Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-24 / 19. szám

1943. J MM U MU 24 A PILISI SÍRBOLT titka A Beleznai/* grófok holttestei évszázadok óta dacolnak az enyészettel Budapest, 1943 január hó. Diákkorunk fe­ledhetetlen regényének, Jókai Mór „Lőcsei fehér asszony'' -áriak alakjai elevenednek meg képzeletünkben, amint a pilisi vasút­állomástól befelé tartunk a Budapesttől alig egy óra járásnyira fekvő kis alföldi község piactere felé. Emlékezetünkben megjelenik a regény főhőse, a gróf Andrássy-család ős­anyja, a híres Serédy Zsófia, aki majd két­százötven éve alussza örök álmát a kraszna- horkai büszke várkastély kápolnájában, — de holtteste felett-.nyomtalanul tűntek el a századok-s'üvegfedelü koporsójában ma is olyan épen, ^sértetlen állapotban pihen, mintha csak napok teltek volna-el halála óta, — sfţmmi sem tanúskodik rajta az enyészetről'. Jókai rég multbatünt regény­alakjaira kell gondolnunk, amint beérünk a falu közepére, ahol a Budapest felé vezető országút mentén, alacsony dombon áll a pilisi evangélikus templom. Akikkel nem bír az enyészet... A behavazott, széljárta országúton kerek- kalapü töt parasztok ballagnak s ahogy el­haladnak a templom mellett, -szinte babonás tisztesség-tudással emelnek kalapot láttára. Régóta tartja magát a hir a környék népe ajkán, hogy a község egykori földesural, akik az általuk építtetett templomot válasz­tották pihenőhelyükül, még halálukban Is dacolnak az elmúlással s mint a „Lőcsei fe­hér asszony“ Seréül Zsófiájával, az 6 holt­testükkel sem bír megbirkózni a mindent megsemmisítő enyészet. Ma is épen,, oszlás­nak nem Indult állapotban pihennek kopor­sóikban, a templom kriptájában, évszázadok óta. A templomdomb oldalában, hatalmas öreg fák árnyékában áll a lelkészlak, Honéczi Pál esperes parókiája. Az esperes ur szives közvetlenséggel áll rendelkezésünkre s a harangozó ■ petróleumlámpásának pislákoló fénye mellett leereszkedünk a Beleznayak sírboltjába, hogy szemtöl-szembe kerüljünk a környék, népe ajkán élő legendával, amely­nek híre mostanában budapesti tudományos körökhöz Is eljutott. ' — Ma már kihaltak a Beleznay grófok, f— beszéli útközben az esperes — pedig régi, nagynevű familia volt ez valamikor. Somogy- ortzágból szármáztak át az Alföldre, II. Fer­dinand császár alatt, aki Beleznay András­nak itt, Pest alatt nagy birtokot adományo­zott. Pilis községből egy napi járóföldre mindenfelé övék volt a határ. András ur unokája, Beleznai János, II. Rákóczi Ferenc alatt kuruckodott, mikor azonban a majthé- nyi síkon letörött a Szüzmáriás lobogó s a nagyságos fejedelem bujdosóba indult, Be­leznai János átpártolt a császáriakhoz, s ül., Károly idejében tábor-nagyságig vitte. Ö verte le annakidején, 1735-ben a Pérő-fé'e szerb parasztlázadást, mely. akkoriban láng­ba borította a Bácskát s a déli magyar vé­geket. János generális még a porosz hábo­rúban is résztvett, pedig akkor már igen élemedett korban járt. Ivadékai Is előkelő szerepet játszottak az ország életében. Uno­kája, Sámuel, a mult század elején Pest- megyfe alispánja is volt, a későbbi Belez­nayak honvédkapitányok voltak a 48-as időkben,. — a család férfiága azonban 1909- ben kihalt, a híres, nagy birtok pedig már előbb szétkaUódott s itt, a községben épített kastélyuk Is idegen kézre került. Szemtől-szembe Beleznay ezredes ■ földi porhüvelyével Szóette vaspántos ajtó nyílik előttünk a templon oldalában, lámpásunk fénye meg- meglobban a kriptába levezető : lépcső erős légáramlásában, s bizarr árnyékokat vet a reves fglra. Megállunk a lépcsősor legalján s boltozatos, oszlopos földalatti pinceterembe érünk. A. sejtelmes félhomályban pislogó lámpásunk csak alig világítja meg előttünk a,két hosszú sorban deszkadobogókra fekte­tett koporsókat. Varjubajuszu, öreg haran- gozónk borzongás nélkül emeli fel az egyik lezáratlan koporsófedelet, amelynek oldalán itt-ott már olvashatatlanná rozsdásodott a szegékkel kivert latin felírás: „Ulmus Dnus Michael Beleznay de eadem S.S.C.R.A. obiit die 17 Mart. 1749. aétatis suae 61. mattts v colonellus“. A hatalmas tölgyfakoporsóban felhúzott vállgkkal, mellén szorosan összekulcsolt ke­zekkel, .holtában is gőgösen-büszke tartás­sal fekszik Beleznay Mihály ezredes földi porhüvelye, energikus arckifejezéssel, me­rész sasorrai, pergamenné száradt ábrázat- tal. Haja, szakálla, szemöldöke nincs már, de a test elképzelhetetlenül épen maradt, az arcon, a magas, domború homlokon perga- mentszerüen barnára fakult a bőr, a kes­keny ajkak ridegen összeszoritva, a szein- héjjak lezárva, de csak alig besüppedve, a feszesen összekulcsolt kézfejek bőre alatt mintha még az erek vonalait is látnánk. Az egész holttest megdöbbentően niumifikáló- dott, konzerválódott. A hideg némaságba fagyott §les termeten, avult şranysuj­tásos zöld katonaatilla, feszül, az Idő­től > ki zöldült dolmánygombok alatt pe­nészessé vásott csattos deréköv szíjjá látszik s a vitézkötéses piros magyar nad­rágba bujtatott lábszárak rövldazáru, kes- hedt zöld csizmában pihennek hat esztendő hijján kerek két évszázada. A nadrág*zárak­ban keményen, be nem süppedten domborul­nak ki a vaskos combok s az atilla alatt is össze nem roggyantán tűnik elő a csodálatos épségben konzerválódott halott dombom mellkasa. s a pergamenten az orvosok aláírása: Hustete dr., J. Rosenfeld s egy harmadik olvashatat­lan név, alatta pedig a végső szertartásnál tanúskodó megyei urak kezevonása: „Jelen­létünkben: Bá.tky Menyhért, dementis Pál, Sárost Albert“. Az üvegbe zárt szívnek nincs már szív- formája, megfeketedett, kiszáradt, féltenyér­nyi lapos husdarab csupán, de a lámpa vi­lága felé tartva az üveget, még pirosas szint mutat. Egy másik koporsóban a 38 éves Károly gróf fekszik, vastag gyapjú- réteg borul ma Is újnak tetsző szemfedelére, bokáig érő lutheránus papi talárba van öl­töztetve, ugyancsak megb' nult, összeszá­radt testtel, de a felbont feloszlás, az enyészet minden jele, nyoma nélkül. ®s mel­lettük a többi Beleznayak, földesurak, ka­tonák, táblabirák, diszmagyarban, katona- atillában, száz-százötven-kétszáz éve tartó halálos némaságban, de holtukban is maka­cson, gőgösen dacolva a mindeneket meg­emésztő Idővel, az elmúlás enyészetével.., S mellettük, apró gyermekkoporsóban a ko­rán elhunyt kicsinyek. Valamennyi fiú­gyermek — az asszonyokat máshová temet­hették — egyetlen kisleány van csak közöt­tük, a 8 éves Susánna komim, porladó csontja között szinétvesztett, filigrán Ida poreellánbaba hever, nyilván legkedvesebb játékszere a százharminc év óta alvó grőf- kisasszonykának.,. * Döngve csapódik be mögöttünk a templom kriptájának vaspántos, szúette ajtaja s mö­götte ismét siri csend veszi körül a Belez- nay-grófok tetemeit. Néhány öregasszony sattyog a domb alján, az ut havában s meg­pillantva bennünket, a kriptából kiléptünk­ben, babonás félelemmel vetnek keresztet magukra. — Megint pesti urak járnak a faluban — gondolhatják — s nem átallják meg- háboritani a Beleznay usak siti nyugalmát! Nem jó pedig az efféle, kivált, ha ilyen, ör­döggel cimborálók, mint ezek a Beleznayak,, akikkel még a hálál sem bír!.., Ha úgy van megírva a földi emberről, hogy porból vétetvén, porrá valljon, nyilván a sátán mesterkedése, ami a Beleznayskkal történt. Siessünk innen, szomszédasszony ... Minden jótét lélek dicsért az Urat! KENYERES LENGYEL LÁSZLÓ dr. I Hiába fűti lakását, ha ajta|<ft. ablakát I nem védi a Windfix légzáró Kapható: Boshovícs Testvéreknél I ^^^Kolozsvdn^edk^FerOT A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Január 24. Vasárnap d. e. %11 órakor: Csa­lóka szivárvány. Kiss Ferenc, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Az Erdélyi Gyáripa­rosok Országos Szövetségének munkás­előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Január 24. Vasárnap d. u. %3 órakor: Csa­lóka szivárvány. Kiss Ferenc, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Rendes he'.yárak. Január 24. Vasárnap este Vi7 órakor: A ko­lozsvári Levente Egyesület díszelőadása a „Mátyás király kiképzési év“ ünnep­ségeivel kapcsolatban. Jegyeket a pénz­tár nem árusít. Január 25. Hétfő este %7 órakor. Csalóka szivárvány. Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának búcsú­iéi lépésével. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Fejér Miklós tanár,, íötizedes. Jegyeket a pénztár nem áru­sít. Január 26. Kedd este %7 órakor: Turandot. Napi bérlet B. 21. sz. és Opera bérlet 10. sz. Opera helyárak. Január 27. Szerda este Vtl órakor: Luxem­burg grófja. Bérletszünet. Rendes hely­árak. Január 28. Csütörtök este Vi 7 crakor: I. Marosszéki táncok. Balett. II. Paraszt- becsület. Opera. IH. Seherezade. Balett. Bemutató bérlet. 18. sz. Bemutató hely- árak. Január 29. Péntek este %7 órakor: Traviata. Tatjana Menotti a milánói Scala tagjá­nak vendégíellépésével. Bérletszünel. AJérsékelten emelt helyárak. Január 30. Szombat d. u. fél 3-kor: Téli Zsoltár. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Január 30. Szombat este %7 órakor: Az ember tragédiája. Bérletszünet. Rendes .helyárak. Január 31. Vasárnap d. u. fél 3 órakor; Bohémélet. Olcsó helyáras opera elő­adás. Január 31. Vasárnap este 147 órakor: Vén diófa. Bérletszünet. Rendes helyárak. Február 1. Hétfő este %7 órakor: Téli Zsol­tár. A Tizes Szervezet előadása, Jegye- r két a pénztár nem árusít. Intimek is Tendi0i6«*k flggeimfbt! Elsőrendű minőségű vélemények és fajalmák kaphatók: Sárgarépa--------------------100 kg-ként P 30.— Petrezselyem — ------------100 „ P 60__ Fajalmák-----------­---- — 1 „ P 1.10-től ; Fenti árak ab raktár értendők. Biasim Sándor Utóda,' Fülöp Géza, nagykereskedés, és nagykereskedés, nitfjés kirtlg-ier 26. MéchenyMír 19. Csodát müveit a jéghideg légáramlás 1— Nem lehet tudni, — mondja Honéért esperes — hogy bebalzsamozták-« a Belez- nay-grófok tetemeit, vagy a kripta két sar­kában levő szelelőnyüások jéghideg légáram­lása őrizte meg testüket a felbomlástól, mint a németországi Brémában levő óloinptnce híres holttesteit? Az a körülmény, hogy a kis gyermekkoporsókban levő tetemeknek csak csontjai maradtak meg, azok Is erősen korhadó, porladó állapotban, — mutat rá az egyik koporsó-sor végén egymás mellé he­lyezett kis gyermek-koporsókra — amellett látszik szólni, hogy nem természetes mumi- fikálódással állunk szemben. Annyi bizonyos, hogy szinte egyedülálló természettudományi rejtély a Beleznay grófok megdöbbentő ép­ségben maradt holtteste. A közelmúltban nemcsak a pesti egyetem egyik tanársegéde vizsgálta meg őket, hanem még német tu­dósok is lerándultak Pestről, a pilisi sírbolt titkának megfejtésére. A szomszédos koporsó fedelét emeli fel most á harangozó. „niustr. Dnus Comes Samuel de Belezna S. C. Reae ApUcae Mattis Camerarius, na- tus die Oct. 1783. obüt 8. Juli. anno 1818.“ •— hirdeti a kettős tölgyfakoporsó, hogy a leghíresebb, sőt leghirhedéttebb Beleznay gróf pihenőhelyéhez jutottunk. A koporsó­ban ötven év körüli férfi holtteste, az elő­zőhöz hasonló ép állapotban. A halott kopo­nyája oldalán hatalmas luk tátong, golyó­ütötte nyílás, amely kioltotta Beleznay Sá­muel életét s á golyót, amelynek kimeneti nyílását az orr tövében, a kiszáradt szem­héjakkal fedett szemek között látjuk, — tu­lajdon édes fia lőtte ld, az apagyllkosságért utóbb ki is végzett Ifjabb Beleznay Sámuel. A megölt apa arcán kísérteties vonásokkal látszik a végső haláltusa. Az áll kissé le­esve, a remek, hibátlan fogsor csikorgatóan összeszoritva, az összeszáradt, fakó bőrrel borított arcon vad düh és kétségbeesés in­dulatai tükröződnek még ma is vissza. A test egyetlen gyolcslepellel van beburkolva, mezítelen lábszárain és lábfejein szívósan tapad a száraz Izmokra a dohánybarnás per­gament-bőr, a lábak körmei tompa vlasz- fénytiek, — az egész holttest Ijesztően félel­metesen mumiaszerü. Századok óta tartó, halálos némaságban . Harmadik koporsófedél nyílik most e’őt- tünk, az 1787-ben elhalt Beleznay Miklós ur nyugszik alatta, akit „generálisának mond a súlyos érckoporsó felirata. Az előzőkhöz hasonlóan fel nem bomlott, sértetlen álla­potban fekszik benne a holttest, mintha csak egy-két napja hozták volna le a krip­táira a kastély cinterméhSl. Remek dísz- magyarba öltöztették, meggypiros dolmá­nyán penészük már a hajdan csillogó dús aranyhimzés, fekete csizmában, megfakult PANNÓNIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eq'Sáqijas szobák 6*— P-tól 12* P-iq Kétágas szobák Q'— P-től 18*— P-iq Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló konyha. Polgári árak. —- Ez a hírhedt, kegyetlen Beleznai Sá­muel, — beszéli Honéczi esperes ur, — aki­nek rettegett emlékét ma is őrzik még a falubeli öregek. Beleznai János tábornok is félelmetes hlrii, kegyetlen ember volt s a családi hagyományok szerint a rajnai had­járat idején nevével ijesztgették a rosszal- Kodó bajor gyermekeket, — unokája azon­ban, aki a bárói, majd grófi elmet is sze­rezte, (1805-ben emelte Ferenc császár grófi rangra), ez a Sámuel gróf még az öregapján Is túltett, mert szolgáival, jobbágyaival, de még a családjával igy úgy bánt, mint más ember a kutyával sem. Ma is beszélik a fa­luban az öreg emberek, hogy ha kedve tar­totta, a jobbágyokat fogatta ebe elé s azok­kal szántatott. Más alkalommal még télviz idején vadkacsára vadászott s egy lelőtt kacsa belézuhant a vékony jéggel fedett mélyvizü nádasba. A gróf az egyik jobbágy- hajtóra parancsolt rá, hogy ússzon be a tóba. Mikor szegény paraszt, nem tudván úszni, vonakodott teljesíteni a kapott pa­rancsot, szertelen dühében nyomban agyon­lőtte. Halála is úgy esett, hogy kastélya ud­varán valami csekélység miatt megbotoz- tatta öreg szolgáját. A gróf fiatal legény­fia, a húsz éves Sámuel, kérlelni kezdte ap­ját, kegyelmezzen meg az öregnek. Az öreg gróf rettentő haragra gerjedt s a cselédség előtt rütul szidni kezdte fiát s kijelentette, hogy mert mukkanni akarata ellen, őt is nyomban deresre huzatja. A megszé­gyenített fiatalember megalázva ment visz- sza a kastélyba s igy nem tudhatta, hogy körben a kasznár megbékítette már apját, aki a vén cseléd megbotoztatása után haj­dúival visszaindult a kastélyba. A fiatal gróf a fegyvertár ablakából látta a hajdúk­kal közeledő apját s azt hitte, érte jönnek. Felragadott hát egy töltött puskát s rálőtt' apjára, aki nyomban holtan rogyott össze. A gyilkos fiút még aznap elfogták s Pest­vármegye tömlöcébe vetették. Hiába volt minden apelláta, 1819-ben, 31 éves korában a megyeháza udvarán fejét vették. Azt mondják, gyönyörű szép szál legény volt s mikor a vesztőhelyre vitték, zokogva si­ratták az összefutott pesti fehérnépek. piros nadrágban, néma mozdulatlanságban pihen az egykor hatalmas földesur. Emiit, mellette, másik koporsóban sarkantyúi csiz­mában. régen kihűlt kezén piszkossá szür­kült glasszé-kesztyüben nyugszik Beleznay János, aki „Piüsen megholt tavaszhó 23-án 1842-ben“ s kívánságához képest nagy ke­rek üvegbe zárva lábaihoz helyezték a szi­vét. Ott az üveg a lába felől, megsárgult pergamenttel bekötve, rajta töredezett záró- pecsét a Beleznayak griffmadaras címerével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom