Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-19 / 14. szám
Á székely városok újjászületése Hatalmas ipari területié változik át a Székely (öléi A déda-szeretfalvat vasút megnyitásának ünnepélyes hangulata még mindig átmele- gitl mindazoknak a szivét, akik Erdély és különösen a székelyvidék előrehaladását, fejlődését és boldogulását a legöszintébb módon óhajtják. Pedig ez az emlberfeletti áldozatokkal szinte a semmiből elővarázsolt csodavasut csak bevezetése azoknak az összefüggő terveknek, amelyekkel a kormány és vele együtt minden igaz magyar ember Burópa egyik leggazdagabb és legnagyobb arányú ipari területévé kívánja átalakítani est a romantikus, ősi, „mindig zöld“ vidéket. Az előkészítő munkálatok egy pillanatig sem szünetelnek, ä nagyszabású elképzelések megvalósítására olyan ellenállhatatlanul erős akarattal törekednek, hogy semmiféle akadály sem hiúsíthatja meg többé a tervek kivitelét. A Székelyföld és Erdély újjászületésének elengedhetetlen előfeltétele, •— amint azt az Illetékes tényezők igen sokszor kifejtették, — a közlekedési hálózat kiépítése. Az uj vasút még csak néhány hét óta hozza hozzánk közelebb az erdélyi és székely testvéreink őszinte háláját és igaz szeretetét és már is uj székelyföldi vasút létesitésének terve foglalkoztatja a közvéleményt. Ezúttal a Székelyföld belső forgalmának megkönnyítéséről van szó, olyan vasútvonalról, amely elsősorban a székely városok és vármegyék egymás közötti összeköttetését teremtené meg. Csíkszereda és Székely udvarhely között épül fel ez az uj vonal, amelynek jelentőségét a jövő távlatában szinte fel sem lehet becsülni, fis hogy nem csak üres ábrándozásról, vágyálomról van szó, ezt legjobban az bizonyítja, hogy a legilletékesebb tényezők szállnak sikra az uj székely vasút megvalósításáért. Ha ez az ötven kilométeres vasútvonal megnyílik, minden előjel szerint hamarosan túl fogja szárnyalni helyi jelentőségét és részévé válhatlk egy nemzetközi nagyfon- tosságu vonalhálózatnak is, amely az Atlanti-óceántól kiindulva, Belgiumtól, Németországon, Magyarországon át, keresztülha Jadva a gylmesl szoroson, a Fekete-tenger vidékéig érne és a Nyugatot a Fekete-tengerrel kapcsolná össze. Érdekes, hogy ez az európai fontosságú útvonal már csaknem száz év óta foglalkoztatja az illetékes tényezőket Kossuth Lajos már 1847-ben sürgette annak kiépítését. A legutóbbi évtizedekben azonban a brassó-predeáli nemzetközi \asutvonal megnyitása háttérbe szorította ezt a megoldást, de már a világháborúban is érezhetővé vált az összekötő vasút hiánya és erre 1916-ban, az erdélyi német hadseregek főparancsnoka, Falkenhayn tábornok is felhívta a magyar kormány figyelmét. A mai körülmények között pedig ez a nemzetközi vasút nemcsak a Székelyföld, hanem az egész Magyarország számára rendkívüli jelentőséget nyerne, sőt Burópa általános újjáépítési programjának egyik sarkalatos pontja lehet, hiszen az uj Európa gazdasági életének egyik legfontosabb ütőerévé válhat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a terv megvalósítása nem fog sokáig késni. Hiszen itt megint egészen különleges magyar feladatról van szó, amelyet magyar áldozat- készséggel, magyar erővel, magyar tudással és magyar szorgalommal kell megoldani, — ez.pedig már önmagában véve is a végső crőmegfeszltésig lelkesít minden magyar embert. A közlekedési hálózat kiépítésére azonban nemcsak a jelenlegi forgalom lebonyolítása céljából van szükség. Az ujjáteremtés terve sokkal nagyobbszabásu. Erdély gazdasági kincseinek kiaknázásáról van szó, azoknak a mérhetetlen értékű, eddig talán nem is Ismert anyagoknak feltárásáról, amelyek a havasok és bércek szikláinak börtönében, a föld mélyében, a patakok medrében, az erdők rengetegében alusszák évezredes álmukat. Ezeket a kincseket kell most kiszabadítani nehéz rabságukból, kitermelni, kibányászni, megcsiszolni, megtisztítani és Európa sokat szenvedő népének odaajándékozni, hogy a háború rémségeinek átszen- vedése után, boldogabb, szebb és könnyebb életet élhessen. A magyar tudósok fáradhatatlan kutatása a legszebb eredményekkel kecsegtetnek. JVÍáris kiderült, hogy éppen ez a vidék Európa.egyik leggazdagabb nyersanyagterülete és minden alapfeltétele' meg van annak, hogy az egész Székelyföld egy egységes és összefüggő ipari területté váljék. A kitermelés nagy munkája természetesen csak akkor válik eredményessé, ha megfelelő energiaforrásokkal látják el és gondoskodnak arról, hogy a felszínre hozott kincseket minél gyorsabban és minél olcsóbban juttassák el -Európa legtávolabbi vidékére is. Az utóbbi feladatot fogja megol- denl « közlekedési hálózat teljes kiépítése. <— az energiaforrások megteremtésén pedig máris fáradhatatlanul dolgozik sokezer munkáskéz. A Székelyföld villamosításának ügye a leggyorsabban halad a megvalósítás felé és a villamoshálózat kiépítése előreláthatólag éppen olyan törhetetlen energiával, éppen olyan lelkes ütemben és éppen olyan emberfeletti áldozatkészséggel fog megvalósulni, mint a déda-szertfalvai vasút. A villamosítás ügyét a székely nép ma talán minden időszerű kérdésnél fontosabbnak tartja. A székely népvárosok között olyan arányú versengés indult meg a villa- mosközpont megszerzése iránt, amilyenhez hasonló mozgalommal ritkán találkoztunk. Gyűléseken, értekezleteken, a sajtóban, társaskörökben egyébről sem tárgyalnak most székely testvéreink, mint arról, hogy hol fogják felépíteni a villamos centrálét? Minden székely város és vármegye közgyűlésén szinte állandóan napirendre kerül a probléma és a versengés már olyan arányokat öltött, hogy Marostorda vármegye főispánja a székely nép egységének megóvásáért kénytelen volt sorompóba lépni. Elsősorban természetesen Székelyország fővárosa: Marosvásárhely követeli magának az erőközpontot és a város áldozatkészségé ben már odáig ment, hogy egy egész uj városrész kiépítését ajánlotta fel a villamos- központ céljaira. Erdőszentgyörgy vidékén a földgáz, mint természetes és olcsó erőforrás, olyan bőséges tömegben buzog elő a, föld mélyéből, hogy a környék szinte önmagát kínálja a villamosközpont számára. Újabban Székelyudvarhely város is jelentkezik, mint igénylő és pedig igen érdekes körülmények között. A székely Kaláka Munkaszövetkezet intézett ebben az ügyben komoly tanulmánynak beváló emlékiratot az illetékes tényezők elé. Az emlékirat elsősorban megállapítja azt, hogy a villámoseiö- központ elhelyezése a legnagyobb fontossággal bir a kialakuló székely gazdasági »let szempontjából. Éppen ezért, a kérdés megoldásánál az erdélyi és székely gazdasági érdekeket magasabb szemszögből kell elbírálni és nem lehet a helyi érdekekre tekintettel leírni. Ez azonban nem zárja ki nyomós lokális érdekek figyelembevételét sem. Azonkiyül egybe leéli kapcsolni a villamos és földgázvezetékrendszer technikai követelményeit. A Munkaszövetkezet véleménye szerint, ha Erdély abban a szerencsés helyzetben lesz, hogy villamos- és földgázvezetékek erész rendszere szőheti át területét, úgy ezek elrendezésében és kihasználásában a nagy és általános gazdasági érdekek jöhetnek csak figyelembe. Ezután részletezi a memorandum az eddig felmerült javaslatokat. Helyesnek Ítéli meg azt az elgondolást, hogy a villamosításhoz az Erdőszentgyörgy környékén feltárt földgázt kell felhasználni. Azonban, — az emlékirat szerint, — a gázra létesülő erőközpont csak mint tartaléktelep jöhet tekintetbe. Természetes, hogy kezdetben ez lesz az egyedüli erőközpont, de tulajdonképenl erőforrásokul később az Erdélyben és a Székelyföldön bőségesen előforduló vizi energia- forrásokat és a nagy mennyiségben előforduló kisebb hőértékü szenet kell majd felhasználni. Ha tehát kezdetben mégis Erdőszentgyörgy földgázereje hajtaná is a vüla- mosközpontot, haladéktalanul el kellene Indítani a vizlerőknek és a gyenge minőségű szénnek kihasználását is. A Munkaszövetkezet emlékirata szerint Székelyudvarhely környékén a villamoserö- központ létesitésének összes műszaki előfeltételei megtalálhatók. így megfelelő mennyiségű és minőségű viz, megfelelő szilárd talaj és jó közlekedési lehetőség stb. Sem ErKolozsvár, január 18. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kebelében működő munkaközösség a napokban tartotta ülését Budapesten gróf Bélái Kálmán elnökletével. Az ülés legfontosabb tárgya az erdélyi iparrevizióval kapcsolatos kérdések megtárgyalása volt. Erdély iparosításában és a kereskedelem átállításában nagy szerepet játszott már eddig is a Nemzeti önállósítás! Alap tevékenysége. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács régebbi ülései során állandóan foglalkozott a kölcsönök nyújtásának megkönnyítésével. Az ülés megelégedéssel vette tudomásul, hogy i a Nemzeti önállósitási Tanács az iparrevizióval kapcsolatos önállósítások elősegítését. megfelelően tudja támogatni és a megkívánt« döszentgyörgy, sem Székelyudvarhely szempontjából nem lehet akadály az, hogy e helységek csak keskeny nyomtávú vasúton közelíthetők meg, — ezidő szerint. Műszakilag ugyanis meg van a lehetősége annak, hogy megfelelő fogatos jármüvek alkalmazásával a kérdés nagyobb költségek nélkül megoldható legyen. Semmiesetre sem szabad azonban ilyen átmeneti nehézség miatt egy különben alkalmasnak látszó helyet a számításból kihagyni. Annak semmi akadálya nincs, hogy a megalakuló Székelyföldi Vlllamosmüvek rt. adminisztrációs központját Marosvásárhelyen helyezze el, hiszen úgyis a legritkábban fordul csak elő, hogy valamely villamos- áramelosztóvállalat adminisztrációs központja az erőmű helyén legyen. Ezért tárgyaltuk ilyen részletesen a vil- lamoseröközpont elhelyezése körül felmerült vitát, hogy ezzel Is rámutassunk: az egész Székelyföld és az egész székely nép a lehető legnagyobb izgalommal várja azoknak a nagyszabású terveknek megvalósítását, amely voltaképen Magyarország büszkeségének, a székelységnek valóságos ujjászüTe- tését jelenti. Minden egyes székely ember tudja, hogy történelmi jelentőségű átalakulásról van szó, amely előre talán meg sem jósolható változást jelent e sokat szenvedett hősi nép történetében. Arról van szó, hogy az a nép, amely eddig a legmostohább természeti viszonyok között, csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta megélhetését biztosítani, most egyszerre, minţegy varázsütésre, Európa egyik leggazdagabb ipari vidékének központjában találja magát, ahol van munkaalkalom, van kenyér, bőséges alkalom nyílik arra, hogy ez a nép Istenáldotta ősi tehetségét, ötletességét, képzelöerejét szabadon érvényesíthesse. Nem az erőközpont elhelyezésének a kérdése a döntő tehát, hanem az, — és ezt minden székely érzi is, — hogy minél előbb induljon meg az uj munka, az uj termelés, az uj székely élet. A magyar városok szempontjából pedig a legörvendetesebb az, hogy a magyar várostípus egészen uj színekkel fog gyarapodni: a székely ipari városok különleges jellegével. Egészen bizonyos, hogy a ma aránylag kevésbé jelentékeny székely városok hamarosan az orszásr legnagyobb ipari városaivá növik ki magukat. És pedig egészen jellegzetesen székely 'pari központokká. Ahogyan mi elképzeljük, ezek az újjászülető városok nem füstös, szürke, vigasztalan, nemzetközi, fojtott levegőjű, színtelen és egészségtelen települések lesznek, hanem nagyarányú, színes, élénk, lüktető életű centrumok, ahol uralkodni fog a székely ízlés, az őseredeti kultúra, a sajátos székely derült életfelfogás. Megváltozik a székely ember foglalkozása, a pásztorból, a parasztból, a földmunkásból és a furó-faragó háziiparosból városi munkás, kereskedő, tisztviselő, Író, művész, tudós, feltaláló lesz. jflegváltoznak a székely ember életkörülményei, a havasok és falvak lakói városi polgárokká lesznek. De nem változik meg a székely ember ősi jelleme. És Így a városok is sajátosan székelyek lesznek, gyöngyei a kulturált városoknak. Talán maguk a székelyek sem gyanítják azt, hogy erre az életre fognak újjászületni. Ml azonban biztosak vagyunk, hogy a székely városokban a művelődés és a kultúra éppen olyan bőségesen fog a székely lelkek mélyéből ellenállhatatlan erővel előtörni, mint a Székelyföld rejtett kincsei a sziklák börtönéből, a folyók medréből és az erdörenge- tes-ek rejtekéböl. Ezért lelkes örömmel- már előre is üdvözöljük a magyar városi kultúra uj erődítményeit — az újjászülető székely városokat! iratok bemutatási kötelezettségében bizonyos engedményeket hajlandó tenni. A Nemzeti önállósitási Tanács újabb kölcsöneivel az iparrevizió sikerét és a keresztény gazdasági réteg megerősítését hivatott szolgálni. Az alap eredetileg a munkanélküli értelmiségi réteg gazdasági elhelyezkedését kívánta támogatni. A mai helyzetnek megfelelően a gazdasági szakképzettség sokkal fontosabb, mint az iskolai végzettség. Az erdélyiek az ismert iszonyok következtében sok esetben nem csak származási okmányaikat nem tudják beszerezni, hanem még szakképzettségükről sem tudnák megfelelő bizonyító okiratokat felmutatni. A Tanács a kellő igazolás hiányéban elfogadja idelg1943. JA MlI AU 19 F, év január hó 25«én kezdők és haladók részére gép kocsi vezetői tanfolyam kezdődik. Jelentkezni lehet naponta: Árpád-ut 28 szám. lenesen a kereskedelmi és iparkamara által kinevezett alkalmi bíráló-bizottság döntését Is. Szó van arról Is, hogy a származás igazolásánál a jövőben — természetesen színién csak ideiglenesen — elegendő lesz annak bizonyítása, hogy a folyamodó az iratai beszerzésére vonatkozóan a külképviseleteink utján a szükséges lépéseket megtette és ugyanakkor hlteltérdemlö tanukkal alátámasztja keresztény származására vonatkozó nyilatkozatát. Ezekkel az intézkedésekkel a kölcsönök megszerzése lényegesen könnyebbé válik. Az erdélyi kereskedelmi és Iparkamarák képviselői örömmel jelentették, hogy a pénzintézetek lelkesedéssel és komoly támogatással sietnek az erdélyi hitelakció soFán a kisemberek megerősítésére. őrömmel értesült az ülés arról, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ti- pusboltok és műhelyek építését fogja támogatni és az igy nyújtott kölcsönök SO év alatt törleszthetök. Az ülés tudomásul vette az Anyaggazdálkodási Hivatal átiratát, mély szerint a Tanács közbenjárását siker koronázta. Erdély cementellátásában ugyanis uj rendszert léptettek életbe és az eddigi mennyiséget felemelték. Megvizsgálják a bolgár köztisztviselők vagyonának ererfeiéV Szófia, január 18. (MTI) A Stefaal-lroda jelenti: A kormány a képviselőháznak törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint megállapítják a bolgár köztisztviselők vagyonának eredetét. Marc Bemard a Goncourt-dj idei nyertese Fáris, január 18. A Goncourt akadémia minden évben a legsikerültebb francia regény Íróját tünteti ki regénydijával. A dijat ezúttal negyvenedszer adták kt és a nyertes Marc Bernard. A „Tizek" akadémiájának jelenleg csak kilenc tagja van és a kilenc tag közül nyolc Marc Bemardra szavazott. A honorált mü elme „Parélis a des enfants“ (Hasonlóak a gyermekhez...). A könyv tulajdonképpen az iró küzdelmes gyermekkorának a története. Bernard édesanyja mosónő volt, ő maga megismerte a nyomorúság minden fajtáját. 15 éves korában már maga kereste kenyerét, volt kl- futófiu, cukrászlnas, gyári munkás, vasutas, napszámos, munkanélküli, mig végre 1928-ban „felfedezték" és ettől az Időtől kezdve az irodalomnak élhet. Békeidőben a dij kiadása fényes külsőségek között ment végbe, az idén azonban a goncouristák is meghajoltak a háború törvényei előtt: a kilenc tag közül nyolc a földalatti vasúttal érkezett az akadémia székhelyére, csak Sacha Guitry hajtatott autóval. Marc Bernard, a díjnyertes neu- lllyi lakásáról már reggel 9 órakor elindult gyalogosan az akadémiára, hogy az ünnepélyes aktusra Idejében megérkezzék. Épülést tartott a kolozsvári Fermeta vas- és fémáruq^ár munkássága Kolozsvár, január 18. A kolozsvári Fer- mata vas- és fémárugyár munkássága gyűlést tartott. A gyűlésen Röszler Viktor dr., a gyár Igazgatója a legszociálisabb intézkedéseket jelentette be a munkásság részére. Wenczel Antal országgyűlési képviselő köszönetét mondott az igazgatónak a munkásság szociális helyzetének érdekében tett intézkedéseiért és annak az óhajának adott kifejezést, hogy a többi vállalatok is követhetnék a dicséretes példát a nehéz helyzetben lévő dolgozótársadalom helyzetének megjavítása érdekében. A gyűlés során Rot- sching Kristóf üzemi megbízott és Szűcs Károly titkár a fizetések rendezése ügyében terjesztették elő a munkásság kívánságait. Röszler dr. igazgató megígérte, hogy a kérést a lehetőségekhez mérten teljesitt. Lényegesen meglsőnnyilSk nx őnállósífásS kölcsönök megszerzését Ai OMCsA teivbeveffe tipusboltok és műhelyek építésé’ /
