Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-30 / 24. szám
Ill ia ti r ;>J'UUVU|\U V/^T.VtfV/Xfiinnb BUDAPEST Örs zá^háza Szombat m*, TFLJES HETI RÁDIÓ-MŰSOR Í94S ia» « fl r ÄO. >íra 12 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 8.20, NE* I I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 24. SZÁM. I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. ÉVRE 8680 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I TELEFON s 15-08. — POSTAF1ÓR: 7L 8Z. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | | KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Jelenségei? az adaisoiáas és áldozatkészség arcvonalán Iria I OLAJOS DOMOKOS Vitás nagybányai Horthy Miklősné, Nagyasszonyunk felhívása és kezdeményezése alapján az egész országban gyűjtés kezdődött. A gyűjtés céíja és rendeltetése a hadbavonultak családtagjainak leisegélyezése. A lelkes felhívás az egész Magyar társadalmat megmozgatta. Valóban, mindenkinek éreznie kell, hogy a keresztény világ a keleti fronton élet-halál harcát vívja. A magyar katona most is, mint mindig a múltban az élen haladt, amikor a kereszténységet és a nyugati műveltséget meg kellett védenie a keleti barbárság és most a bolsevizmus vörös áradata ellen. Honvédeink az orosz szteppeken hóban, fagyban és viharban küzdenek és véreznek. Emberileg a legnagyobb áldozatot hozzák. Akik a frontról hazaérkeznek, beszámolnak a hősies ellenállásról, az idegtépő küzdelemről s elmondják, hogy a küzdő honvédeket milyen emelkedett és közösségi érzéstől fűtött szellem hozza közel egymáshoz. Ma már mindenki érzi a harctereken, hogy ebből az élet-halál küzdelemből, amely a keresztény világ létét, vagy nem létét határozza meg, győztesen kell kikerülni, különben minden érték, amit a keresztény kai tora évszázadokon kitermelt, pusztulásba rohan. Idehaza is meg kell tehát ereznünk, itthon is rá kell döbbennünk a magyar közösségi szellemre és arra a tudatra, hogy itt élet-halálról van szó s pillanatba sem lehet és nem is szabad könnyelműen napirendre térni a legnagyobb erőfeszítéseket igénylő áldozathozatal felett. Meg kell szólalnia tehát a magyar társadalom szivének s mindenkinek erején és teherbírásán felüj részt kell vennie a segélyakcióban. A magyar társadalom most^ is, mint mindig a múltban, legyen méltó önmagához és ahhoz az emberfeletti áldozathoz, amelyet küzdő katonáink a^ jövendő Magyarországért és értünk, itthonmaradottakért, a harctéren hoznak. Az országos gyűjtés megkezdődik, a társadalom minden rétege megmozdul. Az nllami tisztviselők, postások, vármegyei tisztviselők, amint értesülünk havi fizetésük 5 százalékát máris felajánlották a nemes célra. Ez az összeg talán nem sok egyénenként, de ha figyelembe vesszük azt a hatalmas létszámot, amelyet ezek a kategóriák képviselnek, máris jelentős összeg. Figyelembe kell venni, hogy a tisztviselő az a társadalmi réteg, amely a drágaságul és a beszerzés nehézségeit amúgy is a legjobban érzi. A szabad pályán mozgó osztályok nagyrésze az árak emelkedésével magasabb jövedelemhez jut, tehát több áldozatot is hozhat. Itt csak két példára mutatunk rá. Az egyik kolozsvári kiskereskedő, aki üzletét a főhatalom változás után nyitotta meg, tehát még nehézségekkel küzd, 500 pengőt küldött hozzánk. Csak ennyire telt. Több készpénze most nem volt. Amikor arra kértük, hogy a nevét kiírhassuk s kiskereskedő társainak ezzel is példát mutassunk, a legélénkebben tOlakozott. Nem akar szerepelni, nem akar hivalkodni. Amit adott, szívből adta s ha később jobban megy az üzlet s több pénze lesz, újból adni fog. Mert amint 5 is mondotta: csak nagy áldozatok árán érát hetjuk fel a boldogabb Magyarországot. íme a követendő példa. Vannak azonban rossz példák is. Arról is értesülünk, hogy egy Kolozsváron közismert->n dúsgazdag gyáros 50, mond és irdd ötven pengőt juttatott az illetékesek kezébe.* Amikor udvarias formák közt figyelmeztettük arra, hogy a felajánlott 50 pengő kevés, megszégyelte magát és az adományt felemelte — 200 pengőre. Gondolkozzunk kissé... A szegény kiskereskedő, aki Önálló működését most kezdte, önként küldött e sorok Írójához 500 pengőt s későbbi, újabb adományozásra is Ígéretet tett. A másik, a dúsgazdag gyáriparos, áld az adakozásra is udvarias felszólítást kapott, mindössze 50 pengőt ajánlott fel s ezt a kis összeget is csak verejtékes homlokkal és reszkető kézzel emelte fel 200 pengőre. Tudjuk pedig azt, hogy a román megszállás alatt nagy vagyont gyűjtött és még ma is kitűnő konjunktúrában sütkérezik. Szellemében és vérében azonban sajnos, l nem érzi a háborús erőfeszítés kötelező áramlását, mint keresztény kiskereskedő társa. És itt el kell mondanunk, hogyan folyt le az elmúlt 22 esztendő alatt egy hasonló természetű gyűjtés. Amikor a román megszállás idején a hadsereg felszerelésére gyűjtöttek, vegyes bizottság ült össze a vármegyeházán, amelyben a hatóság és társadalmi egyesületek vezetői vettek részt. Akár egy adókivető bizottság tagjai. A jövedelemhez és va- gyonhoz hozzáértő emberek meghallgaA NÉMET NEMZETI SZOCIALIZMUS ina ünnepli uralomrajutásának tizedik évfordulóját. Tiz évvel ezelőtt vette át a ha- teámat a német birodalom fölött az a mozgalom, amely céljául Németország nagyságát, a német nép igazságos életlehetőségeinek biztosítását s az igazi német népállam megvalósítóját tűzte ki. Hitler vezér és munkatársai ez alatt a tiz év alatt a vlsz- szaszoritott, belső és külső ellenségektől megnyomorított Németországnak visszaadták önbizalmát, érvényre juttatták a benne rejlő roppant energiákat s éjt nappallá tevő murikéval Európa első >iugyhatalmává, vezető államává emelték a Német Birodalmat. Ma, a tízéves évfordulón kemény küzdelemben áll Németország Európa élén Hitler Adolf vezér és kancellár vezetése alatt. Éppen a mostani keleti harcok súlyossága, a bolsevisták mindenre elszántsága, céljaik elérése érdekében mérhetetlen ember- és hadianyagpazarlásuk mutatja, hogy milyen roppant veszedelem fenyegette az európai és vele az egész emberi civilizációt ős hogy éppen ezért ennek a kultúrkörnek hordozói milyen hálával tartoznak a német nemzeti szocializmus vezetőinek azért az elhatározásért, amellyel Németország első akadályként és ellenfélként vetette oda magát Sztálin hadseregei elé. Az évfordulón az egész német nép a legnagyobb elszántsággal néz szembe a jövő kétségtelenül még rendkívül kemény feladataival s emlékezik vissza azokra a küzdelmekre, amelyeket s ngmzeti mozgalomnak kellett végigharcolnia, ameddig az előtte tornyosuló roppant akadályokkal szemben érvényt tudott szerezni az igazi nemzeti gondolatnak. Ezeknek a küzdelmeknek és a nyomukban következő nagy eredményeknek emléke azonban, hatalmas erőforrás te tása után, az adomány összegét formálisan kirótták, azután pedig jegyzékbe vették. Nagyobb és gazdagabb cégekhez, gyárosokhoz, nagykereskedőkhöz és gazdagabb magánosokhoz felszólításokat küldöttek. Vártak egy ideig s ha nem történt meg az Önkéntes felajánlás, vagy felajánlott összeg kevés volt, akkor a bizottság előtt való megjelenésre szólították fel az érdekelteket. A megjelenés alkalmával a bizottság tagjai megmagyarázták, hogy miről van szó. Ha a felajánlott összeg mégis kevés volt, elővették a jegyzéket és minden kertelés nélkül, de nyomatékosan felszólították az előjegyzésbe vett összeg felajánlására. Emlékszünk, hogy az egyik kisebbségi cég vezetője a bizottság előtt 60.000 lejt ajánlott fél. A jegyzékben azonban egy millió lej szerepelt. Megindult a tanácskozás. A cég tulajdonosa sopánkodott, a bizottság vezetője pedig erélyes hangot ütött meg. Végül is 600.000 lejben, tehát a felajánlott összeg tízszeresében állapodlak meg. Különösen a kisebbséghez tartó«.» polgárok voltak kénytelenek nagyobb Összeget fizetni. az európai életet biztositó küzdelem, nehéz, de a biztos győzelem felé vezető utjain. A birodalom harcos elszántságának valóságos jelképe, hogy éppen a tízéves évfordulóra jelent meg a német férfiaknak és asszonyoknak az állam védelmi feladatatra való igénybevételéről szóló rendelet. A német sajtó „Az összes erők háborús mozgósítása“, ,JSgész Németország a győzelemért' és hasonló elmek alatt közllk a rendelkezéseket s kiemelik, hogy azok a legsúlyosabb harc idején a német haza élniakarásd- nak és győzelmi elhatározásának kifejezői A bolsevlkiek általános támadására — írja a .,Deutsche Allgemeine Zeitung“ — Németország teljes mozgósítással felel és ennek a válasznak nagy politikai jelentősége van A „Berliner Börsenxeitung“ hangoztatja, hogy az egész német népben él az a tudat, hogy Németország háborús célja csak az egégz népi erő teljes bevetésével érhető el. A. német nép teljesítő képességét a haza most még jobban igénybe veszi — Írja a „Völkischer Beobachter“ —, de az erőtar- talékok ezzel még egyáltalában nem merülnek ki. Az ellenségeink törekvéseit jellemző erőszakos fenyegetéssel szemben nagy erőnk tudata éltet bennünket. Ellenségeink kihívták a teljes háborút, de rnnjd meglátjuk, hogy ki marad abban felül * ROOSEVELT azért ült repülőgépre s azért ment Afrikába, hogy az Egyesült Nemzetek ügyeinek Irányítását átvegye, nem pedig azért, hogy ezt a szerepet bárkivel is megossza, — Írja a Fehér Ház köreihez nagyon Is közel álló „Newyork Times". Igaz, hogy ezzel a megállapításával azokkal az angolszász sajtóhangokkal akar szembe- szállani, amelyek nagymértékben klfogásolIgy történt ez a román megszállás Idején. Pedig akkor nem volt még háború. Egy természeti kincsekben s nagy jövedelmekben duskálkodó állam nyíltan kért, sőt a valóságban követelt s közadók módjára vetette ki a hadfelszereléshez való hozzájárulást. Mindezt csak azért irtuk meg, hogy a Kolozsváron és általában a román megszállás alatt élők emlékezzenek és mások Is gondolkozzanak. A magyar élet és szellem más síkokon mozog. Európai és emberi síkokon. Ma más világot élünk és ma valóban élet-halál küzdelemről van szó. Ma minden összeg, amit katonáink hozzátartozóinak adunk, saját létérdekünk s életünk biztosításának szolgálatában áll. Ma számolnunk kell azzal, hogy a keleti harctéren küzdő honvédeink élet-halál harcához méltóak- nak kell mutatkoznunk Idehaza. Honvédeink vérrel és életükkel, mi csak pénzünkkel áldozunk. Meg kell éreznünk, hogy fejlett közösségi életre és szellemre van szükségünk idelia/a is. Hiába gyűjtjük ma a vagyont, ha honvédeink a tengelyhatalmak oldalán nem győznek. Alikor szétfoszlik a vagyon, elsorvad az élet s rombadó'l a keresztény világ. Ha honvédeink részére a legtöbbet adjuk, magunkon is segítünk. Nincs az a nélkülözés, önfeláldozás, nincs az az érték, amit életüket feláldozd honvédeink és a magyar haza szabadsága ne érne meg nekünk. Tehát necsak szólamokkal, hanem pénzünkkel és tettekkel építsük a győzelem eljövendő nt- jait... ják Sztálinnak és Csang-Kaj-Seknek a megbeszélésekről való távolmaradását, de azért a megállapitás éppenugy vonatkozik Chur» chilire is. A Roosevelthez közelálló lap tehát nyiltan elismeri, hogy Roosevelt vezet« szerepet igényel magának szövetséges társai között és éppen ez egyik legérzékenyebb pontja az angol-amerlkai-szovjet együttműködésnek. Roosevelt egyébként a brit híriroda hivatalos közlése szerint casablan'c.al tanácskozásai után ellátogatott Libériába, majd Na- tálban tanácskozott Vargas brazil köztársasági elnökkel is. A háború utáni tervek kérdése, az általuk annyira várt, de nagyon is valószínűtlen győzelem kiaknázásának problémái s a harcokban való részvétel mértéke és érdemei. ezek az Ütközőpontok London, Newyork és Moszkva között. Ha a szövetségesek a háború befejezése után Is együtt akarnak működni, — Írja ezzel a gondolatkörrel kapcsolatban a „New Statesman and Nation“ című angol hetilap, — akkor most kell az alauokat lerakmok, amikor a közös harc még összeköti őket. Ennek azonban éppen az ellenkezői- történik s az Egyesült-Államok és Anglia vetélkedése változatlanul fennáll. Vita folyik közöttük például a légiforgalmi utak jövőjéről és arról a kérdésről, hogy ezek az utak kinek uralma alatt legyenek. Ugyanakkor Eden külügyminiszter az alsfthâzban kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunióval való háború utáni együttműködés kérdésének megoldásában sem jutnak előre. A Német Távirati Iroda megállapítja, hogy az a mód, ahogyan a Casablanca: angolszász határozatokról Moszkvát értesítették, érdekes feltevésekre ad okot. A két Hitler vezér ma kiáltványt intéz a német néphez A ke’eti hadszíntéren mindenütt visszaverték a bolsevista támadásokat Tuniszban nj védelmi állásokba helyezkedtek el a tengely csapatai OSaszorszag ötmillió embert mozqósitolf a belső arcvonal leljesitvnénypnelc fokozására
