Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-29 / 23. szám

19 4 3. J A N Iß A n 29 f ^B Mi a jelenlegi hadihefyzef? £fd«L«S és időszerű előadás (icingzoH el MunLásfőislioián bo'ozsvári Kolo*»vár, január 28. A magyar honvéd fegyverrel kezében áll a messzi, idegen föl­dön és őrzi a magyar haza határait, de ugyanakkor őrködik a belső arcvona'on is. Az első világháború tapasztalatai nagy fi­gyelmeztetéseket s intéseket foglalnak össze ezen a téren és megtanítottak arra, hogy a belső arcvonal töretlensége alapfeltétele a külső arcvonal szilárdságának is. Ebből a szemszögből nézve rendkívüli fontossága van annak a gondoskodásnak, amelyet a magyar honvédség fejt ki azá tál, hogy meg­felelő időben és helyen, a legilletékesebb em­bereivel tájékoztatja a magyar közvéle­ményt a hadihelyzetről. , Szerdán este a Tudományegyetem köz­gazdaságtudományi kara által rendezett munkásfőiskolai tanfolyam hallgatói és a nagyszámban összegyűlt érdeklődők e ött tartott ilyen természetű, igen jelentős elő­adást v. Kozma Ferenc vezérkari százados. Az előadást tulajdonképpen v. Almay Bála vezérkari alezredesnek kellett volna megtar­tania, őt azonban hivatalos teendői másfelé szólították. Az ilyen előadásoknak különös nagy jelentőségük van most, amikor a harc­téri eseményekkel kapcsolatosan az e'lensé- ges propaganda s a soraink között megbúvó, testünktől, lelkűnktől idegenek suttogó lé- lekrontása miatt az ingatag és gyenge lel­kek könnyen áldozatai lehetnek annak a mérgező mákonynak, amelyet az ellenséges propaganda nem kevesebb mint ötvenkét rádióállomáson sugároz, szét naponként ma­gyar nyelven az éterben. A kiváló előadó mindenekelőtt a háború fogalmát világította meg, majd a követke­zőket mondotta: — A jelenlegi háború abban különbözik az ntőbbl évszázadok minden más háború­jától, hogy most a Szovjetben olyan ellen­féllel állunk szemben, amely az ellenféllel szemben korlátlanul és végtelenül akarja ér­vényesíteni akaratát. A Szovjet nem ismer kegyelmet. A legyőzöttet kiirtja. Letagad­hatatlan és figyelmeztető példa erre, hogy foglyokat nem ismer és példa Lettország, Litvánia és a többi oroszok kezére jutott te­rület is, ahol százezrével Irtották ki a. la­kosságot. ’ — Minden hadviselőnek fel kell készü'nie ben a világon eddig példátlan munkateljesít­ménnyel gondoskodott arról, hogy a meg­szerzett területek értékéit a maga részére eredményesen biztosítsa s arról is, hogy eddigi harcmodorát a helyzetnek megfele­lően átváltsa. A mult télen a tengely ka­tonái szabad területen állották a tél bor­zalmait, most kiépített s kényelmet biztosító állásokban vannak a nagy tartalékok. —- Ez azonban csak egy részletjelenség. A lényeg az, hogy most az eddigi úgyneve­zett megsemmisítő hadászat helyett lan- kasztó hadászat elvét alkalmazzuk. Áz cl- lankasztó háború elve szerint az ellenséget meg kell fosztani hadieszközeitől. El kell venni üzemanyagát, fel ke'l őrölni ember- tartalékait, közlekedési eszközeit stb. 1942 nyarán véghezvittük a Szovjet nagy meg­gyengítését. Megfosztottuk nagy kenyeret termő vidékeitől, Ukrajna és a kubánl föld kezünkbe került. Gyárainak, bányáinak leg nagyobbrésze szintén. A legfontosabb üzem­anyagnak, az olajnak a Volgán való számí­tását teljesen megakadályozta a déli előre­törés. Mint egy óriási tölgyet, amelynek nem lehet a törzsét átfürészelni, gyökereinek át­vágásával akarjuk kidönteni. Ha már meg­lazult és meginog, akkor, ha vihar éri, kidől. A nagy tartalékok készen állanak. Most esztelen dolog lenne a visszaütés. Meddő és veszélyes ember- és anyagpazar’ás. Az e ső vonalakban csak kevés ember van. Kis kö­telékek nagy kiterjedésű vonalat tartanak. A visszavonulás tervszerű és parancsra tör­ténik. Mindenki tudja mit, hogyan s mikor kell elvégeznie. Az első vonalak nem mere­ven á'lanak, hanem rugalmasan és az erős ütések elől kitérnek. — A német hadvezetés előre tudta és várta a szovjet téli támadását. Sztálingrád­tól délre és később északnyugatra tört be az orosz vonalainkba. Sztálingrádban fe'sőbb rende’etre a 6. hadsereg egy rész« ott ma­radt és^ a spártaiak hősiességével tartja a romok között a rettenetes ellenséges nyo­mást. Az oroszok által eddig visszafoglalt területeknek sem nagyságukban, sem hadá­szati szempontból nincs jelentőségük. Ve­szély csak abban az esetben lett vo'na, ha a bolsevistáknak sikerült volna Rosztovot a német erők visszavonulása előtt elérni és ezátal mintegy egymilliós hadsereget be­keríteni. A német erőnek azonban sikerü’t az ék közül veszteség nélkül kimenekülni, az oroszok ellenben Igen nagy ember- és anyagveszteséggel érhették csak el térnyeré­sé giiket. A Sztálingrádnál ellenálló német csapatok hősiessége példátlan és jelentősége óriási, mert nagy bolsevik! erőket köt le s megtöri a támadás lendületét. — Az ellentámadás most időszerűtlen és célta’an lenne, az csak igen nagy erőkkel történhetik majd meg és csak később, mert a támadó jelen’eg teljes erővel tör előre, benne van a lendü'etben. Meg kell várni, amíg kifárad és utánpótlási stb. nehézségek menünek föl. Egy Ilyen korai ellentámadást csak idegeit vesztett hadvezér indított vol­na. Ez a jelenlegi téli csata lényege. A mindvégig nagy figyelemmel kisért előadást a szakavatott előadó az afrikai hadihelyzet Ismertetésével fejezte be. (t. I.) Lelki tanácsadó és jellemvizsgáló Dr. KEI ES ti „MENTOR Lélektani Laboratóriuma Horthy Miklós*!!. 3. (Astórla-épUlel) Tele*.: 31-23. A háború tartama alatt nem lehet orosz hadifogságba esett magyar katonákat diplomáciai utón kutatni arra, hogy az ellenfél az erőszakot messze­menően alkalmazni fogja. Ezért rendkívül fontos az egész nép háborúra való előkészí­tése. Az előkészítésnek is különböző foko­zatai vannak. Angia például nem készült fel eléggé a háborúra, nem ment el a vég­letekig. Oroszország ellenben ebben a tekin­tetben is a legvégső határig ment. Az elő­adó megemlítette, hogy személyesen látta azokat a gumiból készített „kézigránáto­kat“, amelyekkel a szovjet-óvodákban há­rom-négy esztendős gyermekeket célba­dobós ra tanítottak. Az elemi iskolákban a katonai kézigránátok szétszedését gyakorla­tilag tanították, a középiskolákban pedig élesgránátokkal gyakorlatoztak. Ez a fe - készülés az egyetemes, a totális háborúra a szovjet életben általános, minden téren következetes és vas fegyelemmel keresztül- eröszako t volt. Eredményét és megnyilat­kozását láthatjuk s tapasztalhatjuk a mos­tani háborúban. Lehet, hogy az ilyen hábo­rúra való készülődésben nem kellemes é ni, ha azonban a sors belekényszeritett, akkor válla'ni kell és mindenkinek be kell állania a sorba. Ha nem készülünk föl hasonló mértékben, akkor az ellenség a végletekig alkalmazza velünk szemben akaratát. Azért, akik zúgolódnak és vonakodnak, azok bün- tevők, mert gyengítik a nemzet erejét. .Vitéz Kozma vezérkari százados a továb­biak során kifejtette, hogy a háború nem cél, hanem eszköz s ezt a tételt pé’ dákkal is megvilágította, majd a keleti hadszíntér eseményeire tért át: A keleti hadszíntér eseményei — Tagadhatatlan — mondotta — hogy az oroszok közel két hónap óta tartó támadó hadműveleteikkel sikereket értek el. Szo­morú jelenség ellenben az, hogy az orosz- országi eseményeket az ellenséges propa­ganda szavai után Ítélik meg a borúlátók és a tájékozatlanok. Helyes tájékoztatást csak szakemberek adhatnak. A Szovjettel folytatott háborút a megelőző háborúkkal való összehasonítás alapján Ítélték meg. Azt hitték, hogy a szovjet hadsereget, mint a lengyelt, franciát, görögöt, szerbet egyet­len. nagy lerohanással meg lehet semmisí­teni. A nagy megsemmisítő támadás meg is indult. lC41-ben a német és szövetséges haderők a nagy orosz térben óriási katla­nok kialakításával felaprózta a hatalmas orosz sereget és annak nagyrészét meg Is semmisítették. A világ legnagyobb csatáit vívta meg a német haderő és a legnagyobb eredményeket érte el. A Szovjet vesztesége emberanyagban óriási voţf:. És ezt az ered­ményt a győztes meg is tartotta. Megtar­totta a mult év telének rettenetében és köz­Budapest, jan. 28. (MTI) Előfordult ese­tekből kifolyólag, hogy az orosz fogságba kerü't magyar katonk sorsáról való felvilá­gosítás cé’jából egyesek a stockholmi ma­gyar követségünkhöz fordultak, illetékes katonai helyről közük a magyar közönség­gel, hogy ez az eljárás téves és nem vezet­het eredményre. Az orosz hadifogságba esett magyar katonák diplomáciai utón való kutatása a háború tartama alatt nem lehet­séges. AZ ÖNKÉNTES NŐI HONVÉDELMI SZOLGÁLAT megszervezése most folyik Désen. A vég« telenül időszerű célkitűzésű magyar szer­vezet fontossága egyre nő. A szó'gálát különböző segéderőket nyújt oda, ahova a magyar munka munkaerőt kíván. A dési magyar lányoknak és asszonyoknak ezért szívügyüknek kell teklntenlök az önkéntes munkavállalást, hiszen végig a Szamosmentén gazda, Iparos, kereskedő, hivatalnok, mind kettőzött munkát végez a belső front szolgálatában. Ebből a ma­gyar nő sem maradhat ki a maga építő­ére jével. * KUKORICA ÉS NAPRAFORGÓ VERSENYT rendesett az EMGE Szőlnok-Doboka várme­gyében. A nagyszámban, megjelent kis* gazdáit jelenlétében most osztották ki ün- nepélyes külsőségek között a verseny dijait. Szöts József gazdakört elnök (Cegőtelke) kukoricavetőgépet, Füleki István nyircsi kisgazda gépkapát, Lachner János kerlési szász kisgazda ugyancsak gépkapát, Illyés György (Dés) ekét, Deák János (Bálványos- váralja) ugyancsak egy ekét nyert jutal­mul. Az öt nagy díjon kívül 11 vigaszdijat osztott ki az EMGE kerületi vezetősége. A díjazottak kisebb gazdasági eszközöltet kaptak jutalmul. A napraforgó verseny eredményeként három nagydijat és három vigaszdijat osztottak ki. Az első nagydijat Wass Tarjánl Ákos cégéi gazdálkodó nyerte, aki egy kukorlcavetöt kapott jutalmul. Nagy Dávid Bálványosváralja gépkapát ka­pott, Vachte János kerlési gazda, a harma­dik nagydij nyertese, ekét kapott. A dijakat Gogoman Antal dr. elnök osztotta ki 8 to­vábbi nemes gazdasági versenyre buzdította a gazdálkodókat. A versenyt Antal Dániel EMGE igazgató ismertette. * MEGÉRKEZETT A HATÓSÁGI TŰZIFA Bésre a kisjövedelmű polgárság részére. A tűzifa kiutalását a kijelölt keresztény tjizlfanagykereskedőnél a polgármestert hivatal végzi. * ÚJRA KAPUT NYIT DÉSEN újabb i hétre a jelenleg Szászrégenben ját­szó Székelyföldi színház. Thuróczy Gyula igazgató nyilatkozata szerint az együttes teljesen uj műsorral érkezik. A műsoron ko­moly próza és színvonalasabb operett vál­togatja egymást. * A DÉSI CSIZMADIA IPARTÁRSULAT most tartotta meg évi közgyűlését Pávai Károly csizmadiamester elnökletével. A közgyűlés részletesen átvizsgálta & zár­számadásokat és véglegesítette az uj 1948. évi költségvetést. Elnök továbbra Is Fával Károly maradt, alelnök Nagy Mik ós» ügyész Weither Károly dr. Általában egé­szében megmaradt a régi tisztikar. A kolozsvári Légotia'mi L:go fe’sxólifása az összes légoltalmi házparancsnokokhoz Felszólítom az összes légo'talmi házpa­rancsnokokat, hogy a hadbavonultak hoz­zátartozóinak megsegítésére rendezendő gyűjtés gyüjtőiveit utcaparancsnokulctól —- akik a gyűjtésre vonatkozó ríczletutasitá- sekat megadják —, még a mai nap folya­mán feltétlenül vegyék át. Légoltalmi Liga Elnökség, Pénzt akartok szerezni a szórakozásra, — su'yos fegyházbüntetést kaptak Kassa, jan. 28. (MTI) A kassal törvény­szék rögtönltélö bírósága Kovács László büntetett e’őé'etü kőmüvestanoncot három- rendbeli lopás büntette miatt 12 évi, Busa György 18 éves büntetett előéletű napszá­most háromrendbell lopás büntette miatt 11 évi, Onódy Zoltán 18 éves pályaudvari munkást kétrendbeli lopás büntette miatt 10 évi fegyházra ité'te. A vádlottak Kassán ezévben három egymás utáni este az elsöté­títés Ideje alatt lopást követtek el, hogy szórakozásra pénzt szerezzenek. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK ,A gyermek jövőjének már az elemi iskola elvégzése után hányt kellene szabni...* Bereczky Ernő dr. iparkamorai főtitkár, miniszteri biztos, érdekes előadást tartott a póly-választásiéi N ! Kolozsvár, január 28. A MANSz nemzet- ’ védelmi előadássorozatának keretében szer­dán este 6 órakor Bereczky Ernő dr., a ko- ; lozsvárl Kereskedelmi és Iparkamara ml- 1 nlszteri biztos főtitkára tartott előadást a j pályaválasztásról. Az előadás tárgya ma" különösen Időszerű, mert a gazdasági hon­foglalás során mind nagyobb szükség van iparos- és kereskedő utánpótlásra. A Keres­kedelmi és Iparkamara nagytermét megtöltő közönség előtt a főtitkár a nagyfontosságu nemzeti problémáról a következőket mon­dotta: — A gyermek jövőjének tulajdonképpen már az elemi Iskola elvégzése után irányt kellene szabni és a gyermeket jövendő fog­lalkozása szerint kellene taníttatni. A szülők nagyrésze azonban másként cselekszik. Ha a pályaválasztás idején az iparra vagy a kereskedelemre konjunkturális idők járnak, hajlandó a gyermeket gazdasági pályára aani, ha nem, úgy középiskolával, vagy gimnáziummal kísérletezik. így nálunk leg­többször nem a gyermek hajlama, vagy ké­pessége irányadó, hanem a pillanatnyi érvé­nyesülési lehetőség. Mennyire előbbre van ebben a tekintetben több külföldi állam. Ott sok helyen a középiskolák tantárgyai között szerepel a műhelygyakorlat és a szü­lök meggyőződhetnek arról, hogy a gyer­meknek van-e hajlama valamely ipari pá­lya lránt. A kolozsvári Iparkamara a nyári szünidő tartamára mintegy százötven kö­zépiskolai tanulót helyezett él iparosoknál és kereskedőknél, hogy velük a gazdasági életpályákat megkedveltesse. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara miniszteri biztosa ezután rátért azoknak az okoknak az ismertetésére, amelyek miatt a gyermekek nem mennek gazdasági pályák­ra. Elsősorban élesen kikéit az éllen a sok helyen emlegetett téves felfogás ellen, hogy a magyar ember nem alkalmas az ipari és kereskedői pályákra. Ezt a felfogást a zsi­dók találták ki s azok terjesztették. Ezután a többi okokat cáfolta meg, főképpen azt, hogy a gazdasági pályák nem elég előkelőek. A keresztény önállósulandök tőkehiányán a jövőben segíteni fog a nemzeti önállósítás! alap, a már önálló kereskedők hiteligényét pedig a keresztény kereskedői hitelalap fogja kielégíteni. Az állami alkalmazottak nyugdijelönyét pótolni fogja az iparosok aggkori biztosítása, a kereskedők pedig életbiztosítással juthatnak ugyanüyen ered­ményre. — önállóság! — mondotta Bereczky dr. főtitkár •— milyen szép szó és milyen szép önállónak lenni és senkitől sem függni. Van-e ennél szebb, magasztosabb, magyarabb va­lami. Mennyivel szebb, mint a tisztviselői pálya! Befejezésül kifejtette a nők kereskedői és Ipari pályákra való jogosultságát, mert ezekből a nőkből lesznek a legjobb keres­kedő- és Iparosfeleségek és később ők fog­ják minden előítélet nélkül gyermekeiket ezekre a pályákra előkészíteni. A gondolatokban gazdag előadást a kö­zönség hálás tapssal köszönte meg a ki­tűnő előadónak. — »Tó szüret volt Bulgáriában. Szófiából jelentik, hogy a gazdag szó'őtermésnek meg felelően Bulgária 1942. évi 220 miíió liter bortermelése elérte az 1939 es évi csúcs­eredményt. A szuhindoll bői vidék (Észak- bulgária) egymaga közel 10 millió bort szü­retelt. (TEKj,

Next

/
Oldalképek
Tartalom