Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-24 / 19. szám

«mSE'.OHiz OLV.I

Vasárnap

4949 i mnuăr 24.

miar

ELŐFIZETÉSI AJKAK- 1 HORA 3.20, KE- GYED ÉVRE 9.20. FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ

ÉVRE 86JW PENGŐ-----POSTATAKAltfiKríNKTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUS20KHATOD1S ÉVFOLYAM 10. SZÁM.

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL K» NYOMDA: KOLOZSVÁR. BRASSA1-C. 7, TELEFON: 16-08. — POSTAFIÖK: TI. S'Z KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

SÚLYOS VESZTESEGET OKOZTAK

AZ ELLENSÉGNEK A HONVÉDCSAPATOK

Á keleti háború legnagyobb csatája tombol a déli arcvonalszokaszon

^►*1 «I*** fi r a rí védői Iiosieseii »Ilfáiic » boise^äsf^lc iömegitáimadásaít

, >í tengelycsapaioK JcitíriieiíéU Tripolisxt

Tuniszban nagyobb angolszász erőket zártak körül

a német és olasz csapatok

A HONVÉD VÉDERŐ FÖPARANCS- SAGÁNAK szombaton kiadott hivatalos közleménye 4 jelenleg folyamatban lévő hadműveleteknek megfelelő rövidséggel számol be arról, hogy a honvédcsapatok ax elmúlt hét folyamán tervszerű hadműveleteket folytattak a mozgó háború keretén belül és a hadműveletek során « szovjet csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek.

A mozgó háború természetéhez tartozik, hogy a hadműveleti terület terjedelméről és helyzetéről a harcok folyama alatt nem lehet közléseket tenni, mert ez az ellenséget tájékoztathatná. Ez magyarázza meg a hivatalos jelentés szűkszavúságát. A jelentéshez fűzött kiegészítő közlés megállapítja, hogy az ellenségnek okozott nagy veszteségek és a bolsevista utánpótlás nehézségei alkalmasak a bolsevista támadó lendület lefékezésére. A továbbiakban a kiegészítő közlés azokkal az ellenséges oldalról terjesztett hírekkel foglalkozik, amelyek szerint a honvéd haderő rendkívüli veszteségeket szenvedett volna az utóbbi hadműveleteknek során. Megemlékezik arról, hogy úgy ezeket, mint a nagyobb honvédcsoportok bekerítéséről szóló híreket már a miniszterelnök megcáfolta. A veszteségek kétségtelenül súlyosabbak, mint amilyenek a megelőző idők járőr-harcaiban és rohamcsapat vállalkozásainál voltak, de viszont távolról sem Jcözelitik meg az ellenséges adatokat.

A magyar közvélemény a legnagyobb odaadással és figyelemmel kiséri a távoli orosz hómezőkön mindnyájunk életét védelmező fiaink sorsát. Tudja azonban, hogy a hadvezetőség ugyanilyen gondoskodással mérlegeli a teendőket, az eshetőségeket és mindent megtesz, hogy az uj Európáért folyó roppantméretü harc elkötelezettségeinek teljesítése mellett őrizze és óvja a drága magyar életet. Ez egyébként a német hadvezetőségnek is célja és éles ellentétben áll a szovjet emberpazarlásával.

*

A MOST FOLT6 HÁBORÚ LEGSÚLYOSABB CSATAJA dúl a keleti harctér déli szakaszán — állapítják meg berlini jelentések. A szovjet hadvezetöség mindenképpen eredményeket akar elérni, mindenütt áttörési kísérletekkel próbálkozik. Kétségtelenül azért akar mindenképpen valamilyen hadászati jelentőségű sikert kicsikarni, mert különben ö maga Is megpecsételnek látja sorsát.

A „Stampa“ cimü - olasz lap véleménye szerint a szovjet téli támadása legfontosabb szakaszához érkezett. Kétségtelen, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek ellenséges oldalról, de ez a háború már többizben bebizonyította, hogy nem lehet döntő győzelmet aratni egy olyan nép felett, amelynek töretlen a harci és ellenálló ereje s elszántsága. A tengely ellenségei most támadó szel’é- müeknek mutatkoznak, de mindez nem semlegesíti azokat a kedvező lehetőségeket és

ütőkártyákat, amelyekkel a tengely rendelkezik.

Virglnlo Gayda, az ismert olasz köziró a „Giomale d’Itala“-ban foglalkozik a keleti arcvonal helyzetével. Megállapítja a legújabb események alapján, hogy a szovjetunió katonai ellenállóképessége ás utánpótlási lehetőségei váratlanul nagyoknak bizonyulnak. Ebben az évben a téli támadásnál bizony oa ■ vonat!:o/As!>»n jelentősebi) erőket dobott harcba, mint a tavaly. Az, hogy a roppant veszteségek a Szovjet .támadó erejét eddig még nem csökkentették, ez mutatja, hogy nagy tartalékok fölött Is rendelkezik. Felmerül az a kérdés, hogy- honnan származnak ezek a tartalékok. A szovjet esetleg évek óta gyűjtötte és tarta’ékol- ta ezeket a harci eszközöket, vagy esetleg á még megmaradt szovjet gyárak működnek nagy erővel. Lehetséges az Is, hogy Északamcríka Vladivosztokon át juttatott jelentős hadianyagot a Szovjetnek. Azokat a következtetéseket azonban mindenesetre vissza kell utasítani, amiket az( ellenséges hírverés ezekből a lehetőségekből voh. A bolsevista támadás csak akkor lehetne döntő befolyással a háború kimenetelére, ha az egész jelenlegi hadászati helyzetet fel bori ta- ná. A szovjet három célt akar elérni: Rosz- tov visszafoglalását, a 'Donec-medence s végül Ukrajna vLsszahóditását. Csak ennek a három célnap elérése boríthatná fel a hadászati helyzetet. X kéthónapi heves támadás után a bolsevisták még mindig nagyon messze vannak e célok megvalósításától és bármilyen nagy tartalékokkal is rendelkeznének a, jelenlegi erőfeszítések és a félelmes veszteségek korábban, vagy későbben éieztetnt fogják hatásukat Moszkva további szándékaira.

Apsado, a „Telegrafo“ főszerkesztője az olasz rádióban ismertette a keleti harctér he yzetét s utalt a harcok óriási arányaira, majd Így fo'ytatta:

— Sok ellenségünk azt mondja, hogy a szovjet támadás sem több, sem kevesebb, mint a tengelyhatalmak hadseregei végének kezdete. Ezzel szemben mi a valóságos helyzet? Az ellenség nagy emberanyaggal és gépesített eszközökkel rende'kezik A szovjet parancsnokság ember- és anyag kímélése nélkül veti harcba tartalékait. Ezenkívül a szovjet csapatok rendkívül elkeseredetten harcolnak. Az ellenség elsősorban a német vo'gai és kaukázusi záróállását igyekszik eltávolítani, de a Donee vidék és Ukrajna visszafoglalása is céljai között szerepel. Sztálin távolról sem mondott le arról az álmáról, hogy lerohanja Európát és megsemmisítse annak műveltségét. Az elért eredmények nagyon csekély7 része ezeknek a céloknak. A szovjet csapatok csak harcászati célokat értek el, főleg a déli szakaszon, de egyetlen hadászati célt sem sikerült megközelíteniük. Az arcvonalon egyetlen lényeges változás sem történt. A német és szövetséges vonalak nagyjában ugyanazok, mint Rét hónappal ezelőtt. Az általános kép Is ugyanaz. A Szovjet azzal sem dicsekedhet, hogy erkölcsi sikert ért el. A szovjet jelentések maguk Is elismerik, hogy

a németek én szövetségeset harci vágya sem csökkent. A német nép szelleme a legcsekélyebb mértékben sem Ingott meg, sőt a Szovjet erőfeszítései csak fokozzák az elszántságot a tavaszi végleges leszámolásra. Ugyanez a hangulat a többi európai nép között is.

A német sajtó is részletesen foglalkozik a hadi jelentések alapián a nagy bolsevista tíSr, /dúsak nyomán előállott hadihelyzettel. A „Berliner Bürsenzeitung“ megállapítja, hogy a német csapatok emberfelettit teljesítenek, hogy az ellenség vad támadásait megállítsák s a német katonai erényeknek valóságos hősi éposza az a küzdelem, amellyel az arcvonal minden részén a betörésre bevetett ellenséget részben ellentámadásokkal visszavetették és rendkívül súlyos vesztesegeket okoztak neki. A lap különösen kiemeli a sztálingrádi harcok keménységét. A „Deutsche Allgemeine Rettung" igy ir: „Kötelékeink katonai tudásuk legjavával állanak a szovjet ember- és anyagáradatával szemben, a német vezetes azonban nem kapaszkodik minden egyes állásba a széles hómezön. Éppen ezért a helyzet alakulása szerint számolni kell egyes területrészek feladásával, amelyeken, mint például most a Keletkaukázusban az ellenségtől való tervszerű elszakadással sikerült a kezdeményezést megőrizni.“

Még a Szovjet angolszász szövetségesei sem ringatják magukat azonban abban a reményben, hogy a nagy bolsevista támadás végzetesen meggyengiti az európai haderőt.

A Szovjetunióban a tavasszal a helyzet megint az lesz, — Írja Spectator ismert angol köziró, — bogy a német seregek a téli elhárító harcok után támadni kezdenek;' Nem szabad ugyanis megfeledkezni az elmúlt tél tanulságairól. Az oroszok akkor is súlyos csapást mértek a németekre, mégsem tudták visszahódítani az addig elvesztett területet, viszont a helyenként elért területi nyereségeiket képtelenek voltak kiaknázni. Ha Németországnak veszteségei vannak, megvan az ereje Is arra, hogy azokat Itt még pótolja.

Ehhez az ellenséges oldalon tett megállapításhoz nincs mit hozzáfűzni.

*

AZ ÉSZAKAFRIKAI HELYZETET Montgomery angol hadseregének előnyomulása ellenére aggodalommal szemlélik az Egyesült Államokban. Azok a hírek, hogy Tuniszban a tengelycsapatok jelentős sikereket értek el, nagy megdöbbenést keltettek New- yorkban. Az angolok — Írja a londoni „People“ — már megszokták a csalódásokat is, de az amerikaiaknak még csak most kell megtanulniok, hogy a korszerű háború többet követel, mint bátor katonát, elsősorban olyan csapatokat, amelyek a háborúban már. tapasztalatokat szereztek.

Tuniszban határozottan a tengely csapatok kezében van a kezdeményezés. A német hivatalos közlés szerint sikerült egy nagyobb ellenséges csoportot köiűtzáral és az ennek fölmentésére irányuló törekvéseket meghiúsították. Fontos hegyi állásokat foglaltak el s az ellenség üldözése közbm 8—10 kilométer mélységben nyomultak előre Pont du Fahs-tól nyugatra. A foglyek száma 2500 fölé emelkedett s rendkívül nagy az elesett ellenséges katonák száma is. Az itt harcoló tengelycsapatok célja nyilvánvalóan az, hogy távoltartsák Eisenhower seregét a keleti tengerparttól és biztosítsák Rommel haderőinek a tuniszi tengelyhaderökkel való egyesülését. A legutóbbi jelentések szerint Kairouantól északnyugatra is Jieves csata 'fejlődött ki jelentékeny páncélos erők részvételével.

Az északafrikai angol megfigyelők egy svájci lap londoni tudósítója szerint rámutatnak annak a feladatnak súlyosságára, amely elé az angolszász szövetségesek kerülnek Rommel és Arnim csapatainak egyesülése következtében. Londonban megállapítják, hogy Montgomerynek nincs'ereje az egyesülés megakadályozására. A tengelycsapatok Tunisz északt részén levő erödi’és- övezetükkel és délen az úgynevezett Maret- vonallal olyan védelmi berendezés birtokáéban vannak, amilyen sehol máshol nem található Afrikában.

A tengely tehát' Tuniszba» összpontosítja afrikai erejét és itt nagy események várhatók. A ,Jfewyork Times“ algiri tudósítója hangsúlyozza, hogy az Európába való betörés mindaddig lehetetlen, amíg Tuniszban a tengelynek csak egyetlen katonája is cm. Az angol és amerikai haderő nehézségei pedig rendkívül nagyok, utánpótlási vonalai roppant hosszúak, többezer méríöldesek, mig a tengely kihasználhatja a rövid összekötő utak óriási előnyét. Az amerikai újságíró véleményé szerint a döntő előretöréshez még hónapokig tartó előkészületre lenne szükség.

 honvédcsapatok tervszerű hadműveletei Icfé^ewfe a S^oviet témádé lendületét

BUDAPEST, jan. 23. A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A 40. számú magyar hadi jelentés:

A honvédvezérkar főnöke közli:

Az elmúlt hét folyamán csapataink tovább folytatták a mozgó háború keretén belül tervszerű hadműveleteiket. A ^ Szovjet súlyos veszteségeket szenvedett.

A honvédvezérkar főnöke ma kiadott I A bolsevistáknak f. hó 12-én megindi- 40. számú hadijelentéséhez katonai kö- I tott tömegtámadásai az elmúlt héten is rökben még a következő kijelentéseket I folytatódtak. A mozgó hadműveletek so- füztékí I rdn az ellenségnek igen nagy vesztesé-