Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-21 / 16. szám
ÄkmlTaaa 19 43. J A N & M U ZI "F— 4 horvát kormául/ nyilvánosságra hozta a partizánok és csetnikek kétéves rémuralmának kegyetlenségeit A portit6nők o vörös Moszlrvo, a cselnikek a nogyszerb gondolat szolgálatában álionok — A bandohaicokbon a horvátok tízezreit gyilkolták meg és milliárdos károkot okoztok Zágráb, Január 20. Dr. Lorkovics Mladen külügyminiszter a zágrábi kereskedelmi kamara dísztermében a diplomáciai testüket tagjai jelenlétében adta át a nyilvánosságnak a horvát külügyminisztérium első „Szürke könyvét“. A „Szürke könyv“ a csetnikek és partizánok cselekményeiről és pusztításairól szól. Lorkovics nagyobb beszédet mondott a „Szürke könyv“ tartalmáról s hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma a függet’en horvát állam létesítése utáni első hónapok eseményeire terjed ki. így nem ad teljes képet azokról a rombolásokról, amelyek később történtek. A könyv a hivatalos megállapításokat foglalja magában és igy mentes minden fantáziától. — A horvát nép tízezreit gyilkolták meg *e erdei emberek és több milliárd kuna kárt okoztak a horvát államnak s a népnek — •— állapította meg beszéde elején a horvát külügyminiszter, majd igy folytatta: — Az erdei rablóbandákat két csoportba kell sorolni. Az egyikbe a nagy szerb eszmékért küzdő csetnikek, a másikba a kommunisták tartoznak. — A csetnikek a nagyszerb álmok megvalósításáért küzdenek — mondotta Lorkovics dr. külügyminiszter. — Az egykori jugoszláv katonaság csetnik formációjából adódnak össze. Még a béke éveiben gerilla harcokra képezték ki a jugoszláv hadseregben. Ugyanazokhoz a szervezetekhez tartoznak, nünt azok, akik 1914-ben elkövették a szarajevói merényletet, amely az első világháborúhoz vezetett. Később Jugoszláviában ez a terrorista szervezet volt az alapja az állami életnek, mért fé'retéve rrtinden tekintetet, a nagyszerb ideálokért küzdött. A szarajevói merénylet elkövetőjéről a csetnikek egyik szervezetüket nevezték el, s ezek főleg Horvátországban, Macedóniában működtek, ahol az elmúlt huszonhárom év a’att a hatóságok támogatásával követték el sorozatos bűncselekményeiket. A csetnik szervezet egyik tagja gyilkolta meg Radios Istvánt is a belgrádi parlamentben és a horvát nép többi vezetőit. A nagyszerb szervezetek mindenkor fel is használták ezeket a csetnik egyesülteket és azok tagjait, akik 1941 március 27-én végrehajtották a belgrádi puccsot és előidézték a jugoszláv háborút. A korhadt Versailles! Jugoszlávia — mondotta Lorkovics külügyminiszter — a hor- vátok, macedónok, magyarok, németek, olaszok, románok s más népek rabságán épült fel a szerb kisebbség számára. Az első vihar azonban elfujta Jugosz’áviát, amely kártyavárként esett szét és' a jugoszláv katonaság a szélrózsa minden irányába szétfutott. leg * mohamedán vallást» horvátok ezreit végezték ki a szó legszorosabb értelmében. Máglyán égetik el áldozataikat Horvátországban számos vonat ellen követtek el merényletet, felperzselték a termést, gyilkolták százszámra az embereket, sőt voltak olyan esetek is^ amikor élő embereket nyárson megsütöttek a partizánok. Másoknak a szemét szedték ki, majd hangoztatta, hogy a „Szürke könyv“-ben mindezekről okmányszertt bizonyítékok vannak. Eseteket mondott el ilyen borzalmas ember- kinzásokról. Más helyen, mondotta — máglyán égették el az ártatlan embereket, csak azért, mert horvátok. — Ki felelős ezekért a borzalmas eseményekért a közvetlen elkövetőkön kívül? — kérdezte Lorkovics — majd igy válaszolt: A londoni emigránsok, akik „jugoszláv kormánynak“ keresztelték el maguka,t. Lorkovics ismertette, hogy Péter király 1941 szeptember 1-én felhívást intézett a szerbekhez, horvátokhoz és szlovénekhez és zendülésre szólította fel őket. Angol repülőgépekről dobáltak hasonló tartalmú röplra- tokat Szerbia és Horvátország felett, de angol tiszteket, angol fontokat és dollárokat i8 küldtek. Néhány angol tisztet a horvát katonák foglyul ejtettek. — A iondoni emigránsok, akik között horvát árulók is vannak, viseíik a horvátországi gyilkosságok politikai és bűnvádi felelősségét. ök fe’elösek azért a több tizezer ember meggyilkolásáért és számos város és község felperzsel őséért, amelyeket az országban elkövettek. Ez a londoni csoport csak azt a rezsimet képviseli, amely 23 évig sanyargatta a horvátokat s a többi népeket, amelyek Jugoszláviában éltek. Hogyan fest az angol demokrácia? Középkori állapotok Horvátországban A horvátok, velünk együtt a többi népek is, lerázták magukról a szerb hatalmat. Mihájlovics Drázsa vezérkari tiszt lett a csetnikek vezére, s ez nem a győzedelmes hadsereg ellen Indított háborút, hanem a horvát nép ellen fordult. Már a horvát ál- iamélet első napjaiban, Hercegovinában, Csöplyinán s másutt is, megkezdték működésüket a csetnikek a horvát nép fiai ellen s azóta ez a gyilkossági és fosztogatás! folyamat nem szűnt meg, bár az erdei bandák szétváltak. Egyikük kommunista irányzatban működik, a másik a nagyszerb eszmékért .küzd, de vannak olyanok is sokan, akik belátták, hogy Mihájlovics Drázsa o’- dalán lenni nagy tévedés és ezért elhagyták öt s visszatértek a polgári életbe. Mihájlovics mellett most a volt jugoszláv hadsereg egyes kötelékein kivül az emberiség alja maradt, akik a horvátok és főleg a mohamedánok iegyilkolásában élik ki magukat. Horvátország területén a középkor óta nem voltak oly vadállatlasságok s borzalmak, mint amilyeneket ezek az emberbőrbe bujt vadállatok elkövetnek. A másik csoportba a kommunisták tartoznak, akik a pusztításban és a rombolásban, a vadállatiasságok- hon nem maradnak el volt fegyvertársuk mögött. Lorkovics Mladen külügyminiszter kijelentette ezután, hogy bár Jugoszláviában tilos volt a kommunista propaganda, azért a kormányhatalom Horvátország és Macedónia területén mégis támogatta a kommunistákat, mert igy akarta ellensúlyozni a horvát é3 a macedón nemzeti öntudatot. Egyébként — mondotta — a belgrádi egyetem volt a kommunista eszmék lő fészke. A kommunisták 1941 junius 22. után kezdték meg működésűket Horvátországban s egy ideig együttműködtek a csetnikekkel. Moszkva parancsára kezdték meg az irtóhadjáratot a horvátok ellen. —> A kommunista csapatokat a külföldről dobták be az országba, ezek igen súlyos bűncselekményeket követtek el. Ezek megmutatták számos helységben, hogy miként is néz ki a kommunista uralom. Kiábrándították a horvát népet a kommunista uralomból. A kommunista haderő' alapját az a hat montenegrói dandár képezi, amelyek külföldről törték be az országba. Lorkovics külügyminiszter ezután emelt hangon fo'ytatta: — A nagyszerb csetnik-hordákban lüncsen egyetlen horvát sem, a kommunisták között is csak elszórva vannak. A csetnikek London végrehajtó szervei, a partizánok pedig Moszkváé. — A csetnikek célja az, hogy a nagyszerb ideákat győzelemre juttassák és mindaz, ami az övék volt a háború előtt, az övék legyen újra s hogy újból leigázzák a szomszédos népeket, elsősorban a horvátokat. A szerbek 130 év óta üldözik a horvátokat, bár mi sohasem tettünk semmit a szerb érdekek ellen. Ellenkezőleg, a török időktől kezdve szívesen befogadtuk őket, földet, házat adtunk nekik, politikai s nemzeti szabadságot és bevezettük állami életünkbe is. — A csetnik bandák Nagyszerbia előőrsei — állapította meg Lorkovics. — Most az a céljuk, hogy kiirtsák a horvát népet, hogy megzavarják a független horvát állam kiépítését, s hogy Nagybritannia rendelkezésére álljanak a második front felállítása érdekében. Egyszóval az ö céljuk az, hogy Szerbiát még jobban kiterjesszék, mint azt 1918-ban tették. Lorkovics Mladen dr. ezután a kommunisták horvátországi szerepével foglalkozott s rámutatott arra, hogy a partizánok bolsevista Jugoszláviát akarnak létesíteni. A kommunista szervezetek vezetése mind idegenek kezében van, akik idegen iskolákban s részben a spanyol forradalomban tanultak. Ezek nyugtalanságot keltettek Boszniában, Hercegovinában s a szlovén hegyekben, ősz óta összevesztek a csetnikekkel, de azért egy célt szolgálnak: egyesültek a bűncselekményekben, a pusztításokban és a falvak perzselésében. Eszközeik borzalmasak. Lorkovics külügyminiszter megemlítette egész sor város és község nevét, ahol a csetnikek vagy a partizánok kisebb-nagyobb ideig uralkodtak s ahol — mondotta — valóságos embervágóhidakat létesítettek és íöAz iró — lró —- mondja Bankiss János egyetemi tanár, a kiváló esztéta és Irodalomtörténész a Magyar Bokréta kötetéhez Irt bevezetőjében, fis kétségtelen, hogy csak a tehetség avat valakit Íróvá. Ha valakit megáldott s megvert azzal az adománnyal, hogy az életet felfokozottabban érezze s annak ’százszoros súllyal ránehezedő örömeit és kínjait csak úgy tulja elviselni, ha azt magából a maga hangján, a maga alkotta formában el tudja zengeni és dalával s szavával másokban is érzéseket s indulatokat Lorkovics szerint az angol politika ezer- szinü. Az angoloknak csajt egy tollvonásba került volna, hogy Jugoszláviában ne legyenek terrorizálva a horvátok s ne legyen Be grádban diktatúra, azonban a „demokrata“ Anglia támogatta a terrort és a nagyszerb diktatúrát. Ma pedig azt támogatja, hogy a volt Jugoszlávia területén élő embereket sütnek meg az ő elöharcosai. Kivájják gyermekek és asszonyok szemét és legkegyetlenebb módon bosszulják meg azt, hogy saját hibájukból elvesztették hazájukat. A horvát külügyminiszter hangoztatta, hogy a csetnikek újból fel akarják támasztani Jugoszláviát, még pedig úgy, hogy abban már ne legyenek horvátok. Jugoszlávia feltámadásáig meg kellene gyilkolni a horvátokat, hogy azután a szerbek befejezhessék azt a müvüket, amelyet a Versailles! Jugoszláviában elkezdtek, de nem fejezhettek be. —- így néz ki az atlanti szövetség, az angolok által hirdetett emberiesség, szabadság és demokrácia. Ez miniatűrben az, amit az angolok Európában szántak győzelmük esetére. így nézne ki a világ, ha. a zsidó plu- tokrácia újból szóhoz jutna. — Ez a „Szürke könyv“ fényes bizonyítéka annak, hogy a horvát nép nagy áldozatokat hoz ma is, mint a történelem fo'ya- mán rjindig az alacsony szellem és a sötét erők elleni küzdelemben. Súlyosak ezek az áldozatok, de annál nagyobb a horvát nép történelmi értéke. Mi ki fogjuk várni a végső győzelmet, ame’y- meg fogja jutalmazni mindezeket az á’dozatokat, — fejezte be beszédét a horvát külügyminiszter. tud kelteni, akkor igazán mellékes valami az, hogy a mindennapi kenyerét milyen foglalkozással keresi. A fűzfapoétából pedig akkor sem lesz költö, ha a legmagasabb állásba nevezik ki, s esetleg ledoktorál. Az igazi Író alkot. Alkotni csak a művész tud. Valahol az előadó művészetek rangsor rában, a szinész és a szónok között van a helye a tanítás művészetének. Tanítani: művészet, és az igazi vérbeli tanító müvéáz. Hivatásához különleges lelki alkat, érzés és gondolatvilág, hit és megszállottság kell. Magyar bokréta — Iró-lnnHók márkáinak gvüffeménye. III. köte*. Szeri?evztette: K"nnyti László. A Magyar Tanítók MüviszW8r;nek kiadása — Fehérbárcás erdélyi lóhere, lucerna és más guzdasági w w _ Er<!tioi OaztiáH flüéértékcÄ G VÄ 1% sitii Szövetkezeiénél kaph í VK V KOlOiSVA», MAJAi/S-U. 10. tz. - ■* El EFONSZ. I tók. 31-83. Lóheremagra, takarmányfélékre és borsótélékra termelési szerződéseket kötünk, élöjegyzéséi azonnal eszközölte se, mert később nem vehetjük fioyel mb* I ! ! . Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. nT.«9ru9i> dámvaaböröket, kesstyil ro- \JÍ BfdrVdSj házat!., bátor- ét mosobőt- vaddisznó- róka-, vadmacska és egyéb áltati bőröket szőrmére kikészítésre elvállal Mehischmidt Gyula u'óda: vitéz Felér András Flnombörgyára, Tatatóváros. Legmagasabb napiáron veszek: őz, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nye^i, hörcsög, görény ég KUTVABOBÖKET. AtAPITVAl 1730. Eszmény, rajongás és fanatizmus. Ezért a vérbeli, született tanítók, az apostoli s pró- fétalelkek lángjának hordozói, mindig és minden népeknél a művészek kasztjához tartozók. A lelkek és szivek mélyére ható, létekből s szívből jövö tanítás mindig vatt olyan nagy művészi télj,esitmény, mint — s ezt csak a műfaj tárgyi közelsége miatt említjük — az alkotó művészetek teljesítményei. E közelség miatt természetes s lélektanilag indokolt jelenség a tanitó —- éh vérbeli tanító — szinte hivatásbeli kapcsolata az irodalomhoz. Az igazi tanító Ismerője s rajongó szerelmese kell tegyen a nyelvnek s minden igaznak és szépnek. A mindennapi élet felett magasan szárnya! * szó és gondolat s a nagy izeneteket elsősorban a tanítónak kell felfognia, megértenie s közvetítenie a mindennap embereihez. Ha a magáéból is tud adni, ha népe iránt, meleg érzések hevítik s a környezetének küzdelme, vágya, akarata áthatja s abból ihletet merítve újat s értékeset tud mondani, az nagy nyeresége annak a népnek, amelyhez tartozik. * A Magyar Bokrétában közel száz magyar tanitó és tanár liral és elbeszélő munkája, van összegyűjtve. A versek, elbeszélések mind megjelentek már valamelyik fővárosi, vagy vidéki lap, folyóirat hasábjain. Az Írók nevét a legtöbb olvasó ismeri. A legtöbbjük a rádióban is szerepeit. Tehát Írásaiknak értékmérése már megtörtént és igazságtalanság tenne ez ismertetés alkalmával egyeseket külön megemlíteni. Csak általánosságban s a legnagyobb örömmel hangsúlyozzuk ki azt a tényt, hogy az iró-tanitók megnyilatkozásaiból az étet eleven valóságához, a magyar néphez s a magyar sorshoss való közelségüket érezzük, hogy nem a szubjektivizmus befelé hangzó fanyalgása vagy a valóságoktól távol levő formalizmus üressége kong ezekben az Írásokban. A legtöbbjük a magyar nép súlyos és nagy problémáihoz nyúl, és mindig a legnagyobb szeretettel. Néha, mint felcsapó láng ai éjszakában, szikrázó fényként csapnak fel az olvasó előtt az ilyen sorok, mint ezek, amelyek a falusi eminensről szólanak: Mikor felel, mint látnokok szója, a szava úgy lobog. Sorsa, reménye, de hiú. Nem tanulhat szegény fiú, Lesz rejtett zugban elrakott kincs, amely nem hoz kamatot. Vagy a másik, aki a magyar honvédről mesél: Tegnap még harcolt... Ment elffl Egyszercsak szivéhez kapott. Nem látja többet soha már A muskátlis kis ablakot. fis az aratásról, ilyen sorokat: Áldott legyen a küzködés, a munka, mely uj cipót tett jó testvérként Üres asztalunkra... Erdélyi tanitó irja e gyönyörű sorokat: Az én édesanyám mosolygó, víg asszony, dalolva jön reggel, hogy a puha ágyból munkára riasszon. Zajosan jön s nekem úgy tűnik fel kábáiéi hogy nesztelen lépked, pedig két nagy ţ csizma harangoz a lábán ... A prózairók is hasonlóan a magyar nyelv megtisztult, uj szépségekkel telt zengésével szólalnak meg. A legtöbbjükön megérezni a néppel való közvetlen érintkezés hatását: kifejezési formát, látásmódot tanultak 8 trj színeket láttak meg. A kötetben néhány tanító, mint zeneszerző, dalköltő mutatkozik be, helyesebbe» ilyen irányú munkákkal szerepel. Haton mint országos sikert elért festőművészek, egy mint szobrász kitüntetett müveiknek reprodukciójával teszik színesebbé és értékesebbé ezt a kötetet, amelyet őszinte szeretettel ajánlunk a magyar olvasóközönség figyelmébe. .<*. MS
