Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-21 / 16. szám

194 3. JANVAU 21

— A Mariánuiu Koá&ly-iiiuiepéljr. A Mariánuni énekli. Ifjúsága, január 24-én, vasárnap délután öt órakor a piarista főgimnázium dísztermében Kodály-müvekböl dalos ünnepet lendez. Belépődíj nines, az éneklő Ifjúság kéri azonban a közönséget, hogy szives Önkéntes adományaival járuljon hozzá a Budapestre meghívott énekkar szegénysorsu tanulói utazási költségeinek előteremtéséhez.

— A Magyar Asszonyok "Némzeti Szövetségének Kolozsvári Csoportja szeretettel hivja és várja minden tagját és Kolozsvár egész magyar társadalmát január 23-án délután A órai kezdettel a tanitónőképzö dísztermébe« (Eötvös-utea 6.) tartandó diszgyülésre. Tárgysorozat: 1. Hiszekegy, 3. Elnöki megnyitó, üdvözlés. 3. Tormay Gézáné unsz. társelnök előadása Tormay Ceeiléről. 4. Brossé k Rudolfné orsz. ifj. elnök előadása: „Az ifjúsághoz.“ 5. Szavalat. 6. Szózat. ,

— köszönetnyilvánítás Hálás

köszönetét mondunk mindazoknak, akik özv. Melis Jánosné temetésén résztvet- tek és fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Gyermekei és rokonai.

— Kis hljvk * SnamosmeutéröL Tudósítónk jelenti: £ lileki János és Veres János nyíl esi gazdálkodók a déri 'ügyészségen elpanaszolták, hegy a gabona-beszolgáltatás idején az előirt gabonamennyiséget szabályszerűen beszolgáltatták, amikor azonban később az erről szóló elismervényt kézhez kapták, azon lényegesen kevesebb mennyiség volt nyugtázva. Az ügyben vizsgálatot kértek. — A "Dósén megalakult társadalmi keret mok tárgyalta meg a Kormányzó Ur hitvese kezdeményezésére a hadbavonultak részére megindult országos gyűjtés Dée városának területén történő lebonyolításának módozatait. Elhatározták, hogy Desen a gyűjtés* 1943 február l-töl 7-ig folytatják le. Leventék >airak majd házról-házra és a polgárság gyitjtőiveken adakozhatni. Az iparvállalatoka! és a kereskedelmi vállalatokat hölgyek keresik fel a gyüjtöivekkel. Dés polgárság i mindig legmesszebbmenöen kitett magáéit az Ilyen alkalmakkor s való- s*lnü, hogy a gyűjtés ezúttal is sikeres lesz.

Megjelent a Magyar Szárnyak legújabb szám«, a magyar repülésügy nép- saerü folyóiratának második januári száma elöljáróban egy, az arcvonalról érkezett re- jállöverset közöl a lap, hősi halált halt Kor- mányzóheiyettes Urunk emlékezetére. A költemény Írója Sugár László honvéd. Vitéz Hefty Frigyes keresetlen szavakban, méltó megemlékezésben búcsúztatja el a magyar repülés nagy halottját, Horváth Ernő tanárt, akinek élete munkája fűződik a magyar repülés fejlesztéséhez. Újvidékről hoz nagy riportot Nagy Ernő, aki repülőszerelőink. műszaki kiképzését tekintette meg s onnan hoz üzenetet a magyar ifjúságnak. Vite« Szentnémedy Ferenc ezredes a szál- litórepülőgépek jelentőségéről közöl újabb adatokat, érdekes i-észleteket. Érdekes és élvezetes apróságokat közöl a lap repülőink arcvoDali életéből, majd a magyar sportre- pűlés nagy terveit veszi sorra Raczkó Lajos tollából és beszámol a műegyetemi sportrepülők egy mozgalmas hónapjáról. Nagy Béla százados érdekes kis olasz tárgyú elbeszélést ír, ezenkívül a lap folytatja »mit számában megkezdett érdekes repülő- regényét. Számos más érdekes repülő és műszaki vonatkozású cikk, nagyszerű képes oldalak és a Repülő humor derűs sarka egészítik ki a változatos tartalmú, szép kiállítású lapot, amely nem csupán repülőinknek, hanem minden magyar embernek élvezetes, tanulságos.olvasmány. A lap legújabb számának ára változatlanul 50 fillér. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal (VIL, Király-utca 93.).

Meghívó. „Aquila“ Kereskedelmi és Ipari Rt. felszámolás alatt, Kolozsvár, Honvéd-utca 55. szám alatti cég 1943 február 6-án délután 4 órakor a vállalat székhelyén rendes évi közgyűlést tart a ! következő tárgysorozattal: 1. Felszá- I mólói jelentés. 2. Felügyelőbizottság jelentése. 3? Mérleg- és eredményszámla megállapítása, 4. Felszámolók és felügyelőbizottság felmentvény megadása 1942. évre vonatkozólag. 5. Esetleges indítványok. A részvényesek felkéretnek, hogy részvényeiket a közgyűlés előtt 3 nappal a vállalat pénztáránál letétbe helyezzék. Kolozsvár. 1942 január 22. Felszámolók.

i

í

1

F, év fanuár hó ?5.én

kezdők és haladók részére

gépkocsivezetői tan ?o?va«n

kezdődik.

Jelentkezni lehet naponta: Árpád-ut 28 szám.

frek óla ilyen filmsiker nem voll!!!

LIDÉRCFÉHTY

Á kfizönség lenyűgözve csodálta ezen káprázatos íilm minden jelenetét, majd nyiltszini tapsban feiezte ki csodálatát.

Csak 16 í«tM f«iaiiekn«k! Jegyelővétel mindennap d.c, ti órától.

Bemutatja az APPiD Filmszínház

— Betörők jArtak egy kolozsvári gykr- Uzmwtrt-n. Sándor Judit nemezkészitő-üzem tulajdonos a i-endőrkapltányságon bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik keddről—szerdára virradó éjszaka betörtek a Guttenberg-utoa 9. sz. alatt lévő özemébe és elloptak négy darab hajtó-szijat. Kára meghaladja az 1000 pengőt.

Elloptak égj kétholdas erdőt. A Magyar- Tudósitó jelenti: Különös feljelentést tettek a balxnazujvárosi csendőr ség en. A feljelentés szerint a báró Fiath Ti hómé tulajdonát kép-rtő két hold kiterjedésű erdőt » város határában december folyamán és január első heteben, mintha leberetvátták volna a földről, mindenestől ellopták. A fákat nem a földtől ásták ki, csupán a föld- színén fűrészelték el. A szokatlan lopás ügyében a csenóőrség széleskörű nyomozást indított. Többször gyanúsítottat hallgattak KI. A kihallgatások alapján 58 ember ellen indítottak «'járást az erdőlopás gyanúja miatt. Ez az 5S ember beismerte, hogy naponként kimentek az erdőbe fáért. A gyanúsítottaknál a fa egy részét meg is találták, a többit ózonban eltüzelték.

— Árokba bőrűit a dési tűzoltók gépkocsija — az egyik tűzoltó életét vesztette.

Tudósítónk, jelenti: A bethleni csendörscg távbeszélőn segítséget kért a dési tűzoltóktól, mert a bethleni mozi-épület és az ugyanott elhelyezett korcsma kigyulladt. A polgármester utasítására gépkocsin azonnal tüzoltókülönitmény robogott ki Bethlen községbe, hogy a tűz eloltásánál segédkezzenek. Miután sikeresen eloltották a tüzet, a gépkocsi visszaindult Désre. A város határában egy szánt akartak kikerülni, a kerekek megcsúsztak és a nehéz gépkocsi az árokba fordult. Egyik tűzoltó agyrázkódást szenvedett, Kocsis János, tűzoltó pedig életét vesztette. Kocsis János alig 30 esztendős volt. Fiatal özvegye és kisgyermeke iránt városszerte nagy részvét nyilvánul meg. A tragikus sorsú tűzoltó eltemetéséről á polgármester gondoskodott. A hatóságok az ügyben levezették a nyomozást, amelynek során a gépkocsivezető ellen elrendelték a vizsgálati fogságot. A nyomozás folyik.

IX.

m

0

Tamási Aton: Csal

A kolozsvári Nemzeti Színház tegnap este mutatta be Tamási Áron „Csalóka szivárvány" cimü darabját. Tamási legújabb színpadi alkotását 1942 október 24-én adták e‘ö & budapesti Nemzeti Színházban. A fővárosi bírálat vegyes érzelmekkel fogadta a „Csalóka szivárvány"-t. Voltak, akik dicshimnuszokat zengtek a darab értékeiről, igaz, hogy ezek kisebbségben voltak s a szerző elkötelezett barátai közül kerü'tek ki. A fővárosi kritikusok többsége azonban meg- hökkenve számolt be Tamási legújabb színpadi alkotásának gyengéiről. Az volt a legfeltűnőbb a budapesti kritikusok beszámolóiban és megállapításaiban, hogy nem értették meg a darab mondanivalóját. Abban viszont az összes budapesti kritikusok egyet értettek, hogy a „Csalóka szivárványának súlyos szerkezetbeli fogyatékosságai vannak.

Nekünk kötelességünk függetleníteni magunkat a budapesti bemutató után kialakult hangulattól, mert az a fe'adntunk, hogy függetlenül a pro és contra állásfoglalásoktól szigorúan a tárgynál maradjunk s a darab értékeit, vagy fogyatékosságait a darab szövegkönyve és a kolozsvári bemutató alapján állapítsuk meg.

Bizonyos, hogy a szinház'a legnagyobb jóindulattal és a legnagyobb gonddal készült Tamási uj darabjának bemutatására As hogy az előadásnak különleges súlyt s ünnepi jelentőségek, biztosítson, a főszerep alakítására.Kiss Ferencet, a budapesti Nemzeti Szinház nagy művészét nyerte meg. Kiss Ferenc már napokkal ezelőtt megérkezett Kolozsvárra és szorgalmasan részt vett a próbákon.

És most lássuk, mi van a „Csalóka szivar vány“-ban 7

Meg kelt-állapítanunk, hogy egy nagyon szép és nagyon eredeti s a maga mivoltában nagyon mély gondo'at izzik a darab három felvonásában. Kissé nehéz kihámozni a darab meglehetősen kusza szövevényéből a lényeget, de mégsem lehetetlen. S meg is éri a fáradtságot, mert a „Csalóka szivárvány“ vezetögondolata, drámai magja valóban mély és igaz emberi problémát vet fel: kiléphet-e az ember önmaga adottságaiból és élhet-e idegen név alatt uj életet régi élete színhelyén. Czintos Bálintnak, Tamási uj darabja főhősének az a nagy problémája, hogy csak négy gimnáziumot végzett. Csalt belekóstolt a tudásba, de nem lakott jól a műveltség asztalánál.

— Mit érek azzal?! — kérdezi az első felvonásban. — Semmit! .. .• Mert igy csak megkóstoltam, hogy mi lehettem volna... Hogy a világon mit tudtam volna javítani, s magamon! ...

Ez szép és igaz is •— eddig. De Czintos Bálint problémája nem csak ennyi. Az előbbiek folytatásaképpen tovább feszegeti a lükfető sebet:

— Kutya maradtam, mert a falusi gazdát mindenütt úgy veszik! Ha bémegyen egy j vendéglőbe, minden nadrágosnak feljebb csúszik az orra; ha szól valamjt megye, vagy ország dolgába, hát mindjárt: ki maga?! De bezzeg, ha valakin ott lóg egy job- bacska nadrág: már. rögtön: kérlek szépen

s parancsolj! ...

Ezen a ponton válik el a „Csalóka szivárvány“ drámai magvának nagyszerűsége a főhős jellemének nem biztos kézzel végigvezetett fejlődésétől. Mert a probléma felvetésének első felében ■ úgy 'átszik, mintha- Czintos Bálint magának és népének felemelője volna, akit az bánt, hogy nagy vágyai egy magasabb művelődési és erkölcsi sík felé nem teljesedhettek éppen kevés tanultsága miatt. De a következőkben kiderül, hogy nem is annyira az apostoli vágy feszíti Czintos Bálint lelkét, hanem az alacsonyabb rendüség érzése. Ez a két komplexum az egész darabon végig viaskodik egymással és sajnos, a harmadik felvonás végén sem derül ki teljes világossággal, hogy Czintos Bálint erkölcsi összeomlásában melyik volt a döntő tényező.

Mert Czintos Bálintból mégis csak ur és müveit ember lesz'. Az első felvonásban deus ex machina-ként megjelenik a nagyratörö székely régi tskolapajtása, gyermekkora legkedvesebb barátja: Kund Ottó, r kissé hibbantnak látszó költő és filozófus. Mond egy szép allegóriát s bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Valóban végez is magával s lényét örökül hagyja Czintos Bálintra. Az pedig tovább él az elhunyt költő és filozófus képében. Második deus ex machlna: könnyen megteheti, mert areban s termetben nagyon hasonlít az öngyilkosra. Most már ur és müveit emberként folytatja életét.

A darab egyik nagy szerkezeti és épitési gyengéje itt ütközik ki: mindaz, amit Czintos Bálinít Kundi Kuiid képében miivel, nem győz meg semmiképpen sem arról, hogy valóban „ur" lett belőle, müvelsége pedig lexikonokból kiszedett tudálékosság. Lélektanilag teljesen indokolatlan a darabban a gyengédebb érzelmek vonalvezetése. Czintos Bálint. épp frissen érettségizett fia az első felvonásban azzal a bejelentéssel lepi meg apját — s a közönséget is! — hogy feleségül veszi a nála ,. , idősebb

Tibód Zsuzsánnát. Am a nagyratörö apa keresztülhúzza a tervet: fiát papnak küldi s maga veszi el Zsuzsannát. A darab szerint ez is felemelkedésének egyik fontos tényezője. A harmadik felvonás dramaturgiai meglepetése az, hogy minden előkészítés és indokolás nélkül Czintos Bálint összeroppan. Zsuzsánna a szemébe vágja, hogy az urak gyűlölik, mert azt hiszik, ellenük fegyverkezik, a falusiak pedig bo’ondnak tartják. Vissza akar változni Czintos Bálinttá — önmagává. Már késő, nem lehet. Marad végső menedékül az örvény, amely Kund Ottót Is elnyelte.

Az uj Tamási darab leglényegesebb jellegzetessége azonban az és itt dől el a darab sorsa is: a drámai magot a szerző csak elültette, de azt nem keltette ki és nem sar- jadztatta erős, terebélyes cselekménnyé. Czintos Bálint nagy és nagyszerű emberi problémáját a darab nem oldotta meg, csak megmutatta. A magát és népét fe'emelni j akaró székely csak a nagy szándékot jelenti be, forró vágyának melegével csak épp meg- legyinti a hallgatóságot, de a lényeg, az igazi drámai lehetőség a szerző tollában maradt és nem jutott be a darab cselekményébe. Bejutott ellenben egy sereg epizód, ami nem viszi előbbre a dolgok menetét. Ezekben az epizódokban mutatkoznak meg nem a drámaíró, hanem az elbeszélő Tamási Áron tehetségének oroszlánkörmei. De éppen ezért, bármily üde és kedves színfoltok is a darab egészének kusza és összevissza szerkezetében, nem drámai elemek és nem is mérhetők a dramaturgiai Ítélkezés szab- ' ványai szerint.

Mintegy igazolásául annak, hogy Tamási Áron színpadi kísérletei távol állanak a darabszerkesztés hagyományos törvényeitől. Mert valóban távol állanak. S itt legyen szabad végre Tamási Írói lényének egy nagyon fontos jellegzetességére utalunk. Tamásinak az alkotás munkájában indokolatlanul és sokszor átengedi magát a móka kéjének. Egy felvillanó ötlet kedvéért a játék csillogó mesemezőire siklik s a valóság és a költészet ellentétes elemeit olyan szellemi koktéllé keveri össze, amelynek ize ugyan meglepi az embert, de zavarba is hozza: nem tudván okát adni az egymáshoz nem illő izek és zamatok összekeverésének.

A „Csalóka szivárványában például a második felvonásban van egy ilyen fejezet. Homálynak, a kóbor színésznek groteszk és semmivel sem indoko’ható jelenetére utalunk. Mi szükség volt ennek a jelenetnek beiktatására, mit mond, mit jelent ez a hátborzongatóan groteszk mozzanat ? Móka ez Is. Tamási-féle jellegzetes szellemi játék, amelynek nincs miértje, csak maga a szim- bo umokkái valóságot játszó költői önkény mákonyos öröme. Ez a „Homály“-jelenet az iró megismeréséhez ezért a legvilágosabb és legérthetőbb adalék. Mindenesetre kézenfekvő annak felvetése, hogy a színpad, a maga sajátszerü és ki nem játszható törvényszerűségeivel megengedi-e a végletekig a költői hajlam ily öncé'uságának tultengését?

A darab előadása mégis szép lehetőségeket ad a szereplőknek. Mert igaz, hogy a cselekmény Zavarait és a lélektani felépítés homályait, a jellemek fej ődésének indokolásában mutatkozó töréseket a legjobb játékkal és a leggondosabb rendezéssel sem lehet elleplezni, de a részletmegoldásokban há'ás feladatokat oldhatnak meg a szereplők.

*

A „Csalóka szivárvány" kolozsvári bemutatójáról a Ke'éti Újság holnapi számában számolunk be.

~[z —