majd fogadta a györgyfalvi menekültek, egyszerű földművesekből álló küldöttségéi, akiknek nevében Szabó Márton, Gvörgyfalva jelképes község bírája üdvözölte a minisztert. Tamás Béláné, a györgyfalvi mértékűitek lelkes gondozója tájékoztatta a minisztert a györgyfalvi menekült magyarok helyzetéről.

Esté Antal István dr. miniszter és kísérete szükkörben, egytál ételes vacsorán vett részt a Szilágyi-féle flckkene- zőben. Már korán szállására hajtatott, mert vasárnap délelőtt a Magyar Művelődés házában beszél a magyar munkássághoz. . \

Jó ÁRU pg Tó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

A »zerkesr,tésért én IdaMsért telni: JISBT LÁSZLÓ.

•Szerkesztőség, kiadóhivatal és ajupds; Brassal-utca 1. u. Telefont lö-OR. Pes- tatakarébpénzt&rl csekkszámla stámv: 72148. Postafiók: 7L az. Kéziratokat nem adunk vissza.

A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mftlntécet Bt,

W. T-r

»