Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-19 / 14. szám

I 9 4 3 J A * c á U , 9 UkasmOrsM „Bizonyos vagyok abban, hogy a mi ügyünk kerül ki győztesen ebből az óriási küzdelemből!“ Antal miniszter nagyhatású bestédet mondott Makón a társadalmi egyesületek értekezletén Makó, jan. 18. (MTI) Csanád-Arad és To­rontói közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéknek mintegy 100 társadalmi egye­sülete vasárnap dé’után a Városháza köz­gyűlési termében igen népes együttes érte­kezletre ült össze, hogy kimondja a törvény­hatóság társadalmi egyesületei nemzeti együttműködésének megalakulását. Az ala­kuló ülésen megjelent és nagy beszédet mondott Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter. A társadalmi szervez­kedés szükségességének kifejtésével kezdte beszédét. — Az erős nemzet alapja az erős társa­dalom. Viszont az a társadalom erős, amely azonos szemlélettel nézj az ország életkér­déseit, egyetért a nagy nemzeti célokban és ugyanazt a felfogást vallja a megoldások­ban Is, amelyekkel a nemzeti közösség e célok megvalósítására törekszik. Mindennél fontosabb érdeke az országnak, hogy a túl­sók egyesület és szervezet működésével szétforgácsolt társadalmi erők között olyan összetételt teremtsen, amely lehetővé teszi az együttműködést, amellett magának az egyesületi életnek ütőképesebbé tételét. — Ezt a célt szlgálja az az országos mozgalom, amely helyenként Intézményes munkaközösséget akar kiépíteni az egye­sületek között. Erre az egységes össz- hangzatos társada’ml munkára a most kez­dődő évben még fokozottabb szükség van, mint bármikor volt. Magam is azt vallom. mint a közéletnek és a'világesemények sok külföldi és belföldi figyelője, hogy az 1S43. esztendő döntő lesz. A döntés azoknak a nemzeteknek a kezébe adja a győzelem pál­máját, amelyek Igaz ügyük védelmében az egyéni és közösségi erények nagyobb blr- tokállományát tudják felsorakoztatni. — Ezért vagyok bizonyos abban, hogy a mi ügyünk kerül ki győztesen ebből az óriási küzdelemből, amely hosszú évszáza­dokra határozza meg az emberiségnek és benne az egyes nemzeteknek sorsát. Meg­győződésem, hogy a most következő év a további előremenésnek, fejlődésnek, gyara­podásnak esztendeje lesz a nemzet számára. Ez nem azt jelenti, mintha ebben az évben kevesebb nélkülözésünk lenne, ellenkezőleg bizonyára várnak reánk a mainál Is súlyo­sabb megpróbáltatások. De ha a reánkváró nehézségekkel párhuzamosan növekedik er­kölcsi ellenálló erőnk is, akkor az előreme- nés és a fejlődés ütemét semmiféle baj, nél­külözés és megpróbáltatás nem tudja fé­kezni. Annál kevésbbé, mert a belső ellen­álló erő fokozásának minden feltételével rendelkezünk, közösségünk felelősségtudat­tól áthatott állandóságával a magyar poli­tika tényezőinek hivatásérzetével és népünk töretlen erkölcsi erejével. Antal István miniszter beszédét Igen gyakran szakította meg a tetszésnyilvánítás, s beszéde végeztével meleg ünneplésben ré­szesítették. A honvédvezérkar főnökének intézkedése a szabadságolt katonák visszautazása tárgyában BUDAPEST, jan. 18. A szabadságos vo­natokon előállott torlódás levezetése érdeké­ben a 2. hadsereg alakulataitól szabadságon tévő honvédek visszaszállítása január 18-tól (nem mint eredetileg tévesen közölték 19- től) január 21-ig szünetel. Ezért, akiknek január 17. után kellene Magyarországról utraindulniok, azoknak szabadságát hét nappal meghosszabbítom. Ez az intézkedés nem vonatkozik a megszálló csapatokhoz tartozó és szabadságon lévő honvédekre. Ez utóbbiak szabadságuk lejártakor alakula­taikhoz kötelesek visszatérni. A m. kir. honvédvezérkar főnöke. bisorenclü minőségű v8tíBi.nytk és vpjalmák kaphatók: Sárgarépa-------------------100 kg-ként P 00.— Petrezse’yem----------; — 100 „ P 60.— Fajalmák-------------------1 „ P 1.10-től » Fenti árak ab raktár értendők. Biasini Sándor Utóda, Fii 1 ön Géza, nagykereskedés, és nagykereskedés, Mtlvts kfrdiy-tfr 25. &z£chenu'*fór 19 Január végén Kolozsváron tárgyalja a budapesti törvényszék a Palatínus-féle szab Kolozsvár, jan. 18. 1940 őszén egész Ko­lozsvárt és Erdélyt Izgalomba hozták azok a névsorok, ameiyek állítólag a ko ozsvári szabadkőművesek nevelt tüntették fel. Jól emlékezünk arra, hogy ezekben a névsorok­ban nemcsak azok nevei szerepeltek, akik köztudomás szerint is régi és buzgó tagjai voltak a szabadkőműves mozgalomnak, ha­nem a listákba olyanok nevei Is belekerül­tek, akiknek — ugyancsak köztudomás sze­rint — soha semmiféle közüli sem volt a szabadkőműves mozgalomhoz. Annak idején többen hirlapl nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy nevüket a szabadkőműves mozgalommal kapcsolatba hozták. Amint emlékezetes, a névsorok miatt több per is indult a kolozsvári törvényszék előtt. A szabadkőműves listák ügyében uj feje­zetet jelentett a budapesti „Magyarság“ c. -napilap 1942. húsvéti száma, amelyben Pa­latínus József közzétette a kolozsvári. Unió szabadkőműves páho'y állítólagos tagjainak névsorát. A névsor újra óriási feltürtést és Izgalmat keltett. Nemcsak azért, mert a szabadkőmüvesügyek szakértőjének Ismert Palatínus József végre nyilvánosságra hozta a kolozsvári Unió-páholy tagjaipak névso­rát, hanem méginkább azért, mert ebben a névsorban Is több olyan kolozsvári személyi­ségnek neve csúszott be, akik az 1940 őszén terjesztett névsorokkal kapcsolatban Is kijelentették, hogy semmiféle vonatko­zásban nem voltak és nincsenek ? szabad­kőműves mozgalommal. I Palatínus cikke miatt tizenkilenc kolozs­vári közéleti személyiség rágalmazás miatt bűnvádi eljárást tett folyamatba a buda­pesti törvényszéken. A budapesti törvény­szék ötös tanácsa előtt az ügy első tárg^i- lásán Palatínus József azt hozta fel, hogy a „Magyarság“ 1943 húsvéti számában közzétet névsort Kelemen Béla volt kolozs­vári rendőrkapitány-helyettestől kapta. A. főmagánvád'ók ugyanekkor kérték, hogy a törvényszék rendelje el a kolozsvári Unió­páholy vezetőinek kihallgatását. Kérték azt Is, hogy Kelemen Béla rendőrfőkapitány- helyettest mentsék fel a hivatalos titoktar­tás alól annak érdekében, hogy vallomást tehessen: honnan kapta a Palatínus József­nek átadott névsor adatait. A Palatínus-ügyben most rendkívül érde­kes fordulat történt. Amint a fömagánvád- lók budapesti ügyvédje közölte kolozsvári ügyfeleivel, Kelemen Béla volt kolozsvári rendőrfőkapitány-helyettest hatóságai fel­mentette a hivatalos titoktartás alól s igy vallomást tehet arról, honnan került birto­kába a Palatínus által közzétett névsor. Az ügy másik érdekessége, hogy a Pala- tinus-ügy legközelebbi tárgyalását a buda­pesti törvényszék Kolozsváron tartja meg. A budapesti törvényszék Vá'yi-Nagy ötös tanácsa január végén Ko’ozsvárra száll ki a tárgyalás megtartására, hogy a túlnyomó- részben kolozsvári érdékeiteket ás tanukat a helyszínen hallgathassa ki. Kirobbanó siker jegyében zajlott le az újságírók Bihari-estje Kolozsvár, január 18. A Magyar Újság­írók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata „Bi­hari-estjének vendégelőadói hétfőn délben érkeztek meg Kolozsvárra. A vendégeket a pályaudvaron az egyesület vezetősége fo­gadta. A Bihari-estre Kolozsvárra érkezett Hlatky Endre dr. nagyváradi főispán, Arvay Árpád dr. országgyűlési képviselő, Gáspár Jenő dr., az Országos Magyar Sajtókamara igazgató-főtitkára, Dániel Áron dr. sajtó­kamarai főügyész, Tabéry Géza, a kitűnő iró, Daróczy-Kiss Lajos és Bélteky László szerkesztők. A vármegyeház dísztermében igen nagy­számú közönség gyűlt össze, hogy résztve- gyen az erdélyrészi újságírók második de­monstrativ estjén. Az előkelőségek soraiban ott láttuk vitéz lófő dálnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnokot, Inczédy- Joksman Ödön dr., Kolozs-vármegye és Ko­lozsvár városának főispánját, Keledy Tibor dr. Kolozsvár város polgármesterét, Fónagy János vezérkari ezredes, vezérkari főnököt, Pogány Sándor ezredest. Jelen volt ezenkívül a kolozsvári Vöröskereszt hadikórházban ápolt sebesült katonák csoportja is. A megjelent vendégeket a kolozsvári új­ságírók nevében Flnta Zoltán egyesületi al- elnök üdvözölte. — Királyok városának fiai adnak Itt, eb­ben a teremben ma találkozót egymásnak — mondotta. — Nagyvárad a magyar vi­tézség, a magyar hit és a magyar lovagias­ság szent királyának, László királynak vá­rosa. A szent királynak emléke és szelleme olyan eleven, olyan erős Nagyváradon, hogy az elmúlt huszonkét esztendő alatt a meg­szállók egy másik kiráüyal és királynéval tartották szükségesnek „sakkban“ tartani. Mi tudjuk, hogy Nagyvárad és Bihar szel­lemi életének képviselői a szent és vitéz magyar király lovagi szellemének, tiszta életének és keresztény hitének harcos ka­tonáiként jöttek közénk. S ez a város, Má­tyás városa a magyar igazság látható és messzeható jelképeként fogadja őket. Flnta Zoltán üdvözlő szavait a nagyvá­ra 11 vendégek nevében Hlatky Endre dr. főispán köszönte meg. Hálás köszönetét fe-y jez^e ki a nagyszámú közönségnek is, hogy eljöttek a Bihari-estre és meghallgatják Nagyvárad és Bihar szellemi életének kép­viselőit. Hlatky Endre dr. nagyváradi fő­ispán ezután felolvasta tanulmányát M agy­várad 'három bukásának történetéről. Ro- gerlus püspök krónikája nyomán Ismertette Nagyvárad történetének első gyászos feje­zetét, amikor a tatárok teljesen elpusztí­tották és szétrombolták a várost, amelynek helyén kő-kövön nem maradt. A török hó­doltság után következett Nagyvárad életé­nek harmadik s a nemzeti élet szempontjá­ból legtragikusabb katasztrófa, a trianoni bél.ediktátum. A főispán tanulmánya végén annak a megrendithetetlen hitének adott kifejezést, hogy Nagyvárad Szent László király ér az erdélyi fejedelmek városa a huszonkétéves idegen elnyomás gyászos ével után, ismét a magyar életütem Iramá­ban fejlődik majd és méltó helyet foglalhat el a megújuló nemzeti életben. A főispán nagy tetszéssel fogadott elő­adása után Bélteky László mondta el a Jóság, Mindörökre és a Paraszt című mély- hatású költeményeit. Ezután Gáspár Jenő a Sajtókamara l0az- gató-főtitkára olvasta fel az „Újságíró“ cí­mű értekezését. Röviden vázolta a magyar újságírás százhatvanhárom éves történetét, majd színes előadásába '-Ok névtelen magyar újságíró munkáját méltatta. Tabéry Géza, a kitűnő iró a kisebbség» újságírás életéből vett humoros hanga tör­ténetet olvasott fel, amely keresztmetszetét adta annak a kényszerű alkalmazkodásnak, de egyben annak a törekvésnek Is, amellyel a kisebbségi újságíró állandóan ébrentar- totta a megszállás idején a magyar nemzeti öntudatot. A humoros hang mögött a hall­gatóság megérezte a megszállók igazságta­lan és zsarnok magatartását, ame’yet állan­dóan okosan és büszkén kellett c'lensuly- -ni. Az est kiemelkedő eseménye következett ezután. Kiss Ferenc a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja a legmagasabbrendíi eíőadómüvészettel mondta el néhai Dsida Jenő halhatatlan költeményét, a „Psalmus Hungarlcus“-t. A magyar színmű, észét, egyik legnagyobb alakja lenyűgözően tolmá­csolta az elnyomott erdélyi magyarság for­ró hitvallását, a hazaszeretet erdélyi imád­ságát. Szűnni nem akaró ünnepléssel köszönte meg a közönség Kiss Ferencnek ezt a nagy­szerű és felejthetetlen élményt. \ A szünet után Daróczy Kiss Lajos „Az első éjszaka a börtönben“ cimü, ugyancsak a kisebbségi élet megpróbáltatásairól . zóló elbeszélését olvasta fel, majd Dániel Áron dr. sajtókamarai főügyész tartotta meg elő­adását a nagyar nemzeti öntudatról. * kö­zönség Dániel Áron dr. magasszinvonalu előadását is nagy tetszéssel fogadta. Ezután Páka Jolán, a kolozsvári Nemzeti Színház művésznője Delibes: „Lakmé“ cimü operájából a Csengettyüárlát és Erkel: Hu­nyadi László cimü operájából Gara Mária belépőjét adta elő ifj. Jodál Gábor zongora- kisérete mellett. Páka Jolán ezúttal is meg­csillogtatta brilliáns művészetét és énekszá­mait a közönség fergeteges tapssal hálálta meg. A minden vonatkozásban magasszinvo­nalu estét Arvay Árpád országgyűlési kép­viselő előadása zárta be. — Nagyvárad az a hid, — mondotta töb­bek között Arvay Árpád — amelyen ke­resztül az anyaország és Erdély magyar lelkisége összekapcsolódik. A Bihari-est után a vendégek baráti jel­legű vacsorán vettek részt. Gáspár Jenő dr., a Sajtókamara igazgató-főtitkára és Dániel Áron dr. főügyész ma délelőtt részt- vesznek az erdélyrészi újságírók gyűlésén, amelyen az erdélyi ujsgirók szociális hely­zetét tárgyalják meg. B. F. Ren^s birósáq lárqyalja M?ron Pi»w*li!fifwion saroljoM fiiiniiciyél Kolozsvár, január 18. Hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mellett ült össze Csipkés Ödön dr. törvényszéki elnökhelyettes vezetésével a rögtönltélö biróság, hogy Ítéletet mondjon Miron Pantilimon fegyenc bünperében, aki a nagyenyedl fegyházból megszökve, külön­böző betöréses lopásokat követett el. Az ügyészség négyrendbeli, elsötétítés idején el­követett lopás büntette miatt emelt vádat. Miron Pantilimon ellen. A vádirat felolva­sása után a rögtönltélö bíróság kihallgatta a vádlottat, aki egykedvűen adta elő viselt dolgait. Meghallgatta ezután a biróság Nap- pendruck Kálmán dr. törvényszéki orvos- szakértőt, valamint Cseke Péter dr. fogházi orvost, akik egyhangúlag megállapították, hogy Miron teljesen beszámítható. Nagy Lajos dr. ügyész vádbeszédében halálbünte­tést kért a vádlottra. Ságh Károly dr. hi vatalból kirendelt védő a vádlott ügyének rendes bíróság elé való utalását kérte, mert nincs kétségtelen blzonyiték arra, hogy Mi­ron Pantilimon a lopásokat az elsötétítés idején követte el. A biróság rövid tanács­kozás után elfogadta a védő érvelését és A szökött fegyenc ügyét rendes biróság hatás­körébe utalta. Kanada és at US/% Itftx&ffl meqszßnl *»* "f«lezeflaéa Genf, január 18. iMTI) A Német Táv* Irati Iroda közli: Londonból jelentik: Kanada és az Egye­sült Államok viszonya egyre szorosabbá vá­lik — jelenti a „Daily Express“ Montreal- ból. így a két kormány megállapodott, hogy felfüggeszti az utlevélkötelezettséget, an­nak tehát, aki Kanada és az Egyesült Álla­mok határát átlépi, ezentúl csak határátlé­pési engedélyre lesz szüksége. Literes és fféMítere* üvegeket a Fgmaqasabb nopi áron veszek. Sziv"skedié b, címét lead'll, ho'*»? készpénz ffzeté' e’le-ében üres üvetuft elhohathassam, Pz 0n hd^'arfd^aban c-'ak felesleges, helvet elfogla’ó lom, — fon­tos ntmzetoazdasdqi érdek, heg’ azok újból forgalomba kerüljenek. FÜlÖP okltks naovkeresl<ecf6 Kolozsvár, SxéchenyUtér 91. Távbeszélő i 10*34. ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom