Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-20 / 15. szám

4 1943. J A M U AU 20 Közgyűlést tartott az Erdélyi Muzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történet­tudományi Szakosztálya Amit a földgolyó mesél... Színes hírek a vilá- minden tájáról OROSZUL TANULNAK A NÉMETOR­SZÁGI IDEGENNYELVÜ INTERNATU- SOKBAN. BerUnböl Jelentik: Németor­szágban fokozott érdeklődést tanúsítanak az orosz nyelv elsajátítása Iránt, az orosz nyelv elsajátítása azonban nemcsak be­ható tanulást, hanem szorgalmas nyelv­gyakorlást Is igényel. A német nevelési Intézmény idegennyelvü intemátusaiban erre bőséges alkalom nyílik. Aki például szabadságát gyors és biztos eredménnyel Járó nyelvtanulással akarja egybekötni, ezekben az idegennyelvü internátusokban aránylag rövid idő alatt oroszul Is meg­tanulhat. A tervbevett 10 orosz tanfolya­mon elsősorban a hivatásuknál fogva ér­dekeltek kapnak kiképzést. Az első tan­folyam már február első felében megkez­dődik és óriási érdeklődésre tarthat szá­mot. „ORVOSVONATOK" A LENGYEL Fő- KORMANYZÓSAGBAN. A keleti vasút kép­viselete a lengyel fölcormányzóságban érde­kes intézményt léptetett életbe, amely biz­tosítja a személyzet orvosi felügyeletét a keleti vasút hosszú útvonalain. Ez az intéz­mény az úgynevezett „orvosvonatok“ létesí­tése. Erre a célra rendes négytsngelyü, S-ik osztályú kocsikat használtak fel és építettek át. Ügyes beosztással sikerült ezekben a ko­csikban mindent elhelyezni, ami az orvosi feladat végrehajtásához szükséges. Az álta­lános orvosi rendelőn kívül legnagyobb he­lyet foglal el a fogorvosi rendelő, amelyet a legkorszerűbb orvosi műszerekkel szerel­tek fel és egy sötétkamra, amely a röntgen- felvételek lebonyolítására szolgál. Ezenkívül az orvos, a kíséret és az ápolószemélyzet részére szükséges lakófülkék, valamint konyha, fütőház és egyéb fontos mellékhe­lyiségek vannak az újonnan bevezetett „or­vosvonatokon“. Az általános orvosi rendelő­ben is a legkorszerűbb műszerek találhatók. Ezenkívül az orvoskocsi saját gőzfűtéssel rendelkezik és így megfelelő módon gondos­kodik a keleti vasút egymástól távol lévő állomásain szolgálatot teljesítő alkalmazot­tak egészségi gondozásáról. Az állandó or­vosi felügy elet célja, minden esetleges meg­betegedés idejekorán való kiküszöbölése. tEatilrost szederfaiíéregbql. Német tudományos kutatások igazolták, hogy a szederfakérgéből Igen tartós textil­rostot lehet készíteni. A szederfakéregből készült textilrost nagyarányú gyártását egy hatalmas bulgáriai selyemhernyó­tenyésztő telep öreg szederfáiból kezdték tneg. Minden remény megvan arra, hogy az újszerű textilrostból egyéb rostokkal keverve igen tartós és jóminőségü textil­anyagot sikerül majd eiőállitaniok. Ez a • felismerés nagy jelentőségű a textilgyár­tás számára. 80.000 FELVÉTEf, EGY MÁSODPERC ALATT. BerUnböl jelentik: A német film­felvevőgépeken alkalmazott újszerű készülék segítségével sikerült másodpercenként 80.000 felvételt készíteni. Az újszerű készülékkel például másodpercenként 68.000 képet örökí­tettek meg egy csőben futó gyalogsági lö­vedékről, kinematografikus utón. Az ,Jn- dustrieblatt“ cimü német szaklap közlése szerint ebből a célból a csömöre egy nyilait alkalmaztak, amelyet azután hátulról meg­világítottak. Ezt a nyilast filmezték és a tovasuhanó lövedéket a filmen megörökít­hették. A csupán egy másodpercig tartó fel­vétel vetítése jk percet vesz igénybe. állatorvosi kutatómunka Uk­rajnában. Kievből jelentik: Az ukraj­nai birodalmi biztos rendeletére Klevben állatorvosi kutatóintézetet állítottak fel. Vezetőjéül egy ismert müncheni tudóst hívtak meg. Az intézet célja, hogy mun­kájával egyrészt az állatállomány egész­ségügyi állapotát óvja meg, másrészt, hogy Ukrajnában megakadályozza az em­berek megbetegedését állati eredetű élel­miszerek által. Mindenekelőtt .tehát az állatállomány egészségben tartása a cél, amelyet a járványok leküzdésével igyekez­nek elérni. Másrészt igyekeznek a hús és tejgazdaságot a különleges ukrajnai vi­szonyok alapján előmozdítani, hogy Így nrrá váljanak a járványos állatbetegségek felett. Ezt a munkát a szovjet ura'om alatt majdnem teljesen elhanyagolták. Ezzel a munkával végeredményben az ukrajnai állatállománynak tervszerű meg- ,növelését érik el. A SUTTOGÁS“ NEM KÍMÉLI A HAN­GOT. A ,Klinische Wochenschrift“ cimü né­met orvosi szaklap ismerteti E. Döhne dr. -német orvos érdekes nyilatkozatát, amely szerint tévedésen alapul az a feltevés, hogy a „suttogó“ beszéd kíméli a hangot. A pro­fesszor megállapítása szerint a suttogás sokkal jobban igénybe veszi a hangszálakat, mint a halk, rendes beszéd, mert a rendes­től eltérő hanginditast igényel. Ha tehát a hangot kímélni akarjuk, ■— folytatja fejte­getéseit E. Döhne dr., — akkor lehetőleg ke­veset és nyugodt, re-des hangon beszéljünk. Kolozsvár, január 19. Az Erdélyi Muzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történet- tudományi Szakosztálya január 18-án tar­totta meg évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitóban György Lajos dr. megemléke­zett arról, hogy hatvan évvel ezelőtt, 1883- ban alakult meg a Muzeum Egyesület Böl­csészettudományi Szakosztálya. A Szakosz­tály alapitótagjai közül ma már csak egy tag, Sándor József van életben, az akkor 30 éves fiatal újságíró, aki a román kérdést bátor Írásaival bevitte az ország közvéle­ményébe. A Szakosztály első elnöke Hóman Ottó, a kolozsvári egyetem klasszika-filoló­gia tanára volt, akinek emléke kétségtele­nül döntő volt abban a szeretetten és gon­doskodásban, amivel fia, Hóman Bálint, fel- szabadulásunk után újjászervezte az erdélyi magyar tudománymüvelés Intézményeit. A közgyűlés üdvözlő levéllel kereste fel a 90 éves Sándor Józsefet és Hóman Ottóra való kegyeletes megemlékezését üdvözlő levélben jelentette Hóman Bálintnak. A titkári beszámoló rámutatott arra, hogy az elmúlt háborús esztendő Isten kegyelmé­nek és katonáink hősiességének jeleképen lehetővé tette a tudományos munkálkodást s ebben a tekintetben a Szakosztálynak is nyugodtabb lehetőségei voltak, mint az első világháború évei alatt. Az elvégzett munka részleteinek ismertetése után hangsúlyozta, hogy most, amikor a tudományos munka a nemzeti küzdelem szerves része, a Szakosz­tályok minden, ma még kellőképen nem foglalkoztatott, erdélyi erő megmozditásával élő munkaközösséggé kell válnia. A közgyűlés során Tavaszy Sándor dr. református püspökkeljettes, teológiai pro­fesszor előadást tartott. Az előadót György Lajos dr. köszöntötte. Tavaszy Sándor dr., mint 15 éven át a Szakosztály elnöke, sok­szor megmutatta a Szakosztály Iránti szere- tetét. Mostani előadásának is különös jelen­tőséget kölcsönzött, hogy 10 éve készülő nagy munkájának egyes fejezeteit az Er­délyi Múzeumban mutatja be. Tavaszy Sándor dr. kiadásra kész ethiká- jából mutatott be néhány fejezete';. Minde­nekelőtt az akarat és akaratszabadság prob­Berlin, január 19. A nyugati szövetsége­sek északafrikai vállalkozását néhány napon belül nyomon követő szovjet téli offenziva megindulása óta két hónap mult el. A kor­szerű háború harci cselekményeinek gyor­saságát tekintve, ez az időköz éppen ele­gendő ahhoz, hogy a tengely ellenségeinek elgondolásai valamilyen formában a kifej­tés felé közeledtek volna. Ennek ellenére német részen határozottan megállapítják, hogy a gondosan előkészített és megfelelő időben elegendő erőt összpontositó ellensé­ges vállalkozás még most sem teremtett olyan helyzetet, amelyet pontosan át lehetne tekinteni. A bolsevista haderőtől megindított támadás ugyanis még ma is ide-oda hul­lámzó arcvonalban jut legjobban kifeje­zésre. Tuniszban pedig még nem került sor döntő harcokra, a két fél erőviszonyáról, taktikai módszereiről és stratégiai céljairól tehát nem alkothatunk magunknak tiszta képet. A keleti arcvonal kemény harcai el­lenére német részről megelégedéssel kisérik a fejleményeket, mert a hatalmas erők be­dobásával megindított orosz támadást sike­rült mindenütt feltartóztatni, úgyhogy a bolsevista hadvezetöség sehol nem tudta el­érni hadászati célkitűzését. Hasonló hangon emlékeznek meg Berlinben a tuniszi harcok­ról, ahol a küzdelem első fordulója szemmel- láthatólag a német-olasz egységek javára dőlt el. A tengelycsapatok nemcsak fontos tuniszi pozíciókat foglaltak el és erősítettek meg, hanem a térnyerésre irányuló angol­szász mozdulatokat Is érzékenyen zavarták, sőt feltartóztatták. A német védelem Kele­ten és Eszakafríkában jelentős eredménye­ket ért el, amely nem utolsó sorban abban nyilvánul meg, hogy az ellenséges hadmű­veleti tervek eredeti formájukban nem va­lósulhattak meg, söl olyan általános hely­zetet teremtett, amelyre az ellenség egyál­talán nem számított. A kedvezőtlen tényállással kapcsolatos el­lenséges reakció különösen az egyre gyak­rabban fel-felcsendiilő kritikákban és elége­detlenségről beszélő fejtegetésekben jut ki­fejezésre. Ez Is érdekes jele, hogyan Ítélik meg a szövetségesek az általános helyzetet és a jelenlegi tények mennyire távol állnak a nagy koncentrikus támadáshoz fűzött vá­rakozásoktól. Északafrika Ami Eszakafrikát illeti, illetékes angol tagok leplezetlen hangon fejezik ki az ottani lémáját Ismertette. Kritikailag tisztázta az akarat jelentését, valamint a determiniszti- kus-tndetennlnisztikus vita helytelen problé- ma-beállitását. Igazolta, hogy ebben a vitá­ban helytelen az oktörvénynek, amely a természeti történés és változás jelenségeit szabályozza, a szellemi természetű akaratra való alkalmazása. Az akaratszabadság problémáját, a mai filozófiai igényiknek megfelelően igy fogi.mozta meg: Mi teszi ez embert képessé arra, hogy a természeti szükségképeniségek közepette, a természeti kényszerrel és az ebből következő sorsténye­zőkkel szemben akaratának érvényt szerez­zen; mi az a pont, ahol a lábát megvetheti külső és belső természeti világának támadá­saival szemben? Továbbá: hogyan válhatik az emberi akarat saját cselekedeteinek for­rásává, tehát hogyan juthat el arra a sza­badságra, amely rabságából felszabadítja, hogy saját cselekedeteinek felelős urává vál­jék? .Ebben a beállításban mindenekelőtt a szükségképenlség és a szabadság viszonyát vizsgálta meg s megállapította, hogy ezek J nem az ellenmöndás, hanem az egymást fel­tételező kölcsönösség viszonyában vannak, tehát szabadság nélkül nincs szükségképenl­ség és szüká^gl i'peniség nélkül nincs sza­badság. Úgy viszonylanak egymáshoz, mint az egész és részei. A továbbiak során han­goztatta, hogy az akarat magában egy el­vontság, az akarat mindig mint személy lép ki a lét nagy általánosságából; a sze­mély fogalmához pedig hozzátartozik a kö­telezés, a fe'elősség és a szabadság. A sze­mélybe öltözött öntudat és akarat igy ma­gában hordoz bizonyos belső törvényszerű­séget a kötelezés és a felelősség által. A kötelezés és a felelősség megva'ósitásával válik az akarat, helyesebben a személy sza­baddá. A szabadság tehát nem adottság, ha­nem feladottság, amely abban a mértékben valósul meg, amilyen mértékben az erkölcsi köte'ezés és felelősség által kibontakozik a bennerejlö szellemiség. A Szakosztály tagjai és az egybegyült közönség lelkes ünnep’éssel köszönték meg az előadó értékes előadását. harci cselekmények eredménytelenségkeltet­te csalódásukat. A „Times“ többek között I egészen józanul megállapítja, hogy Tunisz meghódításáról és a nyugati szövetségesek ilyen irányú előnyomulásáról egyelőre szó sem lehet. Az a tény, hogy Tuniszban egy­általán nem sikerült előbbre jutni, sőt az angolszász haderőnek sorozatos vereségeket kellett elkönyvelnie, Angliában és Ameriká­ban kellemetlen hangulatot teremtett. Az eredeti elgondolásokat és a jelenlegi tény­állást illetőleg a „Daily Herald“ minden ker­telés nélkül megállapítja, hogy az angol- amerikai hadvezetőség bizony nem érte el célját. Az északafrikai nagy támadás célja ugyanis kétségtelenül az volt, hogy a ten­gelycsapatokat kiűzzék a Földközi-tenger mellékéről, mégpedig arra az időpontra, amikor a szovjet téli offenziva támadőlendü- lete tetőpontra hág. Az eredeti tervekkel homlokegyenest ellenkező helyzet Angliában és az Egyesült Államokban nem kis nyug­talanságra ad okot. A keleti arcvonal A keleti front fejleményeit Illetőleg is bi­zonyos kijózanodást figyelhetünk meg ellen­séges körökben. Tény, hogy a szovjet téli támadásától lényegesen más eredményt vár­tak, mint az eddigi fejlemények. Az angol kommentárok mindenütt kifejezésre juttat­ják,- hogy a német haderő derekasan véde­kezik. A keleti arcvonal általános helyzeté­nek nemzetközi megítélésébe érdekesen vilá­git bele egy török rádiójelentés, amely sze­rint a szovjet hadvezetöség térnyerése kizá­rólag a német hadászati műveletek követ­kezménye. Ha a németek bizonyos területe­ket kiürítettek, sohasem a szovjet hadsereg nyomására tették. Ahol ugyanis a németek tartani akarták állásaikat, a bolsevistáknak véres fejjel kellett visszavonultok. A tengeralattjáró háború A szárazföldi hadműveletek következtében támadt angolszász nyugtalanságot csak nö­veli a német tengeralattjáró-veszedelem ál­landó növekedése. A legutóbbi atlanti-óceáni elsüllyesztések minden bizonnyal mozgósí­tották az angolszász közvéleményt, úgyhogy a „Daily Telegraph“ kertelés nélkül megál­lapítja, hogy a német V-hajóveszély Nagy- britannia számára az utóbbi időben rend­kívül megnövekedett, mert német részen egyre nagyobb számban vetik be ezeket az egységeket. Az „Observer“ szerint a tenger­alattjáróveszély újabban olyan méreteket öl­tött, amelyről Angliában egyelőre megköze­lítőleg sem tudnak fogalmat alkotni. Anglia: ellátása a háború kitörése óta még soha nem szenvedett oly fokban a tengeralattjáró­veszély miatt, mint éppen most. Stark ame­rikai tábornok Is rámutatott a német buvár- hajóveszedelem állandó növekedésére és ki­jelentette, hogy a jelenlegi védelmi intézke­dések nem felelnek meg a követélmények­nek. Az U-hajőháboru hatását annyira be­csüli, hogy véleménye szerint az angolszá­szok csak 1943-ban lesznek olyan helyzet­ben, hogy a tengelyhatalmak ellen teljes katonai erejükkel léphessenek fel. Az angol­szász operációk határidőkitolása a jelenlegi háborús helyzet érdekes megvilágítását adja. Miután az 1942-ben megállapított győzelmi év egész csalódássorozatot hozott a nyugati szövetségesek részére, 1943-tól várták a döntést. Érdekes, hogy ezúttal már az év elején elhalasztották a győzelem határpont­ját Magyar hősök Bátorságával és bajtársai lránt érzett ön­feláldozó szeretetével tüntette ki magát Kovács Ferenc tizedes. 1942 augusztus 28-án azt a feladatot kapta, hogy másodmagával igyekezzék be­hatolni az ellenség védőrendszerébe s de­rítse fel annak erőviszonyait. Kovács tizedes nagy ügyességgel hajtotta végre feladatát, mélyen az ellenséges arc- vonal mögé lopózott, ott értékes felderítést végzett s pontosan megállapította egy meg­erősített aknavető tüzelöállás helyét. Eköz­ben bajtársa megsebesült. A szürkület be­álltakor élete kockáztatásával hozta vissza bajtársit. Másnap, augusztus 29-én, Ismét ftttopö- zott az ellenség védőövezetébe s a szovjet csapatok távbeszélővezetékeit el vagdosta. Ezzel hosszabb Időre megbénította az el­lenséges tüzérség tevékenységét. Félszázezer kommunistái internáltak Franciaországban Bázel, január 19. (Búd. Tud.) A „Bazler Nachrichten“ szerint Franciaországból ér­kező megbízható jelentések közük, hogy at eddig meg nem szállt francia területen a dcgaulleista mozgalomhoz, illetve a kommu­nista párthoz való tartozás miatt eddig mintegy 50.000 embert vettek őrizetbe, vagy szállítottak gyüjtötáborba. A letartóztatá­sok nagyobb része Marseille és Toulon váro­sokban történt. Könyvek között DAVID IVAN: ÜSTÖKÖS A KEMÉNYEN Dávid Iván összegyűjtött elbeszéléseit Íz­léses kötetben adta ki a marosvásárhe’yl Helikon könyvesbolt. Az egész kötetre jel­lemző a fedőlapra irt cím s az ezzel a cím­mel jegyzett elbeszélés: „üstökös a kémé­nyen". Ez a kis történet híven fejezi ki a fiatal Író szándékát. Erdélyről szól, de Er­délyt nem lehet magyarázni. Élni kell az életét, hogy megérezhesse és megérthesse az ember. így hát soraiban életre kelti az erdélyi tájakat, a falut, a várost s az élő dolgok között a halódó embert. Minden sza­vát a magyar öntudat ébrentartásáért veti latba és a gondolat valósággá érik a zsúfolt vasúti kocsi fülledt levegőjében a városok között, az erdei utón, a Suvadásban az erdő- pásztor és a székely „fatolvajok" között, az árva székely nyomorúságában éppen úgy, mint az erdélyi legendákban. Kevé3 szóval, mégis nagy ábrázoló kész­séggel e’evenltl meg alakjait. Sima, rövid mondatai valami észrevétlen hangulatban egyesítik az olvasót az eseményekkel, a tel­jes átélés elfelejtkezésében tiszta drámát erővel fokozzák a feszültséget, hogy azután néhány kurta szóval magára hagyják élmé­nyével az embert. A történetnek vége, a film lepergett, de az utolsó kép távoli sejtel­mes homályáig nyitja meg a látóhatárt, ahol a foszladozó ködben meg-meg mutatkozik, majd újra eltemetkezik az emberi sorsok titka. Egy egyiptomi festményen ’ — éjszaka van, két piramis között végtelen utón ban­dukol a vándor s a hold sápadt fénye vi­lágítja meg az útját — két kérdés olvasható: Quem ad causam sumus? Quid faciam? Mi végre vagyunk a világon? Mit tegyek? A kép hangulatához hasonlít Dávid Iván elbe- szé őseinek mottója. S ezt a hatást nem ci­comás szavakkal, nem rafinált mondatfüzés- sel, nem zsúfolt, tarka képekkel, hanem az egyszerűség és az őszinteség ellenállhatat­lan erejével éri el. (b. f.) Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Kijózanító helyzetkép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom